Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-24 / 4. szám

szatmAr és vidéke! hí III I Ilit Kétségtelen, hogy a jövőben első sorban gazdasági momentumok fognak nemzetközi összeütközéseket előidézni; némely ilyenféle vitás kérdést békésen fognak elintézni, választott bíróságok, közös megállapodások utján A leg­fontosabb viszályokat azonban, ame­lyek a nemzetek életföltételeit érintik, a népek minden békeszeretete és az összes békeligák ellenére is csak kard­dal lehet elintézni. De csekélyebb gazdasági érdek­ellentéteknél is, amelyeket békés utón szokás tisztázni, mindig az a fél lesz előnyben, amely igényeit és ellenveté­seit mindenütt, tehát a kereskedelem nagy országutján, a tengeren is, hadi erővel tudja támogatni. Képzeljük el, hogy miféle tisztán gazdasági következményei lennének, ha Ausztriát és Magyarországot hosz- szabb időre elrekesztenék az Adriától és Duna torkolatától 1 Emlékezzünk arra, hogy milyen súlyos gazdasági bajokba jutott Franciaország, midőn a napóleoni háborúk idején az angol flotta elvágta a tengertől és megbéní­totta egész tengeri keieskedelmét. Milyen súlyosan érezhette ez az ország, hogy szinte csak kizárólag levantei kikötők, első sorban Salonichi utján érintkezhetett a tengerrel. Ilyen súlyos csapást kellett elszen­vednie egy országnak, amelyet nagy­részt körülölel a tenger, egy ország­nak. amelynek hadseregei ugyanakkor diadalokat ültek. Franciaország ebben az időben kontinentális állammá lett, mivel az események magaslatán álló hadi flotta hiányában le kellett mon­dania a tenger felett való uralmáról. Milyen súlyosan szenvedne Ausz­tria-Magyarország is egy nagy háború nyomása alatt, ha tengeri ereje utján nem tudna levegőhöz jutni. A hadi flotta nemcsak biztosítani fogja az ország gazdasági érdekeit, hanem feltéve, hogy kellő erőt kép­visel, módot fog nyújtani arra is, hogy a háború színhelyét áttegyük az ellenséges partokra. A politika céljait és a népek sorsát nem lehet előre látni. Lehetsé­ges, hogy olyan idők köszöntenek ránk, amikor a népek életét közelebb­ről érintő' és fontos viszályokat békés tárgyalások utján lehet rendezni; de mindenkor súlyosabban fog a latba esni olyan férfi szava, aki éles kardot' visel az óldalán. Hogy a kardnak szá­razon és vizen egyaránt súlyosnak kell lennie, arra megtanított minket a hadi történelem, a népek taní tó mestere. Arra is tanit bennünket, hogy a partvidékeket csakis olyan flotta véd­heti meg, amely elég erős arra, hogy szembe szálljon az ellenséggel, a várak magukban nem elegendők. (Folytatjuk.) Miért gyönyörű a pesti nő ? ? ? M ért űz arcbőre íözsijs, üde, friss, finom, hamvas és diszkréten matt. Ilyenné tette a Yee Porcéilánpouder. — Minden királynő, minden nagy színésznő ezt hasz­nálja, mert: minden pouder közül egyedül csak a Yes Porcellánpouder ártalmatlan, ezt u hites vegyész bizonyítja és mert szé­pítő hatása biztos, millió esetben kipróbált. A Porcellán pouder csak YES felírással valódi. Kapható az egész világon mindenütt. As Amerikai Porcellán pouder R.-T. magyaror szági főraktára Budapest, IV. Keoakeméti-utoa 8. és VIII., Rá kóczi-ut 9. Árak: 5.—, 2.— korona Szatmáron kapható : Bartók László Kun Aladár és Lővinger Józsefnél Színház. A héten ismét operett reprizében volt részünk. Faragó Jenő és Barna Izsó „Cas- sanova* cimü operettje került csütörtökön szinre, mely darab a megboldogult Népszínház műsorán szerepelt annak idején. Úgy szövege, miut zenéje ott sem ért el nagy hatást s így felújítására nálunk nem volt szükség. Lehet, hogy az igazgatóság csak Szende Ferenc, az uj énekes kedvéért illesztette be a műsorba Cussanovát. Szende, ki a címsze­repet alakította ismét igen muzsikálisan éne­kelt és ügyes színjátszónak bizonyult, bár ép ehhez a szerephez úgy beszélő, mint éneklő orgánumának sötét timbereje kevésbé illik, (valamint az e héten játszott Danilo- hoz som illett). Mindamellett elvitázhutatlan, hogy Szende egyéniségéhez megfelelő szere­pekben igen használba'ó énekes és ezért dicséretre méltó Heves igazgatónak azon újabban tudomásomra jutott igyekezete, hogy uinenuyiben a színház bérletét elnyerné, úgy még anyagi áldozat árán is hajlandó megváltani Szendét a pozsonyi színtársulat­tól. Az előadásból egyébként egy igen ör­vendetes tényt állapítottam meg t.J., hogy Heltai Hugó ez alkalommal is elsőrangú endezői tehetségnek bizonyult. Mozgó töme­geket, élénk jeleneteket, természetes beállí­tásokat láttunk tőle most is, a mi annyira szakuvutott kézre vall, hogy kivánatos volna a mindenkori rendezésnek vezetését reá bízni. Heltai figyelme a legaprólékosabb mozzana- natokra is kiterjed és rendezői leleményes­sége mindig hatásos. 'Hogy azonban egyes magán szereplők részéről akadtak hibák, az nem az ő rendezésének következményei, hanem nagyrészt abból n sajnálatos körül­ményből támadtak, hogy úgyszólván alapos próba tartása nélkül került szinre e repriz. Szombaton este a kath. gymnasium fiatal ambiciósue tanárának dr. Sziklay Fe­rencnek „Az uj Isten“ cimü történelmi szín­műve került színre bemutalókópen A szerző ezzel a darabbal a Mészáros-pályázaton di­cséretben részesült, tehát bizonyára értékes műnek kell lennie, de erre a rossz és élvez­hetetlen előadás miatt rá nem jöhettem. Annyi bizonyos, hogy nem történelmi színmű, hauem csak képek és jelenetek sorozata bzt. István korából. Mindenesetre ritka szép dolog, mikor egy fiatal ember hivatása mellett szabad idejében oly lelkesen foglalkozik az irodalommal és zenével, mert mint ismeretes a szerző kitűnő műkedvelő hegedűs is egy­úttal. Az előadás maga a készületlenség és a dilettantizmus jegyében folyt le. Helyi szerzőről lévén szó, még azt a fáradtságot sem vették mugukuak egyes szereplők, hogy szerepüket megtanulták volna. Azzal a biztos tudattal hozták színre az újdonságot, hogy ez lesz első és egyúttal utolsó előadása s így annyira nem vették komolyan feladatu­kat, hogy valósággal szatíráját adták a da­rabnak. A rendezés maga kezdetleges és fél­szeg volt és nem egyszer nevetésre bírta a közönséget a legkomolyabb jelenetnél is. Jellemző, hogy az egyetlen karéneket sem tanulta b j a kórus, hauem a sipkába rejtett kottából énekelt és hogy az egyetlen szóló­éneket, egy rendkívül hangulatos dalt kó­ristával énekeltették. Pedig ezt a darabot, épeu mert helyi szerző műve, ha egyszer elfogadták, feltétlenül nagyobb gondbau és figyelemben kellett volna részesíteni. Az újdonság helyes dramaturgiai simítással és a kisérő zenének teljes elhagyásával esetleg több értékelni valót tüntethetett volna fel. Szép közönség nézte végig vasárnap este „A piros bugyelláris“ cimü régi zama­tos népszínművet és jól mulatott a darab érdekes meséjén, hangulatos népdalain és jóizii alakjain. * b. _ 1 ' ■‘•S 1 He ti műsor: Kedden negyedszer „A testőr“, Molnár Ferenc szenzációs vigjátókn. (A. bérlet.) Szerdán ez idényben harmadszor „Cas- sauova“ Operette. (B. bérlet.) Csütörtökön „Kis lord“, életkép. (C. bérlet.) Pénteken „Kis lórd“ (A. bérlet.) Szombaton nőegyluti hangverseny. (Bér­letszünet.) Vasárnap délután „Balkáni hercegnő“ operette, — este harmadszor „Kis lord“ (B. bérlet.) Jt. . 4-6 HŰTŐ­BERENDEZÉSEKET 1 a BORSIG oég kitünően bevált am­móniák, vagy kénessav kompressziós rendszerek szerint, valamint TELJES VÁGÓHÍDI BERENDEZÉSEKET szállít a legjobb kivitelben a QALII Ip 1/ féle vasöntöde O n l-IO l\ - é« gépgyár r.-t. Budapest, Váci-ut 45—47. sz. TELEFONSZÁMOK : 74—76., 74—77. éa 98—68. (Interurbán.) Költségvetéssel díjtalanul szolgálunk. A februári esküdtszék. A februári esküdtszéki cikluson a kö­vetkező ügyeket tárgyalják: 1911. február 20. Gellért Gedeon szán­dékos emberölés büntette (fogoly). Beidézett tanuk száma 8. 1911. február 21. Bartha Gyula szán­dékos emberölés büntette (fogoly). Tanuk száma 15. 1911. február 22. Szilágyi János rablás és orgazdaság büntette (fogoly). Tanuk száma 4. 1911. február 23. Mitrujka (Danitu) János szándékos emberölés büntette (fogoly). Tanuk száma 9. 1911. február 24. Dregán Togyer s tsa gyújtogatás büutette (fogoly). Tanuk száma 5. 1911. február 25. Horváth János rablás büntette (fogoly). Tanuk száma 4. Balás Gllgor rablás büntette (szabad­lábon). Tanuk száma 7. A csengerbagosi rablógyilkosság még nincs kitűzve tárgyalásra. A február havi ülésszakra kisorsolt esküdtek nevei a következők: Rendes esküdtek: Horváth Bertalan földbirtokos Szatmár, Hoffmann Árpád ke­reskedő Nagybánya, Pál Endre földbirtokos Atya, Jelenyik Lajos kalapos Szatmár, Szabó Elek földbirtokos Atya, Sepsi Mór gazdál­kodó Egri, Kovács Béla földbirtokos Nevst- lenfalu, Radó Andor kereskedő Nagybánya, Szoboszluy Sándor földbirtokos Tisztaberek, Boldi Károly kisbirtokos Szatmárököritó, Rooz Samu ügyvéd Nagykároly, Rácz Elemér földbirtokos Ceászló, Mikola A. Gyula ke­reskedő Felsőbánya, Papp Béla ügyvéd Nagykároly, Moldován Jenő kereskedő Szat­már, Kanizsai Jenő földbirtokos Lázári, Kóea Bertalan gyári ügyv. igazgató Szatmár, dr. Szabó Albert ügyvéd Nagykároly, Almási Gusztáv asztalos Szatmár, Fábri János föld- birtokos Vámosoroszi, Bottyán István kő­műves Szatmár, Göb) Sándor kereskedő Szatmár, Kalafoni Jenő kereskedő Nagy­károly, Osztián Antal kereskedő Szinérvá-' ralja, Boda Gyula kereskedő Nagybanyu, Bagossi László kerékgyártó Szatmár, dr. Rosenfeld József ügyvéd Szatmár, Sándor György iparos Nagykároly, Pigai Ádám asztalos Szinérváralja, Madarasi András föld- birtokos Császló. Helyettes esküdtek: Politi János taka­rékpénztári hivatalnok, Pusz János fakeres­kedő, Orosz István asztalos, Matusek Mihály gyógyszerész, Ratyis György ácsmester, Rozs- nyai Lajos gépész, Pál Géza góptulajdono?, Kató Antal tímár, Nagy Lajos kádár, Küsz- ner Albert bankár Szatmár. Apróságok. Országgyűlési képviselőnk ismét egy remek szónoklatot vágott ki a parlamentben. Pártkülömbség nélkül gratuláltak neki a si­kerhez. Oda fent elismerik róla, hogy valaki, csak idelent megy az elismerés nehezen. A legtöbb képviselőtársa olyan, a ki odahaza kapacitás, de Budapesteu nullifás, ő vele ellenben megfordítva vau. Azt hiszem azon­ban, ő maga is jobban szereti, hogy igy van, mintha megfordítva volna. * Mai számunkban a hadi flottáról érte­kezünk. A kiadó váltig mondja, mi közünk van nekünk a tengeri‘haderőhöz, mikor ő is, én is, a lovassághoz tartozunk, ámde meg­nyugtattam azzal, hogy az igazi katonának mindenféle fegyvernemhez kell érteni és aztán az eskü is úgy szól, hogy „szárazon és vizen“ helyt fogunk állani. Valójában pedig a dolog úgy áll, hogy gróf Tisza Pista és gróf Montecuccoli kedvéért .teszem közzé, u kik régi barátságunkra hivatkoz- zással felkértek e szivességre. * A képviselőház.ban szombaton kataló­gust olvastak. Miut a rósz diákkal* úgy bántak el a nagyságos honatya urakkal. Szónok, úgy látszik, az van elég, de a ki meghallgassa őket, az nem akad, u miből világos, hogy. a beszédet azok sem veszik komolyan, a kik mindenáron a beszédet akarják. Komédia biz ez,, épen azért helyos, hogy a melyik komédiás hiányzik á szín­padról, az ne kapja meg a gázsiját. * A „Rendőri Lapok“ mindegyik száma valami egészséges eszmét vet felszínre, cso­dálkozom tehát, hogy a mikor már a buda­pesti főkapitány is foglalkozik vele, a knlap- tükről mindez ideig hallgatásban van. Mél­tán elvárja tehát a közönség, hogy legköze­lebbi számában „Nem oda Bodal címen erről is szóljon valamit. * A csengerbagosi rablógyilkos vasárnap u börtönben felakasztotta magát s mire észrevették már halott volt. Azt mondják, hogy u mióta behozták állandóan buskoinor volt és egyre azt hangoztatta, hogy meghal szégyenletében, ha őtet felakasztják. Ezt

Next

/
Thumbnails
Contents