Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-02 / 35. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. köknek mindössze a konstantinápolyi kerület (rialet) maradt ■ a Londonban tanácskozó nagy hatalmak követeinok egyértelmű Ítélete úgy szólott, hogy a török tartozik Drinápolyt átadni és bókét kuli kötnie, lemondva európai birtokairól, hogy megtarthassa Konstantinápolyi. A nagyhatalmak követeinek londoni tanácskozása és Ítélete után, melynek a török magát alávetette, azt sejtettük, hogy vége a háborúnak. De uj meglepetés következett. A szövetségeseknek a koncon való összeve- széso s uj szövetség keletkezett: a románok (akik eddig csendesek voltak), a szerbek és a görögök egyesült erővel a bolgár ellen támadtak s Bulgária, mely a csatában úgyis legtöbb vért vesztett (százezer embere hullván porba), nem bírta az ellene szövetkezők támadását, kénytelen volt békét kérni ezt a békét Románia fővárosában, Bukarestben e hónap 7-én pecsételték meg. A béko igen lealázó Bulgáriára. Mig a görögök 50 ezer, a szerbek 55 ezer négyszöginéterfóld területet kupink, addig a legvitézebb bolgárok kénytelenek a felével beelégedni s ha hozzá „vesszük,, hogy régi országok határából is. ki h'isitják a Romániával mesgyés területnek egy jókora darabját Romániának, az ember ámulva kérdi, hogy érd< mos volt-e százezer katonáját a háborúba feláldozni, hogy országuk a mondott területtel nagyobb s talán az elesetteknél kétannyi leigázott idegen emberrel több alattvalója legyen. Az első napokban hire ment, hogy az európai hatalmak ezt a Bulgáriára szégyenletes békét nem fogadják el és maguk a hatalmak fogják megállapítani az országok uj határát. De az óta más szél fuj. A hatalmuk nem avatkoznak bele és Bulgáriát, sor zára hagyják. Amit Bukarestben főztek, azt kell enni, szerbnek, bulgárnak, görögnek egyaránt. Legjobban Románia járt, mely a háborúban mitsem kockáztatott és értékes főidet kapott. Emberi számítás szerint ez a béke tartós nem lehet, mert Bulgáriának nagy sérelmével és az igazság, mog méltányosság lábbal taposásával kötötték. De a nemzetek életében az erőssé a jog és igazság és a gyöngéknek hallgatni kell. Ha Bulgáriu tényleg úgy legyöngült a hogy mondják, erőre kell kapnia, ha igazságához el ukur jutni. De ezenfelül is van egy kis baj A török vitézkedés, mikor a szövetségesek egy- thásru agyarkodtak, ő is megindult legjobban sajgott birtokát Drinápolyt visszakövetelni. Hogy a hatalmak visszaszoritják-o, még nem képedve állapította meg a padláson elhelyezett vetitő'-közeg tévedését. — Velenyák ? — Tessék parancsolni.-7 Maga már megint be van rúgva ?- — Nem, kérem alázatossággal. — Hát akkor vigyázzon, mert úgy le- lóilitotn onnan, hogy holta napjáig megemlegeti t A közönség pokoli mulatsága csak elfojtott derültségben mert megnyilatkozni. A tanár ur újabb csöngetyüjele pedig Colleoninak, a zord condottiere-vezérnek a lovas-szobrát varázsolta a vászonra. „Az a bájos halászleány, a kit itt látunk, a mint édes merengésben dolce far- niente-vel és harisnyakötéssél foglalkozik, a velencei népélet egyik tipikus kifejezője. Szelíd, fekete szemei ábrándoson tekintenek reánk .. .* — Vasból van a nadrágjai — sivitott fel a kedélyes hang az állóhely felől.-1- Nem fogod be rögtön a szádat, te veresbeju csirkefogó ? 1 — Lóháton köti a etrimflit/ A tudós uránista a dühtől reszkető kecskeszállal fordult a kép felé. — Velenyák 1 Vén barom I Mit csinál megint? — Igazítom a képeket, kérem nlázatos- íággal. — Hallja, csak annyit mondok, hogy .Izedjé Össze azt u pálinkától meglfótyogoso- dott maradékeszit, mert 1-ten ucscse letöröm a derekát 1 Érti? A — Értem, kérem alázatossággal. Újabb csöngetésre ogy gondoláját hajtó férfi képe tűnt fel a vásznon. „A mit itt látnuk,' az Szent Márk szárnyas oroszlánja, mely u pinzoltán álló egyik gránitoszlopon látható.“ •— Csónakázik az oroszlodny! — süvített aZ ismert hang az állóhelyről. tudható, hogy a török szót fogad-e, még az is kétséges? Summázva a dolgot, így kell látnunk a dolgot: a bukuresti békekötésen rajta van a pecsét és ez az érdekelt népek beleegyezése, ha a török nem csinál többé galyibát: a háborús földön nem folyik többé vér és megkezdődik a szántás, vetés. De mennyi veritékes munka árán lesz itt olyan dús aratás, hogy az emberek elfeledjék szenvedéseiket, elapasszák könnyeiket behegedjenek a sebek, amelyeket ember mészárlás okozott? De mit ér ma ezekre gondolni ? Inkább adjunk hálát a Gondviselésnek, hogy a szomszédunkban kiütött tűz nem kapott a mi házunk ereszébe. A tüztől való félelem költségbe sodort ugyan, de mi az a csapáshoz, amit még egy győzelmes háború is okozott volna ? Figyeljen e névre és kérjen mindig határozottan Erdőgyöngyét. Hasonnevű értéktelen utánzatok vissza- utasitundók 1 Erdőgyöngyemiivek Horlts Löw, Brünn-Huasovltz 20-26 Szemlélődés. A gazdasági életre rendkívül káros volt a szüntelen esős időjárás. Reánk, városiakra legalább mégis volt annyi haszna, hogy ezen a nyáron nem igen fürödtünk portengérben. Most azonban, hogy megint egy pár derültebb és melegebb nap jött, előkerült a por is. Különösen két utcánk van, ahol egy kis száraz időjárás mellett tűrhetetlen a por. Egyik a vasúti indóháztól bevezető utca, — én nem tudom, hogy mi a neve; — a másik a Bányai-utca. Mind a kettő nagyon forgalmas; u Bányai-utcán két sor ház is van, ennek tehát a lukói is nyakig ülnek az ablakon beA méregtől fuldokló professzor már föl se mert tekinteni; rekedthangon folytatta: „A másik gránitoszlopon Szent Tivu- dur szobra látható, lábánál egy krokodilus- sál.“ — Fekete krokogyélus! Egy kucséber áll a farkánI Az hajtja lapáttal! — hangzott a nézőtérről. Mire hátra tekintett a felolvasó, a gondola már eltűnt a lepelről. Újabb csöngetés. „Ez a pompás kép itt Paolo Veronese hires festménye: Európa szöktetése“, mely a dózsék palotájában látható.“ — Már megszöktek ! — rikoltott közbe a vihogó hang a háttérből, A professzor fogcsikorgatva konstatálta a képtelen helyzetet. A vászon csakugyan üres volt. — Hé! Velenyák! átkozott vén g|az- ember 1 Mi lesz ? Válaszul egy gyermek hang szólalt meg a padlásról: — Elaludt kérem. Ebben a pillanatban az állóhelyen kéjes kárörömtől csukló kacagás harsogta túl a közderültséget. A bősz urán ista fenyegető dühös ti yöltéssel ugrott le a színpadról és rohant végig a nézőtéren. —» Megállj csak, te gyalázatos, vörös bitung! | - * De a joviális ifjú nem álltm<gée a következő pillanatban a menekülő vörösbaj és az üldöző kicskcizukáll, a múzsatemplomból kirontva, eltűntek az éji homályban. Emelkedőit hangulatban gyújtottam szivarra és a inig, sál cipőimmel a kezeimben, a térdig érő sarat dngafztva, a fogadó felé topogtam, C-öatlos megelégedéssel adtam hálát a véletlennek, mely olyun könnyid és és tanulságos formában ismertetett meg engem Velencével a bugosi lugunák közt. tóduló porban, vagy pedig kénytelenek ablakaikat zárva tartani. A városnak talán minden lakója tudja tapasztalatból, hogy milyen egészségtelen, csúnya és bosszantó annak a két utcának vastag porfelhője, amelyben — mint a londoni ködben — alig lehet látni. Emlékezem, hogy évek óta többször benne volt a sajtóbun a panaszirodáé e két utcának pora ellen. Én magam is Írtam róla már évekkel ezelőtt. Most is szóvá teszem; nemcsak azért, mert sok kellemetlenséget okozott nekem az a kis kvarc-durabkn, amely egyik délután a vasúti utcának porából vágódott a szemembe, de szóvá teszem a mások érdekéért, — az általános közérdekért is. Hiába öntöznék e két utcát; olyan különös a kövezetjük, hogy egy óra múlva m»gint por hömpölyög rajta. Azért teljesen ki kell a kövezést cserélni, egészen más rendszer szerint. Miután pedig tudtommal, a Bányai utca az állami ut egyik része, oz illotékes hatóságot kell megkeresni ez iránt. A kétségtelen közérdek miatt bizonyára nem fognak kitérni előle. Szatmár, 1913. eug. 31. Csomay Győző. Apróságok. A zeneiskola fenállásánuk tiz éves jubileumát ünnepli, mely alkalomból ünnepélyesebb formában jelent meg az iskola „Évkönyve“, a „Szutnos“ hasábjain pedig Markos Imre tanár emlékezik meg annak üdvös működéséről. Az egyik dr. Vajay Imre elnököt emelte fel az egekig, mig a másik Bendiner igazgatót rántja le a sárga földig azoknak . nagy gyönyörűségére, akik az iskolát is képesek volnának semmivé tenni, csakhogy őt agyonüssék. * Hogy dr. Vajay Imre elnöknek nagyok az érdemei, ahhoz kétség nem férhet, de hogy ez érdemek méltatása sikerületlen munka, az is kétségtelen. Aki nz Évkönyvben uzt a cikket elkövette, az megérdemelné, hogy Mnrkos tanár Írja meg az életrajzát és méltassa irodalmi működését, mert egész bizonyos, hogy az illető a futuiista iskolá nak lehet egy nagyratörekvő díszpéldánya. * Vannak ugyan, a kik a következő passzusból: „nézd, most itt van, majd amott, de a honnan eltűnik, űrt hagy maga után s csak a levegőbeu úszik vékonyka aranyköd: értékes lényének uranypora“ — határozottan arra következtetnek, hogy az iró csak vegyész lehet, minek folytán tudósitónk felkereste a városban található összes végy- tanárokat, de valamennyi esküvel erősítette, hogy a cikket nem Ő irta, * Markos tanár tiz éven át benne ült az igazgatótanácsban, s a múlt évben gyönyörű szép cikkeket irt ugyancsak a Szamos hasábjain ez iskola mellett, a melyekben Bendiner tanárnak is védelmére kelt. Már most méltán lehet kérdeni, mikor volt neki igaza ? — A közfelfogás azt tartja, hogy a ki egyszer igy, másszor meg úgy beszél, annak a mondására nem lehet épiteri. Abból a tényből azonban, hogy őt a választmány 1000 K tiszteletdijjal adminisztratív igazgatónak jelölte és ő ettől a Bendiner fellépése miatt elesett, mégis az látszik, hogy most uincs igaza, régi igazság lévén, hogy aki haragszik, annak nem szokott igaza lenni. Mondhatnak különben a zeneiskolánál bármit is, tiz éves működése megmutatta, hogy hasznos munkát végez és szükség van reá. Az emlékkönyv pedig nem abban hibázott, hogy dr. Vajay Imre elnököt az egekig emelte, hanem igenis abban, hogy dr. Tunódy Mártonról egészen megfeledkezett, holott a dolog úgy áll, hogy az egyik nélkül talán még ma sem volna zeneiskola, mig a másik nélkül talán már megszÜDt volna. Demeter. NESTLÉ** GYERMEKUS2T réöbeváln íéjobb és leö< K 1.80 MINDEN GYÓGYSZERÉ es. legolcsóbb" a le DOBOZA Kí.80 MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN ÉS DROGÉRIÁBAN Próbadobozt ingyen küld: HENRI NESTLÉ,Wien.l.Biberstr I73. HÍREINK. — Hazajöttek a boszniai tartalékosok. A balkáni zavarok mialt behívott s immár 9 hónapot szolgált tartalékosok végre hazaérkeztek. Kilenc hónapig szolgáltak szegények, hóban, viharban, — mig itthon a család addig éhezett is — s most végre, betelt. Volt is öröm, amerre csak nézett a szem. Hétfőn hajnali 2 órakor Roga- tic.i, Bosznia-Bródon át érkeztek meg külön- vonuton a szatmári állomásra, összesen 400 an. Boros István százados, Moezoru B.tzil s Kiss Albert hadnugyok kisértek fel őket Boszniából. A vasúti pályaudvar perronján o®y félszázad legénység állt sorfalat szines lámpio nokknl s a pályaudvar sinein túl egy félszá- z«d diszlövésekkel üdvözölte az érkező tartalékosokat. A megjelent összes közps katonatisztek és ezek családjain kívül, mintegy százfőnyi érdeklődő-jött ki az állomásra, hogy lássák a sokat szenvedett csap it bevonulását. Zöldgalyakkal, szallagokkal és zászlókkal díszítve robogott bo a „40 embernek, 6 lónak“ épített w iggonokból álló külön katona- vonat s a katonák és a fogadtatásra kijött, közönség viharos éíjene fogadta az érkező hurcosokut. A kocsik ajtajára kiszegezett zászlókon érdekesebbnél-érdekesebb feliratok díszelegtek. Miután háromszoros dirzlövcs hangzott el és a tartalékosok lampionos bajtársaik kisérésében megindultak a kaszárnya felé. Hétfőn reggel fél 8 órakor Ünnepségre gyűltek össze a kaszárnyában. A tágas kaszárnya udvaron két zdszlóulj katonaság sorakozott. A jobbszárnyon Boros százados, Kiss és Moszora hadnagyok vezetésével a Boszniából hazajött tartalékosok, a'balszárnyon Ursacze hadnagy vezetésével a helybeli közös zászlóalj helyezkedett el. Az ünnepség kimagasló pontja volt Helvey Adolf őrnagy lelkes beszéde, melyben megköszöni a bátor katonák 9 hónapi fáradtságát a most boldogan siethetnek vegre haza akáclombos faluikban hagyott szeretteikhez. Hétfőn délután mindenki leszerelt s otthonába utazott. — Szép volt, ünnepi volt a fogadtatás katonáék részéről, de a fogadtatásnál nem láttuk sehol a várost képviselve. Pedig ehhez a fogadtatáshoz nekünk is hozzá kellett volna adni szivünk melegét s megbecsülésünknek egyébb jelét. Pedig meg kellene őket becsülniük. A mi fiaink tagjai a közös hadseregnek, már ennél a kapcsolatnál fogva is számithat a katonaság .— legalább udvariasságra. Hiszen szeretjük is hangoztatni, hogy a magyar udvarias, lovagias. De ezt a tulajdonságot meg is kellene mutatni- minden kínálkozó alkalommal. — Szatmár város s az Ecaediláp- lecsapolótársulat. Szatmár város és a földbirtokos érdekeltség felebbszést nyújtott be a minisztériumhoz az Ecsediláplecsapoló- társulat azon határozata ellen, moly a belső vizek lecsapolásáról szóló alternatív tervezet végrehajtását elodázza. A minisztériumtól érkezett leirat miatt a tegnapi napra, ülést kel-, lett összehívni a társulatnak, melyen a város képviseletében dr. Yajay Károly kir. tan.,' polgármester is részt vett. A leirat értelmében határozott az ülés, amikor kimondotta, hogy a Szatmár — Nagymadarász közötti tároló medert egyelőre nem készítik el, ellenben a belvizek levezetésére elkészít egy alternatív tervezetet, mely szerint a belvizet öt irányban fogják levezetni. A terv végrehajtása- egy millió korona költséget igényel. Az egyelőre belvizlevezetésre szorítkozó munkálatok záros határidőn belül megkezdődnek. — Földgázforrások Sz&tmárou. Dr. Phleps Márton tanár, a pénzügyminiszter kiküldöttje itt járt s kutatásokat kezdett földgázforrások után. Kutatásai eredményeként megállapította, hogy a holtszamos, , a régi Homorúd s Fülencsés tó medrében olyan gázok jelenléte észlelhető, melyeknek kémiai* összetétele azonos a földgázéval. Phleps tanár feltevése szerint egy ér húzódik Kissárraás .felől Püspökladány—Szatmár felé s erősen föltételezhető, hogy fúrás esetén itt gazdag földgáz-forrásra találnak. Észleletéiről jelentést tesz a pénzügyminiszternek. Phleps tanárt szatmári kutató utján Kovács István vízmű- igazató kisérte. — A zeneiskolából. A Dal és Zene- egyesület zeneiskolájának igazgató tanác-a csütötökön tartott ülésében foglalkozott a többek közt Markos Imre tanárnak azzal a hírlapi cikkével, a melyben éles bírálat tárgyává tette az iskola vezetőségének és igazMinden ruha uj lesz tisztítás és festés által U7— °° RiMostő Gózmosó gyárában BO A BIKSZÁDI ■■ természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bánt&lmakuál páratlan. Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyitve kitűnő italt szolgáltat. 27— a bikszádi fürdőigazgatóság.
