Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-19 / 33. szám
Harmincadik évfolyam. 33-ik teám. Szatmár-Németi, 1913 augusztus 19. SZATSAR TÁRSADALMI, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap. . y >a*. tlEG JELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. | Negyedévre 1 kor. SO fill. Fél » . . . 3 > I Egyes szám ára 16 » ______________________________________________:______ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 1 —v HIRDETÉSEK -v— I hova a lap szellemi réizére vonatkozó közlemények, továbbá elöfizetéaek és hirdetések küldendők: — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal előre fizetendők. ■ Eötvös-utoa 6. sz. * ♦ j Telefon-szám: 73. NyUttér garmond sora 20 fillér.---- - - .1 A mai sajtó. Régi a panasz, hogy a sajtó az utóbbi évtizedben mindinkább a szén- zációhajhászatot kultiválja, s a közön* ség ízlését e téren odáig fejlesztette, a mikor egyébben sem dolgozik, mint szenzációban, s mig ezelőtt csak egyes lapok csinálták, ma már az egész sajtó ebben utazik. Hogy ez igy van, maga a sajtó is belátja, de azzal védekezik, hogy a közönség Ízlése kívánja, a melyet a sajtónak honorálni kell, holott az igazság az, hogy ezt az Ízlést a sajtó teremtette meg, s most akarva nem akarva kénytelen annak hódolni. Nem a közönség Ízlése kényszeritette a sajtót a szenzációkra, hanem a sajtó rontotta el a közönség Ízlését, s most nincs meg az erkölcsi ereje, hogy a közönséget a helyes irányba vissza vezesse. A napokban két olyan szenzációja volt a sajtónak, a mely a maga borzalmasságában mutatja be, hogy hova züllötteké tekintetben a sajtóviszonyok Az egyik _a„ Pásztory Árkád-volt szerzetes alapítványa, s a másik a dr Koszorús István körorvos ügye. Pásztory Árkád a magyar gör, kath. püspökség részére egy másfél milliós alapítványt tett.: Majdnem összes vagyonát egy igazán hazafias célra ajánlotta fel, a miért csakis elismerés és dicséret illeti meg. S mai sajtó e helyett^neki ront, s mintha valami nagy erkölcstelenségről volna szó, valóságos hajszát indít ellőne és aljas ráfogásokkal, mert hiszen maga mondja, hogy bizonyítani semmit nem tud, sárba rántja és meghurcolja védtelen öreg embert. A közönséget nem izgatja a másfél milliós alapit vány, de izgatja az a sok mese, a mi az alapitó háta megett van, hát legyen meg a közönség kívánsága. Riporterek betolakodnak az öreg ember házába élvezik vendégszeretetét, elfogadják a mit nyújtanak nekik és azután ro hannak vissza a fővárosba, hogy szélrózsa minden irányában szétmenő lapjukban pellengérre állítsák a házi gazdát. Hazug módra Írják le azt is a mit saját szemükkel láttak és saját fülükkel hallottak,, mert a közönsé, igy szereti. Undor fogja el az embert látva az összehordott sarat és piszkot és félve gondol árra, hogy hova fo gunk jutni, ha a sajtó erkölcsi fel fogása rövidesen meg nem változik. De még elszomorítóbb a dr. Koszorús István körorvos esete. Elő áll egy fiatal asszony és olyan vádakat emel egy öreg ember ellen, a melyekről az első szempillantásra minden józanul gondolkozó ember _azi; mondja, hogy azok csak hazugságok ehetnek, s bizonyára a sajtó is úgy átja, de a közönségnek szenzáció kell, :'élre tehát a kímélettel és fontolgatással, ha nem igaz, úgyis ki fog derülni, de azt az élvezetet megtagadni közönségtől, hogy lássa, mikor egy embert erkölcsileg kivégeznek, csakugyan nem lehet. És megtörténik a civégzés a mai sajtó nagy dicsőségére. Alikor aztán megjelenik az öreg orvos az egyes szerkesztőségekben és iga- íolja magát, ez megint egy újabb szenzáció, milyen gyönyörűsége lesz a közönségnek, ha most meg azt fogja látni, a mint a kivégzett embert feltámasztják. Először tudva hazugságot írtak, másodszor az igazságot írták ugyan, de mindkét esetben csak az dolgozott, hogy szenzáció legyen. Deák Ferenc azt mondta, hogy a sajtó feladata igazságot írni. Ma pedig a magyar sajtó minden egyebet ir, csak igazat nem. Nem is törődik vele, hogy igaz legyen, fő a szenzáció, szerinte ez pótol mindent, még az igazságot is. Szomorú időket élünk, s az időjárás viszontagsága, a pusztító Árvizek, á közeledő kölefa'és sok más istencsapása mellett nem a legkisebb baj a mai sajtó züllöttsége. Amennyi kárt vagyonban, egészségben és életben tesz a többi, ugyanannyit, ha nem többet csinál erkölcsi térén a sajtó de mig azokat az anyagi károkat a viszonyok jobbrafordultával könnyen kiheverik az emberek, az erkölcsi téren szenvedett károkat csak évek hosszú során át lehet kiheverni. É a legszomorubb, hogy sehol semmi biztató jel, mely azt mutatná, hogy a sajtó a mai káros iránnyal szakítani akarna. _____________________|___________1>. Sz emlélődés. A múlt heti „Szemlélődésében írtam a közveszélyes munka kerülők ellen alkotott törvényről, s arra kerestem feleletet, hol lesz az uj törvény Bzerint a határ a munkakerülők és a szerencsétlen munkátlanok között? Azóta bizonyos megelégedéssel olvastam egyik nagy fővárosi napilapban, hogy hasonló szempontból mérlegelik a törvényt egy hosszabb cikk keretében. Megelégedéssel olvastam azért, mert látom, hogy csakugyan helyesen észleltem a törvény hézagosságát. A kérdéses cikk a „Világ“ cimü lap aug. 17-ik számában jelent meg s többek közt ezeket mondja: „A törvény — az 1. §. szerint — büntetéssel sújtja azokat, akik, noha munkára volnának utalva, munkakerülésből csavarognak vagy egyéb okból munkakerülő életet folytatnak. A bűncselekmény tényálladékának ilyen szűkszavú megjelölése végzetes következményekkel járhat. Mert mig az élet és vagyon ellenni deliktumok tényálladékai félre nem érthető határozottsággal vannak leszögezve s azok fennforgását mindenki külső I előtt az állam ás társadalom, sokféle nem* I zetiaég és felekezet egyaránt meghódol, nem- I zeti egységbe összeolvadva. Azt jelenti ez az oszthatlan kultusz, I hogy a magyar alattvalók első szent ki- I rályakbun azt a hatalmas történeti szellemet I tisztelik, ki a Xl-ik század elején a hon- I foglaló vezérek országából államot szerve- I zett, s felruházta akkora erővel, hogy nem* I csak ellenállni birt a százados viharoknuk, I hanem képes volt vissza is szerezni időnkint I elvesztett birtokait. A Szent István-nap hu- I zánkban az állam eszme s a monarhikus I princípium Ünnepnapja, amik ez ország exisz* I tenciulis lehetőségét biztosítják. Már a honfoglaláskor belátták őseink, . I hogy az egyes törzsek birtokló uralma helyébe , I egységes kormányzatot kell alkotniok, külön- ' i I ben széthull a nemzet, mielőtt az országból • I hazát és a hazában államot teremtett volna* . I A vórszerződés Árpád vezérre bízta a fő- - I hatalmat, s kimondta, hogy Árpád házában Ir I az örökjogon megmaradjon. így alakult ki a a I IX. század vége felé monarhikus alapon, I élén egy nemzeti dinasztiával, a történeti I Magyarország. Száz évvel később Árpád ős- ' t, I unokája: Vajk vezér ez országot királysággá 1. I alakitá át, magát I. István néven megkoro- t. I náztatta, s a magyar monarhiának ez által c, I szilárd közjogi jelleget, nemzetközi jelentő- I eéget, b céltudatos bölcs kormányzatával ). I konszolidációt adott. i> Lts? A magyar szent korona egyike a leg* -y I régibb királyi ékességeknek és közjogi a I szimbólumok korona fölkentjei voltak s az f- I ország törvényeire megesküdtek, i- 1 Ez a közjogi konzervativizmus vonul 3> I végig a magyar királyság egész tőr«. *- I téneti fejlődésén, legrégibb idők óta napja* ü I inkig, következetességgel ragaszkodva az ősök íz I üdvös hagyományaihoz, de bölcsességgel al- I kalmazva azokat az uj idők igényeihez. Első szent királyunk névünnepén az a I tradició melegít fel minden magyar szivet. = I Egy monarhikus érzelmű nemzet tüntet e I napon király hűségével, malyről kilencszáz I éves történelem tanúskodik s mely ma is leg* I szilárdabb alapja a trónnak, egyensulyozója az _ I országnak és záloga a közbékének. Népünnepély. A Szatmári önkéntes Tűzoltó-Egyesület 1913 augusztus hó 24-ikén a szatmdrmegyci tűzoltó szövetség közgyűlése alkalmából, a Kossuth-kertben népünnepélyt rendek, melyre a helybeli és vidéki sokat látni és jól mulatni szerető nagyérdemű közönséget meghívja a rendezőség. Általános tudnivalók: A népünnepélyt megelőző napon Augusztus hó 23-án, Szombaton este zenés takarodó. Indulás a tűzoltó őrtanyáró). Ez alkalommal lovag Pásztory Árkád zenekara karöltve a tűzoltósággal a püspök Ur Öméltóságának szerenádot ad. Á gyűlés napján Augusztus hó 24-én, Vasárnap reggel 6 órakor zenés ébresztő a város főbb utoáin. Reggel 1/<j9 órukor a közgyűlésre érkező vidéki tűzoltók fogadtatása a vasúti pályaudvaron és bevonulás az őrtanyára. Bevonulás után a vármegyei és helybeli tűzoltóságok gyűlése az Iparos Otthonban. Ezek után ys 12 órakor a vidéki tűzoltó csapatok gyakorlatai az őrtanya udvarán, ahová ez alkalommal csak 40 fillérét ismérvekből csalhatatlanul megállapítja: ad- I el dig a munka kerülés és csavargás fogalmai I ze olyan labilisek, hogy az esetek túlnyomó I ze részében mérlegelés dolga, hogy fennforgásu- I kát megállapithatjuk-e, vagy sem. A mai I hí gazdasági berendezés mellett az ipari mun- I ti kások nagy része állandóan munka nélkül I ti szűkölködik és kénytelen az ipari tevékeny- I fc sége helyét rövid időnként változtatni. Áz I z< angol munkásság szervezett, tehát tanult, jó I c hajlandóságú és munkát kereső részében, I h 1905-től 1910-ig a munkások 4, 5, 6, 7°/0-b, I 0 vagyis 20, 30, 50 ezer ember mindég munka I z nélkül volt. Németországban 1895 juniusá- I p ban 299 ezer munkás, vagyis a munkásság I t 4.85°/o B) ugyanezen óv decemberében 771.000 1 munkás, vagyis a munkásság 7.43°/0-a — j 1 mind-ín tizenharmadik munkás — volt munka I « nélkül. Nálunk 1900 ban 82 584 volt a I 1 munkanélküliek száma. Egy-egy válság, há- 1 I - ború ezrével veti piacra a munka nélkülié- I - két. A mu íkanálküliséget büntető törvény- I 1 nek szigorú formulát kell találnia, mely I > megköti a biró kezét és megvédi a munka I kivetettjeit.“ Az Urániában láttam egy hatásos képet, I „A távollevő“ cimen, a hollandus népéletből. I i Nagyszerű színészi játék emelte a kép értékét. I : Eszembe jutottak a magyar népszínművek. I t Mennyivel erőteljesebbek, drámai fordulatok- I t ban gazdagabbak, színesebbek és poétikusab- I hak szók, még/annál a kitűnő hollandi tör- 1 ténetnél is. El az is eszembe jutott, hogy I * ha már e műfaj a rendes színpadokról, a I i legnagyobb virágzásból olyan hirtelen s egy- | szerre letűnt, miért nem újítják föl a mozi- I j vásznon a magyar film-társaságok. Lehetetlen, I hogy a sajátos zamatu, drámai és költői ha- I > tásban szinte páratlan magyar népszínmű I 1 ne keltsen feltűnést és érdeklődést az egész I 1 világon.- Szatmár, 1913. augusztus 17. í Csomay Győző. i ... ■ ■ ■ ■ . I I ‘ Szent István. (B. P.) Születésének, halálának és név- I ünnepének évnapja az augusztus 20-dika. I _ Árpádházi első szent királyunk tiszteletére I kilencszáz év óta nemzeti ünnep gyanánt | üljük meg ezt a napot. Nemcsak ősrégi szokás kötelez rá, amit I történeti hagyományok szentesítettek, hanem a öröklött vérbeli pietás-érzés is, mellyel a nem- tt zet ama nagy uralkodó emlékén, intézményein ,z a a monarhikus eszmén ragaszkodással ctüng. i- Semmi jel nem volt eddig Magyaror. P szág hosszú múltjában, semmi oly tünet nincs s- belátható jövőjében, ami e jellegzetes hagyo- ;y mánytól eltérne. Mint kultusz, összeforrt pt nemzeti lelkületűnkkel; képzelhetetlen egy el oly Magyarország, mely ez ünnepet elhanya- in golná vagy éppen beszüntetné, ít. Nincs is párja ebben a magyarnak Eug. rópaszerte. Sehol sem akad más ily nemzet, zt mely nagy királyhoz évszázadok múlva is hasonló kegyelettel tud ragaszkodni. Az u- osztrák Szent Lipót ünnepe egyetlen tartóra mányra, a cseh Szent Vencelé s az orosz g- Szent Vladimíré csupán a templomra szorit- et kozik. Szent Lajos emlékének meglllését Franciaország a forradalom alatt, Nagy Ká- sn roly császárét Németország a reformáció óta z- beszüntette. Sem az angol, Bem a spanyol a- királyok közt nincs egy is, kinek nevét és re alakját az utókor előtt, saját országában, az ö- a szimbolikus varázs sugározná körül, mely I Magyarországon Szent Istvánnak jutott, aki nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. ==-----— == === Közvetlen, a „Pannónia“ szálloda mellett!! flOTfiLSIEZIfiTES I A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. Az’előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók t
