Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-09-03 / 36. szám
Huszonkilencedik évfolyam. 36-ik szám Szatmár-Németi, 1912 szeptember 3. í r SZATMAR 912IX é 't W \> 11 X * { i TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: • Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél » . . . 3 » I Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvöi-ntoa 6. az. * * Telefon-szám: 73. , HIRDETÉSEK -v— — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. A városi polgárság erősítése. A városok évkönyvéből örömmel látjuk, hogy a városok mennyi üdvös, szép és hasznos intézményt valósítottak meg, amellyel iparkodtak kiemelkedni azokból az állapotokból, melyekbe őket a múlt közönye taszította. De Örömünk, csak fokozódik midőn észleljük, högy a városfejlesztési kedv a közelmúlt alkotásai dacára nem csak meg nem csappant, hanem még hat- ványozottabb mértékben tör elő s iparkodnak a még hiányzó intézményeket tető alá juttatni, noha már a múltak alkotásai is sok város lakosságát oly pótadó viselésére kényszerítik, amelyet csak úgy képesek hordozni, ha mindent elkövetünk anyagi helyzetük erősbitésére. Kétségtelen tény az, hogy a köz- intézmények létesítése közvetve a polgárok vagyonosodására kedvező hatással van, mert- a város forgalmát emelik, a forgalom élénksége pedig mindenütt érezteti áldásos hatását. Azonban riem''szabad elfelejteni azt, "hogy, csak annyi terhet szabad a lakosság válla- ira rakni, amennyit a közintézmények által elért jövedelem folytán a lakosság meg is bir. Sok helyütt azonban a polgárság teherviselési képessége figyelembe nem jön, mert a város intézöségében olya? TÁRCA. Ököritó, egy perc. Irta: Izsó Sámuel. III. Az ablakoknál voltunk. Most már mindannyian. Lelki szenzációkra éhesen vártuk az állomást. Hittük és talán egy kissé reméltük is, hogy ott valamit látni fogunk. Valamit azokból a lélekriasztó jelenetekből, a mik az ököritói szín körül jó régen immár lejátszódtak. Talán egy élő, égő emberfáklyát, vagy legalább is jajgató sebesültet; talán egy égő házat, vagy legalább is emlék örökmáglyát; talán .egy fájdalomtól őrjöngő, vagy legalább is napszámba gyászoló-siró öreg asszonyt. Valamit.' a aminek az emlékét elvihessük, a miről másoknak is tudjunk beszélni. Mert ez így sehogysem érdekesen, sőt meglehetős szárazon hangzik: — Átutaztam Ököritón . . . A többiek a másik oldalon várták az állomást. Ketten voltunk együtt. Az asszonynyal, a kirőK már szóltam, a ki most komoly szemekkel nézte a siető- mezőket. Keveset szóltunk. nők vannak, akik a nép zömével a polgársággal, iparosokkal nem igen törődnek. Egyedül csak arra törekszenek, hogy az* élet versenyében, a másik várost minden téren megelőzzék. Már pedig a hiúság sok esetben meg- boszulta ma^át s megállította a városokat alkotásaikban különösen akkorra, mikor arra leginkább lett volna szükség. Azért nem szabad szem elől téveszteni soha alkotásaink terén a polgárság erejének mérlegelését. Inkább lassú léptekkel haladjunk, de biztosan, mert úgy a kitűzött célt. elérjük, inig egyébként délibábot kergetünk. Ott azokban a városokban, ahol a polgárság áldozat készsége és ereje többet már nem bir el, ott minden erőt a polgárság gyarapítására, életerejének emelésére kell fordítani. Sajnosán tapasztaljuk, hogy iparunk, kereskedelmünk pang, mert kellő és olcsó töke nem áll rendelkezésünkre, sőt. ha állana is akkor se fektetné bele a magyar ember pénzét gyár vállalatokba, noha tudjuk, hogy mennyi millió értékű cikket importálunk be külföldről. Az ipar támogatását, s annak hasznos voltát városaink be is látták, mert egész hajsza fejlődik ki a városok között 1 — 1 külföldi gyárért. De emellett megfeledkeznek a hazai, különösen a kis ipar támogatásáról. Kis iparosainkkal szemben ezt A vicinális néha keritően zökkent. Ilyenkor egymáshoz rezzent a könyökünk, összesúgtak a ruhájuk és egy-egy elszabadult bajszál cirógatta végig a halántékomat. Éreztem, hogy piros szikrák szálldos- nak az agyamban. És egyszer mondottam: — Milyen kár, hogy vannak ilyen szomorú dolgok a világon, a mik legyilkolják a maga kacagását. Ezt a szivekben folytatódó muzsikát. Mindenki szivében, felszínesebben vagy mélyebben, sok-sok kicsi ezüstcsengő van elültetve. Lent valahol az enyémben is. És a maga kacagása bársonyos szél, a mi csengésbe hozta azokat. így beszéltem. Lágyan, alányomott hangon szóltam és a mikor az arcára néztem : a mosolygósán szétnyílt piros ajkak között megláttam az elővillanó éles, fehér fogakat. És akkor mások is jöttek az ablakunkhoz, a kikről nem tudtam, hogy mi keresnivalójuk van kettőnk között. Lassanként átpártoltak a mi oldalunkhoz. Egy-egy könyöktaszitás, hátulról jövő meleg lélegzés ért. Kellemetlen figyelmetlenségek .... — de közelebb szoritottak a nőhöz. A ruháink már csókolóztak, a testünk melege összeomolt, kicserélődött. Éreztem, mint bontják el agyamat a lángok, mint önlik el meleg, piros vór- erecskék. És gyönge idegeimre ráfeküdtek a feszükkeblü politikának tartom, mert .első sorban minden erőnket arra kellene fordítani, hogy a meglevő kis iparainkból megfelelő támogatás mellett gyáripart fejlesszünk, ne támogassunk külföldi, idegen elemeket, a melyekről igen jól tudjuk, hogy a jövedelmüket nem nálunk költik elflés ruházzák be, hanem tőlünk távol idegenbe; munkásainkból csak az élet erőt préselik ki, hogy azt minél jobban kamatoztathassák a maguk javára. Ezen gyáripar politika azt eredményezte, hogy kisipari osztályunk, melyek a városok fentartói voltak, lassankint a gyáripar versenyében megsemmisült, avagy a megsemmisülés versenyének van kitéve. De ennek egyik föoka magukban az iparosainkban van, mert a maguk meg- ! mentésével vajmi keveset törődtek. Mig külföldön a kisiparosok midőn látták, hogy a nagy tőkével létesült gyárak tömeges és olcsó termelőképességével szemben a küzdelmet fel nem vehetik, hogy meg ne semmisüljenek, szervezkedtek, összeállottak s megalkották a lijaguk gyárát, ameiy azután képes volt a többi gyárral versenyezni, az elért jövedelmet pedig maguk között betét arányában felosztották. Ez a jövedelem tette aztán lehetővé a kisiparosoknak azt, miszerint nemcsak, hogy el nem pusztultak, hanem megerősödtek s belőlük fejlődött ki azután a nagy ipar. Lehet-e szebb és neraeezültségtík. A fárasztó gyönyör, a hátulról jövő összeszoritások, a lélegzésembe vegyülő nehéz, párás szagosság, az idegesítő várás. Fáradt voltam és m'ár kimerült. A nyugodt messzeségbe néztem. De ime 1 a fantáziám délibábos játékba kezdett. Túl a mezőkön, a méltósággal vonuló erdők mögül, mintha füstök gomolyognának. Vagy talán csak alantjáró fellegek? A nap sugarai vízszintesen siklanak el az erdő felett és rőt levelek tűzszinbe borulnak. A pirosság erősebb lesz, szél rezzenti a csupaszodó lombokat s mintha tűztenger lobogna, hullámozna. Kinyúló ágak vergődő emberi végtagokká alakulnak. Karok, lábak emelkednek, majd tehetetlenül hullanak vissza a zsarátnok-tengerbe. És itt, a tüzes fák tetején egy pár táncol. Veszettül rúgják a parazsat. Egy leány, egy legény. A leány fejen égő koszom. Ruhájuk lobog a szélben, lobog a tűzben. Összeölelkeznek. Egy láng a karjuk. Az ajkuk csókosan forr egybe, s elmerülnek a zsarátnok-tengerbe. A fantáziám délibábosan vonultatta el előttem a lejátszódott borzalmasságokat. Tudtam, hogy vizionálok, tüzes parazsak hasogatták az agyvelőmet, már-már össze- rogyasztottak az izgalmak. IV. Józunitó fehér fal szalads közbe. A kis vasúti állomás, ügy hatott rám ez a fehérre sebb törekvése egy városnak mint az, hogy a kis iparosai erösbitését előmozdítja, de ez kötelessége is, mert iparosai, kereskedőinek köszönhette városi létét. Azokat az áldozatokat, amelyeket a városok meghoznak egy-egy idegen gyárért, nyújtsák azt az ipari szövetkezeteknek, de nyújtsa az állam is a szokásos szubvenciókat, úgy kisiparunk, mint hamvaiból feltámadt Főnix fog uj életre kelni. Ma már iparosaink oly széllé r.i nívóra emelkedtek, hogyha látják a segítő kezét áz államnak és városoknak, úgy tömörülni í fognak nálunk is, tőkéjüket összehordják s megkezdik ők is a tömeges termelést gépi berendezésekkel. A tömeges termelés mellett azonban az értékesítésről is kell gondoskodni, mert a mai vásározási rendszer csak arra alkalmas, hogy minden jövedelmüket feleméssze minden városban, hol az ipar és kereskedelem a főtermelési ág, ott azt látjuk, hogy az iparosok, kereskedők a város perifériájába eső vásárokon akarják azokat értékesíteni, még pedig úgy, hogy egyenként vagy 2—3-an összeállva fogadnak egy kocsit s elmennek a vásárra. Egy- egy városból elmegy 50—60 kocsin, 80—100 iparos, amelyért fuvarbérben 1000—1400 koronát, sokszor többet, mint amennyit jövedelemként bevesznek, de hol van az egyébb vásári költség, az időpazarlás. Ezt kell megszünmeszelt épület, mint a hideg zuhany. Lecsöndesültem. A tüzek eltűntek. Szolid, csfendes kis állomás volt. Csupa fehérséggel teljes. Csak a név izzik pirosán : Szatmár-Ököritó. Valaki kiáltja : — Ököritó, egy perc. Szinte monotonsággal hallatszik ez. Semmi szomorúság, semmi bánat nem sir benne. Ugyanolyan a hang, mint az előző állomásokon. Semmi, semmi sem emlékeztet arra, hogy itt — két éve csak — az egész világ szivét megütő katasztrófa történt. Az állomás előtti fonott karszékben öreg bácsi ül. A könnyű szellő hullámosán borzolja fehér szakállát. Pipája mögül, úgy láttam, gúnyosan nézi az ablakokban tolongó embereket. Az öreg szelíden mosolygott. A pipájából halk könnyedséggel, de kacagni való komolysággal szállott, kanyargóit a füst: kikiröppent egy-egy apró, gyorsan hunyó szikra. Piciny, szárnyas bogárkák nagy, komoly igyekvéBsel menekültek a pipamáglya közeléből. V. A vonat hirtelen megindult. A mellettem álló asszonyka szinte a karomba zökkent. A fejünk összeütődött . . . Az a lágy, selymes haj, az a puha fehér bőr . . . Mid- ebből semmit sem, csak az ütés fájdalmát _ - *11 * 1 •• 1 az összes debreceni IMF es v: Uj és hasznait iskolai könyvek Csáthy Ferenc és vidéki iskolák részére kaphatók: könyv-, zenemű- és papirkereskebésében Debrecenben, Piac-utca 8. szám. ROTH _1 «jánijnif a t. vevó közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrástSutnál ás Tilts 1 Közvetlen & „Pannónia“ szálloda melletti! A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. EIGYEEMEJZTETÉSi! Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók 1
