Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-04 / 9. szám
A / ülésén az iskolatestvérek idetelepítése ellen felszólaltam. Nem ez történt. Én az ellen szólaltam fel, hogy az iskola- testvéreket idetelepitették a nélkül, hogy az iskolaszék véleményét kikérték volna. Az egyházi főhatóság nincs kötve az iskolaszék véleményéhez, de kötelessége azt megkérdezni, mielőtt intézkednék, eljárása tehát a legnagyobb mértékben sérelmes volt, felszólalásomra az iskolaszék is olyannak találta és ebben az értelemben lett arról az ülésről a jegyzőkönyv is felvéve, de a mely jegyzőkönyv aligha lett beterjesztve, miután a különben általam is nagyrabecsült akkori elnök egy újabb ülést hivott össze, a melyen aztán szelidebb hurok pengetésével sikerült úgy a hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is .megmaradjon elvét érvényesíteni és egy másik jegyzőkönyvvel kedveskedni az illetékes helyen. Ezen az ülésen nem voltam jelen, miután kijelentettem, hogy a míg az iskolaszék elégtételt nem kap, működésében résztvenni nem kívánok és nem is vettem részt, mig a mandátum le nem járt. Hogy ez eljárásomat a kath. hívek helyeselték, bizonyítja az, hogy a következő választáson bizalmukkal ismét megtiszteltek. A mi az iskolatestvérek idetelepítését illeti, a hogy én visszaemlékezem, nem volt senki elragadtatva az eszmétől és az akkori „Heti Szemle“ is hozott erre vonatkozólag olyan közleményt, a melyben, már a mennyire független voltánál fogva megtehette, alázatos hangon, kezét csókolom alá- san, hiszen nagyszerű a gondolat stb. de azért bizony elmaradhatott volna. Hanem aztán, mikor a fent említett második jegyzőkönyv megszületett, akkor megszólalt a harsona és kapott az iskolaszék olyan dicséretet, hogy majd a föld alá bujt tőle. Független emberre mindenütt szükség van, mert a térdet-fejet hajtó publikum kényelmes ugyan a vezetők szempontjából, de annál kevésbbé van hasznára az ügynek, a melyet szolgálnia kell. Ma az egyháztanácsnak és az iskolaszéknek semmi különösebb feladata nincsen, de a kath. autonómia kezd feltűnni a láthatáron és ha megérkezik, mindkettőnek fontosabb hivatása lesz, a mikor jogai és kötelességei is lesznek, úgy találom tehát, hogy a kínos helyzet dacára, a mely ugyan csak a cikkíró élénk fantáziájában létezik, nincs semmi elfogadható okom arra, hogy a mandátumomról lemondjak. Ami a vallást illeti, hát arról nagyon sokat lehet beszélni, de az bizonyos, hogy bár a reverenda tiszteletreméltó ruhadarab, különösen ha tiszteletreméltó egyén viseli, de azért még nem a kath. vallás, s a ki feltétlenül nem vágódik hasra előtte, az még mindig lehet nagyon jó katholi- kus. A vallás lényege különben is a türelem, a szeretet és a tiszta erkölcs, s a ki a lényegben igyekszik kötelességét teljesíteni, annak vallási élete minden esetre ér annyit, ha .nem többet, mint a ki nem a lényegre helyezi a súlyt.' Ráfogás, hogy én mindig a zsidókat védelmezem. Huszonhárom éve szerkesztem a „Szatmár és Vidékét“, tehát egy évvel több idő óta, mint a „Heti Szemle“ megszületett, s az első évtizedben mindig a protestánsok mellett szólaltam fel, mert akkor még ezek bántották a katholikusokat, de SZATMÁtL fiS VXDfiKK. hogy tényleg bántották volna, épen úgy nem láttam, mint a hogy most nem látom, hogy a zsidók bántanák. A vagyonban, fényben és erkölcsi erőben hatalmas kath. egyháznak nincs szüksége védelemre, mert hiszen senki sem támadja, s ha Dénes Sándor irkái valamit, azért nem lehet az összes zsidóságot felelőssé tenni. Hanem persze, ha a lelki mezőkről letévelyedve más tereken próbálnak még hatalmasabb lenni, akkor kész az összeütközés, de miután ez nem vallási kérdés, nem vallása ellen dolgozik az a katholikus hivő, aki nem siet a harcosok segítségére, sőt az ilyen mozgalmakban veszedelmet látván, maga is igyekszik azoknak hatását gyengíteni. A szatmári apátplebános beiktatási ünnepélyén történt felszólalással nem akarok foglalkozni, az a pár „Apróság“, ami arra vonatkozólag Íródott, inkább csak azt a célt szolgálta, hogy épen nyoma legyen. De ma is megelégedéssel gondolok reá, hogy a zsidóságról oly őszintén nyilatkozó felszólalót a tovább haladásban megállítottam és ez,által úgy öt, mint a házigazdát sok kellemetlen utókövet- kezménytől megmentettem. Az „Uj Szatmár“ megjelenését tényleg rokonszenvvel fogadtam. Egy független napilapra akkor nagy szükség volt és ma is nagy szükség volna, s nálam más szempont nem szerepelt. Azokban a felekezeti összekülönbö- , zésekben épen olyan hibás a „Heti Szemle“, mint a milyen hibás az „.Uj Szatmár“ volt. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző és a két szerkesztőnek csakugyan nincs mit vetni egymás szemére. Ezeket akartam röviden elmondani, a kizárólag személyes részre más rovatban reflektálok. Dr. Fejes István szerkesztő.. A szombati előadás a különben sivár szezon legszebb művészi eseményének Ígérkezett. Offenbach örökszép operájának előadása mindig az újdonság ingerével hat. Ezért nézett lázas érdeklődéssel a közönség „Hoffmann meséi“ előadása elé. Nem kutatjuk belső okait, mi zavarta meg e kilátásba helyezett remekműnek már másodízben való elmaradását. Nagy Gyula tenorista az utolsó percben mondta le szereplését, úgy, bogy a színházba tóduló közönség csak u színházi jelentésből tudta meg, hony a „Hoffman meséi“-uek előadása elmarad s helyette újból a „Cigány szerelem“ kerül színre. A közönség zúgása valóban indokolt volt, mert oly műélvezettől fosztatott meg, aminő ez évadban még nem kiná) kozott. A közönség elvárhatja azt a figyelmet a direkciótól, hogy Hoffmanban ha kell, minden áldozatok árán is Beudiuer Heddyt fellépteti, mert kárpótlásnak nem tekintheti, hogy „Hoffman“-t e hét műsorára Dénes Ellával újra kitüzette. A „Cigáuy szerelem“ egyébbként a siker jegyében zajlott le, eltekintve attól a változástól, hogy Dragutin szerepét Szalókitól Szeudrő vette át s azt sikerült tönkretennie. Tegnap este Bállá Kálmán a Magyar Színház tagja kezdte' meg két estére szóló vendégjátékát. Bíró népszerű darabjában kürt lovag szerepét adta. Annak idején ő kreálta a Magyar Színházban kürtöt s érdeklődéssel vártuk felléptét, a közönség már nem annyira, mert a nézőtér csak úgy kongott az ürességtől. Játéka valóban művészi és élvezetes volt, legszebb sikerét a harmadik felvonásbeli jelenetével aratta. |r Sirolin^l P* *’ Roche" ^ orvosilag ajánlva a légzőszervek mindennemű megbetegedése ellen. tüdőbetegségek gégehurut, szamárhurut, gyermekek görvélykórja ellen. BkZv Kapható minden gyógyszerré rba n Egy üveg óra U Korona Apróságok. Színházi esték. A múlt hét műsorát a vendégszereplések egész sorozata tette változatossá. Eljött hozzánk Jászai Mari, hogy két brilliáns alakítását bemutassa, gyönyörködtünk Bendiner Heddy müvés/.etéb a s ma este pedig Bállá Kálmán a Magyar Színház tagja jászotta el a „Rablólovag“ Kürtjét. Jászuy Muri a Nemzeti Színház kiváló trugikája két d rabban lépett föl. Eljátszotta „Stuart Máriát“ s „Borgia Lukréciáit. E két alakításban ismertük meg nagy színjátszó talentumát, mely méltóvá tette arra a hírnévre, mely személyét az országban körülövezi. Borgia Lukrécia vérszomjas kegyetlen alakját megrázó művészettel adta vissza. Gyönyörűség volt számudkra, hogy a kiváló művésznőt e két szerepében megismerhettük invencióját, tudását, játékbeli tökéletességét, színes egyéniségét megcsodálhattuk. A monumentális művészet nagyszerűségével gazdag tehetségének tökéletes és ragyogó kitárulását mutatta be Borgia Lukrécia szerepében. Jászai mellett dicsérettel kell megemlékeznünk Bársony és Szőke alakításáról s különösen utóbbi elmés, megértő játékával aratott megérdemelt tapsokat. A hét másik eseménye volt Bendiner Heddy vendégszereplése. Bendiner Heddyt1 nem kell újból felfedeznünk. Kedves ismerőse a szatmári közönségnek. Pénteken a „Czigány szerelem“ Zórikáját játszotta, gyönyörű iskolázott hangja teljes szépségében érvényesült. Nagy terjedelmű, ragyogó tisztaságú hangja játszi könnyűséggel diadalmaskodott a partitúra nehézségei fölött, fellépte a művészi események szenzációjával hatott. Kőrös- házi Ilona szerepe nem olyan, hogy abban Bullu Mariska vezethetné az előadást, egy sem nem szimpatikus, sem nem antipatiku* szerep, mely — azt mondhatni — szinte jelentéktelen. E szerepet Balia a collegiálitás rovására túlhajtottaÁ Heti Szemle legutolsó számában egy bájos cikk jelent meg, melyben u. k. jegy alatt egy tisztelendő ur igyekszik leszedni rólam a keresztvizet. Utána jártam, hogy ki az illető és a beérkezett információ igy szólt: hogy Uhl Károly teológiai tanár, egy még meglehetősen fiatal sváb gyerek. — Uram, teremtőm I — mondom az adatokat beszolgáltatónak — hogyan vehet ilyen valaki tollat a kezébe, mig a 4o-edik életévét be nem töltötte? * Ideje lesz már hivatalosan megállapítani, hogy ki az hát, a ki a „jó katholikus“ címet jogosan viselheti. Mert úgy emlékszem, hogy Francz Pál annak idején ,indítványt tett a kath. legényegyletben, hogy a ki minden nap nem jár misére és legalább minden héten nem gyónik és nem áldozik, azt ki kell zárni az egyletből. Ö tehát „a kath. vallás kötelességeit ismerte“, sőt a mi több, azoknak teljesítését szigorúan követelte is, s bizonyára, ha időközben fel nem akasztják, még ma is követelné. * Majd a legfőbb biró fogja eldönteni a kérdést, a mikor ilyenek is fognak elhangzani : — Látom fiam, hogy mindennap misét hallgattál, szabályosan végezted a gyónást és áldozást és mint a magaddal hozott Heti Szemle mutatja, I. oszt. jó katholikusnak vagy minősítve. De soha sem látta a szegény a krajcárodat; vagy : parázna és házasságtörő voltál; vagy : hamis utón idegen vagyonra törtél | vagy: állandóan tele volt a lelked gyűlölettel embertársaid iránt, stb. stb. — eredj csak fiam a pokolbal Nesze, vidd a Heti Szemlét is, hogy ne unatkozzál. * A jövő minden esetre kecsegtetőnek I mutatkozik, ha mások is a megkezdett utat fogják követni és sorra veszik az ellentáborban működő jó katholikusokat és kimutatják róluk, mintha nem egészen azok volnának. Veszedelmes játék volna ez, sokan találnák azt mondani: — Az ördög vitte volna el, a ki először mondta rám, hogy jó katholikus vagyok( * Mondhatnám, hogy silány fráter a teológiai tanár ur, mert olyan minőségemben kritizál, aminek nyilvános tárgyalása nincs megengedve. A női becsület, az egyén családi és vallási élete „ne nyúlj hozzám“, s aki e tekintetben visszaél a sajtószabadsággal, az, a legenyhébben szólva, lekopni való. — De nem mondom, mert a ki a czikkét olvassa, az magától is rájön. Demeter. HÍREINK. »Il< — A Jótékony Nőegyesület közgyűlést tartott márc. 2-án. A főtitkár felolvasta óvi jelentését. Hulló csillaguk éjszakája borong u közelmúlt története fölött. Elragadta a halál Fechtel János főtitkárt,. Biki Károly pénztárost és gyászt borított mindkét elnök családjára is, de annuk dacára mintha a gyászban az emberszerető jóság fokozása vigaszul szolgálna, a legtevékenyebb, legönzetlenebb. Az uj pénztáros,' Kovács Lajos ref. lelkész, kit a közgyűlés üdvözöl, felolvassa a rendben talált zárószámadást a pénzügyekről, miket októbertől ez évi január végéig u főtitkár vezetett s javaslatot. tesz a f. évi költségvetésre. A nő-- egycpület a múlt nyáron fényesen sikerült műkedvelő előadást és kerti mulatságot, a tél folyamán társas estélyt rendezett szegényei javára, ejuton 2594 K 64 f. jövedelme, volt. 'Különösen hálás elismeréssel köszöni a közgyűlés azok fáradtságát, kik a házun- kint való gyűjtés nehéz munkáját nemes szívvel- vállalták ; ilyenek : Schönpflug Je- nőné (gyűjtőivé 322 K), Pdhoffer Idda (81 K 20 f), Szabó Gézáné. és Markó Báláné (74 K 40 f) Léber Anna és Pál Ella (74 K- 36 f), Kótai Pálné és Páskuj Imréné 64 K)j Bukó Ignácné és Unger Ullmuuu Sandorná (44 K 40 f), Bene Jáüosné (41 K 15 f), Zeke Vincénó és Vojuár Mariska (40 K), Mertz Józsefné (34 K 20 f), Zommer Ká- rolyná (32 K 80 f), Polyánszky Miklósné (30 K 45 f), Kovács Pálné , és Ruprecht Ilonka (25 K 30 f), Papp Jáuosné (14 K 80 f). ' A gyűjtések' egész évi eredménye 961 K, tagsági dijakból 582 K, perselyekből 50 K 50 f, adományokból 613 K, tehát összes bevétel 4930 K 32 f, összes kiadás 5696 K 78 f. A különbözet fedezésére a törzsvagyon (30.000 K) kamatai szolgáltak, A nőegyesület szegények gyátholitására az az 1912. évben 5463 K 38 f-t adott ki. ebből huvi és rögtöni segélyre 2322 K 12 f. A szegéuyügy rendezésére indítványok történtek. Erősen fellendült az árvaház, mely 10 gyermeket lát él. Az uj gondnok Szubé Anna, átérzett hivatással tartja rendben, gondozza és háztartási- munkára neveli az árvákat. Alkalmas házirendet és szabályzatot a főtitkár készített. A közgyűlés 15-re emeli a fölvehető gyermekek számát, ehhez képest áldoz a fölszerelésre, emeli a gondnok illetményeit. A választmányba 70 uj tagot ajánlanak s az ügyek intenzivebb vezetésére egy 20—20 tagú intéző bizottság szervezését. — Ab Egyh. írod. Kör f. hó 2-án d. u. fél 6 órakor tartotta a Cecil-egylet nagytermében nagybőjti ciklusának negyedik és utolsó estélyét. Az előadást Dörner-István kir. kath. főgimn. tanár tartotta. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásának megteremtőjéről, Faradjáról beszélt. Ismertette az ő elveit, kísérleteit és kezdetleges eszközeit, amelyekből idők folyamán hatalmas é9 nagyjelentőségű alkotások fejlődtek ki: a dinamógépek, elektromotorok és az ujubb kor csodás találmánya, a szikratávíró. Az érdekes előadást számos kísérlet tette a laikusoknak könnyen érthetővé és élvezetessé. Az estély művészi része is szépen sikerült. Vermes Ferenc kir. kath. főgimn. VIII. oszt. tanuló Heine-nek „A kewlári buc9U“ cimü megzenésített költeményét szavalta el hibátlan előadással, amelynek- nagy hatását csak fokozta Jankovics János kir. kath. főgimn. VIII. oszt. tanuló biztos technikára valló és helyesen átérzett zongorakisérete. A kir. kath. főgimn. ifjúsági énekkara Beethoven : „Isten Minden ruha uj tisztítás és festés M A BIKSZÁDI « természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. 1—- a bikszádi fürdőigazgatóság. lesz által ■a Ruhafestő Hn IM
