Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-07-23 / 30. szám
• fVBszoríkHencedik évfolyam. 30-ik szám, SZATMAR SzatmárNémeti, 1912 julius 23. r /!$>*>.■ 012 VU 24 Ihi » X V w TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. I MEGJELEN MINDEN KEDDEN. 1 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL HIRDETÉSEK — hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Az előfizetés ára: előfizet ének és hirdetések küldendők : vétetnek föl. Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal előre fizetendők. Fél » ... 3 » 1 Egyes szám ára 16 » Eötvös-utoa 6. sz. # # Telefon-szám : 73. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Uj Kulturegyesület. Nagynevű férfiak állottak össze, hogy egy uj közművelődési egyesületet alkossanak, a melynek kitűzött célja a nagy magyar alföld népéuek, hova Szatmár-Németi város is tartozik, tehát a fajmagyarságnak anyagi és szellemi jólétét előmozdítani. Az uj egyesület neve lesz: „Alföldi magyar közművelődési egyesület.“ Hogy a kitűzött célt megvalósíthassa, lelkes felhívást intéz a magyar társadalomhoz, a melyben részletesen kifejti a teendőket és alaposan tájékoztat minden irányban. Ide iktatjuk egész terjedelmében e felhívást, a ki magyar ember olvassa végig figyelemmel és azután cselekedje azt, a mit cselekedni mindenkinek kötelessége. A magyar nemzetnek világszerte ismert és általánosan elismert, gavalléros nagylelkűsége nem tagadhatta meg magát kultúrpolitikájában sem. A magyar állam elsőeorban a határszéleken lakó, idegen ajkú honfitársainknak állitott és tart íeDn különböző .fokú iskolákat. Közművelődési egyesületeink ugyancsak uz erdélyi részeken és a Dunántúl, Délmagyarországon és felvidéken kerestek és találtak teret kulturális tevékenységüknek. Sajátságos nemzetiségi viszonyainkat ismerve, teljesen méltányolni tudjuk azokat a szempontokat, amelyek úgy kormányainkat, mint társadalmunkat vezették akkor, midőn nemzetiségeink meghódítását, megnyerését tűzték ki kultúrpolitikájuk első céljául. Ez a munka több-kevesebb eredménynyol állandóan folyik is már évtizedek óta/Ae egyelőre reményünk sincs arra, hogy belátható időn belül annak befejezésére számíthassunk. Súlyos és szomorú következmények nél. TÁRCA. „Csak egy levél!...“ öreg postás — szürke vén legény, csosszan, koppon ajtóm küszöbén. „Mi van öreg?“ — Kérdő szavam szól, mig kotorász a ködmön alól. „Nincsen semmi 1“ — Mond mig keresgél. „Nincsen semmi, csak ép egy levél 1“ Fehér levél, fekete Írás, „Csuk egy levéj“ — csak — és semmi más. Csak egy levél — és benne minden, múltam, jövőm, reményem, bitem t öreg postás, szürke vén legény csodálkozik — miért sirok én? kül azonban nem lehet és nem szabad tovább is megfeledkeznünk suját véreinkről, akik a nagy magyar Alfóldön laknak, azon hatalmas kiterjedésű síkságon, amely országunk kellős közepén, területének majdnem egy harmadát foglalja el, a népesség számát tekintve pedig ennél is többet jelent; s ha még figyelembe vosszük a népesség kulturális fajsulyát is, akkor látjuk be csak igazán az Alföldi 'Magyar Közművelődési Egyesület megalapításának fontosságát, szükséges voltát., halaszthatatlanságát. Ismerjük a magyar nép kitűnő természetes eszét, józan felfogását, éles Ítélő képességét ; ezek azonban olyan tulajdonságok, amelyek csuk kellő ápolás, gondozás és művelés mellett borulnak virágba s hozhatnak egészséges, érett gyümölcsöket. Az önművelésnek azonban nem érzi szükségét s a művelődéshez sincs kedve az embernek, lm nincs olyan anyagi körülmények között, hogy ezt a fényűzést, a lélek, fényűzését megengedhesse magának. Ez okból kettős célt: a szellemi előmenetel előmozdítását és az anyagi jólét megteremtését és fokozását Írja zászlajára az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület, amely Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Csong- rád, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun Szóink, Pest Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa vármegyéket s Budapest székesfővárost, mint az Ország ezivét választja működési teréül, azzal az egyenesen kifejezett, határozott célzattal, hogy minden lehetséges, tőle kitelhető módot és eszközt megragad a fajmagyarság anyagi jólétének és értelmi színvonalának emelésére, megerősítésére, kulturális fölényének kivívására s biztosítására. No tévesszük ugyanis el szemünk elől, hogy csuk úgy tarthatjuk meg hazánkban vezető szerepünket, domináló álláeunkat és csuk úgy tehetjükkivánatossá nemzetiségeinkre nézve a magyarsághoz való közeledésüket, ha anyugi helyzetünk szilárdsága s közműveltségünk magas színvonala biztosítja őket úrról, hogy csak előnyös lehet rájuk nézve a hozzánk, az erősebbhez való csatlakozásuk. Rakód, Pálffy, Károlyi Sándor. Irta: Ábrányi Kornél. II. Ily kritikus pillanatokban szánta el magát Károlyi Sándor azokra a formahibákra, hogy eltérve a Rákóczi utasításától, a gyűlést nem Husztra, hanem Nagykárolyba, illetőleg Szatmárra hivta össze, de onnan is követeket küldött Rákóczihoz, kérve őt, hogy a gyűlésen személyesen megjelenjen, s közölvén Rákóczival n békepontokat, melyoket a gyűlés elfogadni nyilatkozott. És tette Károlyi Sándor mindezt abban a tudatban, hogy neki pedig mindene, a mi rá nézve e földön drága, nejével együtt a Rákóczi feltétlen hatalmában van. És Rákóczi azt teheti velük, a mit akar. És mindezekkel szemben mi volt a Rákóczi első gondolata? 'És mi volt az u folyamat, mely a Rákóczi lelkében végbe ment ? Erre nézve a napnál világosabb bizonyítékot nyújt maga Rákóczi, aki „Vallomásainak" 263—ik lapján a következőket irta: „Végre megérkeztek a Károlyi követei, akik nekem hírül adták, hogy a reá ruházott hatalomnál fogva a Husztbu hirdetett gyűlést Károlyba (helyesebben: Szat: Nagy céljuink megközelítésére s mielőbbi elérésére szolgáló eszközünk a lehető legszélesebb körű s minden irányú közmüvelő- désr: tevékenység, úgymint: gyermekkertek, kistfedóvók, napközi otthonok, internátusok felállítása, ahol ezeknek szüksége fennforog; nz iskolán kívüli oktatás mindenféle fajának és nemének megvulósitása, serdültek és felnőttek oktatása, gazdasági vándortanitók ni kabnazása, szabad előadások, felolvasások nép- hangversenyek, műkedvelői színi előadások rendezése, uz Alföld elhagyatott szinmüvé- szetének ápolása, színházak felépítése, a szabad tanítás különféle Ezerveinek: népkönyvtáruknak, olvasóköröknek, dalos egyesületeknek szervezése. Az anyagi jólét emelése lekintetében pedig munkaprogrummunkbu vettük | magyar ipar pártolását, uj népiparágak meghonosítását, az ipar és kereskedelem erősítését és fejlesztését. Védelmünkbe vesszük a hazai iparcikkeket az idegen silány termékekkel szemben s ezek kiszorításán fárudozunk, Útmutatást adunk a háziiparcikkek és gazdasági termékek alkalmas értékesítésére s megmutatjuk, hogy nekünk is van fejlődött, versenyképes iparunk. A gazduközönség anyagi érdekében pedig minden gazdasági kérdésben támogatói kívánunk lenni a jó magyar gazdáknak s minden iránybun arra törekszünk, hogy a magyar gazda anyagi erejét növeljük, erősítsük s megszilárdítsuk. \ Hadd legyen az ország szive, ez a szép durabüermékeny föld, amelyhez népe annyira ragaszkodik, igazi édesanyja magyar véreinknek, akiket kellő felvilágositássul, oktatással, intenzivebb gazdálkodásra kell szoktatnunk. Az anyagi és szellemi érdekek gondozása mellett nem hanyagoljuk el az Alföld szinmagyar lakossága egészségének ápolását sem. Közművelődési, guzdasági, ipari s kereskedelmi; pénzügyi osztályaink működésével párhuzamosan szép hivatás vár közegészség- ügyi osztályunkra is: A nép széles rétegeinek hygienikus felvilágosítása, oktutása, közegészségügyi intézményeink felkarolása s a magyar nép épségének, erejének, egészségérnára) tette át, és az egybeg-yültek valamennyien hozzájárulnak a nekem bemutatott pontokhoz és azért várja tőlem azok jóváhagyását; azt óhajtván tehát mindnyájan: hogy közöttük megjelenjek és a megkötött békeegyezséghez, a melynek elfogadására az abba foglalt néhány hétro terjedő határidőt adták és engedték nekem, járuljak hozzá. Váratlanul jött annak u hire, a mit ugyan előre láttam, de meg nem akadályozhattam. A Te kezedből vettem el azt, Uram, de bánom, hogy ezen ügyben való további cselekvésemmel elhagytalak Tégedet, inkább hajolván emberi tanácsokra, a helyett, hogy a Te békés szellemedhez rugaszkodtam volna. Inkább mások háborítottak fel, mint a mennyire első tekintetre magamat felháborodva éreztem, mert u hibát az idő nyomo- raságuinak, bajainak, és a satnyuló vitézség nyomában járó tunyaságnak róttam fel, nem Károlyi hűtlenségének és csalárdságának. Ezen véleményemben megerősített a Károlyival folyt gyakori barátságos beszélgetésemre való visszaemlékezés, kinek felesége és minden bemálházott vagyona Munkácson volt. És mindezeket jól egybevetve, hajlandó vol tam Károlyi igazolására. De felgerjedtem ellene szertelenségig menő önhittsége miatt, a mikor a gyűlést a biztos helyről az ellenség szomszédságába tette át és ezért bebizonyították nekem, hogy ő azzal a ténynyel legott a hűtlennek szolgálatába vuló állítása. Ezen a téren is tanácsadói, támogatói, buzditói igyekszünk lenni a hatóságoknak úgy, mint az egyeseknek. Az általunk indítandó mozgalom anyugi eszközeinek megteremtése végett uz egész müveit magyar társadalomhoz fordulunk ezúttal, kérve föntebb kürvonnlozott célunknak erejétől, telhutőleg szives istápolását. Aki egyesületünket uz alföldi magyarságért való buzgó munkálkodásában támogatja, az egységes magyar nemzeti állam talpköveit szilárdítja, édes hazánk fenturtó oszlopait erősiti meg. Az egyesület tagjai: örökös, alnpitó, rendes és pártoló ti\gok. Örökös tagok legalább 1000 'koronával, alapító tagok 200 | koronával járulnuk nz egyesület alaptőkéjének gyarapításához. Az 1000 korona 5 évi 200 koronás, a 200 korona 4 évi 50 koronás részletekben is fizethető. , Aki 1000 koronánál nagyobb összeggel lép a kulturcgyeeületbe, unnak befizetése mint az A. M. K. É javára tett alapítvány örökké az alapítványt tevő neve alatt kezeltetik és csakis a kamut költhető el. A rendes tagok évi 5 koronát fizetnek, kötelezettségük aláírásuktól számítandó 5 évig áll fenn. A rendes tagok 80 korona tőkével megválthatják díjfizetési kötelezettségüket, mely esetben életük fogytáig a kulturegyesület tagjai maradnak. Pártoló tagok azok, akik bármely ndo- mánynyal segítik elő az egyesület céljait. Elnökök: Gróf Zichy János m. kir. vall. és közokt. miniszter, Gróf Tisza István v. b. t. t. Társelnökök: Herceg Windisch- Graetz Lajos a főrendiház tagja, Gróf Ráday Gedeon Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja, Fülopp Kálmán Budupest székesfőváros főpolgármestere, Gróf Almássy Imre a főrendiház tagja. Alelnökök : Gr. Wcincheim László országgyűlési képviselő, Fazekas Ágoston Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, Gróf Teleky József országgyűlési képviselő, ségbe és a fentnevezett bűnökbe esett és halálru ítélendő. Azt ajánlották nekem, hogy követei által egy a gyűlésben felolvasásra szánt nyílt levelet küldjék, utasítván őket, hogy parancsaimat és szándékomat előzetesen közölvén a hivebbekkel, az akként támasztott zavarban a bűnöst felkoncolják.“ Ámde Rákóczi még a legádázabb szug- geszciók hatása alatt sem ment ennyire. Hanem megelégedett azzal, hogy mint „Emlékirataiban* (297. oldal) inkább kedélyesen, mint haragosan föl jegyzi : „Ezen Károlyi-féle gyűlés küldötteit egy menydör- gős manifesztummal küldöttem vissza.“ A döntő monmenlum azonban a Rákóczi érzelemvilágának igazi mivoltára nézve az, mi történt a Károlyi Sándor feleségével, aki a Károlyi Sándor legdrágább ingóságaival együtt úgy a szatmári béke megkötésének idejében, mint még azután is a Munkács várában tartózkodott? Á munkácsi vár minden élelmiszerrel ellátva, minden védelmi eszközzol megerősítve, 4500 hű kuruc gyalogság által báró Sennyei István által védelmezve, a szatmári béke után még két hónapig maradt a Rákóczi hatalmában és rendelkezése alatt. . Rákóczinak tehát bő alkalma nyílt volna haragját kitölteni Károlyi Sándoron, ha Károlyi Sándorra igazán haragudott volna. De Rákóczi semmiféle jelét nem adta a haragjának. És a Károlyi Sándor felesége —bán. RÖTH SIÓ r nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. === Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. HEOÍ2BK£ZT£K Ilii tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri-, női és gyermek valódi ekevro és bex bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.
