Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-21 / 47. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Egy azonban bizonyos. Mentői jobban félnek valamely intézménytől, eszméinek gyakorlati megtestesülésétől: annál kegyet- lenebbül, annál irgalmatlanabbal, annál szi- goruabbnn Ítélkeznek róla. A kritika sehol sem oly lehetetlen, igazságtalan, mint éppen az eszméket hirdető, eszmékért harcoló testületeknél. Ezek mindig aj világ szeme előtt álla­nak. Ezekre minden avatatlan szem rátekint. Ebbe mindenki belevághatja bontó csáklyá- lyát. Ezekhez mindenki ért. Ezeknek minden emberfia — bírálója kell hogy legyen. Ezt a lélektani jelenséget, ezt a szoci­ális paradoxont... egyetlen egyesülés sem tapasztalhatta jobban, egyetlen társulás sem érezhette kiméletlenebbül, mint éppen a szövetkezetek. Társulatoknak, takarékpénztárnknuk, más irányú szövetkezeteknek is vannuk sebei. Van, mit sepernie a ház előtt. Van, mit rejtegetni. Es rejtegetik is. Es az üzleti tit­kok természettel körülbástyázva várakban, kinai falak közt dolgoznak, operálnak: a szövetkezeteknek azonban még utolsó csip­kéjét, itt-ott felbukkanó szeplőit, emberi gyarlóságokból eredő gyengeségeit azonnal piacra viszik és irgalmatlanul sulykolják a hírlapok — posványos vizeiben. Itt van például ogy-egy sikkasztás, egy-egy lelkiismeretlen, szerencsétlen ember balesete, könnyelműségéből származó, bi­zony elég sajnálatos hűtlenség... Más tájékon, más mezőn napi renden vannak az ilyen tünetek. A törvényszéki rovatok tömve vannak vele. Az eltusolások ezerféle nemei grassálnak. Ha nálunk történik, tele van a világ az általánosítással. Akkor jó az indikciós biztosíték: íme, a hires szövetkezetek I Más­kor meg éppen arra jó, hogy bizonyítsák vele: iszen egy esetről nem szabad az áltu - lánosságra következtetni. Egy fecske nem csinál nyarat. És igy tovább... Ha a mi embereink angyalokból álla­nának, kiknél ki van zárva minden emberi gyarlóságnak még lehetősége, minket még akkor is sujkolnának... és báutanának. Tudják-e, uraim mit mondanának ? — Könnyű az uraknak, angyaluik van­nak, a kik nem tévedhetnek. Oh, ne vegyük ezt a jelenséget azért rossz néven. Iszen ellenségtől is lehet ta­nulni, de még mennyit lehet tanulni. Olya­nokat, azt, a mit barátainktól és önmagunk­tól soha, de soha nem tanulhatnék meg. Mi tudjuk, hogy ennek a modern kultúrának, ennek a büszke XX. századnak egy nagy, egy fii jó, egy mindenütt Japasz-^ tál ható betegsége van. Beteg ennek a társadalomnak a lelki­s nem maradt volna e tette mögött semmi, se múlt, se karrier, se kifosztóinak a kár­öröme és hazug részvéte. Milyen gyönyörű lett volna úgy, amikor ép volt még a szive, amilyen iszonyú igy, fáradt agyvelővel és megmérgezett szívvel. — Te véu gazember — ordított újra Zsák János és mérketetlen gyűlölettel nézte a sziklát hengergető embert, aki megrontotta az életét. Hirtelen előrántotta a revolverét ,s célba vette a kőszobor fejét. A munkás, bár vak volt s az idő kegyetleuül eltorzí­totta az ábrázatát, szomorú mosollyal bámult alá a haragos emberre. Zsák János még indulatosabb lett, karját kinyújtotta, mind­két lábát erősen megvetette az ut sarában s kétszer egymásután fejbe lőtte a kőszob­rot. A szobor megrendült, mint apró vér- cseppek hulltak le róla a kopott törmelé­kek, úgy látszott, mintha iszonyút lélekzett volna s utána hirtelen zuhanással az ország­úira esett szétlőtt feje, alig egy méternyire Zsák Jánostól. Nem is volt ez már fej, va­lami mész- ás homoktörmelék volt mind­össze, a fejetlen szobor uémáu állt az éjszakában . j. Fenn a szőlődombon, egy villa közelében vonítani kezdett egy kutya. Aztán újra oseud lett. — Most meghaltál — mondta Zsák János elégedetten, — többé nem csalhatsz meg senkit. Zsebébe tette a revolvert és elindult. ismerete. És azért beteg, azért vergődik, azért döbben meg oly sokszor, mert fogynak, ritkulnak a lelkiismeretes egyének száma. Ebben a korszakban, mikor az egyé­niség nevelésének művészetét oly magas- szinvonalra emelték, mikor az ismeretek tömegére és tudásra oly kérkedve mutatunk reá: arra kellene törekedui, hogy lelkiisme­retes nemzedéket adjunk a társadalomnak. A lelkiismeret a lélek szeme. Jó látása. .A becsület, a tisztakezüség, a hű-ég forrása. A lelkiismeret uz eszmék tápláléka és az anyag lelke, eszméje. A kisbiró. Hát aszövetkezeteknek abban való törekvése legyen elsőrendű: hogy működé­sének középpontjává, hőmérőjévé, közérzüle­tében a lelkiisracretet tegye. A Ielkiismeret ugyanis nem fél. Nem gyanúsító. Nem érzelgős. Nem lát gyanút ott, a hol bizonyságról vun szó. A barátság, a komaság, az egy pályán való működés nem elh-nsége, nem ellentéte u lelkiismeretnek. Nem azt kell a szövetke­zeti életben kérdezni,, mit fog mondani, ^z vagy az, ha látni, tudni, hajszálra megrág; csálni akarsz mindent, de mindent.... ha a. bizalmat a lelkiismeretesség határáig ter­jesztem csak ki: hunem meg kell kérdezni a lelkiismeretet. Az, ha rendben vun, ha közérzése harmonikusan működik, majd' felel reá. Győződjék meg mindenki saját szemével Már iavölgy-fürdő gyógy ha­tásáról és páratlan előnyeiről. — A Néhma Lajos Jóasef kávés üzletét átvette Benkö Sándor, kinek előzé­kenysége és szakképzettsége biztosítja, a vevőközönséget, hogy 10—12 százalékkal olosóbban szerezhetik be kávé szükségletü­ket mint bárhol. Figyelmeztetés! Az Abadie-papir társaságtól. Mivel utóbbbi időben a mi általában ismert és kedvelt szivarkabiivelyUnknek, a Riz Abadie-nak (Biz flóré) különböző utánzatai kerültek forgalomba, kérjük m t. vevőinket, hogy gondosan ügyel­jenek az Abadle névre, amelyet az utánzatok különböző egyéb szóval igyekeznek pótolni. Óva intünk mindenkit a csekélyebb értékű utánza­tok vásárlásától, mert mi minden törvényes eszközt felhasználunk ezen utánzatok ellen. Az Abadie-papir Társasága De alig tett egy pár lépést, maga se tudtu miért, hirtelen megfordult. Visszament a fejetlen szobor elé. — Nini, — dadogta Zsák János, amint u szobor előtt állt s rettenő)esen megijedt... Annyira megijedt, hogy a térde inogni kez­dett s leroskadt az árok szélére. Ott gör­nyedt I a szemét nem tudta levenni a szegény szoborról. — Nini — suttogta halkun, —’ a szobor fej nélkül is dolgozik. Csakugyan igy volt. A fejetlen ember, mintha mi sem történt volna, tovább dolgo­zott. Karján, lábán megfeszültek az ei'ék, amint iszonyú erőlkedéssel emelte fel a szik­lát... Egyáltuláa észre se vette, hogy nincs feje, bogy már nem tud gondolkodni, mint egy meghajszolt állat görnyedt tovább öVök robotjában. Zsák János felállt. A szemében koiiy csillogott, de az agyát végtelenül tisztának érezte s a szivét könnyűnek. Odament u szoborhoz, megcsókolta a lábát s hálásan mormogta : — Köszönöm barátom, hogy megtaní­tottál arra, umire az élet nem tanított meg. Hogy nem szabad fej nélkül dolgozni. Eddig, más dolgozott az én fejemmel, mától kezdve jj magam dolgozom. vele. Eldobta a revolverét s mintha megif jodott volna, vidám füttyszóval sietett Vissza a városba. Színház. Utánam. Bernstein Henry színművének a párisi tüntetések csináltak meg nem érde­melt reklámot. A régi Bernstein recept sze­rint készült ez is, egy sereg érdek feszítő helyzet, u közönség ideigeinek megkinzása és a felemelő, nemes lelki hutások teljes hiánya. Bernsteint különösen u dialógusai raffinállsága, a cselekménynek mindvégig feszült érdekessége jellemeik, érdekességet nagymértékben kétségtelenül realizmusának köszönheti, melylyel alakjait elfogadhatókká, valószinüekkó tudja tenni. Olyan események, melyek mellett naponta közönyösen tovább megyünk, uz ő tolla alatt a szenzáció inge­rét nyerik. Bernstein uzok közé tartozik, ki uralkodik témáján s minden irányban s mindig finom számításokkal a legkisebb részletig tudja a természetesség látszatát kelteni. A dráma szerkezetének felépítésében pedig egyike a legkiválóbbaknak. Az „Utá­nam“ c művében egy nagystilü vállalkozót mutat l>e, ki egy jó barátja családjának a vagyonát is belevonja üzleti spekulációiba, de vállalkozásai kudarccal végződuek, a saját ,pusztulása maga után vonja mindnyájuk bukását. Egy asszony, ki becsüli az urát és megcsalja, azután nyomorúságában követi. Bourgade Z. Hűiméi Aranka játszotta. A lélekfestés igazi művészetével. A szerencsét­len asszony lelki vívódásait hűséggel adta vissza. Kár, hogy erősebb kitöréseknél hangja már cserben hagyja s a nagy fájdalmat túl színezékével itt-ott rontotta játékának sikerét. Fehér Gyula Bourgade Guillonje erőteljes és hatalmas drámai alakitás volt, különösen a harmadik felvonás végjelenetében színesen és fölényesen érvényesültek e kitűnő szinesi qualitásai.. Szőke Sándor a szerelmes Aloy James szerepében megtalálta a megfelelő lelki motívumokat, a melyeket kifejezésre is tudott juttatni. Szives szeretettel üdvözöljük őt a szatmári színpadon, melynek évekkel előbb is szinpatikus tágja volt. Ugyun ki nem emlékeznék szívesen a Heidelbergi diák élet hercegéri- ? Baróti Jenő meleg szí­nekkel megrajzolt Etienue-jén, Debreceni Gizi szépen megjátszott hercegnéjén kivűl diszkrét, és előkelő alakítást nyújtott Torday Etel, Pálma Tusi, Sándor Margit epizód szerepekben járultuk azt est sikeréhez. Az ezred apja. A darabban két tábor­nok, két vőlegény, két közjegyző, két neve­lőnő van és ketten Írták, franciák .Írták. Természetes, hogy ilyen dupla teherrel aztán nem tud felemelkedni a művészet mugasabb régióiba. Megmarad a torzképnek é9. túlzott ulakok és helyzetek tömegének. Olyan ezre­des, a milyet itt a társszerzők Boutin sze­mélyében kifuragtak, már nincsen. Gelinotte közjogyaő soha .som volt. A többi alak Szintéu túl falltnSZtikuj._ Ott Van o darabnak helye az orfeumok színpadán. A közönség többi részének egy adag untig elég belőlük. Mert publikum olyun mint az ezred apju: jó ember, de magát lóvá tenni nem eiigedi s megvárja még a hadsereg kigunyolójától is, bogy szellemes legyen. Az előadás egyike volt u legjobbaknak. Gyorsan pergett, mint a p ir.incíola t s Baróti, Radóci Feri, Heltai, Arudi Arunka, Szepessy Szidi, a Lenkoyek, Pálma, Liszt, Fehér, Szőke, a közönséget egész estén át derültségben tartották s ízt már a színészeink javára írjuk, kik vala­mennyien pompás játékot produkáltak. E két bemutatón kívül volt csütörtö­kön a Cigány szerelem s vasárnap délután az obsitos került színre, mindkettő kitűnő elő­adásban, zsúfolt ház előtt. Heti műsor. Kedden „A becstelenek“ színmű B. bérlet. Szerdán újdonság, itt először „Eszem t.dta“ Operette. C bérlet. C.-ütörtökön másodszor „Eszemadta“ op. A. bérlet. Pénteken újdonság, itt először „A kis gróf“ Operette. B. bérlet. Szombaton másodszor „A kis gróf* op. C. bérlet. Vasárnap d. u. „Tatárjárás^, este bai> madszor „A kis gróf“ operette. A. bérleti !! Minden idényre !! legelegánsabb férfi-ruhákat készit Szabó László férfi-szabó Debrecen, Széchenyi-utca 1. sz. Megrendelések felvétele végett meg- ------- hívásra vidékre leutazok.------­|_______.________12—26________________| Ap róságok. Egy vidéki úri ember, mint esküdt itt szerepelvén, megkérte a védő ügyvédet, hogy ha a nevét kihúznák, utasítsa vissza, a mit a védő aztán meg is tett. Délben a sörcsarnokban találkoztak s mikor a védő kérdezte- tőle, hogy ha nem volt sejnrai dolga, miért akart minden áron szabadulni, nagy kedélyesen igy felelt: — Hát csak meggondoltam, bogy mégis okosabb dolog lesz itt ülni, mint ott a nagyteremben. * Vidéken járván, meglátogattam egy plébános barátomat. Sok mindenről beszél­gettünk e a többi között szóba jött, bogy a pápa eltiltotta a papoknak a színházat, nem lehetnek pénzintézetekben igazgatók s most nem régen, hogy nem ezabud a házuknál uaszony személyt tartaniok. — Hogy mind a hármat betartom-e? — szólt mosolyogva incselkedésemre. — Hát burátom, én is csak gyarló ember va­gyok, de azért legalább két pontban feltét­lenül engedelmes leszek.. * Bögre ur tnorózus arccal sétál a Deák­téren s találkozik egy ismerőssel, a ki élén­ken érdeklődik egészségi állapota iránt. Mondju, hogy gyengén érzi magát. — Talán egy kis Erzsébet-esti szóra­kozás ? — Hiszen, ha csak este lett volna, de az egész éjszaka utána ment. * i. Városi dolgokról beszélgettünk egy társaságban s nemcsak az ügyek, de a sze­mélyek is éles kritika alá kerültek, miköz­ben valaki azt találta mondani, hogy az épen szóban forgó kérdéssel kapcsolatban írhatnék egy apróságot a polgármesterről. — Isten mentsen I — ■ szóltam meg­ijedve — raojt is haragszik, legalább két hónap kell, hogy ilyenre vetemedjem! , *■ Két katbolikus hivő beszélget az uj plébánosról ős ügy<íft«lmüleg konstatálják, hogy nagyon derék ember, — Hanem azért egy hibája mégis van, — mondja az egyik — az t. i. hogy sem­miféle folyadékot nem iszik. — Hisz az nem baj, — szól rá a másik — koccintani üzért koccinthat 1 Demeter. A kristálytiszta, kellemes, csípős izü Máriavölgyi vizet igyuk; mert ex a legolcsóbb, legjobb égvény es savanyu viz. — Tánctanitáfl. Ki ügyesen, szépen és jól akar táncolni tudni és a téli estéket kellemes szórakozással eltölteni, az forduljon Rád Ruben oki. táncmesterhez u Vigadóban (Kölcsi u<ca 2 bt) és iratkozon be a f. hó 20-án kezdődő uj tánctanfolyamra. Tanítási órák úri osztály részére délután fél 6 tói 7-ig. Kereskedő ifjúságnak és jobb iparos ifjúságnak este fél 9 órától fél 11-ig. Be­iratkozni lehet lukásomon is Perényi utca 10 sz. a Vigadóban este 6 tói 10 Jóráig. Minden délután 5—7-ig a tanuló ifjúságnak illetve az úri osztálynak fillér esfe van,.8-tól 12-ig pedig az iparos ifjuságnuk. Iljcn esté­ken psakis a jobb családok gyermekei vehet­nek részt. Magán órák ‘ bármikor, háznál és tanteremben, 2—2 Sirolin" itocitie ” ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál íüdögyuladások. után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővész ellen. ® ■^BASEL . »■Ol apnlifr I ül ec9Mlt9«láoA<| Ijjí

Next

/
Thumbnails
Contents