Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-01 / 31. szám
/ Huszonnyolcadik évfolyam. 31-ik szám. J' Szatmár, 1911 augusztus 1. SZATMAR VIDÉKÉ , '-y« TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. virt 2 MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL HIRDETÉSEK -««— ■ --hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá y — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők: vétetnek föl. Egész évre . . . 6 kor., I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal előre fizetendők. Fél » . . . 3 » 1 Egyes szám ára , 16 > Eötvöa-utoa 6. az. ♦ # Telefon-szám : 73. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Gör. kath. magyar liturgia ' és püspökség. Ismeretes a 250 ezer főből álló gör. kath. magyarság ama törekvése, melyet a magyar liturgikus nyelv törvényesitése, a naptár egyesítés illetve javítás — és- egy gör. kath. magyar püspökség létesítése érdekében kifejt.. E kérdések rendezése nemcsak egyházi, hanem magyar nemzeti érdek, mert az egységes magyar állam kiépítését célzó .törekvéseknek hathatós előmozdítására szolgálna, ha valóra válnék a gör. kath. magyarság régóta táplált ezen vágya s általuk úgy a vallásosság, mint a magyarság ügye intenzivebb ellátást nyerne. Budapesten székel a gör. kath. magyarok országos bizottsága, mely már évtizedek óta küzd ezen dolgok felszínen való -tartásán. E bizottság elnöke Szabó Jenő főrendiházi tag, aki előkelő állásának latbavetésével. ismeretterjesztő cikkeivel és ékés szavával fáradhatlan buzgalommal dolgozik a sikeres megoldáson, még az indemni- tási törvényjavaslatnak a főrendiházban való tárgyalásán is szőnyegre hozta a gör. kath. magyarok eme jogos és méltányos kívánságait. Nagy beszédéből, melyet a főrendiház 1911. évi junius hó 30-án tartott ülésén e tárgyban elmondott — városunk és TÁRCA. A kuruc. Láttatok-e szélvészt, amely gyorsan támad, S hatalmas karjával megrázza a fákat? Nyög a fáknak törzse, hull a levele. Láttatok-e szélvészt, úti port kavargót, A levegőt járó, üstökös csavargót, Amint a sipjába vadul fuj bele ?... Nézzétek, hogy forg a karja, A portengert hogy kavarja, Nincs pihenés, nincs megállás, Tájról-tájra megy a szállás... Ez a kuruc! Prüszkölő paripán megy a csatatű/.be; Csákójára hetykén van forgója tűzve: A puskából kilőtt szellő lengeti 1 A kurucot hogyha nézed a nyeregben: Holt anyagban ülhet más elevenebben ? Érzi a paripa s a leget szeli! A kurucnak nyereg való, Nyereg alá való a ló, — Ez a kuruc szentháromság, Testet öltött szin bátorság 1 Ez a kuruc! Zimankós időben, metsző fagyban, hóban, Mikor a tűz lobog kastélyban, kunyhóban : A kuruc olyankor vájjon merre jár? I vidékének tájékoztatására — következőket közöljük : * * * Méltóságos főrendele! A minister ur nem tett említést a román egyházmegyékben élő magyar ajkú hívekről és ezt a példát követve én is csak az ószláv liturgia területén élő görög katholikus magyar hívek helyezőiére szorítkozom és adja Istetr, hogy rossz próféta legyek, de nem tagadom, hogy a jelenleg fennálló szélcsend dacára, én a magyarság helyzetét, főleg pedig annak jövőjét itt is sötétnek és nyugtalanítónak tartom mindaddig, míg vagy a magyar liturgia ügye törvényesen nem szábályoztatik, vagy pedig « magyar ajlcu hívek részére külön egyházmegye nem létesittetik És ez nem pusztán az én egyéni véleményem, hanem e kérdésben velem együtt a gör. kath. magyarok vezetőségének összes mérvadó tagjai igy Ítélik meg a helyzetet. Az ellenkező felfogást, mely erre nézve újabb időben mérvadó egyházi és politikai körökben tárt foglalt s( melynek ő nagyméltósága is kifejezést adott, csak annak tulajdoníthatjuk, mert az ily kérdésekben félre nem vezethető népies köztudat ellenére, éppen e mérvadó körökben már régóta, mondhatnám végzetszerüleg, el lett terjesztve az a téves állítás, hogy az egyházi ószláv nyelv nem élő, hanem épp oly kihalt egyhá«i nyelv, mint a nyugati egyházban a latin. Már pedig ha ez az egyházi nyelv élő, vagyis egyházi megjelölés szerint vulgáris nyelv akkor senki sem tagadhatja meg annak a magyarokra hátrányos befolyását abban az esetben, ha ezek saját nyelvük helyett akár kizárólagosan, akár csak részben is ezt az egyházi nyelvet kénytelenek használni s éppen ezért engedelmet kérek, hogy ezt a ténykérdést kissé közelebbről megvilágítsam. Ismeretes, hogy az 1648-iki egyházi Arra jár, amerre a brigádja hívja, Hol a csatatűznek ömlik szét a pírja, S hol a labanc roskad s alig bírja már 1 Otthonától, babájától Elbúcsúzik ugv magától 1 Itten egy csók, ottan egy csók, Könnyüterhü utravalók ... Ez a kuruc I És ha olykor borul váratlanul az%ég, És a hős brigádból alig van maradék, S csatavesztett lett a nagy fejedelem : Odamennek hozzá, takargatják, óvják, S elsóhajtják: él még, megvan Erdélyország, Sebe van, de sebe 'jelentéktelen ... Éb simítják és csókolják A fejedelem szent csákóját! Megfordulnak, úgy siratják A magyarok édes atyját!... . Ez a kuruc 1 Tárogató ébred, egy sóhajtó ének, Mintha láthatlanban épen temetnének, Szive van a dalnak: úgy dobog, zokog; Elfojtott keservek, sírba tett ábrándok, Atálmodott üdvök, elhamvadó lángok: Ti magyar könnyek, ti bus tárogatók !... Ámde aztán újra lóra, Elkészülni rosszra-jóra, Csatatűzbe, viadalba, Uj reményre, uj hajnalra I... Ez a kuruc 1... RUDNAI GYŐZŐ. unióban a szláv nyelv használata ép úgy i nem lett kikötve, mint a későbbi — 1700-ban létrejött unióban a Rómával egyesült romá- I nők sem kötötték ki saját nyelvük használatát, hanem csak azt: ut ritum graecum ipsis servare liceat, vagyis, hogy az egyesült gör. katholikusok a görög rítus továbbra is megtarthassák, a mely rítusnak pedig közt tudomás szerint évezredes jogszokása az, hogy hívei saját élő, vagy avult nyelvüket haézúálhatják. I Az egyházi unió ügyével az 1648. évi szeptember havában Nagyszombatban turtQtt nemzeti zsinat foglalkozott és a szláv nyelvről csak az e zsinat határozatából Lippai György akkor hercegprímás által 1660. évi január 4-én kiállított oklevélben ^tétetik említés, melyben kimondatik, hogy a római egyházzal egyesült hívek, illetve egyházi férfiak az összes isteni tiszteleteket, a szentségek kiszolgálását és mindennemű egyházi functió- kat a görög rítusnak az apostoli szék által már régen jóváhagyott gyakorlata szerint vulgáris, vagyis íllyr, illetve glagolit nyelven végezhetik, — iuxta usitatam et a Sede Apostolica iám olim approbattam Graeci Ritus consuetudinem vulgari Illyrica, seu Glagolitica lingua Divina omnia peragere, populoque sibi commisso Sacramenta minist- rare, uc reliqua Ecclesiastica miunia poter- unt in Domino exercere. Már ebből az oklevélből is világosan kitűnik tehát, hogy az az egyházi nyelv, melyet az egyesült szláv ajkú görög-katholikusok az egyházi unió alkalmával használtak és változatlanul mai nap is használnak, nem kihalt liturgikus nyelv, hanem vulgaris vagyis élő nyelv és nem egyéb tévedésnél, ha ezt a vulgáris nyelvet Lippay hercegprímás oklevele a délszláv katholikusok illyr vagyis glagolit nyelvével tévesztette ösbzo. De még inkább kitűnik ezen egyházi nyelvnek vulgáris jellege a következő tónyGörög vagy görögpótló? (Tanár levele tanítványához.) Kedves Kálmánt Azt irod, hogy szüléiddel sokat tanácskoztok arról vájjon görögre vagy görögpótlóra iratkozzál-e be a jövő iskolai évben ? Nemcsak ti, hanem sok más szülő és ifjú gondolkodik ezen s azért érdemes e kérdést nyílt levélben, megbeszélni, Azt mondod leveledben, hogy jobban szeretnél görögpótlőra iratkozni, de bizonyos külső körülmények elriasztanak ettől. Ezen külső körülmények — mint irod ,— a következők: 1. Félsz, bogy az osztályfőnök ur, ki azt ajánlotta, hogy a jó tanulók lehetőleg görögre iratkozzanak megharagszik. Yalószinüleg ő fogja tanítani a görögöt s a latint is. 2. Nemcsak az osztályfőnök ur, hanem más tanár urak sem szeretik a görögpótlósokat, mivel azok rosszabb viseletüek, mint a görögök. 3. Félsz a rajztól mivel nem tudsz jól rajzolni s a görögpótló irodalom igen nagy anyagától. Azt is irod, hogy ezen három ok nemcsak téged, hanem több társadat arra indít hogy görögre iratkozzatok, habár előre tudjátok, hogy annak az életben semmi hasznát sem vehetitek s mihelyt az iskolát elhagyjátok nem is törődtök többé vele. Hát ezekre a válaszom az, hogy ne a görögre, hanem a görögpótlóra iratkozzál. Érthető, hogy az osztályfőnök ur, ha ő fogja tanítani a görögöt szívesebben látja, bői. Ugyanis a munkácsi püspökség kanonizálása után Mária Terézia ,kh'álynő 1773-ban az egyházi könyvek kinyomatása érdekében Bécsbe rendelte az uniált püspököket, mely alkalommal a királynőnek urra a kérdésére, hogy minő nyelven történjék a könyvek ki- nyomatása, az értekezletről felvett jegyzőkönyvek szerint Bacsinszky András, az első kanonizált munkácsi püspök azt a feleletet adta, hogy irodalmi orosz nyelven (idiomate slavo-russico litterali) cyrill betűkkel kell a könyveket kiadni, mire maga a nagy királynő az udvari kancelláriának 1773. május 24-én kelt előterjesztésére úgy döntött, hogy a könyvek kiadasa orosz-szláv irodalmi nyelven történjék. Igaz ugyan, hogy —- mint Bőhm Lajos dr. egri kanonok a „Liturgikus nyelvekről“ szóló munkájában írja — az akkori latin egyházi tudósok a nyugati egyház azon ismeretes álláspontjáról, mely a liturgiában az élő nyelvet kizártnak tekinti, rossz néven vették Bacsinszkynak ezt a bejelentését és a „vetero-slavica“ megjelölés mellett kardoskodtak, de ez a felfogás nem állhat meg akkor, mikor a régi szláv egyházi könyvek maradványaiból ki lehet mutatni, hogy a görög ritus ószlávnak. nevezett jelenlegi egyházi nyelve nem azonos azzal a paleo- azláv nyelvvel, melyet a tudomány ilyennek ismer és a mely ma már annyira kihalt nyelv, hogy azt a mai szlávok talán még kevésbbé értenék meg a templomban, mint a román népek a latint. Hivatkozom végre egy másik tudós gör. kath. egyházfő, néhai dr. Tóth Miklós eperjesi püspök kijelentésére, aki 1881. évi április hó 26-án kelt és Trefort Ágost akkori kultusministerhez intézett emlékiratában következőleg nyilatkozott: „Ezen szláv liturgikus nyelv, egyes nyelvészeti formáiban és szókötéseiben a mostani szláv dialektustól eltér ugyan, de az orosz és különösen a ha a jó tanulók az ő óráján vannak jelen. Minden tanár jobban szereti a jókat, mint á rosszakat. De azért ne félj nem fog ő reád megharagudni. Ilyet nem is szabad mondani. Azért meg egyenesen megfeddlek, hogy azt írtad hogy akkor talán szigorúbban fogja venni a latint, mivel azt is ő fogja tanítani. Ilyet még gondolni sem szabad. A te latin jegyedet távolról sem fogja az befolyásolni, hogy görögpótlós és nem görögös vagy. Második oka is merő képzelődés : a görögpótlósok nem rosszabbak s nem állanak rosszabb hírben a tanári kar előtt. Azt megengedem, hogy élénkebb életrevalóbb fink, kik a grammatika és szómagolás régi ösvényét nem szeretik s arra a nyíltabb kellemesebb területre mennek, hogy a régi görögvilágtól anyanyelvükön sokkal többet tanulnak meg már az első év alatt, mint a grammatika tövises utjain haladók négy év alatt. Már ez a választás mutatja bátorságukat s életre valóságukat. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. A legtöbb görögöt tanuló ifjú pedig az iskolának tanul, mert életpályáján nincs szüksége a görögre. Harmadik ok, hogy félsz a rajztól. Hát erre azt mondom, hogy ha azt az időt mit a görög grammatika és szókincs elsajátítására kellene fordítanod a razjtanulásra fogod fordítani, akkor fogsz tudni annyit amennyit tudnod kell, hogy meg ne bukjál s annak a kevés rajztqdásnak is nagyobb hasznát veheted az életben, mint a görögnek. A görögpótló magyar irodalom anyaga tényleg bő, de- az nem betanulásra van felvéve, hanem olvasásra s tartalmának elmonRÖTH SÍKOD nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást, Szatmár b fin riGYELHEZTElÉS! Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók I
