Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-11-05 / 45. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. — írja az „Uj Sratmár“ és a fáma beszédje -'"iiiJupján szórja rám a sarat, de amivel nem , jtragem, hanem sokkal inkább maga-magát •' piszkolja be. Csodálkozom a lap felelős szer- keaztőjénf Dénes Sándor áron, hogy lapjában ezt a piszkolódást .megengedi. O szatmári házamban Íb, turvékonyai tanyámon is veu- dégem vélt és ebben az időben személyes tapasztalatok alapján egy dicsőítő cikket irt rólam a „Szamos" cimű lapban, amelynek akkor felelős szerkesztője volt. Igaz, hogy én a dicsőítésre sem adtam sókat, mint ahogy a piszkolódásra sem adok, de mégis furcsá­nak találom, ba a vendég, a ki a házigazda szívességétől el volt ragadtatva, ezt a szíves­séget annyira sem becsüli, hogy a mikor lapját átengedi a támadásoknak, legalább egy mentő szót kockáztatna meg volt öreg házigazdája érdekében. A vagy talán ő is úgy gondolkozik, mint a cikkek írója, hogy ez is az üzlethez tartozik, de hát akkor mi szükség volt arra a dicsőítő hírlapi elis­merésre? hiszen a fáma bizonyára akkor is épen úgy beszélt, mint most és ő épen úgy hallotta, mint most hallja. Különbeu mód­ját ejtem, hogy az a dicsőítő cikk napvilá­got lásson és alkulom legyen az összehason­lításra, mert ez az összehasonlítás fényesen fogja illusztrálni, mily kevés kell ahhoz, hogy vulakit uz egyik percben, mint félistent ma­gasztaljanak, s a másik percben a sárba rántsanak le. — Minden a hangulattól függi Kelt Turvékonya (Pásztory-tanyu) 1912. november 4. kiváló tisztelettel: Páaztory Árkád. Bulgáriáról. (Dr. Se. G.) A balkáni zűrzavaros, törökellenes koncertben leginkább Bul­gária az, amely megérdemli az európai közvélemény figyelmét és érdeklődését. Bulgária esztendők óta készült a mostani háborúra. Katonáinak száma negyedmillió s népfölkeléssel együtt négyszázezerre megy a fegyverforga­tók száma. A bulgár sajtó esztendők óta har­cias híreket penget; tavalyelőtt Romá­nia ellen készülődtek, s a turtukájai iskolaaffér idején biztosra vették, hogy e két balkánállam közt kitör a háború, Görögország már akkor Bulgária pártján volt, s a romániai görögök alattomos akciót indítottak, amely kitudódván oly gyűlöletet vontak magukra Románia közvéleménye előtt, hogy ma is ellenük van mindenki, s nagy titokban mernek itt-ott a kül­városban összegyűlni. A bulgár propaganda jelszava, amelyet húsz éven át hangoztatott, 1908 október ötödikén változott való­sággá: a szabad és független Bulgária fejedelme fölvette a királyi címet s országát bevezette a teljesen önálló, nemzeti birodalmak sorába, Törökország tartományait már a legrégibb időben is csak a fegyveres erő, a hatalom tartotta össze, * s mi­helyt valahonnan kiszorult a hóditó török, már két-három óv múlva sem­misem mutatta (egy-két építészeti al­kotáson, mecseten, stb. kívül) hogy ott valaha ozmán hatalom uralkodott. Így történt Bulgáriában is: A bulgár rendkivül harcias, ha­záját nagyon szerető faj. Eredetileg rokon a magyar nemzettel, ha Európá­nak ezer év előtti térképét tanulmá­nyozzuk, azt fogjuk látni, hogy két „Bolgár“ ország is szerepel rajta. Egyik a mai Bulgáriát, s Románia egy részét, Dobrudzsát foglalja magá­ban, míg a másik, „Nagy Bolgárország“ a Volga mellett terült el, körülbelül akkora területen, mint a mai Magyar- ország; fővárosa Bolgári volt a régi krónikák tanúsága szerint. Népe finn­ugor eredetű, északi és déli határain szintén finn-ugor népek laktak; észa­kon a permiek, votjákok, cseremiszek, délen az uzok és mescserek. Messze nyugaton az oroszok földje Iíióvfól Novgorodig, délen a kazárok, szintén rokonai a bolgár és magyar népnek. Ott volt keleten „Nagy Magyar- ország“ is, az ősi haza, amelyről Jírlián barát útleírása regél nekünk, késő iva­déknak, mesterieknek tetsző dolgokat. Ebből a környezetből származtak a ma már teljesen elszlávosodott bul- gárok, akik évszázadokon át érezték a vad mongol csordák pusztításait. Erről a korról Írja Vámbéry a követ­kezőket : „Vértől csepegő, iszonyattal tel­jes kép ez, mely a Dzsengizidek több, mint 200 éves uralkodásáról, a tör­ténész szemei elé tárul. Vad fejetlen­ség, durva zsarnokok féktelen üzelinei, gyilkosságok és pusztítások váltják fel egymást, s a bolgárok, kabarok, kazá­rok, s az ázsiai magyarok ősi művelt­sége teljesen elpusztult a mongol pusztítások e szörnyű idejében.“ A bulgárok évszázados gyűlölete most is hozzájárult ahhoz, hogy lángba borítsa az egész Balkánt. A „szabad és független Bulgária“ fejedelmének katonái az összes harcoló felek közül a legnagyobb elszántsággal küzdenek 1 a félholdas lobogó ellen. Érdekes itt megjegyezni, hogy Törökország terü­letén mohamedán bolgárok is vannak, akik közül egynéhány fajrokonai ellen harcol a szultán seregében. Nehéz bonyodalmak következhet­nek a balkáni háborúból egész Euió- pában, s főleg Ausztria-MagyarországoD. Most, mikor Drinápóly körül patakok­ban foly a vér, még el sem lehet képzelni a véget, de bárminő is legyen, annyi bizonyos, hogy Bulgária és annak népe még igen sok gondot, fejtörést fog okozni az egész (urópai diplomáciának. — De hát nektek ez az idő sem árt­hat, — mondják a társaság fényképész tag­jának — mert fényképet csakúgy csináltat­nak, mint ezelőtt. — Nagy tévedési — szól rá az illető — Kinek van a mai időben kedve moso­lyogni vagy barátságos arcot csinálni, a nélkül pedig nincs felvétel. v A múltkori apróságért, a mi arról szó­lott, hogy a ref. püspök is négyes fogaton ment a templomba, meginterpellált egy belső ember, s mondom neki, hogy az egy meg­jegyzés volt csak, a mi tényleg a jelzett alkalommal hangzott el. — No hát nem volt találó a megjegy­zés, mert a katb. pü-pök a saját hintáján megy a templomba, mig a ref. püspök csak úgy jut hozzá, ha valamelyik hive szíves­ségből elviszi. * Ha tényleg úgy van, hogy országgyű­lési képviselőnk a Kobrák cipőgyár rész­vénytársaság ügyeinek rendezésével lett megbízva, akkor most nagyszerűen biztosít­hatná a jövő választás sikerét, nem kellene hozzá egyéb, mint n választóit és azoknak családtagjait a télire Kobrák cipővel ellátni. — Igen ám, mondja rá Bögre ur — de az csak akkor érne valamit, ha a válasz­tás most hirtelen megvolna, mert rendes körülmények között választásig a cipők el­szakadnának és megint újra kellene kezdeni. * A város hangulata ismét nyugodt, hogy a színházi páholyok bérletére nézve megtör­téntek a végleges megállapodások. Boldog város, a hol ez a legnagyobb kérdés, a mi mozgásba hozza a kedélyeket és u hol van­nak emberek, a kik szerencsétleneknek érzik magukat, mert páholyhoz nem juthattak és a miutt erős hivei annak az eszmének, hogy okvetlenül egy nagyobb és sokkal kényelme­sebb színházat kell; építeni, mint a mostani, a hol azok is páholyt kaphassanak a kik most kimaradtak. Aztán mondja még valaki, hogy kevés a pénz Szatmár-Németiben I Demeter. Apróságok. HÍREINK. Csizmát akart vásárolni a falusi atyafi a szerdai vásáron és annak rendje és módja szerint felpróbálta. A mester ugyancsak dicséri remekét, de a vevő a fejét c/óvUTja és nagy komolysággal mondja, hogy nem jó, mert kegyetlenül szőrit. — Barátom I — szól rá a mester — most olyan világot élünk, hogy miudenkit szorít a csizmája', u szorítás miatt tehát nyugodtan megveheti, # M iről b. szelhetnének most az emberek egyébről, mint a rossz pénzviszonyokról, a melyek mia't minden foglalkozásban pangás van. Erről foly ik a beszéd egy söröző tár­saságban is. •Mutatványszám ingyen! jó väjt a legkedvesebb képes gyermeklap. F.wh.nrk.uu, Kiadóhivatal: SZBÓK zaiGMONg^^^gK FRANKLIN-TÁRSULAT Budapest, IV., Egyetem-utca 4. EM/iaefn/ lehel a kiadőhtuatalban Mutatványszám ingyen! — A halottak emlékét a szo­kásos kegyelettel ülte meg városunk közönsége. Az előestén a róm. kath. székesegyházat egészen megtöltő ájta- tos közönséghez Láng Gyula s. lelkész tartott sz. beszédet. Másnap ugyan­csak a székesegyházban az összes halottakért Pemp Antal praelátus ka­nonok mutatta be az Urnák az en­gesztelő szentmise áldozatot. Este fény­árban úszott a temető. Mindenki sie­tett leróni szerettei iránt a kegyelet adóját, felgyújtván a virrasztó emlé­kezet világát s kérő imát küldvén a sírba szendergők lelki nyugalma s örök boldogságáért. Itt Sepsy Márton s. lelkész tartott szent beszédet. — Szent Imre ünnep. Szent Imre hercegnek, első sz. királyunk fiának a hely­beli kir. katb. főgimnázium ifjúsága védő szentjének ünnepét mu ülte meg az ifjú­ság templomi ájtutossággal. Jézus sz. szive templomában az ünnepi szent misét B^nkő József apátkanonok plébános mondta, az alkalmi sz. beszédet Gönczy Antal németii gör. kath. esperes tartotta. — Újoncok esküje. Az újoncok november hó 1-én tették le az esküt a lak­tanya udvarán. Előbb misét hallgattuk, mujd Daubner Samu alezredes magyar nyelven s Magda László százados román nyelven tar­tott beszédet az újoncoknak. Ezután letették az esküt, melynek végeztével Lengyel János vezérőrnagy, dandárparuncsnok intézett szép beszédet az újoncokhoz. Az 5-ik sz. gy. ez­rednél 9 órakor volt tábori mise a kaszárnya udvarán. Az újoncok azután letotték az es­küt, amelyet az idegen ajkunknak Lazarvy s Paisiu főhadnagyok tolmácsolták. — Katonai előléptetések. A no­vemberi előléptetések során a szatmári 12. honvédgyalogezred tisztikarából bistei Gönczy Imre a honvédelmi minisztérium XI. cso­portjának főnökét vezérőrnagyé, botfalvi Both Gyula s Wünsch Béla főhadnagyok száza­dosokká, Bózsing Béla, Bleszkányi Lajos, Illyés Zoltán és Unger Ullmann Elek had­nagyok főhadnagyokká, Erdélyi Rezső, Jánosi Zoltán s Budaházy Mihály zászlósok had­nagyokká, Hell József hadnagy giizdáezati tiszt főhudnagygazdásztiszité, Oláh Kálmán gazdáezuti tiszthelyettes, hadnagygiuclász tisztté, Oláh Kálmán gazdászati tiszthelyet­tes, hadnugyga/dásztisztté léptek elő. — Ezüst mise. Meleg ü nueplésben részesítették octóber 30 án Horatius Pál jenkei r. kath. plébánost paptársai és hivei abból az alkalomból, hogy 25 év ótu lelkész- kedik. Az ünnepség Horatiusnak ezüstmisé­jével kezdődött, amelyen jelen volt a felső- ungi kerület papsága és a hi vek sokussága. A misét esporesi értekezlet követte Tahy Ábris ungvári esperes-plébános elnöklétével. Mujd a jubiláns ebédet adott, amelyen Tahy méltatta szép szavakban a közszeretetben álló plébános érdemeit, a melyeket híveinek gondozásával szerzett. — Esperes választás. A szatmári ref. egyházmegye esperesi hivatalának válasz­tásáru vonatkozó szavazatokat f. hó 1 én bontotta fel Madurassy Dezső egyházmegyei főgondnok elnöklete alatt a kiküldött bizott­ság. A szavazatok Kiss Bertalan egyházmegyei főjegyző s Kovács Lajos egyházmegyei tunács- biró közt oszlottak meg. Kiss Bertalan 48, Kovács Lajos 18, Tbury Zsigmond 1 szava­zatot kapott s igy Btki Károly örökébe nagy szótöbbséggel Kiss Bertalan választatott meg. — Bizottsági tagválasztás. Szat- rntír város második kerületi választópolgár­ságának egy tekintélyes része tegnap délu­tán a Viktoria szállodu éttermében Bölönyi László elnöklete alatt értekezletet tartott. A gyűlés a második kerületben megüresedett törvényhatósági bizottsági tagságra nézve határozott és arra egyhangúlag Papp Kál­mán pénzügyigazgató-helyettest jelölte. A választás d> c. 1-én lesz a róm. kath. elemi iskola helyiségében. — Változás egy szerkesztőség­ben. Dr. Vizsolyi Manó a „Mátészalka“ szerkesztője visszalépett a „Mátészalka“ szer­kesztésétől s helyébe Dr. Török Árpád máté­szalkai ügyvéd lépett. — Igazságügyi kinevezés. Az igazságügyminiszter Polonkuy Pál szatmári kir. törvényszéki dijnokot a szatmárnémetii kir. törvényszékhez Írnokká nevezte ki. — Kinevezés. A kir. pénzügymi­niszter Jelenyik Lajos szatmári latost ideigl. minőségű díjtalan pénzügyi számgyakornok­ká nevezte ki a rimaszombati pénzügyigaz­gatóság mellé rendelt számvevőséghez. — Áthelyezett tanítónő- A vallás és közokt. ügyi miniszter Péchy Hilda nyír­bátori ál), elemi iskolai tanítónőt u debreceni áll, elemi kisegítő iskolához jelen minőségé­ben áthelyezte. — Eljegyzés. Mnjoss Pál ujszegedi gyógyszerész jegyet váltott Tímár Bellával, Tímár Zsigmond dr. helybeli ügyvéd 1 á- nyával. — Eljegyzés. Púp József gencsi ref. lelkész eljegyezte Szoboszlay Margitot, Szo- boszlay Pál ref. igazgató-tanitó leányát, Mátészalkán. — Halálozás. A nagykárolyi polgá­rok nesztora halt meg csütörtökön Booz Sál inon személyében. A mindvégig köz- becsülésben állott öreg ur 93 éves életkort ért el és fiatalabb korábun fontos tényezője volt Nagykároly közgazdasági életének. Te­metése, a város közönségének impozáns mó­don megnyilvánult részvéte mellett, péntekea volt. Az elhunytban Booz Gyula, Mihály s Samu szatmári nagykereskedők nagybátyju­kat gyászolják. — A zeneiskola ezidén első növen­dék hangversenyét holnap, szerdán d. u. fél 5 órakor tartja a városháza közgyűlési ter­mében. A műsoron szereplő növendékek ezúttal a hegedű tanfolyamot képviselik és Hermann László igazgató-tanár növendékei. — Gazdasági vándortanitás. A földmivelésügyi miniszter a vármegyei gazd. egyesületnek az ujubbun nyújtott állandó jel­legi! nagyobb segélyezése ellenében kikötötte, hogy az egyesület állandó vándortanitói ál­lást szervezzen s ez állást még ez év (olya mán töltse be. — Agarász verseny. A szatmár­megyei agarászegyesület vasárnap és hétlőn agarász verseny t tartot't a mátészalkai határ­ban. Az agarászat szép sikerrel végződött, elütöttek az agarak 37 nyulat. A múlt évi eredményt messz felülmúlta az idei, mihek egyik oka a kedvező tenyész viszonyokon kívül a vadak fokozottabb kímélése. Az agarászaton részt vettek a vármegye urai közül: Jékey Zsigmond, Jékey László s neje, Jármy Andor, dr. Jármy Béla s neje. Doma- hidy István, Domahidy Elemér, dr. Gyene István, Gyene Pál, GalgÖczy Árpád s neje, Gencsy Ferenc, Horváth József, ifj. Kende György, Kende Elemér, Kállay Szabolcs, Luby Gyula, Luby Zsigmond, Galgóczy Zsigmond, Kovács Miklós, Issekutz Győzőj Modernül berendezett étterem és sörcsarnok a Debr. Első Takarék- pénztár palotájában ! Debrecen, Piac-utca és Kossuth-utca sarkán. ß Vidékiek találkozó helye! Tisztán kezelt italok! — Valódi püseni pör 1 — Előre megrendelt társas ebéd, vaosora mérsékelt áron. 8—10 — Telefon 958. — Figyelmes, pontos és előzékeny kiszolgálás.

Next

/
Thumbnails
Contents