Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-06 / 23. szám
f T* SZATMÁB ÉS VIDÉKE. fitt Ili' {t vallása. Keresztény a gondolkozása. Az anyakönyve. A szokása ... A kultúrája Az ünnepei — mind-mind keresztények... Hát ezért, mert pl. én is vallom, hogy műveltségemet, ezt a kevés lelki tartalmat, a mivel rendelkezem a kereszténység emlőjén nyertem: hát azért engem lökjenek le a felvilágo sodás, a tudás, a tisztán látás magaslatáról ? Hát érdemes-e, hogy ezen distink- I ciókért gyűlöletet hirdessünk, gladiátorként kiálljunk a nemzet elé és ökölbe fogott kézzel fenyegessük meg mindazokat, a kik látják, tudják, látó két szemükkel tapasztalják, ihogy igenis ... ez az ország még keresztény ország Mert a keresztények óriási többsége lakja ... Mert még mindig keresztény gyökéren sarjadzik. Hogy van magyar szabadelvüség, van liberalizmus? Miért tagadnék. A magyar szabadelvűségnek meg vannak régi tradíciói. Vannak neki is nagy hibái és kiváló érdemei. Vannak kialakult, határozott tipus*ai. Ennek a típusnak leghatalmasabb vonása Széchényi István grófban domborodott ki. Az ő egész egyénisége, egész politikája a haladásra váló folytonos törekvés, mélynek egyedüli, de állandó gyökere és szigorú korlátja a keresztény és a nemzeti irány. A történeti Magyarország. És bocsássanak meg nekem a mai radikálisok leghatalmasabb képviselői is, ha az én hitem, az én meggyőződésem ... és milliók hite, milliók meggyőződése, akarata, hogy igenis őrizzük, ápoljuk és megvédjük ezeket a korlátokat, ezeket a kereteket ... Megvédjük a történeti, a nemzeti Magyarországot. És ha önök lemosolyogják is azt a hitemet, azt az eszményemet, hogy ez az ország vagy keresztény marad — vagy volt — ez mégis az én hitem és meggyőződésem marad. Mert én is szabad vagyok e hitemben és meggyőződésemben. És önök, a kik esküsznek a saját hitükre, a kik saját gondolkodást, a felekezetek a keresztény vallástól és mondjuk minden vallástól való teljes elszakadást hirdetnek külön kongregációkban, külön körökben, sajtóban és gyülekezeteken . . . egy cseppet sem kevésbbé dogmatikusak, saját fa- natikusságuktól terrorizált felekezet- béliek — mint jómagam é.s milliók, kik más hitet vallanak. Ohl Fanatikusai vannak a liberalizmusnak, a szociálizmusnak, a szabadgondolkodóknak is. És misztériumaik is van. Thackeray, világhírű angol iró, a szabadkőművesség misztériumait legnagyobb komédiának tartja . . . * * Egy a bizonyos. Az, hogy ma mindezeknek nyugodt, elfogulatlan mérlegelésére nagy lelki erősségre van szüksége a nemzetnek. Ez a nemzet lelki erősségét mindig táplálni tudta a múltbólKét könyv volt mindig kezében. A biblia és nemzetének története. Minden más könyvből is meríthetett. Merített is. Csalatkozott is. Csalódott is. Mint csalódott maga az emberiség. De bizonyos, hogy e két könyvből fognak ezután is táplálkozni — milliók és milliók. Akár akarják, akár sem. Történelmünk legnagyobb alakjai, államférfiaink legjelesebbéi — jelesek, müveitek, nagyok voltuk a nélkül, hogy meg kellett volna tagadniok e két könyvet. Sőt azzal voltak nagyok. Hát miért kelljen ma éppen e két könyvet bezárni, hogy valaki nagy lehessen ? . . . Ebben a valóban kisszerű és a nagy nemzeti célokat bénitó pie- tikus harcok közt sokszor lelkem előtt lebeg a nagy Rákóczy hatalmas alakja. A lelkierösség világra szóló, nagy típusával, tiszta szeplőtlen leikével . . . ét látom kezében Szűz Mária olvasóját, önmaga szerkesztette Mária pffí- ciumát. imádságos könyvét. És elgondolom, mily nagy, hatalmas alakja vagy te Rákóczy a magyar történelemnek és a Mária kultusz eszményének egyaránt. És mintha hallanám szelíd, bölcs szava intelmét: . . . Piros pünkösd napján boruljatok a szent a közös oltár elé^ És értsétek meg egymást. A hit és nemzet oltára előtt. JLs kérjétek a nagy, a titeket mindig segítő gondviselést, hogy ama sok szép ajándékai közé, melynek elmétek, szivetek és akaratotok birtokában van . . . küldje le a Szendéteknek azt az ajándékát is, mélyet lelki erősségnek nevez az emberi nyelv. Erre van most szükségetek. Hogy megértsétek egymást. Művészi viszonyok a görögöknél. Irta: Hermann László városi zeneiskolai igazgató. (Folytatás.) LukitiDOS „Álom“ c. művében pedig a szobrásznak készülő ifjúhoz többek közt igy szólt: I Elérheted Pheidias vagy Poly- kleitos dicsőségét, dicsérheti bár mindenki művészetedet, de nem fog akadni egy józan gondolkodású ember sem, ki helyedet akarná elfoglalni; mert bármily ügyességre viszed is, azért csak mindig kézműves bérért dolgozó munkás maradsz^ Alkibiades, e finom Ízlésű fényűző görög, a fuvolázástól, mint nemtelen és alacsony művészettől szabódott. Enyhült az ítélet az esetben, ha a művész díj nélkül dolgozott. Polygnotos ingyen festette ki Athénben a tarka oszlop- csarnok belsejét, Delphiben a Leskhét; ez okból az előbbiért Piuturkhos kiveszi őt a kézművesek közül, Melanthios költő pedig versekben dicsőiti önzetlenségét; Delphiben az amphiktionok ingyeues lakást és t< ljes ellátást szavaznak meg számára, mi egy görögre a legnagyobb megtiszteltetések közé tartozott. Különben a görögök művészete nem volt az élet külső ékessége, a melyet az ember körülmények szerint fel- és leölt- hetett; nem volt az olyan fényűzés, melyben az ember jó napokban örömét találta, mig gonosz időkben magától elmúlt. Sőt inkább a nyilvános életnek egyik nélkülözhetetlen oldala volt, kivált Athénben. A műemlékek felállítását s igy a művészek pártolását is közügynek tartották s a hazaiak mellett számos külföldi művész talált itt uj hazát s hírnevet szerző munkát. De sajnos, az a külső megbec8Ültetés nem jutott osztályrészül, melyben a mai nagy művészek dus- kálkodhatnak. Az elpuhultság, a kényelemszeretet és a fényűzés terjedése a Kr. e. 4. században nagyot lendített a művészek helyzetén. Ismeretes az ó-kor legnagyobb sportférfiának, Alkibiadesnek fényűző szenvedélye. Hét fogatot küldött az olympiai kocsiversenyekre, biboröltönyével az agorát seprette, hajóinak fedélzetén biborpárnáit nem a fedélzetre, hanem a hevederekre vettette s arany pajzsot hordott. Természetes, a művészek is bőkezű mecénásra akadtak benne. Róla mondják, hogy Agatharkhost, az első diszlet festőt, ki Asikhylos színpadát is feldíszítette, mert mentegetődzött előtte, hogy most másfelé lévén elfoglalva, nem teljesítheti megbízását, nem festheti ki palotájának falait s busás tiszteletdij ígérete mellett bezáratta s igy erővel kéuyszeritette dolgának végzésére. Ugyanily célból Arkhelaos, makedón király meg a hires Zeuxis t hivta udvarába, ígérve neki -4Q0 minát, a mi pénzértékünk szerint 360.000 koronát. Általán | hellén műveltségű külföldi fejedelmek sokkal többet tettek a görög művészekért, mint u belföldi gazdag magánemberek. Az elsőrangú mesterek meghívást kaptuk udvaraikba, elhalmozták Őket uruny- nyal, tekintélyes állásokkal és nem ritkán a legbensőbb baráti viszony szövődött köztük. Igaz, hogy a görög művészek és különösen n költők mindenkor nagyon szerették a vándoréletet. Különösen a siciliai Hieron vonzotta őket a ki maga is rendkívül érdeklődött a tudomány és művészet iránt s a költészettel tényleg foglalkozott is. A műremekek sznporodtávul létrejött az első mütárlutféle Lultianos beszéli, hogy Action festő, Nagy Sándor kortársa, lefestvén ennek a királynak u szép Roxanevnl való menyegzőjét, a festményt az nlympiui nemzeti játékokon kiül litott a. Proxonidest pedig, egy gazdag hellnnodikét, vagyis 'versenybírót annyira dragudta a festmény szépsége, hogy a festőt, bár külföldi volt, saját leánya kezével jutalmazta. Zeuxis, a festők királya, már sokkal előbb belépti dij mellett mutogatta „Helénát“ ábrázoló festményét. Sőt Plirmis képtárakról is megemlékezik, mikor uzt mondja, hogy Sopolis és Dionysios arcképeivel telvék a képtárak. II. Görögország elszegónyesedéae korában, a Kr. u. első században már Philostratos a műtárgyak és műalkotásokkal való kereskedésről értesít bennünket. Egy hajó Egyp- tomba vitt egész rakomány istenszobrot aranyból és elefántcsontbél. ~ Mekkora összeget kaptak a művészek műveikért ez természetesen a műalkotás értékétől, a művész hírnevétől s kedvességétől és a művészetek kedvelésének nagyságától függött. Az egyes hírneves művészeknek alkotásaiért fizetett rendkívül nagy összegből korántsem következtethetünk általában a művészettel való foglalkozás nyereséges, voltára. Ez ellen szól az a mesés mennyiségű műalkotás, melyekkel Görögország városai s szent helyei tömve voltak. Pausanias, görög turista, Olympia leírásában csak azokat a szoborműveket említi fel, melyek a legszebbek s melyeknek eredetije sok tekintetben kivált versenytársai közül. Mégis több százra megy u leirt szobrok száma. Pausanias leírásai ulapján nem tulzunk, hu az egész Görögországban található szobrok számát 20 ezerre tesszük. Hol van még -a többi műemlék, az épületek, festmények, rengeteg halmaza? Valóban uz egész görög föld egy óriási múzeumhoz hasonlított, melyből először a rómaiak és bizantinusok, mai korban .pedig u művelt Európa népei gazdagították és gazdagítják részint rablással, részint pénzért tereiket, palotáikat és múzeumjaikat. Különben Í9 e rendkívüli termékenységet csuk olyanformán tudjuk megiuugya-' rázni, mint pl. Rubens több ezerre menő festményeinek létrejöttét. Az elsőrendű művészek megalkották a tervet:'az építész a rajzot, a szobrász szintén a rajzot vagy a mintát s a főbb alakokat, pl. az istenszobrát; ellenőrizték a munkát, megad;ák a végső simítást, a mechanikus munkát rá- hugyva tanítványaik seregére vagy ügyesebb kézunüiparosokra. Ezeket aztán természetesen jóval mérsékeltebben is díjazták, mint magukat a mestereket. Följegyezték, hogy Athéné Polias templomán egy emberi alak . kifaragása körülbelül (a mi pénzünk szerint) 56 koronába, a lovas alaké 112, a kocái két lóval és kocsissal 224, anya gyermekeivel 75 koronába került; azaz ennyi munka- dijat fizettek a mesterembereknek. A roppant számú műremek mindenesetre uzt is mututja, hogy azért Hellusban igazi sok volt az igazi istenáldotta művész; szóval a művészettel való foglalkozás második természete volt a görög emb rnelt. Nem is tudnók máskép elképzelni-, hogy ,1Z athéni Akropolis oly hihetetlen rövid 20 év alatt készült el, hu csuk el nem fogadjuk azt a föltevést, hogy számos, Perikies és Pheidias magasztos szellemétől áthatott, te. hetséges művész vetette latba tehetségét és erejét, bogy a remek mű létrejöjjön. Színes és mozgalmas kép tárulhatott | Veinek vállalat megindításakor az Akropolis halmán a e/.omlélő elé. Athéné fehér márványteinploma csudálatos oszlopsoraival már’ büszkén emelkedik a ragyogó kék ég tóié. Óriási' állványokon u kőmi Vesék és szobrászok s/.úzui á végső simítást végzik. Másutt csigákon hatalmas márvány tömböket emelnek a magasba s ilhsztenek a gerenda közök buw Qdúbb a szobrászok fiutulabb nemz.' déke már faragja is j a minta után az amazonok csatáját. Pheidjus alulról vizsgálja a hatást s .adja a szükséges útmutatást, hogy mélyebben véssék a ruhák ráncait, különben alulról nézve simának látszik a ruha. Éppen megérkezik Perikies Aspusiavul és a műértők' egész se^l regévc-l. Iktino9, Unesikles és Kullikrutes építőmesterek ho/.zák eléjök a Propyluiák és | többi épület tervét. A tudományok és művészetek istennőjének készülő templom» előtt Athén szellemi arisztokratái között folyik a tán ács koz ás az épületek és szobrok elhelyezéséről. Tisztelő bámuluttul figyeli | szépért lelkesülő, tanulni vágyó, figyelmes s eleven felfogású uthéni .nép a hatalmas Perikies rendelkezéseit s Athen legművel-1 tebb hölgyének, Aspifisnak találó megjegyzéseit. Hisz nők közül banne látták "először | hellén műveltség kincseit egész bőségében ragyogni. Róla van feljegyezve, hogy elru-5j gadó kellemmel tudott társalogni mindenről| -államról, művészétről, bölcseletről. Meg Sokrates is felkereste, hogy beszédét hull - gassa. Majd Pheidius i* megteszi jelentéit a készítendő donibnr művű övről, mely a panuihenuei diszmenetet ábrázolná. íme halvány vonásokban a művészi élet Athénben. De • hát hol képződlek az első művészek. Mindenesetre a gö-rög- nép lelkében gyökerező művészi ösztönön kívül az istentiszteiét, ünnepélyek', palaestra s a külföldi, tán az egyptomi befolyás is érvényesült az első művészek és < laő műalkotások létrejöttén. Aztán pedig iskolák alakultuk. Ni m olyunok ugyan, mint manapság a művészeti akadémiák, hanem mint pl. a spanyol- s olasz- országi renaissance idejében, mikor | kivágó mesterek köré a tanítványok, mestcriuasok egész raja sereglett. Fentebb láttuk,, roiiit járt el Pheidias és a többi vezető művéi-z az Akropolis építésénél. A mesterek vezető szelleme és eszméje volt a megalkotandó mű; az ő rajzai, méretei s felügyelete-szc rint készültek a remekek. Ö végezte a végső simítást. A (elidtáégosebb tunu'ók aztán kiváltak s a mester irányát folytatták. (Folyt, köv ) —, Milyen legyen egy hashajtószer, hogy a modern hygiena összes követelményeinek megfeleljen? Erre a kérdésre minden orvos azt fogja felelni: Biztosan és gyorsan kell hatnia, a nélkül hogy kellemetlen mellékhatása lenne.-Ezeknek a követelményeknek a legteljesebb mértékben megfelel a „Ferencz József“ természetes ke- serüviz. Nem csoda tehát, ha ezer és ezer orvos még a japán császári orvosi egyetem is redel belőle naponkint a reggeli előtt cgy-egy boros pohárral minden családban, á hol egy enyhe hatású és megbízható hashajtószerre van szükségük. A jónevü füszerkereskedésektöl a garantált valódi Ferencz József keserű-, viz, mely a használatban oly olcsónak bizonyul, könnyű szerrel beszerezhető. Folytatás a mellékleten.
