Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-18 / 29. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél » . . . 3 » I Egyes szám ára 16 > SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-utoa 6. u. # ♦ Telefon-szám : 73.-V- HIRDETÉSEK -v— e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Az 1910. évi zárszámadás. I. Érdekes tünet, a mire már többször is rámutattunk, hogy bár a város életében a két legfontosabb ese- mény, a költségelőirányzat és a zárszámadás, mégis a kettő az, amelyiknél a legkevesebb érdeklődés tapasztalható, holott az egyik tételről tételre megállapítja mindazokat a szükségleteket, a melyek az év fol)amán felmerülhetnek és gondoskodik azoknak fedezetéről, a zárszámadás pedig beszámol arról, hogy a költségelőirányzat mennyiben felelt meg a valóságban. Befolyt-é tényleg a mi bevételre lett előirányozva és nem kellett-é több a kiadásokra, mit a mennyit felvettek ? Nagyon természetes, hogy sem a bevételeket, sem a kiadásokat előre pontosan megállapítani nem lehet., s a tényleges valóság soha sem fogja tökéletesen fedni az előirányzatot, azonban annak reális volta még is csak akkor nyilvánvaló, ha minél inkább megközelíti a valóságot. Az 1910 évi költségelőirányzat. 225,720 K hiányt vett fel, a melynek fedezetéről 342 ezer korona egyenes adó után 66 °/0 pótadó kivetésével gondolkodott. Ügyeié 1910-ben az általános házbéradó behozatala folytán az egyenes adóalap több mint 100 ezer koronával mégnövekedett, a miTAEC A. A magyar zene eredete és fejlődése Szí. István király haláláig. Ina: Hermann László városi zeneiskolai igazgató. O O I. Ha egy nemzet zenéjének eredetét akarjuk felkutatni, úgy mindenek előtt az iránt kell érdeklődnünk, hogy mely nemzetek és népekkel érintkezett, vagyis mely nemzetek zenéje lehetett befolyással az illető nemzet zenei fejlődésére. Ha a magyarok nemzeti' zenéjének fejlődését nézzük, úgy azt látjuk, hogy ennek csiráit csakis ezen a nyomon kereshetjük, mert midőn mostani hazájukba jöttek, itten semminemű fejlettebb zenei kultur népet nem találtak, s így nemzeti zenéjüket teljesen maguknak kellett raegalapitaniok. Ha tehát fentebb jelzett kutatási forráshoz folyamodva keressük azon nemzeteket és népeket, a melyektől zenei hatást nyertek a magyarok, úgy több ilyen nemzetet találunk, a kiknek abban az időben már volt fejlettebb zenei rendszerük, | a melyekkel a magyarok még Ázsiában találkoztak. Ezen kutatásokat előségiti | nyelvössze- hasonlitó tudomány, | melynek segítségével nek természetes folyománya lett, Hogy uz előirányzott 225,720 koronán felül pótadóban 83,685 K 29 f-rel több folyt be, ennek daczára a zárszámadás szerint az 1910 évi pénztári maradvány csak 45,031 K 63 f, vagyis ha az általános házbéradó véletlenül be nem hozatik és az egyenes adóalap 100 (zer koronával meg nem növekedik, hanem a költségelőirányzat csak a megszabott keretekben mozgott volna, az esetre nemhogy pénztári maradvány mutatkoznék, de 38,653 ív 66 f hiányunk volna, s hogy ez nem következett be, tisztán a jelzett véletlen szerencsének köszönhető. Igaz, hogy ez csak a közpénztárra volt szerencse, ellenben annál nagyobb szerencsétlenség volt a saját házukban lakó tulajdonosokra nézve, a kik 1910- ben 83,685 K 29 f-rel voltak kénytelenek ily módon a közpénztár segítségére jönni. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy a zárszámadás csak e véletlen folytán nem zárult deficittel, egész nyugodtan mondhatjuk, hogy az 1910 évi költségelőirányzat nem volt reális. Hogy a hiba hol volt, nehéz dolog pontosan kimutatni, mert a mi költségelőirányzatunk és zárszámadásunk vezetése anyira komplikált, hogy abban I pontosan csak a szakértők, vagy talán még azok sem képesek eligazodni, épen azért elodázhatatlan követelmény, hogy azoknak összeállítása egyszerüsit- tessék, mi által lehetővé válhasson, hogy bárki is kezébe veszi, azokon eligazodni tudjon. Kinyomatva megkapja minden bizottsági tag, de alig akad egy pár, a ki abba mélyebb pillantást vetne, | talán az az oka, hogy nem érdeklődnek iránta, merő képtelenség lévén annak útvesztőiben eligazodni. Arra pedig kevés ember kapható, hogy tájékozatlanságát mások előtt beismerje. • Bevételi előírás és bevételi előirányzat; kiadási előírás és kiadási előirányzat ; tényleges bevétel és tényleges kiadás; folyó előírás, brutto maradvány, pénztári maradvány, uj elöirás és lerovás stb. mind oly elnevezések, a melyek a megértést csak nehezítik. Ezénkivül zavarólag hat a kellő megértés és tájékozódás tekintetében az időközben felvett kölcsönöknek a zárszámadásba való beillesztése is. Az 1910 évi költségelőirányzatban pl. az egy milliós kölcsön nincs felvéve, ellenben a zárszámadásban már ott van és ez komplikálja azj4lőirányzattal való összehasonlítást. Helyes volna tehát az időközben felvett kölcsönöket az alapokhoz hasonlóan külön kimutatni és azokra vonatkozólag a végleges eredményt ily módon feltüntetni. Mindezek csekélységeknek látszanak, de miután a cél mégis az, hogy a zárszámadás és költségelőirányzat mindenki által könnyen áttekinthető és megérthető legyen, kívánatosnak tartjuk az elnevezések egyszerűsítését és módosítását. A föszámvevöi jelentés a zárszámadás egyes tételeinél mutatkozó na- gyobb különbözetek indokolásául csakis az erdöüzemre hivatkozik, a hol a kitermelő céggel felmerült per következtében kevesebb lévén a szállítás és a termelés, ez okon a kiadás is kevesebb volt 110736 K 48 fillérrel, a bevétel pedig ugyanezen okból 87106 K 40 fillérrel. Ugyde ilyenformán 23630 K 08 fillér különbözet a pénztár javára esik és úgy néz ki a dolog, bogy a jelzett per az 1910 évben a városnak még hasznára szolgált, mert ha az nincs, ki kellett volna adnunk a 110736 K 48 fillért és ennek ellenében kaptunk volna 87106 K 40 fillért, a mi 23630 K 08 fillér hiányt okozott volna. Nem emliti azonban a jelentés a pótadónál felmerült és fentebb már hivatkozott 83685 K 29 f bevételi többletet, holott ez a különbözet szintén nagy figyelmet érdemelt volna. Mindenesetre ez a két tétel együttvéve 107315 K 37 fillért tesz ki, a mi a bevételt ennyivel növelte, s hogy ennek dacára a pénztári maradvány csak 45031 K 63 f, annak magyarázata bizonyára a kiadási tételeknél található meg. 2>. kimutathatók uzou nemzetek, a melyek nyelvileg állanak a magyarokkal rokonságban, kétségtelen bizonyítékát szolgáltatva annak a körülménynek, bogy a magyarok ezen nemzetekkel érintkeztek, Áz-iában húrom ilyen nemzettel találkoztak. A klímáinkkal elsősorban, továbbá u hindukkal Ö9 arabokkal. A legfontosabb befolyást a kínaiaktól nyerték a magyarok. Erre vall a rövid szavakban talált nyelvrokonságon kivül az is, hogy a khinuiaknál találták meg a mai cimbalom és tárogató ősulakjait. — Ezen hangszerek pedig a legmugyarabb hangszerek még a mai nap is. A második fontosabb befolyás, a mely- lyel a magyarok megismerkedtek, a hinduk ■zenei rendszere volt. Ennek hatása fenma- radt még a mai napig is az u. n. lassú- magyarokban, melyek a magyar nemzeti zenében különös sajátsággal birnak. A hinduk zenei rendszerének befolyását találjuk cigányainknál is, a kik ugyanis hegedű- húrjaikat — a kelleténél (egy fólhanggal) feljebb hangolják, a miáltal a hegedü-hang- szine különösebb fényt kap. A harmadik fejlettebb zenei rendszer, tnelylyel a magyarok találkoztak, az arabok zenerendázere volt. Ezzel nemcsak Ázsiában találkoztak, hanem később, Endre király alatt, a keresztes háborúk idején is, amidőn hadaink a szent földre mentek. Az arabok átvették a khinaiaktól a cimbalom ősalakját, s mindegyre jobban igyekeztek azt átalakítani. Az említett' zenerendszerek közűi & legnagyobb hatással a hinduk zenei rendszere volt a mi faji zenénkre. Nagy része van ebben a cigányoknak is, akik Indiából jöttek, s őshazájukból magukkal hozták s belevitték a hinduk zeuuelemeit a mi zenénkbe. II. A magyarok nemzeti zenéjére tehát különösebb hutást gyakoroltak azon nemzetek már fennálló zenerendszereik, melyekkel még Ázsiában találkoztak. Mikor őseink a mai Magyarországba jöttek, itt Szvatopluk fejedelem alatt szláv ország volt, kitől a mai hazánk földjét elfoglalták. A szláv hatás már csak ezen körülménynél fogva is feltehető az akkori magyarok zenéjében. őseinknek, midőn uj hazájukat elfoglalták, volt nemzeti zenéjük, mely ugyan az idegen, különösen olasz hatás alatt egészen átváltozott s csak később szabadult fel ezen külső hatás aló), a mikor is egy u. n. nemzeti zenei irány vette kezdetét. E helyen mindenesetre közelebbről érdekelnek bennünket azon források, melyek a honfoglalás utáni időről nyújtanak adatotokat s egyben az akkori zenei állapotokról is fölvilágosítanak bennünket. Ilyenneraü közvetlen értesüléseink vannak Bölcs Leo feljegyzéseiből (IX—X. század), Anonymus napló- jegyzeteiből (melyekben már hangszerekről is tesz említést) és Gáleotti Bonfini feljegyzéseiből, Mátyás király idejéből. Mindezekből tudjuk meg, hogy a magyarok a honfoglalás nagy tettéről maguk készítettek énekeket. — A hét vezér maga költötte verseiket énekeltették hadi tetteikről. A honfoglalás idejében pogány őseink éneke, vallási szertartásaiknak kiegészítő része volt a tánccal együtt. Ezen pogány szokás rudimentumának tekinthetjük a mai napig fennmaradt népszokást, mint a májusfa, pünkösdi királyság stb. ceremóniáit. Hogy a magyarok őseinek is voltak már táncaik, arra bizonyítékul szolgál az a kürölméuy, hogy mondáikba az ősmagyarok belevitték a táncot, mely tehát előttük nem lehetett ismeretlen. A pogány világ Szent István idejéig tart, ki ugyanis olasz hittérítőket hozat Magyarországba, kik magukkal hozzák a már akkor fejlett greogrián (egyházi) énekeket 8 itt iskolákat alapítanak azoknak terjesztésére. A bárom legrégibb ilyen iskola volt: a székesfehérvári, Csanádi és a győri iskola. Feltűnő az, hogy különös súlyt fektettek az akkori tanulmányok között épen a a grammatical-» és a muaicára. Oka a musica fejlesztésének főleg abban keresendő, hogy a zenét a vallástérités egyik eszközének tekintették. Megjegyzendő, hogy művészi szempontból őseink pogány énekei nagy veszély- lyel fenyegették nemzeti zenénk kifejlődését, mert ezen pogány énekek osak egyszerűen szertartásokhoz kötött éuekek voltak, melyek útját állották egy művészi zenei fejlődésnek. Oly időben voltak ezek még virágzásban, a midőn más nemzetek zenei műveltsége már igen mugasan állott és a mely kultúrát nálunk természetesen csak úgy lehetett megRÖTH SÍ nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a i vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == a F1 (Í1KL3IEZTEXEK ! Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók 1
