Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-09 / 36. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A kereskedelmi szakoktatás. A mai gazdasági irányú fejlődésben mind fontosabb szerepet játszik a kereskedelmi szakoktatás, amely azonban még egyáltalában nem áll azon a nivón, amelyen állni kellene. Jónak vélnők a kereskedelmi gyakorlat egysége érdekében, ha a közoktatás szervezetében is közelebb hozatnék az alsófoku iskola a felsőkereskedelmi iskolához, vagy viszont. A mai nagy ellentét és hézag, hogy az árukereskedelemre nevelő alsófoku (ta- nonc) iskolák teljesen gyakorlati intézményével szemben a felsőkereskedelmi iskolák jobbára egyoldalú elméletet nyújtanak, kiegyenlitendő, pótlandó. Mig valami szervi kapcsolat jöhetne létre a két iskola között, olyképpen lehetne használni az ügynek, hogy a felsőkereskedelmi iskolák mellé kellene helyezni a tanonciskolákat s a tanári karnak mindkét intézetben közösnek kellene lennie. A felsőkereskedelmi iskola tanítási keretébe pedig a tanároknak több árukereskedelmi praktikát kellene bevinni. Ezt minden tantervi változtatás nélkül meg lehet tenni. Hogy a felsőkereskedelmi iskola mai szervezete általános revízióra szorul, arról beszólni már fölösleges, mert ez irányban már folynak a tárgyalások. Az uj szervezettel azonban nem TÁRCA. Oh azok a mások ... Irta: Bodnár Gáspár. Csendes Péter, a csinos, a józan életű, a dolgos fiatal gazda tűzhelyére hozta kis feleségét . . . Oh milyen boldognak érezte magát. Igazán azt hitte, hogy e főidőn is van menyország. És ez —: a boldog házas élet. Kettecskén éltek, éldegéltek. Mi varázserő, mi báj, mi boldogság van e szóban: kettecskén! Egy csöndes fészekben. Egymást megértve. Világ zajára, emberek vásárjára nem gondolva. Kettecskén. A menyecske, az uj asszony is olyan egyszerű természetes lény volt, mint Péter gazda. Mint mezők virága, amelynek nem kell divatos ruha. Nem kell pirosító. Caf- rang. Selyem, Karmazsin. Csak az, amit a természet adott. Ami egyedül igaz. Szép és hóditó a virágban. Az egyszerűség. A maga-maga mivolta. Az egyénisége. A kedvessége. * így éltek kettecskén. A kis, de boldog fészekben. És a gazda úgy örült, hogy az ő kis felesége szereti a fészket, melyet otthonnak neveznek. Hogy nem járja a sort. Nem keveredik vásáros piacra. És nem törődik mással. A más házákell sietni. Annak előkészítése egy tekintetben várakozó álláspontra int. E tekintet a polgári iskolák vajúdó reformja. Mert bizony a felső polgári tervezésnél, amikor ennek az uj fajtának látszó iskolának csak a címe tetszik újnak, de célja és tantervi ex- traktuma a felsőkereskedelmi iskoláétól nagy részben nem tér el, indokolt fölvetni a kérdést, hogy szükség volna-e továbbra is mind 37 felsőkereskedelmi iskolára, vagy ezek mellett kultur- szükséglet kivánja-e a felső polgári iskola felállítását? E következtetéshez logikusan fűződik egy hasonló tény pl. Fogarason, melyből világosan konstatálható, hogy kulturszükséglet- böl eredt-e ott az állami gimnázium felállítása s ezzel egy virágzó polgári és kereskedelmi iskola megszüntetése, melybe közel 70°/0 nemzetiségi (román) tanuló járt vagy egészen más természetű okok hozták létre a gimnáziumot ?! A felső polgári iskola mikénti megoldásától is függ a felsőkereskedelmi iskola jövendő szervezése úgy külső képpen, mint belső tartalmában. A felső polgári iskola mellett a szakiskola abszolút szempontja is figyelembe veendő; továbbá a célszerűségi szemponttal szintén számolni kell. A szakiskolának 4 évfolyam keretében kétségtelenül nagyobb tartalmat lehetne adni, de másrészt a képzés és minősítés követelményének 3 év is val. Más asszonnyal. Az asszonyok ruhájával. Gazdagságával és módosságával. Legfeljebb, ha mást szerencsétlenség ér. Ha másnak végtisztességére elmegy. Ha árvák maradnak a faluban. Ha tűz pusztított. Ha szegények kéregettek. Akkor törődött a Csendes Péter kis felesége mással. Másokkal. Másoknak bajával. Hanem úgy szokott az lenni, hogy ha a mezei virág nem megy az ut szélére, hát az útról mennek hozzá. Ha nem kívánkozik a városba, az úri virágok közé, hát őt szakasztják, viszik oda. Sokáig kettecskén éldegéltek Csendesék is. De aztán jöttek a világ vásárából látogatók. Az egykori leánytársak — a városból. A falu asszonyai a faluból. És jöttek egyszer dicsekvéssel. Máskor puccosan, akár a pávák. Felfuvalkodva az ő csinosságukban, módosságukban. Aztán panaszkodtak egy kicsit. Sokszor nagyon is. Szólták a férfiakat. Az embert. Aki iszik. Aki nem törődik az asszonnyal. A gyermekekkel. Majd mi mást beszéltek. Irigy kacsintásokkal mustrálták a Csen- desné arcát, lelkét, pirulását és önérzetes büszkeségét. És Csendesné sokáig úgy gondolta, úgy érezte, hogy mégis csak ő a legboldogabb asszony. Az ura dolgos. Józan. Szereti otthonát. És egész világa: az ö családja . . . * lelt az idő, jöttek-mentek az eszten- dők. Csendesné arcán most már olyan megfelelhet Ehhez járul a közönség felfogása, amely jobbára csak hasznossági szempontokhoz alkalmazkodik. Annak, akinek a 7 vagy 8 évfolyamra terjedő iskolafaj között választani kell, amely tartalomra bár különböző értékű képzést nyújt, rendszerint azt választja, mert többféle, vagy legalább is egyenlő minősítést nyújt., de egy évvel előbb ér véget. Jó tantervvel kerülhetjük el a túlterhelést. S itt főelvként a rokontárgyak csoportosítását kell hangsúlyozni. A könyvvitel, irodai munkának, levelezésnek és kereskedelmi számtannak egy kézben, egy kombinált tanmenetben kell összeköttetésben lenni. A jogi tárgyaknál is a kétórás külön kis tárgyak (pl. keresk, ismeret) be- olvasztandók és igy tovább. Egyszerűsíteni kell az érettségi vizsgálat aprólékosságát. is. Kevesebb tárgy legyen. Nagyobb szempont. Jogosultsága van a kompenzációnak is. A kereskedelmi akadémiáknak szép jövőjük lehet. Csak a gyakorlati szükséghez képest, lehetőleg speciális irányra törekedjenek, Talán még „doctores commércíi‘r diplomákat fognak osztogatni. Ennél többet ér mindenesetre, ha széleskörű s intensiv képzéssel látják el a kereskedők elitjét. Végül még valamit a nők kereskedelmi iskoláiról. Szociális viszonyaink újabb átalakulásával a nők bágyadtság, olyan megmagyarázhatlan szomorúság borong. Férje-ura egyszer-másszor könnyek közt találja. A könyeket sebesen letörli az asszony. Derült mosolyt csal homlokára, szájára. Hanem Csendes gazda már tudja, hogy valami titkos bogár került az ő szép, egészséges virágának, kis feleségének élete fájára. — Mi bajod, édes búgó galambom, mondotta, mondogatta a férj. Kérdezte, kérlelte a jó ember. — Semmi . . . Semmi . . . — Nem vagy igaz, őszinte hozzám, szaladt ki az ember száján a nagy szó. Valami bajod van... titkos bánat emészt. Az asszony most már nem merte azt mondani, hogy semmi baja sincs. Hanem csak rávetette férje-urára azokat a szép gyönyörű csillagszemeket. És keserves zokogásban tört ki. — Beszélj, szólj asszony — biztatta a férfi átkarolva sugár derekát. Mi bánt. Én vagyok más? — Nem . . . nem . . . tagadta kedves feje rázásával az asszony. — Hát akkor mi hát a baj ... ? Akarom tudni már egyszer, toppantott Csendes a férfinek erélyességével. — Mások bántanak, szólott az asz- szony lecsüggesztett fővel. — Kik bántanak? Az asszony most olyan nyugodt, olyan édes, olyan fehér lett, mint a tej. — Látod Péter, nekem mindig azt súgják a fülembe, a lelkembe, hogy nem vagyok olyan, mint más asszony. _______ cö zéleti tevékenysége is számba veendő. Amennyire indokolt a természet rend- • ének, a családi és társadalmi élet érdekeinek megóvása céljából a nők hivatalnoki szereplésének tultengését korlátozni, annyira jogosult természetüknek és tehetségüknek megfelelő egyéni érvényesülésük. E tekintetben kereskedelmi szakképzésük is tisztességes megélhetésre nyit nekik teret. Mivel azonban a követelmények minden pályán növekednek s a nagy produkció is fokozza a versenyt, a szakpálya föltételei szintén súlyosbodnak. Ezért a női kereskedelmi tanfolyamok egyéves kurzusa már meg van toldva egy továbbképző tanfolyammal, amely ugyan még nem kötelező, de valószínűen azzá teszi a közel jövő. Hisz fölmerül az idő haladtával az is, hogy a nők számára szintén nyittassék felsőkereskedelmi iskola. A szakoktatás ipari ágán is kell majd gondoskodni többféle női intézményről. A gyakorlati irányú képzés szüksége, a közgazdasági törekvések terjedése, mindinkább ilyen szellemet visz be minden kultúrintézményünkbe. S ez helyes is hasznos is, mert köz- gazdasági műveltség és öntudat veti meg a nemzet közvagyonosodását. Ez a szellem lépett előtérbe negyven év óta, ez a szellem teszi a mostani korszakot uj korszakká. Ez a szellem, ez a korszak biztató jelensége egy szebb jövőnek. — Azt én jól tudom. — Nem tudod Péter. Más asszonyt elviszi az ura a városba. Színházba, moziba* vásárra, boltokba... — Csak tovább édes angyalom, veti fel fejét Csendes, szinte kiderülten. — Más asszonynak ruhákat vesz at ura, városi köcét, bundát, még . . < — Kalapot is — ugy-e? — Még azt is. Más asszony házához úri vendégek járnak. Szolgabiró, jegyző*' földesurak . . . — És kártyáznak, muzsikálnak . . . — Más asszonyok . . . más asszonyok . . . mondja a kis feleség most mái1 szinte diadalmas, kiengesztelt arccal, hogy mindezt elmondhatta . . . — Hát csak ez a baj . . . ennyi a te bánatod forrása? Hát ez a más és mindig csak a mások? Hogy mások mit tesznek, mit cselekszenek, hogy öltöznek, mi más módon járják a bolondját. . . hát csak ez a mi bajunk, édes kis bogaram, elbolonditott búgó galambom. Az asszony most már igenlőt intett a fejével. De belerohant a férje kebelébe. Abba a becsületes, tiszta kebelbe. Átkarolta és össze vissza csókolta. Nem hizelgés volt ez. Nem ravaszkodás. Csak teljesítése annak, amire mások ... az asszonyok már régen ingerelték. — Milyen bohó vagy te Csendesné... — Lenne csak az én uram olyan módos. — Majd tudnám én táncoltatni. — Majd megtanítanám én arra, hogy élnek mások. tolni is fiií riGYELJIEZTETÉI! Az előrehaladott nyári idény == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! ■ .. •,. A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. mi att a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók!
