Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-01-30 / 5. szám
5-ik szám. Huszonkilencedik évfolyam Szatmár, 1912 január 30. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre . . . ® kor. I Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél » . . . 3 > I Egyes szám ára 16 > SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-utoa 6. az. * * Telefon-szám : 73. —v HIRDETÉSEK -v— e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Kaszinóinkról kevés szó esik már régi időtől fogva. Legfeljebb egyszer-egyszer szisszennek fel az újságok, mikor kiszivárognak egy-egy nagyobb, sőt megdöbbentő kártyaveszteségek. — Egyszer-egyszer, mikor fehér hollóként maga a kaszinó rendez felolvasó-estélyt, Szilveszter-esti mulatságot. Egyszer-egyszer, mikor... no de igazán ezzel szinte kimerítettem a krónikásnak a kaszinók életéről tanúskodó munkáját. Legfeljebb még azt kell megemlítenem, hogy vannak törzs-olvasók, törzs- és nem törzs étkezők — és kártyakompániák, kiket aztán a változó kaszinói vendéglősök fundus intruktusként leltároznak és adnak és vesznek át. Az olvasó-teremre vonatkozólag is meg kell említenem, hogy egyik igen szellemes hírlapi rónk csak nem rég igy határozta meg a kaszinókat, mint olvasóköröket : — A kaszinók olyan olvasókörök minálunk, a hol mindent csinálnak, csak nem olvasnák. .. Egy másik megjegyzést is olvastam. Azt is ideiktatom. — Az olvasókörök alapszabályait belügyminiszteri rendelettel kellene megváltoztatni. És pedig igy: „Az egyesület címe:- Szabadalmazott kártya- körök. Célja: Veszteni vagy nyerni. Folytathatnám még tovább a jellemző és sokszor túlzó, de mindig valami igazságot hordozó Ítéleteket, gunj’olódásokat a mi kaszinóink mai életéről, irányáról, tespedéséről, teljesen kiforgatott hivatásáról, de nem teszem. Mert nekem nem az a célom, hogy gúnyolódjam, hogy szurkáljak. Nem különösen a mi kaszinóinkkal szemben. Hiszen, én általában az egész országban leledző kaszinói állapotokat rajzolom. Kevés kivétellel ugyanis mindenütt ily képekre találunk. A magyar kaszinóknak, olvasó- és társadalmi köröknek és más hasonnevű intézményeknek nálunk Magyar- országon történeti, nagy, tiszteletreméltó múltja van. — Szinte belekapcsolódnak a irémzet szenvedéseibe, örömeibe, lelkesedésébe és az uj Magyarország megszületésébe. Széchenyi hatalmas, izzó lelke ezeket a jelentékteleneknek látszó köröket eszméjében ragadta meg. Hatalmas kulturintéze- teknek óhajtotta nevelni. És talán jósoló, reménykedő és borongó lelke szinte vízióként látta, hogy ezek a kaszinók lesznek azok a téli szállások, a hol a nemzeti lélek, a nemzeti nyelv, a sajtószabadság érzéke, a szó- ki mondás lehetősége zord, pusztító időkben, bilincses, néma időkben meghúzódhatnak, hogy itt várják be °a jobb, a szebb időket. Az ébredő tavaszt. Mikor vidul a határ. Ébred a nemzet, hogy kibonthassa lenytig- zött szárnyait. Ezek a kaszinók voltak igazi nagy költőink reményei, pártfogói, zsendülő irodalmunknak Úgyszólván egyedüli fogyasztói. Oh, Aje’ sokat tudnék Írni igazán arról. §®j szép, mi jelentős hivatást töltöttek be a nemzet életében ezek a kaszinók. Áin az idők változtak. A modern élet, felfogás nem kiméit semmit. Illég volt, ha rálehelt, ha kezével érintett valamit. Azt megmodernizálto. A kaszinók sem kerülhették ki sorsukat. A téli szállásról elvonultak P ott meghúzódó tényezők, erők, óhajok, eszmék és mint forrásból a patuk — folyammá, sőt végtelen óceánná dagadtak a nemzeti kultúra egész mezején. A kaszinóknak az idő. a körülmények fordulata szinte kiemelte tartalmát és azokat egyszerű szórakozó, étkező, kártyázó helyekké változtatták. Ólján helyekké, a hol a dolgozó vagy Unalomtól gyötört ember szórakozást keres. De semmi esetre sem keresi, követeli a szellemi életre szolgáló esz■ "íM ® közöket, alkalmat és tért. A szellemi mulatást. A kaszinók ma hü jellemzői a modern lelkületű embernek, polgárnak. Annak a modern embernek, a ki az otthon édességét ma már nem ismeri. A köjtészet világába utalja. A kinek vannak gyönyörűen bútorozott szobái, de nincsen otthona. A ki gépiesen végzi napi munkáját, mert élni kell s a ki még az önmagába való betekintést is kerüli, nem hogy a szellemi élet forrásaihoz vágyódnék. Tehát fut a kaszinóba, a kávéházakba. Itt pedig tartalmat nem talál, csak alkalmat. A mai kaszinók legtöbbjéből hiányzik a tartalom. A szellemi élvezetek, a kulturális eszközök, a lelket felíiditő érintkezések. Örömeink leg- tisztábbjai: a vitatkozások, a megbeszélések és szellemi közlekedések nagy jelentőségű mozzanatai. így van ez nem csak nálunk, de országszerte. Es jó jel, hogy ezt a jelenséget a magyar társadalom észre kezdi venni. A ki a vidéki lapokat figyelemmel kiséri, örömmel és reménységgel néz a kaszinók szebb jövendője elé. Ezer és száz oka van a magyar nemzeti társadalomnak, hogy a kaszinók életét megújítsa, friss levegővel, szellemmel töltse meg. Jöhetnek idők, ki nem sejti, ki tagadja, hogy nem jöhetnek, mikor ezeknek a kaszinóknak ismét nagy, nemzeti hivatásuk leszen. Mikor a nemzetnek szabadsága, nyelve, irodalma, bátor, nyílt követelései újra ezekbe a téli szállásokba húzódnak meg. Ne adja az Isten. De okos, józan gondolkodású nemzet nem engedi romokba dőlni és nem hagyja elpusztulni azokat a mentsvárakat, melyek neki nagy és szomorú időkben feled- hetlen szolgálatokat tettek. Bodnár Gáspár. TÁRCA. Pike, a st. louisi világkiállításon. Irta: Vértesi Károly. (Folytatás és rége.) A sentiagól tengeri csatát azonban érdekkel néztem. Férőhely van 30.000 emberre. Most is sok ember ül, seregszára. Erőd, mesterséges kikötőben valóságos viz, valóságos csatahajók, viz alatt járó hajók, robbantó anyaggal töltött készülékkel, picinyitett kiadásban mind, gépezettel, villunyossággal mozgásba hozva. Elsülő, robbanó ágyuk, elstllyedő hajók, a spanyolok hajóhadának a teljes megsemmisitése, érdekesen és tanulságosan vun a szem elé tisztán kivebetőleg állítva úgy, hogy teljes fogalmat alkothatunk magunknak a bgujabbkori tengeri nagy csatáról, ■ Spanyolország napjának a lehanyatlásáról Atpcrikában. Milyen háládatlan mégis a világ a fel- ffdezők utódai iránt. Kiverték őket az ősi birtokból ököljog cimén. ■ Az utca túlsó felén lévő látványosságokból is többet bngyok el, bizonyára érdekes dolgokat, de szívesen térek bt a cairói utcába, nézni a keleti élet mozgalmát s az abban megelevenedő életet, az ember-ncm- lakta pusztaságok és élő-szigetek, az oázisok kóborló, lebtrnyegcs ruhájú rabló arabját a haszonállat tevéjével, a sivatag hajójávul, a szamár hajcsár gyereket. Szakasztott mása annak, aki Cairóban, a khedivék városának utcáin tele tüdővel ordit s vesszővel ütlegelve hajtja fülesét, hogy gyorsabban figesen 8 jól pótolja az egylovas bérkocsi szolgálatát. Egy helyen az Alkorán szavaival köszönök be: Békesség nektek! Megkínálnak egy nargilével, török vizi-pipával, de megköszöntem. Volt benne részem, mikor keleten tanulmányoztam keletet. Ott is csak egyszer jutottam jóhoz. Tele tüdővel kell azt sziai, amihez mi nem vagyuuk szokva, begyakorolva, megesik, hogy visszaszippantunk. Nézetű addig a tevesor elvonulását, teveborju is volt abban, hallgatom az utcai kereskedők és hajcsárok kiabálását, gyönyörködöm a keleti élet színes hullámzásában, tarka öltözetű egyiptomi arab leányoknak a kecses táncában. _ Volt közöttük néhány hirtelen barna, nugyszemü, szép idomokkal bíró ékesség. Az arab nőknek — igaz — nagy a szájuk, az orruk s- szép, de a szemük feltűnő szépségű, ragyog. Az itt látott alakok, a cairói szép napokra emlékeztettek. Azok is olyan langymeleg esték voltak, mint ezek, itt most. Megnézem a negyven kereskedés néhá- nyát. Látom több helyen a holdkarimát, csillaggil. Az .egyiptomi sárfalukban, a Cairóban látottaknak az ismétlése volt mindez nekem. Megismerek több tárgyat, közöttük olyanokat is találok, melyek az egyiptomi gyűjteményemben megvannak már, pávatoll legyező, szfinx, s. a. t. Ami nálunk járás-kelés, az itt tolongás. Ami nálunk zene, az itt hangszerek ütésverése, Puha teveezőr-pokrócon ült az az öreg, aki ezt cselekedte. Utána Dagyot hallgat, az arab közmondást tartju: A sietés az ördög dolga. Boldog Arábia. Te sem lehetsz már boldog, mikor Egyiptomba, ounét ide, ilyen messzire szóródnak a lakóid kenyérkereső Útjukban. Nem hozták magukkal a nemes vonátu arab nőkot. Cairó utcáin lehet őket látni, a kissé hajlott orrú. szépségeket. Nem hangzik a n.üezzin elnyújtott kiáltásu imája. Otthon maradt a minuret őre, nem jöhetett el a világvásárra. * A Palais de Costumesben az embereknek, különböző nemzeteknek a korhű ruházkodását látjuk több századon át s miként változik az. Világtörténelem ruhában. Szabó ügyességek. Mugas fdgombolkozás és decol- letage. Díszruhákban, igy vonultak fel a bizánci császár elé ünnepélyes fogadásra, úgy jártak Velencében, egykor Rómában, jelenetek Napoleon életéből is. Nevettető most, ami akkor komoly volt. * A régi és uj Páris, melyet a franciák u világosság városának szeretnek hívni. A Szojna-parti Bábel, milyen volt a forradalom idején s milyen most. Bastille, a forradalom bőseinek viaszalakjaival. Érd.-kés államfő** - ház Páriában, V. Károly építette a XIV. szazauoan, lerombolták a forradalmárok 1789. évben julius 14. napján. A s/.étrombo- lás százéves évforduló napjának az ünnepélyét láttam. • Régi zegutcák, újkori, fákkal beültetett városi széles utak. Régi lebuj a Mont- martre-on, sötétre borult háttér, mostani fényes kávéház az opera terén. Régi fakapu, mostani ivkapu. Régi oldulajtó, modern bejárat. Régi kórház, modern szanatórium. Az utóbiból bizony sok kell, mikor a nagyvilági, nagy városi élet az emberi szervezetet olyan gyorsan Őröli. * Ázsia népei mindig érdekeltek, habár ennek a nagy világrésznek \ csak az egyik, Kis Ázsia nevű csücskében fordultam meg. A mistericus, rejtélyes Ázsia több népét láttam itt a Piko-ban zsibongással összegyűlni, piros övü, sárga turbános hindut, khinait, jávait, birmait, elefánttal, bivalylyal, apró, izmos tatár lóval, a Ceylon- szigeti vallási szertartásu bikával. A dobogón gyönyörű perzsa leányok, idomos alakok, nemes vonalú mozdulatokkal kerek, kecses táncot lejteltak, kihevültek s az egyik szinte bujálkodo szépség még viru- lóbb lett az arcrózsáival. Kigyönyörködhetjük magunkat a mesébe illő édes teremtések láttára. Az egyik páratlanul édesnek a koromfekete-, kibontott, szétszórt haja földre érő volt. Szellő zilálta. Plasztikus termetének a vonalai igen szépek. De az már nem tetszett, mikor egy gyenge alkotásu, nemes profillel ékeskedő leány, finom metszésű szá- jába, fogúi közé kapta és giozgatta a széket DM II CÍM AM nagyválasztéku cipőraktárát 11 v 1 11 Ulillv 11 ajánlok a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. FIGTELMEZTETES! Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! — _ „ I®" A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. Az előrehaladott téli idény miatt a még raktáron, levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók 1
