Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-16 / 20. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. peres részére, mert ez odavezet, hogy a kereskedő a helyett, hogy ügyvédet bízna meg, zugirászt fogad alkalma­zásába s ezzel intézteti a peres ügyet. Az irányban is szükségünk van a birói karnak támogatására, hogy az arra való, megérő ügyvédi munkát a nagyot változott gazdasági viszonyok­nak megfelelően honorálják. Mindinkább több tudást, több munkát kiván s mindinkább több felelősséggel terhel az ügyvédi pálya. Legalább némileg e szempontokkal is arányban kell állani az ügyvédi tevé­kenység díjazásának. Ezek az intézkedések fognak csak odavezetni, hogy az ügyvédi kar a reá váró nagy feladatokra kellően megszilárdul, hogy a maga kebelén belül is elszünteti a lázas versenyt s ennek káros kihatásait s hogy módja lesz a kötelességét nem teljesítő tag ellen a kellő nyomatékkai fellépni. Nagy haladást jelent az uj pol­gári perrendtartásról szóló rég óhaj­tott törvény s ezért osztatlan öröm­mel fogadtuk annak megalkotását. Ámde itt se hallgathatjuk el azt az észrevételünket, hogy e törvény sem méltatja a közérdekkel teljesen összhangzó ügyvédi érdekeket, tág teret ad a feleknek az ügyvéd elkerü­lésére s ez által a zugirászat fellépé­sére, — nem intézkedik a pártfogó képviseletnek díjazásáról, — nem védi meg az ügyvédnek költségkövetelését b az ügyvéd ellen lehető megbírságo­lással s a meghatalmazásnak megenge­dett korlátozásával bizalmatlanságot fejez ki az ügyvédi karral szemben. (Folyt, köv.) Apróságok. A hét szenzációja az a becsületsértési per volt, a mit a városi tanács inditott a Dálmagyarországi faipar részvénytársaság igazgatója ellen és a mely azzal végződött, hogy az igazgató urat bűnösnek mondta ki a bíróság és elítélte 400 korona birság fi­zetésére. A közönség nagy megelégedéssel fogadta az ítéletet, a mely ezúttal is érvényt szerzett ama régi szálló igének, hogy — a tanácsot bántani nem tanácsos. * A pernek a szenzációja pedig a városi főerdész vallomása, hogy a társulat 10000 korona évi javadalmazással megkínálta őt az igazgatói állással, no persze úgy, hogy a mellett főerdésznek is megmaradhatott volna. Csodálom, hogy el nem fogadta, mikor az igazgatói állással nem hogy a dolga nö­vekedett volna, sőt még a főerdészi teendői is kevesebbek lettek volna, nem kelletvén egyebet csinálnia, mint hallgutni — az igaz­gatóra. * A kutyám megbarapta egyik polgár­társamat, a ki érthető aggodalomból felment a budapesti Pászteur-intézetbe és beoltatta magát, nehogy esetleg buja legyen, u minek eztán természetes folyománya volt, hogy nekem fizetni kellett. A napokban vulaki említette előttem, hogy szeretne venni egy jó fokszterriert, szívesen fizetne érte bármit is, mire én felajánlottam neki az enyémet és az árát is megmondtam, de a mit ő sok­nak talált. — Már pedig olcsóbban nem adhatom, — mondtam az illetőnek — mert nekem is annyiban van. • * Az emberiségnek megint nagy az öröme, hogy egyik tudós orvos felfedezte a cukor- betegség gyógyítását. — Ha igy haladunk, — mondja Bögre ur — minden betegségnek tudni fogják a gyógyszerét, s miután a kinek pénze lesz, az megszerezheti, csak a szegény emberek fognak meghalni és elkövetkezik az idő, mi­kor csakis gazdagok lesznek a világon és vége lesz mindenféle kenyér harcnak. * A közgyűlésen valaki inditványoztu, hogy a Kossuth -kertben is állítsanak fel egy illemhelyet. — Mi az ördögnek van arra szükség, — mondja Reketye FülÖp városatya a szom­szédjának — mikor annyi a bokor meg a sűrűség ottan, hogy az ember akár el is tévedhet. Demeter. HÍREINK. — A Müvószház szatmári szakosz­tályának elnöksége 1 igazgatósága felhívást adott ki, mely bon belépésre hivja föl Szát- már város müveit közönségét. Mig a belé­pés által a tag egy igazán pártolásra érde­mes egyesületet segit nemes céljához, más­részt oly előnyöket biztosit, mélyet még egy társulat sem adott eddig tagjainak. A tagok jogait, kedvezményeit és kötelezettségeit köz­érdekű voltánál főgva a következőkben is­mertetjük : 1. Az egyesület minden tagja a fővárosban és Szatmárott rendezendő nyilvá­nos és magán tárlatokat ingyen látogathatja és ezenkivül családtagjainak kizárólagos hasz­nálatára évenként 10 drb belépőjegyet káp ingyen, amit a tagdíj befizetését igazolva vehet át. 2. Minden tag, aki évenként húsz koronát fizet, valamint az alapitó inüpértoló tagok résztvesznsk az egyesület rendezte műtárgyuk kisorsolásában. A minden évbfcn megejtendő sorsoláson az egyesület annyi műtárgyat sorsol ki, hogy minden tugru fel­tétlenül jut mindeD évben tagilletményül egy nyereménytárgy. A legnagyobb nyeremény műtárgy értéke 1000 korona. A sorsolás az igazgatóság által kidolgozandó szubályzut alapján, hatósági ellenőrzés mellett, nyilvá­nosan minden év második felében tartatik meg. 3. Ingyen kapják az „Aurora" cioiü irodalmi és művészeti folyóiratot. 4. Indit- ványozási és szavazati joggal biroak a köz­gyűlésen. Az indítvány azonban a közgyűlés megtartása előtt legalább is 8 nappal az igazgatósághoz beadandó. 5. Az egyesület rendes kiadványait dijtulanul, a rendkívüli kiadványokat az igazgatóság megállapította kedvezményes árban kapják. 6. Az egyesület helyiségeiben rendezett művészeti felolvasá­sokat és előadásokat ingyenesen látogathat­ják. 7. Az egyesület kiállításain eladásra ke­rülő műtárgyak vételárából 50 százalék ked­vezményt kapnak. 8. A szavazási jog csak személyesen gyakorolható. Kivételt képeznek a jogi személyek, akik közjegyzőileg igazolt meghatalmazottjuk utján gyakorolhatják sza­vazati jogukat. 9. A tagsági kötelezettség 3 évre terjed, de a kilépési szándék a 3-ik év vége előtt legalább 6 hóval írásban bejelen­tendő, mert ellenkező esetben a tagsági kö­telezettség a további évek egész tartamára fenmarad, félévi felmondással. Felmondani azonban csak a naptári év második felében lehet. Azon tagok, kik esedékes tagdíjaikat az év december 31-éig be nem fizették, a sorsolásban részt nem vehetnek. A tagdijak Budapesten, az egyesület pénztáránál fize­tendők. (IV., Kristóf-tér 2.) — Hangverseny. Hawel Edith zon­goraművésznő egy ízben már elhulasztott hangversenyét május 27-én este fél 8 órai kezdettel Svastits Eugénia énekművésznő közreműködésével n kereskedő ifjak köre Petőfi-utcai dísztermében fogja megtartani. — Művészeit a színházban. Pintér Imre régi ismerősünk a budapesti Népszínház volt elsőrangú tagja f. hó 28-án a színház­ban művé «estély t tart. Az előkelő családi programm felöleli a legszebb újdonságokat külföldi ós fővárosi slágereket s bő alkalmat nyújt a szereplőknek tehetségük több oldalú érvényesítésére. Az estén ismerkedünk meg Parlagi Kornélia soubretle primadonna a budapesti „János vitéz" verseny győztesével, a „Pécsi nemzeti szinház" dédelgetett ked­vencével, aki egyike azon keveseknek, a kik nemcsak játszani, hanem énekelni is tudnak. A harmadik szereplő Fehér Artur, a „Nép­opera" elsőrangú tagja, akiben a komoly múzsa talál hivatott képviselőre, mig a zon- gorukisóretre Kusattó Leó lengyel zőngora- mtívészt sikerült Pintérnek megnyernie. debreczeni bir. ítélő­táblái birót temettük el vusárnup az itteni ref. temetőben. Debreczeuben halt meg, de örök pihenőre hazajött Szatmárra. A Köl- csey-család különben is egyike azon kevés dzsentri családnak, a melyik e városban tel­jesen otthon van, de ő különöeen minden érzésével hozzánk volt nőve és iguzán szat­mári polgárnak tekintette magát. Életének legszebb éveit közöttünk és veliiuk élte le, s azokat az érdemeket, a melyek őt a birói pályán előre vitték, az itteni járásbíróságnál és törvényszéknél kezdte gyűjteni. Igazság- szerető és páratlan szorgalmú bíró volt, s korai halála megakadályozta abban, hogy a birói pályán még magasubbra emelkedjék, a mi pedig rövidesen bekövetkezett volna. Mint ember kedves és szeretetreméltó modo­rával mindenkit lebilincselt, | egyéniségének kvalitásai olyanok voltak, hogy csuk barátai éa tisztelői lehettek, amint hogy neki ellen­ségei sohasem voltak. Halála egyformán vesztesség a családra, az igazságszolgálta­tásra és a társadalomra nézve, s a koporsója felett elhangzott beszédek nem a megszokott frázisok, de az igazság szavai voltuk, őszinte részvéttel adózunk emlékének és tesszük le sírjára az elismerés koszorúját. — Kölcsey Sándor 1850. nov. 18-án született Mikolá- bun. Jogi tanulmányainak elvégzése után a birói pályára lépett, melyen 1873. okt. 23-án kezdte meg működését, mint dijas joggya­kornok a szatmári törvényszéken. Később letette az ügyvédi vizsgát, de továbbra is megmuradt a birói pályán, 1878. ápr. 11-én ulbiróvá nevezte ki a király a fehérgyarmati járásbírósághoz, a honnan ugyanazon évben aug, 10-én saját kérelmére n szatmári járás­bírósághoz helyezték át. 1884-ben a szatmári törvényszék bírójává neveztetett ki s itt mű­ködött 1894. május 25-ig, mikor debreczeni táblabiró lett. Elhunytál leányai Klupáthy Jenő budapesti egyetemi tunár neje, Bay Bertalan honvédhuszár százados neje s Ga- lánffy János dr. közjegyző neje, továbbá fia Kölcséy Sándor dr. debreczeni ügyvéd s test­vérei : Ferenc közkórházi igazgató-főorvos s Ákos földbirtokos s nagy kiterjedésű rokon- eág gyászolják. — Eljegyzés. Makay Miklós építész, a Makay és Lipicky cég beltagja elje­gyezte Karaszka Murgitot Nagykárolyban. — Esküvő. Nuszer Lajos aranyos- megyesi állami elemi iskolai tanító tegnap tartotta esküvőjét Fejes Ilonka aranyos- megyesi állami elemi iskolai tanítónővel, lapunk szerkesztőjének leányával. Az egy­házi esketést Orosz Alajos kath. főgimnázi­umi tanár végezte a ki a fiatal párhoz megható szép beszédet intézett. — Esküvő. Adler Emil budapesti gépjárművezető ma tartja Bányai-ut 13. sz. alatt egybekelési ünnepélyét Braunstein Fe­renc nagygőzmalmi nlmolnár s neje leányá­val Sárikával. — Igazságügyi kinevezés. A ki­rály Fekete Jenő dr.-t, a debreceni ítélő­táblánál alkalmazott bírósági jegyzőt al- biróvá nevezte ki a debreceni járásbírósághoz. — Óvónői kinevezés. A közoktatás­ügyi miniszter Pujda Margit okh kisded­óvónőt, Pujda János kir. törvényszéki iro­datiszt leányát kisdedóvónővé nevezte ki a szinérváraljui Il ik számú állami kisdedóvo­dához. — Miniszteri köszönet. A közok­tatásügyi miniszter Lessenyey Ferenc dr. pápui praelátus, kanonok, egyházmegyei tan- felügyelőnek, aki a szatmári róm. kath. pol­gári iskolai tanitóképző és a róm. kath. ta­nítóképző intézet gyakorló iskolája fejlesz­tésének céljaira tizenkétezer koronát adomá­nyozott, elismerését és köszönetét nyilvání­totta. — Uj tb. alügyész. A főispán Sulyok Sándor helybeli ügyvédet tb vármegyei tiszti alügyésszé nevezte ki. — Szolgabirói áthelyezés. A főis­pán Kállay Szabolcs szolgabirót Fehérgyar­matról Mátészalkára helyezte át. — Első áldosók. Évről-évről vissza­térő, u magú jelentőségében azonban mindig kedves s megható ünnepély folyt le vasár- nup reggel 8 órakor a székesegyházban. A gyermekek első áldozási ünnepélye. A nugy Napoleon dicsőségének tetőpontján állott, midőn egykor azt mondá, hogy akkor volt életében a legboldogabb, mikor először áldo­zott. Ilyen boldogságban részesült a zárda intézetnek 145, a róni. kath. iskolának 133 növendéke. A leánykák hófehér ruhában, a fiuk csinosan karjaikra tűzött hosszú, fehér szalaggal jelentek meg. A sz. misét s be­szédet Hehelein Károly pápai praelátus tar­totta. Hosszú, díszes sorban vonult fel a gyermeksereg a keresztkuthoz, megújítandó azon fogadást, melyet egykor a kút előtt helyettük keresztszüleik végeztek. Majd el­érkezett az áldozás, melyét a gyermekek épületes ájtatossággal végeztek. Az ünnepély alatt a templom zsúfolásig meglelt szülők­kel s érdeklődőkkel s nem egy szülő szemé­ben láttuk az öröm és aggodalom könnyeit, bizonyosan azon tűnődve, hogy vájjon lesz e ártatlan gyermeke valaha még az életben oly boldog mint n napon. Az ünnepség vé­geztével n fiuk Hehelein praelátus házánál, a leánykák u zárdában mcgvendégeltettek e mind két helyen a nap emlékére ajándékot kaptak. — Halálozás. Lukács László dr. lucfalusi gör. kath. lelkész neje sz. Szerbák Paulina f. bó 12-én d. e. 55 éves korában elhalálozott. Lukács László volt orsz. gyű­lési képviselő éppen a megyebizottsági gyű­lésen időzött, mikor neje meghalt s este 7 óra­kor ért haza kocsin, mikor már nejét halva találta. A gör. kath. hívek nagy részvéttel osztoznak lelkészük gyászában. — A váróterem szülöttje. Láncos Anna 19 éves cselédleány csütörtökön d. u. az állomás III. o. várótermében várta a ro­konát. Közben szülési fájdalmak lepték meg s mire a mentők, kivonultak, egy egészséges fiúgyermeknek adott életet. A mentők be­szállították a közkórházba. — Tűz Szamoskóródon. Kedden este tűz ütött ki Szamoskóródon özv. Thur- mann Olivérné pajtájában. A község elöljáró­ságának értesítésére Mónus Lajos tüzfélügyelő vezetése alatt gyorsan kivonult a vész szín­helyére s bosszús kemény munka után si­került a tüzet lokalizálni. Hegyközségi gyűlés. Szatmárhe- gyen f. hó 28-án d. e. 11 órakor lesz meg­tartva a hegyközségi gyűlés az alkapitányi hivatal helyiségében, mely gyűlésre a szőlő­birtokosokat ez utón hivja meg a Hegy­község elnöksége. — Közgyűlés. A szatmárnémeti ke­reskedelmi társulat 1911. május 28-án d. e. fél 11 órakor tartja f. évi rendes közgyű­lését a kereskedő ifjak köre dísztermében, a melyre úgy a régi, mint az uj tagokat tisz­telettel meghívja uz elnökség. — Érettségi biztos. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a ref. főgimnázium­ban f. évben tartandó érettségi vizsgálatokra kormányképviselőnek Kiss Gábor budapesti VI. k. állami főgitun. tanárt küldte ki. — A munkásbiztositó pénztár csütörtökön töltötte be az átszervezés folytán megüresedett állásokat: II. o. kezelőtisztnek Gramma Sándort, Uray Gyulát, végrehaj­tónak Szoboszlay Aladárt, III. o. kezelő­tisztnek Gecsey Rózát, Szelics Olgát s pénz­beszedőnek Veszprémi Lajost választották meg. — A ref. főgimnázium fentartó testületi közgyűlésén elnöknek Domahidy Istvánt választotta meg. Staudner Gyula helyettes tunárt állásában megerősítette s a görög-latin tanszékre első helyen Rab István jelenlegi helyettes tanárt jelölte, elfogadta az igazgatótanácsnak az 1909—10-ik évi pénztári állapotáról szóló jelentését. — Jubileum. A tiszántúli ref. egy­házkerület mai napon tavaszi közgyűlésének keretében ünnepli világi elnöképek, Dégen- feld József grófnak tizenötéves főgondnoki jubileumát. — A Vasutas szövetség szatmári kerületének f. hó 14 én tartott tisztujitó közgyűlésén elnöknek Török Gábort, alel- nőknek Illés Istvánt, titkárrá Pecsenyo Sámuelt, pénztárossá Sulyok Györgyöt s ellenőrré Bányai Lászlót választották meg. | Kölosey Sándor (tüdő) Köhögés, szamár Köhögés, in­fluenza és a légzőszervek bajainál kar kiváló eredménnyel alkalmazza a az orvosi SIROLIN SIROLDs Összes gyógysz w oche“-t. ,Roche*-t kellemes ize és kiváló hatása 'olytán szívesen veszik szertárakban er* deli SI ROLIN „Roche“ csomagolást kérjünk és haté* rozottan uta-itfuuk vissza m nden pótkészitraénv F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co^ Basel (Svájcz). — Grenzach (Németország). Mi————■Imii—■ ■ i Vili it TTi 'inni

Next

/
Thumbnails
Contents