Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-09 / 36. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A kereskedelmi szakoktatás. A mai gazdasági irányú fejlődés­ben mind fontosabb szerepet játszik a kereskedelmi szakoktatás, amely azon­ban még egyáltalában nem áll azon a nivón, amelyen állni kellene. Jónak vélnők a kereskedelmi gya­korlat egysége érdekében, ha a köz­oktatás szervezetében is közelebb ho­zatnék az alsófoku iskola a felsőke­reskedelmi iskolához, vagy viszont. A mai nagy ellentét és hézag, hogy az árukereskedelemre nevelő alsófoku (ta- nonc) iskolák teljesen gyakorlati in­tézményével szemben a felsőkereske­delmi iskolák jobbára egyoldalú elmé­letet nyújtanak, kiegyenlitendő, pót­landó. Mig valami szervi kapcsolat jöhetne létre a két iskola között, oly­képpen lehetne használni az ügynek, hogy a felsőkereskedelmi iskolák mellé kellene helyezni a tanonciskolákat s a tanári karnak mindkét intézetben kö­zösnek kellene lennie. A felsőkeres­kedelmi iskola tanítási keretébe pedig a tanároknak több árukereskedelmi praktikát kellene bevinni. Ezt min­den tantervi változtatás nélkül meg lehet tenni. Hogy a felsőkereskedelmi iskola mai szervezete általános revízióra szo­rul, arról beszólni már fölösleges, mert ez irányban már folynak a tárgya­lások. Az uj szervezettel azonban nem TÁRCA. Oh azok a mások ... Irta: Bodnár Gáspár. Csendes Péter, a csinos, a józan életű, a dolgos fiatal gazda tűzhelyére hozta kis feleségét . . . Oh milyen boldognak érezte magát. Igazán azt hitte, hogy e főidőn is van menyország. És ez —: a boldog házas élet. Kettecskén éltek, éldegéltek. Mi varázserő, mi báj, mi boldogság van e szóban: kettecskén! Egy csöndes fészekben. Egymást megértve. Világ zajára, emberek vásárjára nem gondolva. Ket­tecskén. A menyecske, az uj asszony is olyan egyszerű természetes lény volt, mint Péter gazda. Mint mezők virága, amelynek nem kell divatos ruha. Nem kell pirosító. Caf- rang. Selyem, Karmazsin. Csak az, amit a természet adott. Ami egyedül igaz. Szép és hóditó a virágban. Az egyszerűség. A maga-maga mivolta. Az egyénisége. A ked­vessége. * így éltek kettecskén. A kis, de bol­dog fészekben. És a gazda úgy örült, hogy az ő kis felesége szereti a fészket, melyet otthonnak neveznek. Hogy nem járja a sort. Nem keveredik vásáros piacra. És nem törődik mással. A más házá­kell sietni. Annak előkészítése egy tekintetben várakozó álláspontra int. E tekintet a polgári iskolák vajúdó reformja. Mert bizony a felső polgári tervezésnél, amikor ennek az uj faj­tának látszó iskolának csak a címe tetszik újnak, de célja és tantervi ex- traktuma a felsőkereskedelmi iskoláé­tól nagy részben nem tér el, indokolt fölvetni a kérdést, hogy szükség volna-e továbbra is mind 37 felsőkereskedelmi iskolára, vagy ezek mellett kultur- szükséglet kivánja-e a felső polgári iskola felállítását? E következtetés­hez logikusan fűződik egy hasonló tény pl. Fogarason, melyből világosan konstatálható, hogy kulturszükséglet- böl eredt-e ott az állami gimnázium felállítása s ezzel egy virágzó polgári és kereskedelmi iskola megszüntetése, melybe közel 70°/0 nemzetiségi (román) tanuló járt vagy egészen más természetű okok hozták létre a gimnáziumot ?! A felső polgári iskola mikénti megoldásától is függ a felsőkereske­delmi iskola jövendő szervezése úgy külső képpen, mint belső tartalmában. A felső polgári iskola mellett a szak­iskola abszolút szempontja is figye­lembe veendő; továbbá a célszerűségi szemponttal szintén számolni kell. A szakiskolának 4 évfolyam keretében kétségtelenül nagyobb tartalmat le­hetne adni, de másrészt a képzés és minősítés követelményének 3 év is val. Más asszonnyal. Az asszonyok ruhá­jával. Gazdagságával és módosságával. Legfeljebb, ha mást szerencsétlen­ség ér. Ha másnak végtisztességére elmegy. Ha árvák maradnak a faluban. Ha tűz pusz­tított. Ha szegények kéregettek. Akkor törődött a Csendes Péter kis felesége mással. Másokkal. Másoknak bajával. Hanem úgy szokott az lenni, hogy ha a mezei virág nem megy az ut szélére, hát az útról mennek hozzá. Ha nem kí­vánkozik a városba, az úri virágok közé, hát őt szakasztják, viszik oda. Sokáig kettecskén éldegéltek Csen­desék is. De aztán jöttek a világ vásárá­ból látogatók. Az egykori leánytársak — a városból. A falu asszonyai a faluból. És jöttek egyszer dicsekvéssel. Más­kor puccosan, akár a pávák. Felfuvalkodva az ő csinosságukban, módosságukban. Az­tán panaszkodtak egy kicsit. Sokszor na­gyon is. Szólták a férfiakat. Az embert. Aki iszik. Aki nem törődik az asszonnyal. A gyermekekkel. Majd mi mást beszéltek. Irigy kacsintásokkal mustrálták a Csen- desné arcát, lelkét, pirulását és önérzetes büszkeségét. És Csendesné sokáig úgy gondolta, úgy érezte, hogy mégis csak ő a legbol­dogabb asszony. Az ura dolgos. Józan. Szereti otthonát. És egész világa: az ö családja . . . * lelt az idő, jöttek-mentek az eszten- dők. Csendesné arcán most már olyan megfelelhet Ehhez járul a közönség felfogása, amely jobbára csak hasz­nossági szempontokhoz alkalmazkodik. Annak, akinek a 7 vagy 8 évfolyamra terjedő iskolafaj között választani kell, amely tartalomra bár különböző ér­tékű képzést nyújt, rendszerint azt választja, mert többféle, vagy legalább is egyenlő minősítést nyújt., de egy évvel előbb ér véget. Jó tantervvel kerülhetjük el a túlterhelést. S itt főelvként a rokon­tárgyak csoportosítását kell hang­súlyozni. A könyvvitel, irodai munká­nak, levelezésnek és kereskedelmi szám­tannak egy kézben, egy kombinált tanmenetben kell összeköttetésben lenni. A jogi tárgyaknál is a kétórás külön kis tárgyak (pl. keresk, ismeret) be- olvasztandók és igy tovább. Egyszerű­síteni kell az érettségi vizsgálat apró­lékosságát. is. Kevesebb tárgy legyen. Nagyobb szempont. Jogosultsága van a kompenzációnak is. A kereskedelmi akadémiáknak szép jövőjük lehet. Csak a gyakorlati szük­séghez képest, lehetőleg speciális irányra törekedjenek, Talán még „doctores commércíi‘r diplomákat fognak oszto­gatni. Ennél többet ér mindenesetre, ha széleskörű s intensiv képzéssel lát­ják el a kereskedők elitjét. Végül még valamit a nők ke­reskedelmi iskoláiról. Szociális viszo­nyaink újabb átalakulásával a nők bágyadtság, olyan megmagyarázhatlan szo­morúság borong. Férje-ura egyszer-másszor könnyek közt találja. A könyeket sebesen letörli az asszony. Derült mosolyt csal homlo­kára, szájára. Hanem Csendes gazda már tudja, hogy valami titkos bogár került az ő szép, egészséges virágának, kis feleségé­nek élete fájára. — Mi bajod, édes búgó galambom, mondotta, mondogatta a férj. Kérdezte, kérlelte a jó ember. — Semmi . . . Semmi . . . — Nem vagy igaz, őszinte hozzám, szaladt ki az ember száján a nagy szó. Valami bajod van... titkos bánat emészt. Az asszony most már nem merte azt mondani, hogy semmi baja sincs. Hanem csak rávetette férje-urára azokat a szép gyönyörű csillagszemeket. És keserves zokogásban tört ki. — Beszélj, szólj asszony — biztatta a férfi átkarolva sugár derekát. Mi bánt. Én vagyok más? — Nem . . . nem . . . tagadta ked­ves feje rázásával az asszony. — Hát akkor mi hát a baj ... ? Akarom tudni már egyszer, toppantott Csendes a férfinek erélyességével. — Mások bántanak, szólott az asz- szony lecsüggesztett fővel. — Kik bántanak? Az asszony most olyan nyugodt, olyan édes, olyan fehér lett, mint a tej. — Látod Péter, nekem mindig azt súgják a fülembe, a lelkembe, hogy nem vagyok olyan, mint más asszony. _______ cö zéleti tevékenysége is számba veendő. Amennyire indokolt a természet rend- • ének, a családi és társadalmi élet ér­dekeinek megóvása céljából a nők hi­vatalnoki szereplésének tultengését kor­látozni, annyira jogosult természe­tüknek és tehetségüknek megfelelő egyéni érvényesülésük. E tekintetben kereskedelmi szakképzésük is tisztes­séges megélhetésre nyit nekik teret. Mivel azonban a követelmények min­den pályán növekednek s a nagy pro­dukció is fokozza a versenyt, a szak­pálya föltételei szintén súlyosbodnak. Ezért a női kereskedelmi tanfolyamok egyéves kurzusa már meg van toldva egy továbbképző tanfolyammal, amely ugyan még nem kötelező, de valószí­nűen azzá teszi a közel jövő. Hisz föl­merül az idő haladtával az is, hogy a nők számára szintén nyittassék felső­kereskedelmi iskola. A szakoktatás ipari ágán is kell majd gondoskodni többféle női intézményről. A gyakorlati irányú képzés szük­sége, a közgazdasági törekvések ter­jedése, mindinkább ilyen szellemet visz be minden kultúrintézményünkbe. S ez helyes is hasznos is, mert köz- gazdasági műveltség és öntudat veti meg a nemzet közvagyonosodását. Ez a szellem lépett előtérbe negyven év óta, ez a szellem teszi a mostani korsza­kot uj korszakká. Ez a szellem, ez a kor­szak biztató jelensége egy szebb jövőnek. — Azt én jól tudom. — Nem tudod Péter. Más asszonyt elviszi az ura a városba. Színházba, moziba* vásárra, boltokba... — Csak tovább édes angyalom, veti fel fejét Csendes, szinte kiderülten. — Más asszonynak ruhákat vesz at ura, városi köcét, bundát, még . . < — Kalapot is — ugy-e? — Még azt is. Más asszony házához úri vendégek járnak. Szolgabiró, jegyző*' földesurak . . . — És kártyáznak, muzsikálnak . . . — Más asszonyok . . . más asszo­nyok . . . mondja a kis feleség most mái1 szinte diadalmas, kiengesztelt arccal, hogy mindezt elmondhatta . . . — Hát csak ez a baj . . . ennyi a te bánatod forrása? Hát ez a más és mindig csak a mások? Hogy mások mit tesznek, mit cselekszenek, hogy öltöznek, mi más módon járják a bolondját. . . hát csak ez a mi bajunk, édes kis bogaram, elbolonditott búgó galambom. Az asszony most már igenlőt intett a fejével. De belerohant a férje kebelébe. Abba a becsületes, tiszta kebelbe. Átka­rolta és össze vissza csókolta. Nem hizelgés volt ez. Nem ravasz­kodás. Csak teljesítése annak, amire má­sok ... az asszonyok már régen ingerelték. — Milyen bohó vagy te Csendesné... — Lenne csak az én uram olyan módos. — Majd tudnám én táncoltatni. — Majd megtanítanám én arra, hogy élnek mások. tolni is fiií riGYELJIEZTETÉI! Az előrehaladott nyári idény == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! ■ .. •,. A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. mi att a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók!

Next

/
Thumbnails
Contents