Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-26 / 34. szám
Tűzoltók napja. A nagy nincstelenség sóvár korszakában, midőn a szórakozási vágy is megcsappant az emberek lelkében, s a gazdasági válság, árviz által sújtott nép kétségbeejtő igyekezettel küzd a létért, első pillanatra merész gondolatnak vélték megtartani azt az ünnepet, szórakoztató mulatságot, mellyel a tűzoltók neki vágtak a saját maguk napjának, nem csupán vakmerő bátorságra vall, amelyik illik a tűzoltóhoz, hanem inkább arra a belátásukra, hogy a publikum is belátja a tűzoltóság értékét teljesen s honorálni is fogja. Ez tulajdonképen a tüzoltónap záró részére értjük, midőn a közgyűlések, versenyek keretében népünnepély rendezését határozta el magát a tűzoltó- egylet. Másrészt örvendünk a lezajlott ünnepség teljes sikerének, mert fényes példáját mutatta annak, hogy a közönség rokonszenvvel viseltetik az emberszeretet jegyében működő intézmény iránt akkor, amidőn az idealizmus kihaló félben van s a modern élet rideg rendje szárnyát szegi minden önzetlen lelkesedésnek. A tűzoltói hivatás pedig maga az önzetlenség, mert nemcsak hogy nem nyújt anyagi-hasznot, hanem maga követel áldozatot. A TAUCA. Magyarország tűzoltósága a legrégibb időktől napjainkig. (—i.) A tűzoltóság nyoma legelőször az egyiptomiaknál található, majd a rómaiaknál Augusztus császár alatt, ki már 700 főnyi rendőrtüzoltóságot tartott fenn. Azután c?ak a XIII. században merülnek fel újabb nyomok, mig végre 1517-ben Plattner Antal Augsburgban feltalálja a fecskendőt, melyet van der Heide 1672-ben jelentékeny javításokkal lát el. Az első szervezett tűzoltóság a párisi volt, melyet 1675-ben szerveztek. Az első önkéntes és kötelező tűzoltóság 1846-ban alakult Németországban. Hazánkban a rendszeres tűzoltóság első nyomai Mária Terézia uralkodása alatt találhatók. Ugyanis a fejedelemasszony Balassa bárót a tűzoltó intézmény tanulmányozására külföldi államokba küldte és az ő tapasztalatai nyomán rendelte el 1788-ban II. József császár az első intézkedéseket. 1834. körül Aradon a polgárság létesített egy tűzoltó csapatot. Rendszeres tűzoltó intézmény alig volt hazánkban még a XIX. század elején is. Legalkalmasabb tűzoltók a diákok voltak, akikről följegyezték, hogy a száguldó kocsikon igyekeztek a vész színhelyére, ámde diák uraimék ilyenkor néha csupa hecoből veteményes kerteken, gazdasági udvarokon száguldottak keresztül és az első kocsi diákjai az útba eső kerítéseket rendszerint ledontÖmi tűzoltó ügyünk hivatásának magaslatán áll. Hozzáértő, buzgó emberek vezetésében elértük azt, hogy a tűzoltóság végleg megszabadulva a félkomikum mellékizétöl, a lehető legtökéletesebben szolgálja nemes célját. A város közönsége jóindulattal, rokonszenvvel adott kifejezést a tűzoltóság iránti elismerésének azzal, hogy a városba sereglő tűzoltó csapatokat vendéglátó csapatunkkal együtt nagy érdeklődéssel s szives szeretettel fogadta s kisérte az ünnepség minden egyes mozzanatában. Az ünnep maga három főrészből állott: a közgyűlésekből, versenyekből s a délutáni záró szép ünnepélyből. A természet maga is támogatta a tűzoltók fáradtságát és-munkáját: az ünnepség minden pontjának verőfényes gyönyörű idő kedvezett, mely körülmény az idei abnormis nyárnak szokatlan jelensége volt. Szombaton délután már Pásztory Árkát zenekarának s kis testőrcsapatának bevonulása- élénk, mozgalmas képst nyújtott a napfényben fürdő városnak. Este fél 9 órakor a zenekar szerenádot adott a püspöki palota előtte A püspök távol időzvén a várostól, a figyelmet Szabó István kanonok köszönte meg. Szerenád után takarodó s másnap reggel zenés ébresztő volt a város főbb utcáin. A vendég tűzoltócsapatok nagyrésze a fél 9 órás vonattal érkezett. gették, hogy gyorsabban érjenek a tűzhöz és ne kelljen kerülniük a girbe-görbe utcákon. Az Alföld népét századokon át nyo- morgatta a tűz, mely minden évben elpusztított néhány községet és pusztításai fölértek olykor egy tatárdulással. Bátran elmondhatjuk, hogy Magyarországot századokon át a tűz épen olyan mérvben pusztította, mint a tatár-török csorda. Történelmi emlékeink egy egy részét a tűz emésztette meg. Es védtelen volt a nemzet a pusztító elemmel szemben. A nemzet erejét a harcok emésztették, a tűz ellen pedig csak a diákság, a zsenge ifjúság védte a lakosságot. Ám ahol nem volt diákság, a lakosság maga állott be tűzoltónak. Az elem pusztítását régente nagyban elősegítette az építkezés hiányossága és a tetőzetnek könnyen éghető anyagból (nád, gyékény, szalma, zsúp) való készitése. Néha egész sor ház égett le, mivel egymás mellé voltak építve és valóságos fészkei voltak a tűznek. A kár annál nagyobb volt, mivel az időtájt a tűzkár elleni biztosítás fehér holló számba ment 1 Fulvaink, városaink égtek, ha eljött a nyári forró idő, sőt még most is gyakran üt ki a tűzvész olyan okból, melyet némely el- züllött existenciák meghibbant lelkében talált fel az orvostudomány és amelyet piro- mániának, tüz-kórnak neveztek el. Az ily lelki betegek valóságos pokoli gyönyörrel nézik mint pusztul el embertársaik otthona és száz meg száz embert tesznek földönfutóvá. Hazánkban az önkéntes tűzoltó intézmény kezdeményezője a harmincas években Kossuth Lajos volt Sátoralja .ujhelyen, tu- lajdonképeni megalapítója pedig 1860. körül Széchenyi Ödön gróf, török altábornagy, az A helybeli önkéntes tűzoltó és mentőegyesület d. e. 10 órakor tartotta évi rendes tözgyülését az Iparos Otthon nyári helyiségében. A gyűlést Tankóczi Gyula elnök vezette s lelkes megnyitó beszéde | hitelesítő küldöttség kirendelése után Flontás Döme titkár terjesztette elő nagy gonddal készített jelentését, s felsorolta az egyesület életében nevezetes mozzanatot alkotó eseményeket. A jelentésből megemlítjük, hogy a testület részt vett a Veszprémben tartott tűzoltó nagygyakorlaton, melyen az első dijat nyerte. Kegyeletes hangon emlékezett meg az egyesület halottjairól. Jékey Károly th. parancsnokról, Fleckestein István szakaszparancsnok- ról s Tóth Lajos tűzoltóról, ki a keresk. réezv. társaság áruraktáránál történt égésnek lett áldozata. Az egyesület junius 8 tél 15-ig szaktanfolyamot rendezett s résztvett a Szotmár vmegyei tüzoltószövétség Nagybányán s Fehérgyarmaton tartott közgyűlésén. Meleg hangon emlékezett meg Dr. Boromisza Tibor megyóepüspök nagyértókü adományáról. A pirancsnokeág 12 ülést tartott 58 ügy elintézésével. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a pénztár állupota a következő: bevétel 11030 K45 fill., kiadás 10626 K 80 fill., maradvány 403 K 65 fillér. A leltári vagyon szaporulata a két automobil 36000 korona értékben. Tiszta vagyon, mint egyenleg 22903 K 65 fillér. Tüzesetek száma 1911. év április hó 23-tól mai napig 126, első segélynyújtás 819, őrség 771, 3336 kivezényelt ^emberrel. Nagyobb tűzesetek csak 1911. évben fordultak elő. Nevezoteseu május 2-án a Bartók-droguéria, május 7-én a nagygőz- malmi anyagszertár égése adtak nagy munkát tűzoltóinknak. A tisztikar tagjaiul a régiek választattak meg újból. A közgyűlés az ottomán tűzoltó ezred és .császári tengerész tűzoltó zászlóulj főparancsnoka, ki a budapesti önkéntes egyesületet életbe léptette. Nem sokára a többi városok is szervezkedtek, úgy- annyira, hogy a mai napig országunk 12.614 községe közül 2500-nak van rendszeresen szervezett tűzoltósága. Az 1888-iki kormányrendelet a kötelező tűzoltói iutézményt léptette életbe. A tűzoltóságok szervezésével kapcsolatban a tűzoltó fecskendők és felszerelések is napról-napra tökéletesebbek lettek, uz egységes szervezés és kellő szakoktatás nagyobb tért hódított és hatalmas lendületet adott az intézmény fejlődésének a nagyobb és tökéletesebb fecskendők beszerzése, csaknem első helyet foglalja el. Az egyes tűzoltóságok saját érdekeinek megvédésére országosan egyesültek és sző* vétséget alkottak. A magyar országos tűzoltó szövetség immár több mint harmincöt éves múltra tekinthet vissza. Midőn 1870-ben működését megkezdette, alig érte el a tagok száma a százat. Ma ezen szövetség ezerötszáz tűzoltóságot magában foglaló tekintélyes intézményé nőtte ki magát. Az országos tűzoltó szövetség támogatásával létesült a Magyar Tűzoltó Tisztek Országos Egyesülete, az országos tűzöl tótiszti tanfolyam rendezése, a katonák tűzoltói kiképzése. Az országos tüzoltószövetségnek köszönhető, hogy a hazai tűzoltóságok egyöntetű egyenruhát viselnek. A szatmári tűzoltóság 1875 ben alakult s közel négy évtizedes múltra tekinthet vissza. Sok és fáradságos munkája kellett hozzá, hogy tűzoltói intézményünk kiemelkedjék lenézett állapotából. Mai színvonalára a legutolsó évek alatt emelkedett s Tankóczi Gyula főparancsnok vezetése utolsó pontja a szolgálati érmek kiosztása volt- 17 (űzoitó kapta meg a szolgálati érmet és pedig Suta János tűzoltó 30, Braunstein Ferenc 25, Máthé Bálint a Kisújszállási Bálint 20, Szőllősy Gusztáv, Kerekes István s László Károly 10, Ferenc Ágoston, Flontás Demeter, Winkler Ferenc, Fehér Gusztáv, Dojtor László, Licskey György, Szalontay József, Pintye Pál, Bodó Sándor s Török Lőrinc 5 szolgálati év után. A közgyűlés Tankóczi Gyula parancsnok buzditó beszéde után véget ért. A közgyűlést nyomban követte a szatmárvármegyei tűzoltó-szövetség választmányi ülése, majd közgyűlése, melyen Dr. Falussy Árpád, szövetségi elnök, nyug., főispán elnökölt. A titkári jelentést Ferenc Ágoston tűzrendészet! felügyelő olvasta fel, kiterjeszkedve jelentésében, hogy a szövetség intenzivebb működést már az árvizókozta csapások miatt sem fejthetett ki. Titkár indítványára jövő évi költségvetést előző évihez aránylagosan állapították meg. Pénztári kimutatás szerint 3198 K 86 fill, bevétellel szemben 1863 K 05 fill, volt a kiadás s így az egyesület vagyona készpénzben és betétben 1335 K 84 fillér. Titkár előterjeszti, hogy Dr. Boromisza Tibor megyéspüspök az egyesület védnökéül választassák meg, és ez indítványt a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el. A vármegyei kéményseprő testület befolyamodott a szövetséghez uj szabályrendelet kidolgozása végett. A közgyűlés ezt is elfogadta. Némi vitát a jövő évi közgyűlés helyének megállapítása képezett. Nagysomkut és Mátészalkáról volt szó. Tárgyalta Nagysomkut paszivitását, végűi is a közgyűlés Farkas Arthur meghívására Mátészalka mellett döntött, az ottani tűzoltó testület ugyanis a jövő évben ünnepli fennmellett bármikor kiállhatja az egész ország kritikáját, mit be is bizonyított az országos tűzoltó kongresszus rendezésével. A tűzoltóság mindig hálásan fog megemlékezni néhai József főhercegre, a magyar füzoltók egykori fővédnökére, a kinek a magyar tüzoltóegyletek szervezése és fölvirá* goztatásában oroszlánrésze volt. Méltó utóda lett az ifjabb József főherceg, a ki elvállalta az országos főparancrnoki tisztet és ezzel kezébe vette annak az ügynek vezetését, melyet halhatatlan apja annyi szeretettel egyengetett. Az önkéntes tűzoltók egy nagy elvnek a harcoBSui, a harc azonban, amit viselnek sokkal szentebb és magasabb és magasztosaid) a hóditó hadseregek minden diadalainál. Nem kérdik, hogy gazdagot ért-e a sors sújtó keze vagy szegényt, nem kutatják hogy a segítséget igénylő emberek velük egy fedél alatt imádják-e az Istent vagy nem. Csupán segítségre vannak hivatva a nemes humanizmus nevében azon a téren, melyen a magas álásu gróf és az alacsony sorsa földmires nagyszerű emberei hivatásuknál fogva jót tenni egyesültek. Mert egy ember azért mindig csak egy ember, ha még oly hatalmas, ha még oly erős is. Csak egy szál vesző, melyet gyönge izmok is széttörhetnek. Egyedül az összefont vesszők ellenállása képes dacolni a szétrop- pantó érővel. Azért a tűzoltói tízparancsolat első pontja: „Egyesült erővel és egymásért a veszélyben 1 Mert Istennek dicsőség, embertársainknak segítség!“ — E jelek hirdetik mindenkinek, hogy a tűzoltó férfias bátorsággal szereti embertársait mint önmagát, sőt még jobban. Mert midőn a harang félrekondul és a kürt vészt jelez, a tűzoltó nem törődik a nap FIGYELMEZTETÉS! előrehaladott nyári idény miatt a még Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! MT A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatóki
