Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-25 / 30. szám

tudom már három éves vállalat, a mely — mint a cikkíró is mondja — túl van a gyermek betegségen. Elösmerem sőt magam is meggyőződtem róla, hogy e gyár egy igen szépen és nagy szaktudással működő iparvállalat, amely vállalat a támogatásra feltétlenül nagyobb érdemeket szerzett volna a kormány részéről, mint a milyenbe része­sült, míg ellenben Szutmárváros vagyis annak képviselőtestülete ellen nem lehet panasz, mert legutóbb is az egész képviselő­testület örömest egyhangúlag a legmesszebb menő támogatásba részesítette. Részemről tehát uz intézetek támogatását már csak az ezután alakulandó iparvállalatok részére óhajtanám fentartani, mert a csont» és szaru-gyáron kivül most már az volna kívá­natos, hogy más ipurvállalatot is igyekez­zünk teremteni és ne elégedjünk meg azzal, mi van, mert akkor bizonyára csak vissza­maradunk. Szerény nézetem szerint egy kereske­delmi vasöntöde modern berendezéssel igen jövedelmező iparvállalat volna, mely áru­cikkben dacára annak, hogy Máramaros, Bereg, Hajdú, Szabolcs szomszéd megyékben egy sőt egyes megyénkint két öntöde is van — még se képesek a szükségletet pon­tosan kielégíteni, de lucrativ vállalatnak tartanám egy nagyobbszabásu bőrgyár fel­állítását is, a mely Bpestig nem is talál­ható, a mely gyár egyszersmint a szaru- gyárnak is nagy előnyöket biztosítana. Egyelőre ezen két projectumot bátorkodom nagyságos Yajay Károly polgármester urnák, mint az ankét összehívójának szives figyel­mébe ajánlani. S. Apróságok. Egy vidéki ismerősöm járt itt tegnap és élénken kérdezősködött, igaz-é, hogy ná­lunk kolera vau ? — Dehogy van I — mondom neki — híre sincs itt semmiféle járványnak 1 — És honnan állítod ezt olyan hatá­rozottan ? — Mert a legkisebb gyanúra rögtön kimeazelik a folyókákat, a mi pedig még eddig nem történt meg. * Kapaczitálja valaki Bögre urat, hogy menjen a cirkuszba, igazán megérdemli olyan érdekes mutatványokat láthatni. — Már azt nem cselekszem, — szól rá az öreg — mert l^a igazi komédiát aka­rok látni, miután a napokban úgyis készülök Budapestre, hát akkor elmegyek az ország­házba. • Vasárnap egy gólya keringett a város felett. Méltóságteljesen úszott a levegőben és figyelmesen nézett le a magasból. Egyik udvarban a gyermekek észrevették és nagy zajjal rohantak be a házba, hogy kihívják anyjukat és neki megmutassák. — Menjetek dolgotokra a gólyátokkal! — rivalt rájuk a mama — nem vagyok rá kiváncsi 1 * Szombaton és hétfőn került a sor az ügyvédekre az adókivető bizottság előtt. Szombaton a kisebb keresetű ügyvédekkel végzett a bizottság, s ugyancsak kemény volt a harc, miután mindegyik szerette volna az előirányzott adóját leszállittatni. a feszület is elsuhant. Végtelen, beláthatlan, nagy üresség vette körül. S átvillan az agyán az élete s kimondhatatlan keserűség szakadt a szivére. Angeluszra csendítettek. A kerten kellett áthaladnia. Két bolondos, ragyogó- szárnyú lepke karikázott előtte. Az öreg diófa hajlós ágai sugtak-bugtak. A hatalmas, oszlopos ebédlőben, amelynek falán a szent- írásból idézetek ékeskedtek arany vésésben, a festő és neje egymást átkarolva léptek be. Vacsoránál a bohémpár elfeledkezett a papi társaságról. Matyika, miközben a homlokába kaoérul lealkalmatlankodó fürtöket tette helyre, megcsókolta a nagy, ízes cseresz­nyéket, s pici, rózsás ujjacskájával a festő szájába gyömöszölte ..’. Az ifjú Gergely testvér elkábulva tántorgott ki az ajtón és fejfájásról panasz­kodott. Akkor már fekete éjszaka borult a földre, de az ő szemére nem szállott a jó­tévő álom. Érthetetlen sóvárgás kínozta szivét, s vadul, kétségbeesetten kiáltotta bele az éjszakába: — Egyedül vagyok ... egyedül. III. S lassan, az emlékezés rózsás fényé­nél kibontakozott az ibolyáé leány képe. Egy késő őszi, szomorú alkonyattal vetődött föl a klastromba. Az atyját temette és halotti misét szolgáltatott. Gergely beszélt vele, szépen, szeretettel, s a leány, Mártának hivták, megcsókolta a kezét. Azután gyakt ran jött, pedig tél volt, erdőn kellett át­jönnie, s az erdőben a hóviharral verse­nyezve üvöltöttek a farkasok. Márta nem törődött viharral, farkasokkal, vacogott a — No, úgy airni, mint az ügyvédek tudnak, még nem hallottam. —Jegyezte meg egy bizottsági tag. — Ez még semmi! — szólt rá egyik ügyvéd — majd hétfőn tessék figyelni, mi­kor az elsőrangú ügyvédek jönnek. « A fürdőzésről és nyaralásról folyik a beszéd, miközben többféle megjegyzések hang­zanak el egyik másik füydőzőt illetőleg. — Én csak azt az X-et nem értem. Köztudomás szerint nyakig úszik az adós­ságban és mégis van pénze fürdőzni. — Barátom 1 az ilyen ember teheti a legkönnyebben. Annál már egy pár száz ko­rona amúgy sem számit. Demeter. Pürier á Cigarettes ; híreink. — A zeneiskola beszámolója. A dal és zeneegyesület zeneiskolájának ez évi működéséről számol be az a gondosan össze­állított évkönyv, mely a napokban jelent meg Hermann László igazgató szerkesztésé­ben. A ki figyelemmel kiséri városunk gyö­nyörű fejlődésnek indult zenei életét, az meggyőződést szerezhet, egy év jelentős si­keréről, ha e lapokat végig futja. Hol állunk ma zenei érettség terén attól az időtől, mikor Hubay Jenő hangversenyét 10 ember hallgatta végig a Vigadó öreg falai között. Hajtsuk meg az elismerés zászlóját azok előtt, kik a zenét ily magas színvonalra emelték Szatmáron. A kultur egyletek kö­zött Dal és zenegyesület vitte mindig a ve­zető szerepet, az ő vagyonából létesült a Zeneiskola, mely messze kiható működését. A múlt tanév különösen gazdag volt sike­rekben. Az intézet e tanévvel nyolcádik évét fejezte be. Igyekezett a tanítás kereteinek teljes kialakulásával, hivatását irányitólag teljesíteni a zeművészeti oktatás egész terü­letén városi közművelődésünk szolgálatában. Az orsz. magy. kir. Zeneakadémián kipró­bált s elismert módszeréhez alkalmazkodvu odatörekedett, hogy komoly zenei irányban haladva, a növendékek ne csak az alapos zenei műveltséget kapják, hanem fejlesszék benne a zene iránt való szeretetet is. En­nek a megalkuvást nem ismerő, minden dilettantizmustól mentes, komoly paedagogiai vezetésnek tulajdonítható az, hogy az intézet nyolc évi fennállása után nemcsak növendé­kei száma, hanem zenei színvonal tekinteté­ben is a vidék első zeneiskolái közt foglal helyett. A tanév kiemelkedő mozzanatai közül megemlítjük hogy az intézet vezetését ez évben Pataki Lajostól Hermann László vette át, az ő érdeme főkép az a meglepő foga, de minden második nap hozott cse­kély ajándékot a templomnak. Tavaszra már az összes szenteket és valamennyi oltárt elbalmozta apró kedves tárgyakkal, hát ho­zott egy csokor ibolyát — Gergely részére. — Köszönöm, Márta. Máskor ne fáradjon. A leány egyszer azt mondta: — Szeretném, ha átjönne az erdőn és a hegyen. Ahol az ibolyát szedem- és ahol átjöttem a télen, a mikor megfagyott madár­kák hullottak az ölembe . . . Tovább is volt a történet, umelynek mégis hamarosau vége lett. Három hétig bőjtölt érette Gergely, a megtévelyedett novicius. így rendelte Márk atya. Aztán Márta elment, mint a felhő. Azt mondotta, ígérte, hogy mégegyszer visszatér. Mielőtt valaki oldalán fölvenné az élet keresztjét gyenge vállaira. Amint nap-nap után a művészpár bol­dogságában gyönyörködött, fölelevenült lel­kében az ő neki indult tavaszi álomképe. Éjszakánként sohasem hunyta le a szemét. Mártát indult keresni a lázas álmok elröpitő szárnyán, aki elment, mint a felhő s aki megígérte, hogy a nagy hegyen keresztül, az erdőn át visszajön. Ki tudja merre bolyong szomorú, sápadt Márta? Az elhervadt utolsó ibolyacsokor ott álmodozik a brevi­áriumban, de ha jön az éjszaka, széttárulnak a szent lapok s az ibolyaszálak, mint valami ragyogó lepkeszárnyak libbennek-lebbennek a légi utón, el, messze... A kicsi sápadt arcú Márta után, aki elment, mint a felhő, e talán sohase jön vissza ? A magyarok Nagyasszonyának művészi tökéletességű oltárképe készen Másnap, au­eredmény,' melyet a zeneiskola bemutatott. A zongora tanszéket Bendiner Nándor orsz. hirü művész láttu el. A zenei kultúra ter­jesztése céljából mint nevezetes esemény sorolható föl, bogy Bendiner Nándor és Hermann László öt népszerű kamerazene hangversenyt rendeztek. Nevezetes eseménye volt még az iskolának, hogy Szendy Árpád s Mambrinyi Gyula tanárok a zeneakadémia képviseletében meglátogatták a zenedét i a tapasztaltak fölött őszinte megelégedésüknek adtak kifejezést s végül nevezetes esemény volt, hogy a január 9-iki városi közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy kezességet vállal a Dal és Zeneegyesület zeneiskolájá­nak fenntartásáért, azt rövidesen házi keze­lésbe veszi s teljesen nyilvános jellegű városi iskolát létesit belőle. Az évkönyv egyébként a „Zenében“ már megjelent Erkel Ferenc­ről irt életrajzot, majd Ferenoz Ágoston titkári jelentését közli, foglalkozik a tanév történetével, az intézet tantestületét, szerve­zetét, s nyilvános működését ismerteti. A növendékek létszámának statisztikája az egyes tanszakok szerinti megomlásában a következő volt: Hegedű tanszakon működött 23 növendék, zongorán 104, magánének 6, gordonka 1, cimbalom 2, klarinét 5, kürt 6, trombita 6, harsona 7, összesen 160. Az évkönyv végül a következő - tanévre szólő tudnivalókat közli. Végig lapozva az év­könyv lapjait, örömmel állapítjuk meg a virágzásnak indult iskola múlt évi sikeres' működését e hisszük is, hogy ily szakszerű vezetés mellett a zeneiskola a sikernek hu lehet még impozánsabb jeleit fogja mutatni a jövőben. — Főpapok nyaralása. Dr. Borom- isza Tibor püspök Karsbadban, Hehelein Károly praelátus kanonok Gasteinban, Benkő József kanonok Rohicson, Dr. Lessenyey Fe- rencz praelátus kanonok Szilácson időznek. — A szamosujvári püspökség. Ide s tova már egy néhány hónapja, hogy Szabó János, fi szamosujvári gör. kath. egy­házmegye püspöke elhunyt. A kombinációk — mint az már ilyenkor szokás — megin­dultak az egész vonalon. A szamosujvári püs­pökség úgy hatáskörre, mint jövedelmi szem­pontból a balázsfalvi érsekség után követ­kezik. A püspökség lépcső az érseki talár­hoz s igy Szamosujvár püspöke, állandó ki­szemelt, félig-meddig kimondott jövendőbeli főpásztora a hazai gör. kath. románságnak. Ezért fordul az általános érdeklődés a püs­pöki szék betöltéséhez, melyre eddig komoly jel. Georgin János nagyprépost, ki most vi­káriusa a főpásztor nélküli egyházmegyének. Komoly jelölt azonkívül Dr. Fábián Antal iskolás kanonok,' ki városunkban is gyakran megfordult s végül Hosszú Vazul dr. lugosi püspök. Ezeket emlegetik legsűrűbben. Hogy aztán kiket fog jelölni a gyűlés és kit fog kinevezni a legfelsőbb kegyur, azt csak hó­napok múlva tudjuk meg. — Hírek a papság köréből. Dr. Boromissza Tibor megyés püspök Dr. Kádár Ambrus helyére püspöki helynöknek s álta­lános ügyhallgatónak Pemp Antal praelátus kanonokot nevezte ki. — Döntött a püspök a dobó ruszkai plébániai javadalom bétől-. tése ügyében is s Tahy Ábrahám helyére Pásztor Ferenc szukaszi plébánost nevezte ki. — A segédlelkészeket illetőleg a kö­vetkezőkép intézkedett: Vilmos Endrét F.-gyarmatról Munkácsra, Knauer Sándort Beregszászból M.-szigetre, Glazarovits Ber­talant M.-szigetről Beregszászba, Kuliffay gusztus 15-ike van, nagy ünnepi bucsunap. Az öreg 48 as lelkipásztor a városból át­hivatta a főesper-s apátot, hogy infulával történjék a ceremónia. A Mária-dalkör uj misét tanult s a vidék legszebb hangú kis­asszonya szólót készült énekelni. Harangok zugnak-bugnak, jönnek a bucsusok zászlókkal, keresztekkel. Az ősz gvardián hitet sugárzó arccal készül a szent beszédre, amellyel az ifjú szerzetest a Szent István oltárhoz vezeti. Előbb gratulánsok seregét vezéreli be. Nagy csönd a cellában. Bizonyára a kórusba ment föl. Keresik. Sehol, sehol. Az íróasztalon levél. A levél­ben kusza betűkkel fölróva néhány szó ... A hetven éven jóval túlhaladt lelki elöljáró derűs, mosolygó arca elfakul. Elő­ször szinte hihetetlennek tűnik föl az egész dolog. De a levél, valami leánynév, a meg­sejtett . boldogság ... Uram Istenem ... Mennybéli angyalok... Az orgona bug... A nagymisébe most kezdenek bele. A főoltáron gyönyörűen, dia­dalmasan pompáz a művész remeke. Az egy­szerű, jámbor nép nem tud betelni a né­zésével. A kórusban rágyújtanak a Boldog­asszony anyánk, régi nagy pátronánkra. A szentélyben állók ott tartanak még, hogy Magyárorszégról, romlott hazánkról, ne felej- kezzél el szegény magyarokról, amikor a kórus már a második strófát kezdi uni solo, harsányan felségesen. Az ősz gvadián roskatag léptekkel ti­peg be. Hangosan, könytelen szemmel mondja, miközben a kép felé emeli öreg karjait: — Te ismered az élet útjait..._ö a másikat választotta ... A te akaratod szerint történt... Bocsáss meg neki ... Salve Regina, Mihályt Szinérváraljáról Nagybányára, Rokk Istvánt Beregszászból Szinérváraljára, Vári Lajost Nagybocskóról Beregszászba, Pintér Józsefet Felsőbányáról Nngybocskóra, Patay Istvánt Tiszaujlakról Felsőbányára, Ember Pétert Erdődről Tiszaujlakra helyezte át. Diozig Bélát Fehérgyarmatra, Hágen Jánost Erdődre osztotta be, Zupka Vilmos sub- diaconus pedig az egyházmegyei hivatalban nyert alkalmazást. — Változás a kegyesrendieknól. A kegyesrendiek nagykárolyi társházában a következő áthelyezések történtek: Klacskó István -házfőnöki i főgimnáziumi igazgatói minőségben Pozsonyszentgyörgyre, Dombay Gyula tanár Sátoraljaújhelyre, Pullman ; Péter mint a rendi növendékek prefectusa i giran, hittanár Kecskemétre g Scbanen Ede világi tanár Sátoraljaújhelyre lettek áthelyezve. Nagykárolyba helyeztettek : Erdélyi József hittatfi minőségben Privigyé- ről, Papp kér. János Léváról, Biclek Ede Trencsénből. — Áthelyezett tanár. A valllás és közokt. ügyi minis'zter Dr. Sziklay Fereno helybeli kir. katb. főgimnáziumi tanárt a a fehértemplomi állami főgimnáziumhoz helye­zte át. — Nyugalomba vonuló tanár. Még ez óv január hónapjában került nyil­vánosságra kultuszminisztériumnak azon el­határozása, hogy a középiskolái tanárok kö­zül 88-at, kik szolgálati idejüket betöltöt­ték, nyugdijaztatni fog- A szatmári kath. főgimnáziumnak két tanára vonul a kultusz­minisztérium rendelkezése folytán nyugdíjba. A Lehóczky József nyugdijaztatása már megtörtént, azonkívül felszólítást kapott Fásztusz Elek is, hogy nyújtsa be nyug­dijaztatása iránti kérelmét. Ez megtörtént, s igy Fásztusz Elek a - jelen tanévben már nem fog tanítani a gimnáziumban. Szatmárról végleg eltávozik s mint értesülünk mint ki­segítő tanár a kalocsai főgimnáziumban nyert alkalmazást. A kir. kath. főgimnázi­umban a jövő tanévben nagy személy vál­tozás áll be. A Lehóczky, Fásztusz nyug­díjaztatása. Dr. Szjklay áthelyezése, Haller Jenő távozása s Papp Aurélnuk tanulmány­útra küldése folytán 5 tanári állás jön üre­sedésbe, — melyeknek betöltése iránt köze­lebb dönt a kulturminiszterium. — Kataszteri kinevezés. A kir. pénzügyminiszter Sevet István helybeli kataszteri mérnöksegédet állomás helyén ka­taszteri mérnökké nevezte ki. — Az.uj polgári iskola igazga­tója. A szatmári áll. polgári fiúiskola szep­tember hó 1-én a város által megvásárolt.. Istvántéri telken a keresk. iskolának szánt, területen álló épületekben megkezdi műkö­dését. A vallás és közokt. ügyi miniszter ; már döntött a kinevezés ügyében s a pol­gári iskola igazgatójául Kellner Fülöpöt ne­vezte ki, a ki ez ideig a felsővisói állami polgári iskolánál működött. Ugyancsak át . helyezéssel töltötte be a polgári isk. tanít ói állást. Áthelyezte a szatmári polg. iskolához Újhelyi Károly nagyszőllősi polg. isk. tajnárát. — Polgári iskolai tanítók s ta­nítónők áthelyezése. A kultuszminiszter Tattay Margit zalaegerszegi áll. polg. leány­iskolái tanítónőt a nagykárolyi, Ludescherné Sauermann Julia sátoraljaújhelyi áll. polg. leányiskolái tanítónőt a zólyomi polg. leány­iskolához, Fazekas Sándor mátészalkai áll. polg. leány isk. tnnitót a kismartoni áll. polg. iskolához hasonló minőségben áthelyezte. — Esküvők. Kuufke Olgával, Kaufke Sándor m. á. v. hivatalnok leányával szom­baton tartotta esküvőjét Dávid István Csík­szeredái m. á. v. irodakezelő. Martosi Morócz Sándor budapesti pol- , gári iskolai tanár e hó 18-án házasságot kötött Nagyecseden béréi Berey Maricával, herei Berey József ref. esperes leányával. — Jekelfalussy Lajos halála. Jekelfalussy Lajos a koalíciós kormány volt. honvédelmi minisztere császári és királyi gyalogsági tábornok szombutou reggel 63 éves korában meghalt lontói birtokán. Ki­váló katona volt s sokszor tett tanúságot hazafias érzéséről, katonai és polgári körök­ben egyaránt nagy tisztelet vette körül. Az elhunyt régebben a szatmári honvéd gyalog­ezrednek volt parancsnoka s nálunk is nagy tiszteletnek örvendett. Szatmáron való tar­tózkodására mindig a legkellemesebben emlé­kezett vissza. Temetése tegnap délután ment végbe Lón tón. — Gyászhirek. Berencei Kovács, Gézáné sz. Domahidy Ida szombaton reggel Nagybányán hosszas szenvedés után életé­nek 48-ik, boldog házasságának 22-ik évé­ben hosszas szenvedés után meghűlt. Özv. ináncsi Papp Kálmánná sz. nagy­váradi Stépán Ilona jul. 22-én elhunyt Csengersimában. Temetése f. hó 25-ón lesz. Asgutva (Sárosm.) Rác Károly asztalosmester pénteken reggel 67 éves korában elhalálozott. Felesé­gén kivül három gyermeke gyászolja. — A napszurás áldozata. Ru»z Nikitáné nagysikárlói lakos f. hó 19-én- Nagysikárló községben az utcán összeesett és meghalt. A .halál oka a nagy meleg miatt kapott napszurás.

Next

/
Thumbnails
Contents