Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-25 / 30. szám

tudom már három éves vállalat, a mely — mint a cikkíró is mondja — túl van a gyermek betegségen. Elösmerem sőt magam is meggyőződtem róla, hogy e gyár egy igen szépen és nagy szaktudással működő iparvállalat, amely vállalat a támogatásra feltétlenül nagyobb érdemeket szerzett volna a kormány részéről, mint a milyenbe részesült, míg ellenben Szutmárváros vagyis annak képviselőtestülete ellen nem lehet panasz, mert legutóbb is az egész képviselőtestület örömest egyhangúlag a legmesszebb menő támogatásba részesítette. Részemről tehát uz intézetek támogatását már csak az ezután alakulandó iparvállalatok részére óhajtanám fentartani, mert a csont» és szaru-gyáron kivül most már az volna kívánatos, hogy más ipurvállalatot is igyekezzünk teremteni és ne elégedjünk meg azzal, mi van, mert akkor bizonyára csak visszamaradunk.

Szerény nézetem szerint egy kereskedelmi vasöntöde modern berendezéssel igen jövedelmező iparvállalat volna, mely árucikkben dacára annak, hogy Máramaros, Bereg, Hajdú, Szabolcs szomszéd megyékben egy sőt egyes megyénkint két öntöde is van — még se képesek a szükségletet pontosan kielégíteni, de lucrativ vállalatnak tartanám egy nagyobbszabásu bőrgyár felállítását is, a mely Bpestig nem is található, a mely gyár egyszersmint a szaru- gyárnak is nagy előnyöket biztosítana. Egyelőre ezen két projectumot bátorkodom nagyságos Yajay Károly polgármester urnák, mint az ankét összehívójának szives figyelmébe ajánlani.

S.

Apróságok.

Egy vidéki ismerősöm járt itt tegnap és élénken kérdezősködött, igaz-é, hogy nálunk kolera vau ?

— Dehogy van I — mondom neki — híre sincs itt semmiféle járványnak 1

— És honnan állítod ezt olyan határozottan ?

— Mert a legkisebb gyanúra rögtön kimeazelik a folyókákat, a mi pedig még eddig nem történt meg.

*

Kapaczitálja valaki Bögre urat, hogy menjen a cirkuszba, igazán megérdemli olyan érdekes mutatványokat láthatni.

— Már azt nem cselekszem, — szól rá az öreg — mert l^a igazi komédiát akarok látni, miután a napokban úgyis készülök Budapestre, hát akkor elmegyek az országházba.

•

Vasárnap egy gólya keringett a város felett. Méltóságteljesen úszott a levegőben és figyelmesen nézett le a magasból. Egyik udvarban a gyermekek észrevették és nagy zajjal rohantak be a házba, hogy kihívják anyjukat és neki megmutassák.

— Menjetek dolgotokra a gólyátokkal! — rivalt rájuk a mama — nem vagyok rá kiváncsi 1

*

Szombaton és hétfőn került a sor az ügyvédekre az adókivető bizottság előtt. Szombaton a kisebb keresetű ügyvédekkel végzett a bizottság, s ugyancsak kemény volt a harc, miután mindegyik szerette volna az előirányzott adóját leszállittatni.

a feszület is elsuhant. Végtelen, beláthatlan, nagy üresség vette körül. S átvillan az agyán az élete s kimondhatatlan keserűség szakadt a szivére.

Angeluszra csendítettek. A kerten kellett áthaladnia. Két bolondos, ragyogó- szárnyú lepke karikázott előtte. Az öreg diófa hajlós ágai sugtak-bugtak. A hatalmas, oszlopos ebédlőben, amelynek falán a szent- írásból idézetek ékeskedtek arany vésésben, a festő és neje egymást átkarolva léptek be. Vacsoránál a bohémpár elfeledkezett a papi társaságról. Matyika, miközben a homlokába kaoérul lealkalmatlankodó fürtöket tette helyre, megcsókolta a nagy, ízes cseresznyéket, s pici, rózsás ujjacskájával a festő szájába gyömöszölte ..’.

Az ifjú Gergely testvér elkábulva tántorgott ki az ajtón és fejfájásról panaszkodott. Akkor már fekete éjszaka borult a földre, de az ő szemére nem szállott a jótévő álom. Érthetetlen sóvárgás kínozta szivét, s vadul, kétségbeesetten kiáltotta bele az éjszakába:

— Egyedül vagyok ... egyedül.

III.

S lassan, az emlékezés rózsás fényénél kibontakozott az ibolyáé leány képe. Egy késő őszi, szomorú alkonyattal vetődött föl a klastromba. Az atyját temette és halotti misét szolgáltatott. Gergely beszélt vele, szépen, szeretettel, s a leány, Mártának hivták, megcsókolta a kezét. Azután gyakt ran jött, pedig tél volt, erdőn kellett átjönnie, s az erdőben a hóviharral versenyezve üvöltöttek a farkasok. Márta nem törődött viharral, farkasokkal, vacogott a

— No, úgy airni, mint az ügyvédek tudnak, még nem hallottam. —Jegyezte meg egy bizottsági tag.

— Ez még semmi! — szólt rá egyik ügyvéd — majd hétfőn tessék figyelni, mikor az elsőrangú ügyvédek jönnek.

«

A fürdőzésről és nyaralásról folyik a beszéd, miközben többféle megjegyzések hangzanak el egyik másik füydőzőt illetőleg.

— Én csak azt az X-et nem értem. Köztudomás szerint nyakig úszik az adósságban és mégis van pénze fürdőzni.

— Barátom 1 az ilyen ember teheti a legkönnyebben. Annál már egy pár száz korona amúgy sem számit.

Demeter.

Pürier á Cigarettes ;

híreink.

— A zeneiskola beszámolója. A dal és zeneegyesület zeneiskolájának ez évi működéséről számol be az a gondosan összeállított évkönyv, mely a napokban jelent meg Hermann László igazgató szerkesztésében. A ki figyelemmel kiséri városunk gyönyörű fejlődésnek indult zenei életét, az meggyőződést szerezhet, egy év jelentős sikeréről, ha e lapokat végig futja. Hol állunk ma zenei érettség terén attól az időtől, mikor Hubay Jenő hangversenyét 10 ember hallgatta végig a Vigadó öreg falai között. Hajtsuk meg az elismerés zászlóját azok előtt, kik a zenét ily magas színvonalra emelték Szatmáron. A kultur egyletek között Dal és zenegyesület vitte mindig a vezető szerepet, az ő vagyonából létesült a Zeneiskola, mely messze kiható működését. A múlt tanév különösen gazdag volt sikerekben. Az intézet e tanévvel nyolcádik évét fejezte be. Igyekezett a tanítás kereteinek teljes kialakulásával, hivatását irányitólag teljesíteni a zeművészeti oktatás egész területén városi közművelődésünk szolgálatában. Az orsz. magy. kir. Zeneakadémián kipróbált s elismert módszeréhez alkalmazkodvu odatörekedett, hogy komoly zenei irányban haladva, a növendékek ne csak az alapos zenei műveltséget kapják, hanem fejlesszék benne a zene iránt való szeretetet is. Ennek a megalkuvást nem ismerő, minden dilettantizmustól mentes, komoly paedagogiai vezetésnek tulajdonítható az, hogy az intézet nyolc évi fennállása után nemcsak növendékei száma, hanem zenei színvonal tekintetében is a vidék első zeneiskolái közt foglal helyett. A tanév kiemelkedő mozzanatai közül megemlítjük hogy az intézet vezetését ez évben Pataki Lajostól Hermann László vette át, az ő érdeme főkép az a meglepő

foga, de minden második nap hozott csekély ajándékot a templomnak. Tavaszra már az összes szenteket és valamennyi oltárt elbalmozta apró kedves tárgyakkal, hát hozott egy csokor ibolyát — Gergely részére.

— Köszönöm, Márta. Máskor ne fáradjon.

A leány egyszer azt mondta:

— Szeretném, ha átjönne az erdőn és a hegyen. Ahol az ibolyát szedem- és ahol átjöttem a télen, a mikor megfagyott madárkák hullottak az ölembe . . .

Tovább is volt a történet, umelynek mégis hamarosau vége lett. Három hétig bőjtölt érette Gergely, a megtévelyedett novicius. így rendelte Márk atya. Aztán Márta elment, mint a felhő. Azt mondotta, ígérte, hogy mégegyszer visszatér. Mielőtt valaki oldalán fölvenné az élet keresztjét gyenge vállaira.

Amint nap-nap után a művészpár boldogságában gyönyörködött, fölelevenült lelkében az ő neki indult tavaszi álomképe. Éjszakánként sohasem hunyta le a szemét. Mártát indult keresni a lázas álmok elröpitő szárnyán, aki elment, mint a felhő s aki megígérte, hogy a nagy hegyen keresztül, az erdőn át visszajön. Ki tudja merre bolyong szomorú, sápadt Márta? Az elhervadt utolsó ibolyacsokor ott álmodozik a breviáriumban, de ha jön az éjszaka, széttárulnak a szent lapok s az ibolyaszálak, mint valami ragyogó lepkeszárnyak libbennek-lebbennek a légi utón, el, messze... A kicsi sápadt arcú Márta után, aki elment, mint a felhő, e talán sohase jön vissza ?

A magyarok Nagyasszonyának művészi tökéletességű oltárképe készen Másnap, aueredmény,' melyet a zeneiskola bemutatott. A zongora tanszéket Bendiner Nándor orsz. hirü művész láttu el. A zenei kultúra terjesztése céljából mint nevezetes esemény sorolható föl, bogy Bendiner Nándor és Hermann László öt népszerű kamerazene hangversenyt rendeztek. Nevezetes eseménye volt még az iskolának, hogy Szendy Árpád s Mambrinyi Gyula tanárok a zeneakadémia képviseletében meglátogatták a zenedét i a tapasztaltak fölött őszinte megelégedésüknek adtak kifejezést s végül nevezetes esemény volt, hogy a január 9-iki városi közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy kezességet vállal a Dal és Zeneegyesület zeneiskolájának fenntartásáért, azt rövidesen házi kezelésbe veszi s teljesen nyilvános jellegű városi iskolát létesit belőle. Az évkönyv egyébként a „Zenében“ már megjelent Erkel Ferencről irt életrajzot, majd Ferenoz Ágoston titkári jelentését közli, foglalkozik a tanév történetével, az intézet tantestületét, szervezetét, s nyilvános működését ismerteti. A növendékek létszámának statisztikája az egyes tanszakok szerinti megomlásában a következő volt: Hegedű tanszakon működött 23 növendék, zongorán 104, magánének 6, gordonka 1, cimbalom 2, klarinét 5, kürt 6, trombita 6, harsona 7, összesen 160. Az évkönyv végül a következő - tanévre szólő tudnivalókat közli. Végig lapozva az évkönyv lapjait, örömmel állapítjuk meg a virágzásnak indult iskola múlt évi sikeres' működését e hisszük is, hogy ily szakszerű vezetés mellett a zeneiskola a sikernek hu lehet még impozánsabb jeleit fogja mutatni a jövőben.

— Főpapok nyaralása. Dr. Borom- isza Tibor püspök Karsbadban, Hehelein Károly praelátus kanonok Gasteinban, Benkő József kanonok Rohicson, Dr. Lessenyey Fe- rencz praelátus kanonok Szilácson időznek.

— A szamosujvári püspökség. Ide s tova már egy néhány hónapja, hogy Szabó János, fi szamosujvári gör. kath. egyházmegye püspöke elhunyt. A kombinációk — mint az már ilyenkor szokás — megindultak az egész vonalon. A szamosujvári püspökség úgy hatáskörre, mint jövedelmi szempontból a balázsfalvi érsekség után következik. A püspökség lépcső az érseki talárhoz s igy Szamosujvár püspöke, állandó kiszemelt, félig-meddig kimondott jövendőbeli főpásztora a hazai gör. kath. románságnak. Ezért fordul az általános érdeklődés a püspöki szék betöltéséhez, melyre eddig komoly jel. Georgin János nagyprépost, ki most vikáriusa a főpásztor nélküli egyházmegyének. Komoly jelölt azonkívül Dr. Fábián Antal iskolás kanonok,' ki városunkban is gyakran megfordult s végül Hosszú Vazul dr. lugosi püspök. Ezeket emlegetik legsűrűbben. Hogy aztán kiket fog jelölni a gyűlés és kit fog kinevezni a legfelsőbb kegyur, azt csak hónapok múlva tudjuk meg.

— Hírek a papság köréből. Dr. Boromissza Tibor megyés püspök Dr. Kádár Ambrus helyére püspöki helynöknek s általános ügyhallgatónak Pemp Antal praelátus kanonokot nevezte ki. — Döntött a püspök a dobó ruszkai plébániai javadalom bétől-. tése ügyében is s Tahy Ábrahám helyére Pásztor Ferenc szukaszi plébánost nevezte ki. — A segédlelkészeket illetőleg a következőkép intézkedett: Vilmos Endrét F.-gyarmatról Munkácsra, Knauer Sándort Beregszászból M.-szigetre, Glazarovits Bertalant M.-szigetről Beregszászba, Kuliffay

gusztus 15-ike van, nagy ünnepi bucsunap. Az öreg 48 as lelkipásztor a városból áthivatta a főesper-s apátot, hogy infulával történjék a ceremónia. A Mária-dalkör uj misét tanult s a vidék legszebb hangú kisasszonya szólót készült énekelni.

Harangok zugnak-bugnak, jönnek a bucsusok zászlókkal, keresztekkel. Az ősz gvardián hitet sugárzó arccal készül a szent beszédre, amellyel az ifjú szerzetest a Szent István oltárhoz vezeti. Előbb gratulánsok seregét vezéreli be. Nagy csönd a cellában. Bizonyára a kórusba ment föl. Keresik. Sehol, sehol. Az íróasztalon levél. A levélben kusza betűkkel fölróva néhány szó ...

A hetven éven jóval túlhaladt lelki elöljáró derűs, mosolygó arca elfakul. Először szinte hihetetlennek tűnik föl az egész dolog. De a levél, valami leánynév, a megsejtett . boldogság ... Uram Istenem ... Mennybéli angyalok...

Az orgona bug... A nagymisébe most kezdenek bele. A főoltáron gyönyörűen, diadalmasan pompáz a művész remeke. Az egyszerű, jámbor nép nem tud betelni a nézésével. A kórusban rágyújtanak a Boldogasszony anyánk, régi nagy pátronánkra. A szentélyben állók ott tartanak még, hogy Magyárorszégról, romlott hazánkról, ne felej- kezzél el szegény magyarokról, amikor a kórus már a második strófát kezdi uni solo, harsányan felségesen.

Az ősz gvadián roskatag léptekkel tipeg be. Hangosan, könytelen szemmel mondja, miközben a kép felé emeli öreg karjait:

— Te ismered az élet útjait..._ö a másikat választotta ... A te akaratod szerint történt... Bocsáss meg neki ... Salve Regina,

Mihályt Szinérváraljáról Nagybányára, Rokk Istvánt Beregszászból Szinérváraljára, Vári Lajost Nagybocskóról Beregszászba, Pintér Józsefet Felsőbányáról Nngybocskóra, Patay Istvánt Tiszaujlakról Felsőbányára, Ember Pétert Erdődről Tiszaujlakra helyezte át. Diozig Bélát Fehérgyarmatra, Hágen Jánost Erdődre osztotta be, Zupka Vilmos sub- diaconus pedig az egyházmegyei hivatalban nyert alkalmazást.

— Változás a kegyesrendieknól.

A kegyesrendiek nagykárolyi társházában a következő áthelyezések történtek: Klacskó István -házfőnöki i főgimnáziumi igazgatói minőségben Pozsonyszentgyörgyre, Dombay Gyula tanár Sátoraljaújhelyre, Pullman ; Péter mint a rendi növendékek prefectusa i giran, hittanár Kecskemétre g Scbanen Ede világi tanár Sátoraljaújhelyre lettek áthelyezve. Nagykárolyba helyeztettek : Erdélyi József hittatfi minőségben Privigyé- ről, Papp kér. János Léváról, Biclek Ede Trencsénből.

— Áthelyezett tanár. A valllás és közokt. ügyi minis'zter Dr. Sziklay Fereno helybeli kir. katb. főgimnáziumi tanárt a a fehértemplomi állami főgimnáziumhoz helyezte át.

— Nyugalomba vonuló tanár.

Még ez óv január hónapjában került nyilvánosságra kultuszminisztériumnak azon elhatározása, hogy a középiskolái tanárok közül 88-at, kik szolgálati idejüket betöltötték, nyugdijaztatni fog- A szatmári kath. főgimnáziumnak két tanára vonul a kultuszminisztérium rendelkezése folytán nyugdíjba.

A Lehóczky József nyugdijaztatása már megtörtént, azonkívül felszólítást kapott Fásztusz Elek is, hogy nyújtsa be nyugdijaztatása iránti kérelmét. Ez megtörtént, s igy Fásztusz Elek a - jelen tanévben már nem fog tanítani a gimnáziumban. Szatmárról végleg eltávozik s mint értesülünk mint kisegítő tanár a kalocsai főgimnáziumban nyert alkalmazást. A kir. kath. főgimnáziumban a jövő tanévben nagy személy változás áll be. A Lehóczky, Fásztusz nyugdíjaztatása. Dr. Szjklay áthelyezése, Haller Jenő távozása s Papp Aurélnuk tanulmányútra küldése folytán 5 tanári állás jön üresedésbe, — melyeknek betöltése iránt közelebb dönt a kulturminiszterium.

— Kataszteri kinevezés. A kir. pénzügyminiszter Sevet István helybeli kataszteri mérnöksegédet állomás helyén kataszteri mérnökké nevezte ki.

— Az.uj polgári iskola igazgatója. A szatmári áll. polgári fiúiskola szeptember hó 1-én a város által megvásárolt.. Istvántéri telken a keresk. iskolának szánt, területen álló épületekben megkezdi működését. A vallás és közokt. ügyi miniszter ; már döntött a kinevezés ügyében s a polgári iskola igazgatójául Kellner Fülöpöt nevezte ki, a ki ez ideig a felsővisói állami polgári iskolánál működött. Ugyancsak át . helyezéssel töltötte be a polgári isk. tanít ói állást. Áthelyezte a szatmári polg. iskolához Újhelyi Károly nagyszőllősi polg. isk. tajnárát.

— Polgári iskolai tanítók s tanítónők áthelyezése. A kultuszminiszter Tattay Margit zalaegerszegi áll. polg. leányiskolái tanítónőt a nagykárolyi, Ludescherné Sauermann Julia sátoraljaújhelyi áll. polg. leányiskolái tanítónőt a zólyomi polg. leányiskolához, Fazekas Sándor mátészalkai áll. polg. leány isk. tnnitót a kismartoni áll. polg. iskolához hasonló minőségben áthelyezte.

— Esküvők. Kuufke Olgával, Kaufke Sándor m. á. v. hivatalnok leányával szombaton tartotta esküvőjét Dávid István Csíkszeredái m. á. v. irodakezelő.

Martosi Morócz Sándor budapesti pol- , gári iskolai tanár e hó 18-án házasságot kötött Nagyecseden béréi Berey Maricával, herei Berey József ref. esperes leányával.

— Jekelfalussy Lajos halála. Jekelfalussy Lajos a koalíciós kormány volt. honvédelmi minisztere császári és királyi gyalogsági tábornok szombutou reggel 63 éves korában meghalt lontói birtokán. Kiváló katona volt s sokszor tett tanúságot hazafias érzéséről, katonai és polgári körökben egyaránt nagy tisztelet vette körül. Az elhunyt régebben a szatmári honvéd gyalogezrednek volt parancsnoka s nálunk is nagy tiszteletnek örvendett. Szatmáron való tartózkodására mindig a legkellemesebben emlékezett vissza. Temetése tegnap délután ment végbe Lón tón.

— Gyászhirek. Berencei Kovács, Gézáné sz. Domahidy Ida szombaton reggel Nagybányán hosszas szenvedés után életének 48-ik, boldog házasságának 22-ik évében hosszas szenvedés után meghűlt.

Özv. ináncsi Papp Kálmánná sz. nagyváradi Stépán Ilona jul. 22-én elhunyt Csengersimában. Temetése f. hó 25-ón lesz. Asgutva (Sárosm.)

Rác Károly asztalosmester pénteken reggel 67 éves korában elhalálozott. Feleségén kivül három gyermeke gyászolja.

— A napszurás áldozata. Ru»z Nikitáné nagysikárlói lakos f. hó 19-én- Nagysikárló községben az utcán összeesett és meghalt. A .halál oka a nagy meleg miatt kapott napszurás.