Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-03 / 40. szám
S' SZATMÁR ÉS VIDÉKE? állanak, úgy a mint azokat a Természet teremtette, vagy pedig messze távolról kész állapotban idehozott ipari cikkekből, addig és ezt a Báninak különös érdemül kell felróni, ez a vállalat az ő talaj termékeit ipari utón átdolgozva mint élelmi és cumsumcik- keket mutatta be a közönségnek. Az igen praktikusan összeállított cső portban a talajtermékekből átdolgozott ipar cikkek a következő sorrendben foglalnak helyett: A Béni nagy ki terjedésű termőfelületén termett búza és rozsból itt állanak az álta lánosan igen kitűnőknek elismert búza és rozslisztek. Rozs, tengeri és burgonyát szeszszé és a szesztermékek mindenféle fokozatává dplgozzák át és ezek mint ilyenek az ország legjobb minőségei közé tartoznak. Repcéből repceolaj, napraforgóból napraforgóolaj és pogácsa készül olyan kitűnő minőségekben, hogy azok nemcsak az országban, hanem igen messzire az ország haj tárain túl is igen nagy keresletnek örvendenek A nagyszabásban űzött szappangyártás készítményei már régóta a legjobb termékek között is elsőrangú helyett biztosítottak maguknak az egész országban és távolsső országrészekben is állandóan emelkedő to gyasztási piacot teremtettek a Bóni szappan számára. A Bóni kiállított tárgyai kivétel nélkül igen nagy elismerést találtak az érdeklődőknél és hadd szolgáljon ez mezőgazda- sági köreink részére annak bizonyítékául, hogy ellentétben a most uralkodó agrártanokkal a mezőgazdaság, ipar és kiterjedt kereskedelem célszerű együttesben nemosak, hogy szépen összeférnek, hanem egymással karöltve minden érdekelt fél részére igen szép és tekintélyes eredményeket biztosítanak. Győződjék meg mindenki saját \ szemével Máriavölgy-fűrdö gyógy hatásáról és páratlan előnyeiről. Szivarkapapir és szivarkahüvely ABADIE PÁR IS Minden tőzsdében kapható Apróságok. Megint egy szomorú eset, mikor a férj a felesége csábitóját lelövi. Az eljárás helyes vagy helytelen voltáról nincs mit vitatkozni, egy azonban kétségtelen, hogy ilyenek után □agyon sok udvarló meggondolja a dolgot, s az elmúlt két nap alatt bizonyára nem egy menyecske volt már, a ki hiába várta a gavallérját. * Az automobilok egyre másra szaporodnak városunkban. — No barátom, — mondja valaki egy uj automobil-tulajdonosnak — most már te is eldanolhatod, hogy szagos lesz az utca, merre járok... * Bögre urnák jelentik, hogy a tejhordó asszony elsejétől kezdve a tej árát 4 fillérrel felemelte. — Tiszta nyereség 4 fillér, —■? szól rá az öreg — mert azzal a fáradtsággal 8 fillérrel is felemelhette volna, s ha teszi, azt is fizetni kellett volna. Felháborodással beszél valaki uz olaszokról, a kik tudvalevőleg ráteszik a kezüket Tripoliszra és elveszik a töröktől annak beleegyezése nélkül, — Ez a leggaládabb rablás I — fejezi be a mondókáját. — Ne tüzelj olyan hevesen, — figyelmezteti a barátja — mert nevetségessé teszed magadat. Mióta a világ fennáll, mindig úgy volt, hogy az erősebb elvette a gyengétől, a mit megkívánt, kivált ha a még erősebbek, mint a jelen esetben is történt, kegyesen szemet hunytak. — Hát aztán ki viseli nálatok kalapot ? — Közösen viseljük, azzal a külöinb séggel, hogy az enyém belekerül 10 koronába mig az asszony kalapjáért most is egy olyan számlát küldtek be, a mi 80 koronáról van kiállítva. Demeter. A kristálytiszta, kellemes, csípős ízű Máriavölgyi vizet igyuk; met ez a legolcsóbb, legjobb ég vény es savanyu viz. HÍREINK. Október 6. Komor fájdalom borította gyászos lelkesedés üli meg lelkünket. A szabadságharcot vérrel megpecsételő tizenhárom vértanú szó moru évfordulójának napja közeledik. 62 év repült át felettünk a dicsőség telj es gyászos napok óta és ez idő csak fokozza a kegye letet, csak növeli a vértanuk iránti hálánkat. Mert ki tud áldozni, mikor csattog az ádáz fegyver ? Ki tud tömjént égetni a harc közepette ? A megszerzett nyugalom, az édes szabadság nyugalma alatt lehet csak igazán megérteni, igazán megbecsülni azon hősöket, kik mártír halálukkal milliók nyugalmát, szabadságát megszerezték. A szabadságáért, a népek millióinak szabadságáért harcoltak ők. Megalkuvást nem ismertek és azért haltak meg ők. Haláluk oly dicsőséges, a milyen lángoló volt hazaszeretetük. S bár az idő minden sebet beheggeszt, minden fájdalmat meggyógyít, nemzetünknek a hősökhöz fűződő mély fájdalma be- gyógyulni nem fog soha. összeforrt szivünk a hősökével, érzésünk forrása az ő hazaszeretetük. Igaz, nemzeti érzés hevítette az ő tetteiket s kell, hogy a miénket is mindenkor az hassa át. Az érzés nemesíti a elket, ékesíti az ész által megteremtett eszméket. Érzés nélkül nincs alkotó erő s mely nemzetnél kialszik nemzeti érzése, megszűnik léte is. Erre az érzésre, ' u hazufiság érzéséro van szükség nálunk. A mai érdek- lajhászó korban ezerszesesen szükség van á. Ezt kell átültetni nemzedékből nemzedékbe, ápolni és fejleszteni, hogy a 13 hős vértanusógát nem csak gyászolni, hanem abból erőt is tudjunk meríteni a nemzeti tradíciók megőrzéséhez. A róm. kath. egyház régebben az évfordulón mindig tartott gyászmisét, s újabban azt tapasztaljuk, hogy ez is elmaradt, Évek tapasztalata mondatja azt velünk, hogy az egyház e napon mondani szokásos misét is elhagyta. 10 órakor volt e gyász- mise s már évek óta a 48-as hősök hiába jelentek meg, u székesegyház zárt ajtói fogadták. E mulasztásra akarjuk fölhívni az illetékesek figyelmét, állítsa vissza a régi szép szokást s tartsa meg az ez időben régebben tartott gyászmisét s hívja meg arra a 48-as hősöket Panaszunk van az iskolákru is. Volt idő, mikor az összes tanintézetek hálás kegyelettel áldoztak a hősök emlékének, az utóbbi években alig egy-két tanintézet teszi ezt. Gyászlobogó csak itt-ott leng az épületek ormán. Iskolák a köteles munkát morzsolják s e nap a tanulók előtt emlék, a vértanukról való megemlékezés nélkül múlik el. A hivatalos világ e napöt nem ünnepelheti, — jól van; de hogy a tanulóknak, a jövendő nemzedéknek miért ne kelljen tudni octóber 6.-áról, azt — az iskola érzelem fejlesztő célját is szem előtt tartva — nem érthetjük. Mert az iskola nem csak ismeretterjesztő, hanem nevelő- intézet is. Célja: emberből embert, a hazáért lelkesedni és ha kell önmagát feláldozni is tudó polgárt nevelni. Munkája nem máról holnapra, hanem a messze jövőre kiható. A vértanuk emléke dicső, de fájdalmas és örökké felejhetlen. Az ifjúság hazafias érzelmeinek fejlesztésére az összes hazafias ünnepeinknél legalkalmasabb, legmeghutóbb és legbeosesebb ünnep. S ha mi ezen ünnep fölött. átsiklunk, gyermekeink szivét érintetlenül hagyjuk, milyen lesz azok lelki világa milyen lesz hazafisága ? Keressenek az iskolák módot, hogy a hősök vérével megáztatott szent nap az iskola életében ne múljon el nyomtalanul-, hanem legyen az az ifjúság' bensőséges gyásznapja. * — A Gazdaecövetflég nagygyűlése. A Magyar Gazdaszövetség f. hó 28.-án tartotta nagygyűlését Darányi Ignác elnök vezetésével, melyen az északkeleti Vármegyékből igen sokan vettek részt. Az elnöki emelvényen Kazy József államtitkár, Szomjas Lajos miniszteri tanácsos, gróf Károlyi Mihály, gróf Deesewffy Aurél, Jeszenszky Pál, Bernáth István, Csaba Adorján főispán, Dr. Vajay Károly polgármester stb. foglaltak helyet. Darányi Ignác elnöki megnyitó beszédében köszönetét fejezte ki Szatmár városának és a jubiláló gazdasági egyesület vezetőségének a szives fogadtatásért, majd meleg szavakban üdvözölte a kormány képviselőit, stb. Az üdvözlések után Kazy József államtitkár szintén a kormány képviselőit s a megjelent gazdaközönséget üdvözölte, biztosítván őket, hogy a földmivelésügyi miniszter a legnagyobb jóakarattal fogja mérlegelni a nagygyűlés határozatait. Darányi Ignác a huskérdésben folytatott bécsi tárgyalásokkal foglalkozott. Gróf Károlyi Mihály napirend előtt való felszólalásában az aktuális gazdaságpolitikai helyzetben jélentkező sérelmeket sorolta fel, megvilágítván a gazdákat érdeklő kérdéseket. Benyújtott határozati javaslatát, melyben a tengerentúli hue- behozatul, a keleti államok huskontingensnek felemelése ellen tiltakozik, egyhangúlag elfogadták. Gróf Majláth József előadása „A város és falu“ címmel mélyreható szociálpolitikai tanulmány volt, a mely összefoglaló egészben tüntette fel azokat a bajokat, a melyek abból származnak, hogy ebben az országban semmi érzelmi és értelmi kapocs nincs a város és falu között. Az előadó a gyűlés egész közönségének osztatlan tetszése mellett zárta szavait, majd Mezőssy Béla A gazdák érdekei és a parlament" elmen tartott érdekes előadást, határozati javaslatát, mely szerint a gazdagyülés bizalommal várja magyar képviselőház egyöntetű állásfoglalását oly irányban, hogy a kereskedelmi szerződések tartamára biztosított vámvédelmet áttöretni nem engedi, a gyűlés közönsége nagy tüntető éljenzéssel tette magáévá, lleskó Pál előadásának anyagát a foldbérlő szövetkezetek képezték. Jékey László a köz- gelőkről szóló előadásában hibáztatja, hogy Magyarországon a legelőkérdést nem értékelik abban a mértékben, a mint ezt az állat- tenyésztés, mint a nemzeti vagyonosodig egyik jelentékeny ágazata megköveteli. Jeszenszky Pál kir. tanácsos, az OMG.E ügyvezető titkára a kérdés kapcsán szóba hozta a német birodalmi korniány baromfi beviteli tilalmát, a mely nagy kárára van az országnak. Lépéseket sürget a kormánynál ennek a tilalomnak visszavonására. Miután a nagygyűlés Jékey határozati javaslatát Jeszenszky inditványával együtt elfogadta, Darányi elnök a gyűlést a közönség zajos éljenzése ín ellett bezárta. Gyűlés ntán bankett volt. — A Magyarországi Pénzintézetek Szövetségének nagygyűlése. A Szatmári Gazdasági Egyesület kiállításának keretében a Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége szerdán d. u. tartotta évi nagygyűlését a kiállítás kongresszusi dísztermében Mándy Lajos elnöklésével, a melyen 128 pénzintézet 500 kiküldöttel volt képviselve. Az elnöki megnyitó után György Endre tartott nagyszabású beszédet a takarék- pénztár és a szövetkezetek, működési köréről.' A tartalmas és mély iiatásu beszédért Dr. Kelemen Samu mondott köszönetét, majd Teitelbaum Herman a vidéki pénzintézetek által .fenntartott gabonaraktárak közgazdasági jelentőségét ismertette. Berényi Pál. szövetkezeti igazgutó a raktárjegyekről .és azokról a jogi feltételekről, melyek közt azok hitelforgalmi papírokra válthatók, tartott hosszabb értekezést, majd azután Baross János orsz.-gyűlési képviselő a mezőgazdasági hitelkérdésről mondott hosszabb beszédét. Végül Berényi Pál határozati javaslatot nyújtott be a takarékpénztárak által fenntartott gabonaraktárak jelentőségének emelése érdekében, amelyet a gyűlés elfogadott. Este a kioszk éttermében nagyszabású bankett volt. — A kiállítás bezárása. A kiállítást tegnap bezárták. A zárógyülést d. e. 11 órakor nyitotta meg gr.:Teleki Géza, a gazdásági egyesület elnöke.- Ismertette a kjállitás eredményét. Köszönetét mondott a városnak, amiért a~ kiállítási .területet díjtalanul átengedte, s^ rendezőségnek buzgó fáradozásáért, -továbbá az adományozóknak, egyesületeknél és egyeseknek. Csaba Adorján főispán köszönetét mondot uz elnöknek buzgó munkálkodásáért. Indítványára az elnöknek a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Dr. Vajay Károly polgármester viszonozta a város nevében a kifejezett köszönetét. A kiállítás egyik eredménye szerinte az, hogy az idegenek, akik ide- sereglettek, kedvező benyomást szereztek a városról, megismerték azt e ez bőséges kárpótlás azért a csekély áldozatért, melyét a város a kiállításért hozott. Köszönetét mondott az egyesület vezetőségének, a kiállítás rendezőségének, titkárának, hogy olyan fényes kiállít ást rendeztek, mely nemcsak az egyesületnek, de a városnak is mindig emlékezetes marad. Dr. Böszörményi Emil alelnök indítványára Világossy Gáspárnak, aki csodálatos szivósággal, ernyedetlen buzgalommal és munkakedvvel dolgozott a kiállítás sikerén, jegyzőkönyvileg szavaztak köszönetét. A kiállítást és a zárógyülést gróf Teleky Géza elnök rekesztette be. — Lóverseny. Borongós, esős, szeles időben tartotta meg a vármegyei Lóversenyegylet szokásos őszi versenyét vasárnap délután a lókerti versenypályán, A kedvezőtlen idő azonban korántsem riasztotta vissza a látogatókat s olyan nagyszámú közönség ve-, rődött össze a versenyen, minőt már évek óta láttunk. Az autók, pompás fogatok' egyre röpítették a résztvtvŐket s két óra tájban . már a tribünök s a többi helyek tömve vol-' tak kiváncsi, .érdeklődőkkel. A versenyek Kállay Szabolcsnak hoztak nagy dicsőséget, ki váradi sikereit újabban a szatmáriakkal gazdagitottu, Érdekes, hogyáGencsy Károly urlovas által lovagolt lovak jöttek bö elsőnek minden versenyben, A versenyek egyébként a következő eredménynyel végződtek : I. Mezőgazdáit versenyében az első dijat Fülöp Sándor, másodikat Szálka János, harmadikat Keresztesi József, negyediket Korcs- ídáros-Imre nyerte. 'fst! -j II. , A síkversenyben (földmivelésügyi,$ -miniszter dija) első lett Kállay. Szabolcs.. Rollyja, második Galgóczy István Erzaikéj}, harmadik Weisz Ignác Juli-ja; - negyedik Galgóczy -Sándor BirójaT ' ' > ...'’o' .Totalizateur: 2 : 3,. 5 : 9. III. A sikversenyben (a város dija) első Kállay Szabolcs Gradinója, második Molnár iLajos Suffragett-je, harmadik Irinyi. .Csaba Mr, Paul-ja, negyedik Weisz Ignác Gertrud-ja^ Tot. r 2 :11, 5': 29. * • TV.. Hölgyek dija. Vgdászverseny. 1. Kállay Szabolcs Rolly-ja. 2. Streicher Andor Majomparádé-ja. 31 Racsmány Péter Csákó-ja. 4. Kováts Miklós Bagó-ja. Tot.:1 2:2, 5:7, V. Homorbdi akadályverseny. 1. Liptay Béla Cromvelt-ja. 2. Molnár Lujos Szötyke lánya. 3. Irinyi Csaba Mr. Paul-ja. 4. Weisz Ignác Fortunát us-a. Tol.: 2:4, 5:10. VI. Gátverseny. 1. Gencsy Károly Buksi ja. 2. Sárdy Tibor Fátum-ja. 3. Galgóczy István Erzsikó-je. 4. Tanódi Endre Agulár-ja. — Műkedvelői előadás. Városunk műkedvelőinek közreműködésével a „Lóverseny egyesület“ vasárnap este a városi színházban valóban sikerültnek nevezhető előadást rendezett. Az estély elsőrészét csinosan összeállított élőképek csoportosítása képezte volt. Majd Luby Magda kisasszony ügyes intérpraetálásával, Szász Károly egyik igen hangulatos költeményét „Báufify Dénes csókjá“-t juttatta-érvényre. Dr. Damokos- Andor szóllaltatta meg ezután hegedűjét s Mendelssohn bűbájos hegedűversenyének második és harmadik ^tételét játszotta igen ' möleg, rokonszenves tónussal. Zongorakisé- rője a mi kiváló Bendiner mesterünk volt. Nemestóthy Szabó Bertalan felolvasása következett ezután, s mig a műsor befejezéséül Balázs Árpád dr. Böszörményi Emil zopgora- játéku mellett hegedült el legújabb magyar nótái közül egy-kettőt. Az előadást, kedélyes összejövetel követte a ^Pannónia“ szálllóban. —n —ó. Sirolin "Roche” biztos gyógyhatást nyújt ka tarrhu soknál hörghurutnál, asthmanál, influenza után. Sirolin" Roche” kezdődő tüdőbetegséget Csirájában elfojt. Kellemes ize és az étvágyra való kedvező befolyása megkönnyítik a Sirolin "Roché-al való hosszabb kúrákat! sn A légzési szervek meghűléseit legbiztosabban a Sirolin "Roche"_ al kecelik. §Ezért nélkülözhetetlen ezen elismert-’ és bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógy tárakban határozottan. Sirolin “Rodie-1 kérni. x' ;.■«
