Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-08 / 32. szám
Huszonnyolcadik évfolyam. SZATHÁR TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 5® fill. Fél «... 3 » I Egyes szám ái*a 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvöa-ntoa 6. az. 4» * Telefon-szám : 73. HIRDETÉSEK -v— t e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hlrdetőaek díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Az ázsiai koleráról. Az emberi természet gyarlósága, hogy csak akkor cselekszik, de akkor már kapkodva, amikor a baj nyakára nőtt. Ez ti gyarlóság még akkor is megvan bennünk, mikor testi épségünkről, életünkről van szó. Itt a legközelebbi példa. Olaszországban, Triesztben, hozzánk tehát veszedelmesen közel, föllépett a kolera, de azért csak úgy élünk, mintha még mindig Ázsiában volna. Sejtelem8zerüen átfutó félelem fogja el a közönséget, mikor hall, beszél róla; elolvassa az újságokban megjelenő népszerű, a koleráról szóló egészségügyi cikkeket, elismeri, hogy megszívlelni való tanácsok vannak benne, aztán... a tanácsokat elereszti a füle mellett, s megy tovább a dolgára. Ilyen viszonyok mellett szinte fölöslegesnek látszik a koleráról irni, s ha mégis hozzá fogok, teszem abban a hitben, hogy amint az ébresztő óra berregésére nemcsak fölébred, de föl is kel, aki akar, talán az én Írásomnak is meglesz az a hatása, legalább arra. aki idejében akar védekezni. A kolera igazi hazája Alsó Ben- gália, de csak az 1817. év az, amelyben a kolera átlépve India határait, TARC A. Gyógyfürdőn. A cigány a bárkik alatt bűbájosán húzza, Könyet fakaszt szemeimből hegedűje húrja, S köröskörűi olyan komor a sok fürdővendég, Mintha a szép muzsikaszót semmibe se vennék. Lent a parkban, a padokon fiatalok, vének Hörgő mellel, sápadt arccal busán üldögélnek, Egyik-másik el is szunnyad, mit neki a nóta! Hörgő mellet nem gyógyít meg semmiféle kőta. A pázsiton bubánatos barna fiú mellett Halvány arcú, szőke leány, virágot kötözget. Úgy elnézem és szivemben fájósejtés támad: Mintha szegény sirkoszorul kötözne magának. BÁLLÁ MIKLÓS. lassanként az egész világ legnagyobb részét meglátogatta. o o A hazánkat ért járványhullámok közül megemlítem az 1848-49.it, melynek több mint fél millió ember esett áldozatául, az 1867.-it, mely 80.000 életet oltott ki, az 1872—73.-it, mely ismét fél milliónál több embert ölt meg. Emlékezetünkben van még az 1886,-i, az 1892—93.-i és a tavalyi kolera, melyeknek pusztítása már sokkal kisebb mérvű volt. Régebben is sejtették, hogy a koleránál valami mikroorganizmus' fertözteti meg a szervezetet, de ismét csak Koch Róbert, ez a kiváló, nemrég elhunyt tudós volt az, aki a kolera mérgét 1883-ban fölfedezte és a kolera lényegébe bevilágított. A kolerás betegek ürülékében irás vesszö alakuau meggörbült és így comrna-nak elnevezett bacillusokat talált, amelyeknek szaporodását, ellenállóképességét, a velők való fertőzés módját és az ellenök való védekezést a legtökéletesebben tanulmányozta és megállapította. Ez utón lett nyilvánvalóvá, hogy belélegzés utján kolerafertözés nem történhetik, hanem csakis az emésztő szerveken át. A fertőzés közvetlen utón is történhetik, példa rá a mosónők gyakori megbetegedése kolerában, de ez ritkábban fordul elő; a fertőzés le»El nem küldött levelekből. Irta: Innocens Méta. Én szelíd, édes Álomképem I Kiváncsi-e vájjon az életem folyására ? Mióta elváltunk, a rideg, didergős novemberi napon, képzelem, mennyire megváltozott, inig én gyászos, méla szomorúsággal hajtom fejem a múlt panaszos ölére. — Maga talán, felejtve azt, a jövőt várja. És boldog abban a reményben, hogy ez a jövő elfog jönni, illatos, fehér köntösben, hullámos szőke fürtös fejjel, mosolygó, hamvas arcával... Igaza van, édes. — S ha nem emeltem volna magát hivő ájtalossággal a szivem oltárára, — talán én is eltudnám feledni. De igy, a lélekben hordozva lehetetlen. Minek feledném? Hát nem láttam-e magát a legjobbnak legszebbnek? Nem láttam-e magát a legkülönb- nek ? — A lelkem sóhajt utána, s visszhangra vár a lelke szavára! ...Firenzében voltam. Estvéli harangszókor kimentem uz Arno partjára. Gianello már várt reám. Ez a Gianello a lagunás volt. Szép, erős barna gyerek. A szomorúságát szerettem rajta. S a hogyan a csöndes, holdas estéken fölcsendült a „Worrei Móri*“ méla bús dallama azzal az igazi olasz érzéssel, — valami megmagyarázhatatlan vágyam támadt: zokogva temetkezni az Arno hullámaiba. gyakoribb módja a közvetett fertőzés. Ugyanis a fertőző anyag a kolerás ürülékével a talaj fölszinére kerülhet és ha ezt kézzel érintjük, Vagy esetleg legyek közvetítésével, a bacillusok visszajutnak az emberbe. Előfordulhat továbbá, hogy a kolera bacillusok az ember kezével, vagy olyan legyekkel, amelyek a kolerás ürülékén mászkáljak, az élelmiszerekre jutnak. Ugyanígy fertőződhetnek a kerti gyümölcsök is. Ha pedig a kolerás ürüléke, vagy a kotrások ruháinak mosóvize az ivóvízbe jut, ezzel is történhetik fertőzés, sőt látszólag a folyók és kikötök lakosságában pusztít legelőbb és leg- kiterjedettebben a kolera. Ami pedig a kolera terjedésének útját illeti, régi tapasztalat, hogy mindig azokon az utakon terjed, amelyek a legfőbb forgalmi központok és sohasem terjed gyorsabban, mint amennyire az emberi közlekedési eszközök megengedik. A mi éghajlatunk alatt a legtöbb járvány nyáron és ősz kezdetén lép M, egyrészt, mert ezen időszakban kedvező az alkalom a kolera-bacillu- sok tenyészésére, másrészt, ebben az időszakban eszik a legtöbb nyers gyümölcsöt, ez által gyakoriak a bélhurutok, amelyek hajlamosítanak kolerára. Ezeken kívül vannak ismeretlen tényezők is. Köztudomású dolog, hogy nem az ember lelkére, ha megtudja érteni a dal csodás ideálizmusát! — Láttam Gianello csodálkozását, a mint leemelte sapkáját, hogy lábam a partot érintette. Tüzes fekete szeme sokáig tapadt arcomra, mig én elmerengve néztem a laguna után, mely kecses könnyedséggel lebbent- tova az ezüstös vizen. Magára gondoltam, édes. És mintha éreztem volna az illatát a Her nádba hajló lombos akácoknak ... Milyen különös. Minden a mi szép, a mi lelkűnknek kedves, eltűnik, szétfoszlik, s a jelen számára nem marad má9, mint egy nagy örök bánat, a csalódás, a kijózanodás érzékeny forradása. — Úgy rémlik nékem, mintha jártam volna már itt, réges régen, elmúlt időkben, a gyermek mesék tündér szárnyán. S szinte várom, hogy elém jöjjön bibor palástjával az öreg király, kinek csil- lagszemü, haluvány leányát kiszabadítja a bagolyvárból a délceg, szerelmes királyfi. — És várom mind azt a sok csodát, gyönyörűséget, ragyogó szépséget, a miről maga mesélt, a hűséget, szerelmet, a mit maga Ígért nekem, s melyek talán elröppentek a gyermekkor,' az ifjúság sólyom szárnyai, örökre, visszahozhatatlanul, — és csak egy mély, titkos sóvárgást hagyva a lélekben minden után, a mi fehér, szelíd, ragyogó, minden után, a mi szép és elérhetetlen! Mert a ki már egyszer járt az álmok utján, uz nem tud Beletörődni a köznapiság kodéba. Nyitott szemmel, a valót látja, hazugságnak s összetörtén, betegen, zokogva bámul a világba, a mely olyan üres, olyan sivár I —'■ S e méla álmodozásban újra látom magát. mindenki hal meg, akibe kolera-bacil- lusok jutottak. Egészséges gyomru ember gyornornedve elpusztítja a bacillusokat, sőt., sok esetben, ha a belekbe jutottak is, csak jelentéktelen hasmenést okoznak. A halálozási szám azonban oly nagy (40—60 °/0) és járvány nyomában járó közgazdasági kár is, hogy az egyes államok, városok régi időktől fogva meghozták az ő óvó-rendszabályaikat a betegség tovaterjedésének meggátlására. Ezek a rendszabályok a kolera vírusának ismerete óta céltudatosabbak és ha ezen óvó rendszabályokat megtartják, szinte lehetetlen a kolerának nagy mérvben való elterjedése. Az egyéni óvórendszabályt köny- nyebb megtartani és mindenkor sikeres. Kiindulva abból a tényből, hogy a kolera-bacillus már 60° C-nál elpusztul, nagyon könnyű a védekezés, csak föl kell melegíteni használat előtt minden olyan élelmi szert, amelyben kolera-csira lehet; az evő- és ivóedényeket forró vízzel kell tisztogatni, a húst, kényeret óvni kell á legyektől. Mértékletesen kell élni, a gyomrot nem kell túlterhelni, hogy gyomorhurut és bélhurut ne következzék. Ugyancsak nagyon fontos, hogy étkezés előtt a kezét mindenki megmossa. Ami a kolerára való hajlamot illeti, mindenki hajlamos a kolerára, Mint egy csodás, gyönyörű Botticelli kép, olyan az arca, alakja. Gyöngéd, szűzies, szomorú, önkéntelen meghajlik fejem előtte. — Elutazásom előtt mégegyszer elmentem a kápolnába. A csöndben a félhomályban az egész lelkem' megnyilatkozott. Talán soha sem imádkoztam annyi áhítattal, reménnyel, odaadással. Magáért fohászkodtam, én szomorú Szentem, hervadhatatlan virágom: — Mikor fölemelkedtem, s távozni akartam, valaki halkan megszólított. Gianello volt. Arra kért, adjak néki valami emléket, hogy megőrizhesse életén keresztül. — S bár tudja azt, hogy az élet feledni parancsolja, — ő nem akar felejteni 1 Erszényemhez nyúltam, de Gianello fájdalmasan ragadta meg a kezemet. „Ne tedd, Signoria 1 Ne öld meg az álmomat azért, mert szegény vagyok.“ Meghatottam néztem rá. Hiszen ez egy álmodozó, érzékeny gyermek lélek, a kit a természet, az Arno fodros vize, a sejtelmes, holdas esték, a Worrei Moriz bűbájos dallama csiszolt ilyen finomra érzékennyé. — Gyöngéden hajoltam hozzá és megcsókoltam a homlokát. Olyan megelevenült önkép ez nekem. Szegény Gianello, mintha csak magamat látnám benne... Kinyújtja kezét, hogy elérhesse azt a mit ő olyan szépnek, olyan gyönyörűnek lát. A mi fölötte áll a földi hiúságon, gyarlóságon, mely elröppen a gyermekkor, az ifjúság sólyomszárnyán, örökre, visszahozhatatlanul. Csak egy mély, titkos sóvárgást hagyva a lélekben minden után, a mi fehér, szelid, ragyogó, minden után, a mi szép, elérhetetlen ! Mennyi álom, mennyi szerelem száll M TU <UM0N naSyTálasztéku cipőraktárát 1 11 U1 Ifi V 11 ajánljuk a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == t'tClIELKEZTfiTÉS! I a Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók!
