Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-07-16 / 29. szám

/

SZATMAB ÉS V1DÉSB.

§-a szerint ugyanis csak az ipartársuiatok két harmad részének feloszlást tárgyszó határozata mondhatná ki a társulati vagyon beolvadását, ami tehát nem as ipartestület- től, hanem magától nz ipartársulatoktól függvén, itt még csuk aggály sem merülhet fel aziránt, hogy az ipartestedet jogositva lenne a kész vagyonokat bekebelezni.

Régi idő óta a legkisebb városokban, de még községekben is sikeresen működik az ipartestület, csak minálunk kellett majdnem 30 esztendő ahoz, hogy az iparosok többsége megbarátkozzék az eszmével s évtizedes küzdelmek után jutottunk oda, hogy a törvény intézkedéseinek szigorú megtartásával az ipartestület megalakítható legyen.

Es ezalatt az évtizedes küzdelmek alatt szerzett szomorú tapasztalatoknak — melyek úgy az ipurosok vagyoni züllésében, mint az értelmi fejlődés visszamaradásában mutatkoznak — meg kellett győzni az iparosok túlnyomó részét arról, hogy keresni kell valamely módot, vagy épen a törvényben előirt társulást, hogy a kor fejlődésével párhuzamosan úgy kulturális, mint az anyagi erősbödés utján a nagy társadalom többi rétegeivel kiállják a versenyt.

Ezek a tapasztalatok, ezek a meggyőződések irányítottak főképpen engemet is akkor, a mikor az ipartestület megalakulását kimondottam.

— A Néhma Lajos József kávés üzletét átvette Benkö Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőkősönséget, hogy 10—12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávé szükségletüket mint bárhol.

— — A Turvékony—vámfalui — —

Márfavölgy-fnrdő nyitva.

Elsőrendű magyar konyha, kitUDő borok, figyelmes, előzékeny kiszolgálás. — Absolut tiszta kellemes szobák. — Páratlan ásványvíz fUrdők — és végtelen előnyös árak.

Apróságok.

Károly bátyánkat is kivittük a temetőbe, a hová lassankint mindnyájan elmegyünk. A temetésen róla folyt a beszéd, s egyhangúlag szólt az Ítélet, hogy jó ember volt.

— Nem hiszem, — mondja a társaság egyik tagja — hogy akadt volna olyan ember, a ki ő reá haragudott.

— No én egyet tudok, — szólt rá egy másik — az öreg ur gyakran panaszolta, hogy a polgármester haragszik rá, mert Kelemenre e zavazott.

•

A vasárnapi gárdenpárty, a mit a csői- nakázó egylet rendezett, nagyon jól sikerült. A regattisták alaposan kitettek magukért, i nnyi mindenféle szórakozásról gondoskodtak, hogy kettő is kitellett volna belőle. Hanem eztán annál több a panasz a kiszolgálás elleo.

< >ra számra kellett várakozni az ételre és a l<or olyan savanyú volt, hogy az embernek valósággal kinyi Holt a bicska a zsebében.

*

Epen a napokban történt egyik vidéki j irásbiróság előtt, hogy egy becsületsértést ügyben, a hol pofonról volt szó, a biró kérdésére, igaz-é, hogy a vádlott a főmagán- vádlót pofon ütötte, a tanú azt felelte, hogy (i nem látta, mert oda nem nézett, csakis a

< »attanást hallotta.

— Ne nagyzoljon, — förmadt rá a l>iró — ne képzelje magát ezredesnek, pláne mikor a főmagánvádlósem hadtestparancsnok. I

v

— Hát az idén, hová mentek nyaralni?

— Még nem tudom. Tavaly nem mentünk sehova, mert én tengeri fürdőbe akar- i im menni, a feleségem pedig a Tátrába. Az i lén aztán megfordítva áll a dolog és igy valószínű, hogy megint itthon maradunk.

— De mit csinálsz, ha végre a feleséged választása egyezni fog a tiéddel ?

— Barátom, az ki van zárva, hogy mi egyet akarjunk 1

*

A fiú bejelenti az apjának, hogy házasodni akar, mert nagyon szerelmes.-— Nagy ostobaság — szól rá az apa — ebben a drága világban, de ha eltudod tar- t mi a feleségedet, éu felőlem házasodhatsz. Hanem jó lesz meggondolni a dolgot, mert én kijelentem, hogy egyfijlért sem adok, a mostani pénzügyi viszonyok pedig olyanok, x hogy adóságot csinálni majdnem lehetetlenség.

Demettr.

HÍREINK.

■

A munkácsi eset.

Hazánk, a hol a legtöbbet lovagiaskod- nak az emberek, — a hol azonban mégis nagyon sok lovagiatlan ember él, a hol gyakran még előkelő köröben is, az igazi nemes, s müveit férfiakhoz nem illő, durva viselkedés van oda állítva a gentlemanaág legfőbb törvénye gyanánt, — most egy olyan affér hatása alatt áll, a mely egyformán foglalkoztatja a sükösdi polgári és társadalmi kaszinó választmányi tagjait, mint a legmagasabb katonai köröket. A munkácsi afférre gondolok, a melynek szenvedő hőse Boreovics Szve- tozár, táborszernagy, hadtestparancsnok, a hősnője pedig Härtl Lujza, háztartásbeli kisasszony. — Kinek vun igaza, — ezt vitatják, — a táborszernagynak, vagy az alezredesnek, — jogosan járt-e el a hirtelen kezű kisasszony, vagy oly kitörésre ragadtatta^ el magát, a mely ellentétben áll a gyöngéd női nem finom és tisztesetreraéltó viselkedésével. S a mi a legfontosabb, a/, izgatja a legjobban a kaszinói becsület bírákat, hogy mit kellett volna tennie a táborszernagynak, hogy nyilvános helyen, a helyőrség valumennyi tisztje előtt egy nő részéről tettleges bántalmazás érte. Egy újság körkérdésnek adta fel ezt a kérdést, sűrűn jött rá a válasz, amely többnyire az erélyes fellépésű hölgy pártjára állott, a mi még nem dönti el egészen az igazságot, csak azt bizonyítja, hogy többen v$n-| nuk nem-hadtestparancsnokok, mint a hadtestparancsnokok, s a gonosz káröröm, .a mely titkoltan bár, ott él minden tömegben, most vadőrömmel tör ki, hogy egy kiváltságos és hatalmas urat, irae, milyen súlyos kellemetlenség ért.

Az ügy most végre a maga legilletékesebb fóruma elé került, három tábornok ült össze, hogy ítélkezzék a kényes ügyben, -— s a becsületbiróság kimondotta, hogy a táborszernagy nem követett el sértést a tiszt i állással szemben, azzal gedig, hogy Härtl Lujza inzultálla, a tiszti álláson sérelem nem történt. A becsületbiróság rehabilitáló Ítélete most még a király elé fog kerülni, mint a legfőbb katona s a legelső gentleman elé. s ba Ő is jóváhagyja, akkor a meghurcolt tábornok tisztán és szeplőtlenűl fog állani a katonái és az egész elfogulatlan világ előtt.

A katonai becsületbiróság ítélete, bármit mondjanak is polgári körökben, az egyetlen igazságos szó, a mely eddig elhangzott ebben az áldatlan ügyben. Mert ha Boroe- vicset meg lehetett ütni, akkor hasonló módon meg lehetne támadni a világ valamennyi táborszernagyát, mert más tisztekkel is megtörtént már, hogy nyugdíjazták őket, ha e miatt nem is léptek föl oly agresszíve családtagjaik nőtagjai. Sőt bármely hivatalfőnökkel, vagy kormányférfival megtörténhet ez az incidens, aminthogy volt is rá eset egy igen nagy úrral szemben, a francia köztársaság elnökével szemben, de akkor igen helyesen merényletnek nevezték. Minthogy merénylet volt az a támadás is, melyet egy izgága patikus a horvát bán ellen köve.ett el a múlt nyáron.

Boroevics nem mint magánszemély, hanem hivatalából kifolyólag egy aktát intézett el, a mely egy alezredes nyugdíjaztatásáról szól. Hogy helyes volt-e az elintézés, azt nem vitatjuk, nincs is módunkban, de katonai szempontból tiszta és korrekt volt az bizonyára, mert erről az oldalról semmi hangot ez ellen megszólalni nem hallottunk, pedig vaunak a földön a táborszernagynál nagyobb hatalmasságok is. A sérelem tehát nem őt érte, hanem a hivatalát, a melynek szellemében igy volt kénytelen eljárni. Becsületén ez az incidens foltot nem hagyhatott.

Ez az érem másik oldala. Talán ez sem egészen helyes megvilágítás, de a másik oldalról felhozott beállítás is mindenképpen túlzás. A táborszernagy mindenképpen áldozat, — mert a mi vele történt, annak ki lehet téve minden más tiszttársa, sőt minden hivatalt viselő személy, aki valamely ügyet valakire vagy valakikre nézve kedvezőtlenül intéz el.

Más kérdés, hogyan viselkedett az affér alatt. Mert az előkelőség, a kiválóság próbája nem az, hogy milyen inzultus éri, — ennek ki van téve a világon minden ember — hanem hogy miként viselkedik valamely adott kellemetlen helyzetben. Szerintünk a lovagias szellemhez híven járt el. Nőt vissza nem üthet kardot viselő ember. Nőtől máshol, mint a bíróság előtt, elégtételt veDni nem lehet.

Ez lehetett a tábornok-birák felfogása is, mikor u hadtestparancsnokot tisztázta. S a katonai lovagias szellem, — bár ebben is van túlzás és ferdeség, — a legtöbb esetben tisztán és fedhetetlenül lát becsületbeli kérdések s nem lehet szó nélkül tovább menni mellette.

Ennyit az áldatlan ügyről. Ez nem megy Härtl Lujza ellen, a kinek elkeseredését, — a mi kétségtelenül apja iránt érzett nagy szeretőiéből - fakad, — érteni s

méltányolni tudjuk. Cak néhány uj szempontot akurtunk bevinni a munkácsi országos vitába, — egy-két motívumot, a melyek minthogy most népszerűtlenek s nem a közönség szája ize szerint valók, még nem igen láttak napvilágot u sajtóban.

&%. J.

*

— Luteránus püspök Szatmáron. Geduly Henrich nyíregyházai luterá tun püspök vasárnap este városunkba érkezett.

— Hegedűs Ferenoz távozása. A pénzügyminiszter Hegedűs Ferencz nagykárolyi helyettes pénz ügy igazgatót — Nagyenyedre helyezte át.

— Tanár jelölés. A Szatmár-Németi ref. főgymnázium fentartó testületé 15-én d.

u. 3 órakor tartotta rendes közgyűlését, a hol ez iskolai év végén Bőd Sándor nyugalomba vonulásával megüresedett menyiségtan term, tudományi rendes tanszékre pályázott 11 tanár közzüí miniszteri kinevezésre jelölt hármat és pedig Fehér Sándor pápai, Tereh Géza és Nagy Endre budapesti tanárokat.

— Kinevezés- A pénzügyminiszter Pajka Zoltán szatmári lakost a zombori pénzilgyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez segélydijas számgyakornokká nevezte ki.

— Választások a betegsegélyzőnél. A szatmári kerületi muokásbetegsegélyző pénztár vasárnap megtartott választásán orvosul Szatmár székhelylyel dr Steinfeld Gézát, Nagybánya székhelylyel dr. Lakatos Mihályt választotta meg- Segédfogalmazó Gramma Sámuel lett, kezelőtiszt Gecsey Rózsi, ennek helyén másodkezelőliszt Szatmáry Erzsébet. • .

— A Szatmárhegy uj kántora. A szutmárhegyi református egyházközség vasárnapi kántorválasztásán Hajdú Ambrus volt kiekolcsi tanítót választotta meg kántorul.

— Eljegyzés. Berki Géza kir. tszéki dijnok jegyet váltott P ilöp Ilonkával Szatmáron.

— Házasság. Ju SÓ Erzsiké postakezelőnő és Szabó Jó^.ef máv. kezelőtiszt vasárnap házasságot kötöttek.

nyugalmazott al kapitány e hó 13-án, szombaton d. e. 9 órakor hosszas szenvedés után elhalálozott. Idegenből került hozzánk, de úgy összeforrt e várossal és annak intézményeivel, hogy teljes joggal mondhatta magát e város fiának. Több mint 40 évig szolgálta a várost, kezdetben mint szállás mester, később pedig, mint alkapi- tány, aki a katonai ügyosztályt vezette és aki mint lelkiismeretes és pontos hivatalnok kivívta nemcsak íeilebbvalóinak, de polgártársainak is szeretetét és elismerését. Azon ritka emberek közé tartozott, akinek egyáltalán nem volt ellensége, ez bizonyítja, hogy milyen jó embernek kellett lennie. Szives és szolgálatkész volt mindenkivel szemben, s bár szerette a tréfát, ez is mindig oly természetit volt, hogy együtt nevetett vele az is, akinek esetleg rovására csinálta. Sokat tett a helybeli tűzoltóság fejlesztésére is, a melynek több éven át főparancsnoka volt. Ez idő alatt történt — 1887-ben — a nagykárolyi tűzvész, a melynél tűzoltóink élén megjelent és hatalmas munkát fejtett ki. Ebbéli érdeméért kapta a koronás arany érdemkeresztet. Temetése vasárnup délután 4 órakor volt a közönség nagy részvéte mellett. Halálát özvegye és egyetlen fia gyászolják. Nyugodjék békével 1

— Gyászhir. Bodnár Gáspár képez- dei tanárt és Bodnár György kir. tan- felügylőt jBulyos csapás érte, édes anyjuk özv. Bodnár Kálmánná vasárnap d. u. 4 órakor pár napi szenvedés után 74 éves korában Beregszászban elhult. Az elhunyt mintaképe volt az igazi kath. nőnek, tele erős hittel és szeretettel, aki házában ép ezen tulajdonságaival állandóvá tette a megelégedést és megszerezte, maga .és családja részére az általános becsülést és szeretetet. Jó és rósz napokat egyforma derültséggel fogudott és mikor neki bánata volt, akkor is szivbélf melegséggel törülte le másoknak könyeit. Koporsójánál, melyet ma d. u. 4 órakor fognak a sirba letenni, sok igaz köny fog hullani és áldás kiséri emlékezetét. — Öngyilkos vasúti raktárnok. Koós Zsigmond nyugalmazott vasúti raktár- nok tegnap d. e. 9 órakor lakásán főbelőtte magát. A mentők részesítették első segélyben és beszállították a kórházba, ahol még aznap éjjel 11 órakor meghalt. Temetése holnap délután 5 órakor lesz a közkórház halottas házából, a ref. egyház szertartása szerint. Végzetes tettét — mint beszélik — anyagi zavarok miatt követte el.

— Gyászosét. Megrendítő csapás érte Tatorján István szatmári oki. építészt, városunk több monumentális épületének alkotóját, édes atyját, id. Tatorján István nagykárolyi lakost oly szerencsétlenül gázolta el egy elragadt lovas fogat, hogy alig egy

j napi súlyos kínlódás után meghalt. A 63 < éves, életerős családapát pénteken délután 5

órakor temették el Nagykárolyban a kiterjedt család, rokonság és a város közönségének mély és őszinte részvéte mellett.

— A püspök adományai. Dr. Boromisza Tibor püspök a Nagykárolyi Legényegyesületnek épülő házára a régebben felajánlott 6000 K adomány második részletét 3000 K-t; a Józsefházi templomra, elismerésül és buzdításul 4000 K-t adományozott és az egyházmegyei alapból kilátásba helyezett még 4000 K t; a Socalis-Missió- társulatuak, amely országszerte nagy buz- gósággal és eredménnyel dolgozik a kath. nővédelem és patronáge terén, a Budapesten építendő Gyermekotthon céljaira 4000 K-t és a Széchenyi-Társulatnak 500 K-t adományozott mugánpénztárából.

— Hangverseny körút. Faragó Ibolyka a kis 7 éves zongoraművésznő, ki • legutóbb szenzációs sikerrel hangversenyzett a fővárosban, e hét folyamán hangverseny körútra indul. Julius 18-án Pöstyénben a bolgár király'jelenlétében fog játszani, onnan Abbázia, Baden, Karlsbad, Marienbad, Fran- cesbad, Ischl, Aussee, és Gmundenbe megy.

— Értesítés. Dr. Fodor fogorvos külföldi útjáról visszaérkezett és fogorvosi rendelését megkezdte. 1—2

— A számos osolnakázó egylet, garden partyja tette kedvessé és emlékezetessé a vasárnapot. Mint értesülünk a nap, anyagi eredménye is kedvezőnek mondható » révén a rokonszenves egyesületnek sikerül az árviz okozta károkat kihevernie. Délután öt órakor kezdett a közönség a Kossuth-kertbe vonulni. Pompás látványosság volt a sok színes ruha, mosolygó arcz, nyüzsgő emberraj. A szavazás megejtése után a virágfüzér ■ rel diszitett csoluakot Galgóczy Árpádné úrasszony, a horribilis többséggel választott keresztanya avatta fel. A kioszk melletti dombon „Ringlispil0 és „Léghajóhirita“ meg „erőművész“ stb. nyújtott fáin élvezetet a gyermekeknek s a fiataloknak. Gyönyörű látvány volt a tó és a színes lampionokkal diszitett csolnak, melyben az ennivaló Med- veczky Klárika és Essigmann ur adtak elő kedves olasz melódiákat, romuntikus gitár kísérettel. A sok között ez a jelenet és milieux volt a legszebb. Az igazán szép kivilágítás pitlorex rendezése a finom ízlésű művész: Gaul Károly érdeme. Mint mindig és mindenütt a Luna forrás kezelősége itt is kitett magáért a kedvesen rendezett Luna- parkkal, hol a java közönség adott találkát. A kitűnő humorú Sajó rendezte kabarét 9 órakor vette kezdetét Dénes Sándor conferá- lásával. Első száma groteszk Járnbó énekes fellépte volt. Utána a Dénes bohózatában Varjú Ibolyka örökkedves művészetében gyönyörködtünk, inig humort a Kondor Sándor játéka juttatott. Majd Ady Endrének és Álba Nevisnek egy egy gyönyörű versét adta elő Fejes Mária átértve minden sorát finoman, hangulatosan. A Bendiner Nándor művészi zongora kísérete mellett énekelt a sim- patikus Naeter Elsa, majd a dr. Fábián Lajos baritonja aktuális strófákkal keltett megérdemelt tetszést. A Sajó —Bertalan co- mikus kettős is kifogástalan volt. Fényes ötlet volt a cabaret utólsó száma : a rögtön ítélő bíróság, melyben Dénes darabját kritizálta meg kacagtató szellemességgel súlyos igazságokat mondván. A vacsora után pedig rázendít itt a cigány. Hogy azután mi és hogy volf, azt a krónikás attól a sok sok ragyogó női szemtől bizonylatén nem láthatta már.

— Szatmármegye júniusban. Pénteken tartotta meg rendes havi ülését Szat- mármegye közigazgatási bizottsága Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. — Az előadók jelentették: A fehérgyarmati árvíz- károsultak javára még mindig jönnek a segélyudományok s ezért a segélyek raeny- nyiségéről részletes kimutatás még nem készíthető. A panyolai árvízkárosultaknak a m. kir. fóldmivelésügyi miniszter a rendes árnál 25 százulékkal olcsóbban 800 köbméter épületfát engedélyezett. Júniusban Amerikába szóló útlevelet kapott 225 ember, visz- szavándorolt 52 ember. —* A múlt hónapban a vármegye egészségügye aránylag kedvező volt. Kőszegremetén, Nagybányán és Madarászon a kanyaró; Zajtán, Nagy- kolcson és Kővárgarán pedig a vörheny lépett fel járványos jelleggel. A megbetegedések enyhe lefolyásuuk voltak. Annál szo- moruabban áll, Dr. Czukor Lajos jelentése szerint, a gyermekek egészségügyi viszonya, mert meggyőződött, hogy a temérdek gyermek megbetegedésének oka legtöbbször a szülőknek a gyermekek gondozása iránti közönyében keresendő. — A megyei kir. tanfelügyelőség a múlt hónapban 25 községben 53 iskola és óvodában 97 tanító munkáját vizsgálta meg. Bodnár György kir. tanfelügyelő intézkedett, hogy a szauiszlói, tyukodi, kismajtényi és rézteleki uj 1 állami iskolák a f. évi szeptember havábaq megnyíljanak.

— A Renlow oirkusz pár nap múlva Debrecenből Szatmárra érkezik. A jól szervezett cirkusztársulat kitűnő tagokkal és jól idomított fajlovakkal rendelkezik.

Jékei Károly