Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-14 / 7. szám
Huszonnyolcadik évfolyam. 7-ik ézám. Szatmár, 1911 február 14. SZATMAR VIDÉKÉ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. 1 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL HIRDETÉSEK ■ — ■ hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők: vétetnek föl. Egész, évre ... 6 kor. 1 Negyedévre X kor. 50* üli. Morvái János könyvnyomdája. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Fél > . . . 3 » 1 Egyes szám ára 16 » . Eötvös-utca 6 k. ♦ ♦ Telefon-szám : 73. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Városi közgyűlés. Égy rendkívüli és egy rendes közgyűlés volt. Á rendkívüli közgyűlés egyhangúlag' elfogadta u németi g. kath egyház javadalmához tartozó ingatlanokból kisajátított terület pótlására vett ingatlanra vonatkozólag beterjesztett szerződést, mig a Klein Vilmos és fiától vett 248 holdnyi ingatlanra nézve úgy intézkedett, hogy azt egy újabb közgyűlésen fogja tárgyalni, miután1 a tlkvi és kataszteri helyrajzi számok azonosítása még nem készült el. A rendes közgyűlés megnyiitat- ván, tnegválasztatott a hitelesítő küldöttség és felolvashatott a polgármester havi jelentése: Tekintetes Tőrvéiiyh itósági Kó'.gyülé-! Törvényhatóságunk állapotúra és intéz* kedéseimre vonatkozó havi jelentésemet, ap 1886. évi XXI. t c, 73 §-a fi. pontja értelmében a kövei kezűkben- van Szerencsém előterjeszteni: A múlt hóban a hegyvidéki kirendeltség vehetője dr. Sárviiry Béla és' Lénltey. Antal erdőt auácso&sul' tárgyalásokat folytattam1 a város (tulajdonút képező Nagy- Csonkai leturolt erdőterületnek állat tenyésztési* célokra megjavítására és berendezésére államsegély kieszközlése' tárgyában. A tárgyalásokon részt vevő szakközegek a legmesszebb menő támogatást helyez'- ték kilátásba a remélhetőleg már a folyó évben tetemos államsegéllyel hozzáfoghatunk a talaj javítási munkálatok megkezdéséhez, arait, legelőször egy 10 holdas területen fogunk megkísérelni. Ugysziutón államsegélyt kapnak kutuk.és álluiidó itató vűluk létesítése és beszerzésére. Ugyancsak a közeli uapokbun az Észak keleti vármegyék szövetkezete szövetségével — a város jövő közéleltnezésére és állat tenyésztésére messze kiható intézmény létesítése tárgyában kezdettem meg a tárgyalásokat. Ez egy nagyobb állattenyésztési és sertéstenyésztési berendezés volna, — váro»i vezetés és állami támogulás mellett, — részvénytársasági alapon. — Mintegy 1000 holdon történne a berendezés 4—600 anya sertéssel és 100—150 dtb. tehénnel, a mely vállalkozás hivatva volna u varos közönségét jó és tiszta tejjel, továbbá aránylag olcsó hússal ellátni. A kérdés nem is olyuna nehéz, —, ha nem csalódom a helybeli pénzintézetek vállalkozási kedvében melyekre ez actióban első sorban számítok, — másrészt ismerve a váro9 közönségének a socialis kérdések iránti' fogékonyságát, remélem hogy u terv létesülni fog. A részletes programra kidolgozását Tichy Gyula állami gazdasági felügyelő volt szives elvállalni. A Vízvezeték és csatornázás ügyében arra ír megállapodásra jutott legutóbb it, vízvezetéki bizottsáir, hogy a munkálatok végrehajtásának siettetése és időnyerés céljából. addig is, mig , a tervek jóváhagyása leérkeznek, eldönti u művezetés kérdését. Abban teljesen egyetértett a bizottság, hogy az ajánlott két módozat közül a város érdekei szempontjából a „személyes- műve-»- zetés“ előnyösebb, mely szerint a művezető csak szellemi 'mankójával járul a vállalkozáshoz és a munkálatok irányításához, mig a szükséges építésvezető személyzetet | város* tartja telin s a műszaki iroda dologi kiadásait is a> város viseli. — Ennek a módozatnak előnye abban áll, hogy a vízmüveket és csatornázást az építés minden fázisát ismerő igazgaitó és. városi személyzet veszi k izelósbe annak idején, még pedig teljes felelősséggel.. — Ellenben „általános művezetés“ mellett a művezető gondoskodik az épitésvvzetésrfil s viseli annak költségeit. Ez a módozat kétségkívül kényelmesebb, db tekintve-,, bogy a kész müveket ujj személyzet veszi kezelésbe, aki azoknak minden - részletével nem iunerős s az előforduló hibákért at felelősséget az épitéé* vezetésre háritja, ev. a módozat kevésbbé tekinthető előnyösnek. Farkas Kálmán műszaki tanácsos volt szives értesitsni,, hogy a tö.dmivrlésiígyi minisztérium ti terveket kedvező ezakvétemény- , nyel: terjesztette w belügyminisztériumhoz. Megjegyzem, végül,, bizonyos aggodalmak eloszlatása végeit', hogy művezetőre az igazgató- mellett is szükség van, egy több évig tartó 3 millió koronás mnnkálutnál. Ilyen vállalatnál a művezetés költsége nem jöhet számításba a nagy felelősséggel szemben. A vízvezetéki: igazgató1 csakúgy, mint a villamvilágjtási igazgató vezeti ugyan a munkálatokat, de amitit a villamos művek rekonstrukciójának végrehajtásánál nem nélkülözhette- a város egy fő szakértő* ellenőrző szolgálatait, épugy nem nélkülözheti a vízművek építésénél sem egy másik szakértő közreműködését. A vízvezetéki igazgatói állás betöltését viszont az teszi szükségessé, hogy elérkezett az idő, amidőn már nem közigazgatási, hanem műszaki alapon kell az ügyet tovább fejleszteni s már az első lépésnél érezzük a szakmunka erő hiányát, aki hivatva volna a dolgot kezébe venni. A kuttelep kijelölésénél és egy végleges kút készítésénél tartunk s itt ötletszerűen intézkedni nem lehet, hanem szakértőre van szükség. A népszámlálási munkálatok még mindig nem voltak teljesen befejezhetők, mert a számláló biztosok jórésze nem végzett kielégítő munkát, a mi különben indokolását találja abban is* hogy az Utóbbi évek nagy fejlődése mellett a sok telekmegosztás következtében a ház számozás igen sok helyen elmaradt. A külterületen pedig egyöntetű házszáraozás nincs és rendkívül sok uj épület a térképen nincs feltüntetve. Érdekeink megóvása végett kénytelen voltam hozzájárulni az egész számlálás revíziójához, a mi sok időt igényelt, sőt a külterület egy részének revízióját a közben beállott szigorú téli időjárás miatt abba is kellett hagyni. Egyébként most már csak a begyűjtött anyag feldolgozása, csoportosítása és az eredmény összeállítása van hátra, a mi tekintve azt, hogy a revízió alatt a számlálólapok meglehetősen szétszóródtak, elég nagy munkát ad. Épen azért még most is csak hozzávetőleges számítás ulapján jelezhetem, hogy körülbelül 36.00(1 lakosról vettünk fel számlálólapot. Közgyűlés a. jelentést tudomásul vette. Elfogadta a Szamos-mederböl kitermelendő kavics és homokszedési jognak bérbeadása tárgyában ősztrei- cher Tóbiással kötötH szerződést,. a ki I ezen jogért évi 3740 K bért fizet. — Az adófelszólatnló bizottságba dr. Barasztliy Bélát rendes és Kató Antalt | póttagnak megválasztotta. Hozzájárult a szinház bérletére nézve a szín ügy i bizottság által beterjesztett szerződéshez, mely szerint a színházat egyévre Heves Bélának adta ki. Elfogadta a beterjesztett lakbérleti,, továbbá út közrend elleni kihágásokra vonatkozó szabályrendeleteket. Elrendelte egy hídmérleg beszerzését és egy hordójelző hivatal felállítását. A kültelki gazdakörnek kérelmét, hogy a kör céljaira egy telek adassák, teljesítette. A rendőrök, szolgák és egyébb alkalmazottak részére az. 1911 évre járó drágasági pótlékot kiutalta, hozzájárult a városi középületeknél 1911-ben teljesítendő javítási és fen- turtási munkálatokra nézve mérnöki hivatal által beterjesztett javaslathoz. Kimondta a közgyűlés, hogy addig is, mig a belügyminiszter a tisztviselők fizetésének rendezése tárgyában hozott közgyűlési határozatot jóváhagyta, részükre a megállapított fizetéseket 1910 jauuár 1-től havi egyenlő és előleges részletekben kiutalja. A szatmári ref. egyháznak kántori failletmény kiutalása iránti kérelmét elutasitóttá. A Verböczy-utca rendezési, kereskedelmi, polgári és iparos tanonciskolák részére szükséges telkek vételi költségeinek fedezhetése céljából egy 500 ezer koronás kölcsön felvételét elhatározta. A Tisza Kálmán szobrára 100 K-át megszavazott. A Fehérház telkén emelendő bér- bá* építését dr. Vajay Károly polgár- mester-, Heinrich Viktor, dr. Weisz Sándor, Bartha Kálmán és Kovács Ábrahám felszólalása után a középit- kezési bizottság javaslata értelmében Weszelovszky testvéreknek adta vállalatba. Dr. Török Istvánné részére nyug- dijban évi 440 K-át és gyermeknevelési pótlékban 220 K-át megállapított. Egy pár telekmegosztási ügy, a hiylósági átiratok elintézése és két bíjbaoklevél kihirdetése után az elnöklő főispán 5 órakor a közgyűlést berekesztette. Sárdobálás a színpadról. A színházi pályázat kérdésével kapcsolatban lapunk — mint olvasóink előtt ismeretes — kötelességszerüen szovátette azokat a hiányokat, a melyek u szin társul at működésénél, részint a társulat kórusában, részint zenekarában észlelhetők. Nem az volt ez?el célunk, — mint a hogy kifejezésre is juttattuk, — hogy a jelenlegi direktor pályázatának sikerét veszé- lveszteswük. De lehetetlen volt e kirívó hiányokat elnéznünk, nemcsak a közönség érdekében, a mely az általa hozott áldozatokért és meleg müpárto- Iásáért méltán formálhat igényt zeneileg és művészileg teljes és hibátlan előadásokhoz; de a direktor érdekében is, hogy e hézagokat pótolva (egy kis anyagi áldozattal bár), jó és elfogadható1 előadásokat produkálhasson ||j ne érjék öt szemrehányások ilyen tekintetben. A helyett azonban, hogy a színházi direkció beismerte volna azonnal, hogy ö is tisztában van az általunk hangoztatott kívánalmak jogosultságával, — úgy lépett fel, álláspontunkkal homlokegyenest, mintha mi „szükségtelen újításokkal“ felesleges anyagi áldozatra akarjuk kényszerit- tetni. De ezzel szemben kétségtelenül megállapítható tény, hogy a régebbi színtársulatoknál, kisebb bevételek mellett sem állottak fönn hasonló hiányok, de semmiesetre sem a zenekarnál. Mennyivel inkább megkívánható azok pótlása most, a mikor tetemesen felemelt helyárak, hármas bérletek, folytonos telt házak a legteljesebb mértékben lehetővé teszik e hiányoknak pótlását. A színházi vezetőséget úgy látszik az érinthette kellemetlenül, hogy egy zenei szakember, lapunk sziuireferense, észlelte és tette szóvá a hiányokat, holott ők azt hitték, hogy a túlságosan jóindulatú közönség beletörődik az ilyen nivótlan előadásokba is. De amikor a közönség és a szinház ügyeivel közvetlenül foglalkozó faktorok figyelme is ráterelödött e kérdésre és mindenki konstatálta, hogy itt tulajdonképen mulasztások terhelik a színházi vezetőséget és ez igy tovább csakugyan nem mehet, akkor az anyagiakra igen érzékeny direkció nem titkolta többé boszuságát, sőt nem egyszer nyiltan adott kifejezést ellenszenvének irányunkban. Mi álláspontunk igazságának tudatában és a jól teljesített kötelesség önérzetével mindazonáltal megőriztük higgadtságunkat és tárgyilagosságunkat és nem sokat törődtünk az ilyen -kifakadásokkal. Mert, hogy mennyire jogos volt felszólalásunk, azt az a körülmény is igazolja, hogy a városi szinügyi bizottság is hasonló álláspontra helyezkedett és magáévá tette lapunk nézeteit, a szerződésben szigorúan kötelezve a színigazgatót a kórus megfelelő kiegészítésére és a zenekarnak két fafúvó hangszerrel és két üstdobbal való kibővítésére. A szerződés erre vonatkozó pontja igy szól: 2-lk pont. Színigazgató a városi színházat átveszi és kötelezi magát, hogy a város müpártoló közön»é>íéimk idényeit kieFIGyjejlmeztetÉS ! MF" Az előrehaladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.
