Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-04 / 27. szám
ott, a hol kell súllyal, befolyással rendel- . késni. S jóllehet az egész társadalom, , a felsőbb, az intelligens körök szem* I mel látják, érzik, hogy az iparos pálya j ma csakhogy túl nem haladja a bol- j dogulás lehetőségének mértékét a la- j teiner pályával szemben: még is tartózkodók, még is idegenkedök e pályától; attól, hogy lehetőleg jobb képzettségű, intelligensebb nemzedékkel töltsék meg az iparos világot, a munkások osztályát, Azt mondják erre nekem; hja ezer oka-foka van ennek. De, bocsássanak meg nekem, az az egy bizonyos el nem tagadható, társadalmi jelenség, hogy az iparosok hanyatlásának, emelkedésük meggátlásának, boldogulhatá- sok korlátáinak a legfőbb forrása, a legelsöbb oka, hogy önmaguk köréből ki- pusetitották a testületi széliem gyökereit. Hogy a mai iparos osztály nem tudta megérteni, hogy nekie már a kezdetek kezdetén két kézzel kellett volna utána nyúlnia, megragadnia a^t a módot, azokat az eszközöket, a miket nekie az ipartörvény az uj Magyarországban megadott és meghagyott. Hogy ők főleg e mulasztásnak köszönhetik szervezetlenségüket, az uj munkás áramlatokkal szemben váló készületlenségüket. Tekintélyük, befolyásuk sülyedését. A szomorú zülléseket. Az iparos családok gondolkodásának, nevelési módszerüknek, egész erély világfeltorgásuknak összekavaro- dását. És különösen: az ifjúságnak, az uj nemzedékeknek tőlük való, családi tűzhelyeiktől, sokszor gondolkodásuktól való teljes elszakadását Az iparos osztályban ma éppen az hiányzik, ami a régibb mesterembereknek, iparos osztálynak legnagyobb eraje volt: a testületi széliem. Az összetartó, egységes felfogás az egy mindenkiért és mindenki egyért való hatalmas fejlesztő és fenntartó eszmének reálizálása. Hát pedig a testületi szellem nélkül nincs összetartás. Nincs, nem lehet kellő fokú befolyása az iparos világnak a mi társadalmunkban sem. A mely lehet modern, de azért még mindig emberek társasága. Az ember pedig magában, elszigetelve a szerencse karjain ideig-óráig, úgy —- a hogy vívhat ki anyagi és erkölcsi hatalmat, befolyást. Csoportok is. Érdekszövetkezetek is. De a fejlődés törvénye azt mondja, hogy egyes emberek boldogulása, túlsúlya, egyes csoportok érdekszövetkezete (magukban az egyvivásu osztályokban) csak az általánosnak, az összesnek, az egésznek — boldogulása, joga, tekintélyének és befolyásának leigázására, gyengítésére szolgál. — Nem ö nem gyermek 1 Szeretni tud, úgy, mit egy férfi I S ezt neki érezni kell! Ö milyen szép, milyen csábitó I Hu csak egyetlen csókot nyomhatna égő ajkára! — A szerelemnek élni kell A szerelem az élet, az övé csak álom volt! — suttogja tovább a nő. S most elhallgat, s belebámul a lámpa vörös fényébe. A fiú úgy érzi, hogy torkát vasmarok szorongatja. O csak rátekintene, csak reá vetné ragyogó tekintetét... de elfordul tőle... milyen kegyetlen... Ha most elszökne... ki, a frie levegőre .. .'Vagy ha... de nem, mem, még... Valamit mégis mondaui kell. Ez a csend rettenetes, tűrhetetlen. S ő egy szót sem szól... egyetlen Bzót sem. Mpst mégis... feléje fordul... és mősolyog, bűvösen, észvesztőén... — Igen, a szerelem az élet! — suttogja. Mintha a suttogás messze ... messze távolból jönne... Félig itt van, csak a karját kel kinyújtani s megérintheti selymes, illatos haját... A nő karjára könyököl s hosszan rátekint : — Gyermeki Ezer gyöngéd, becéző simogatás, ezer csók remeg ez egyetlen szóban: — Gyermek I Nagy gyermek! S mintegy megnyugtatólag fehér, karcsú kezével végigsimogatja a fiú haját. De az megragadja a simogató kezet, esztelen szavakat mormog és forró, lázas csókokkal borítja a fehér ujjakat... egy ifjú első szerelmes csókjaival. H. Bang. SZATMÁR Papier á Cigarettes r Művészi viszonyok a görögöknél. Irta: Hermann László városi zeneiskolai igazgató. (Folyt, és vége.) VI. Lássuk most, milyen a görög művészember viselkedése ? Bizony a mai kor hosszuhuju, különc művésze örömmel hallhatja, hogy hiúság, szeszély tekintetében a görög művészek közt számos elődje nkad. Csak egy-két példát. Leghiubb művész volt Purrhasios festő. Ez biboröltönyt és aranykoszorut viselt; urany- nyal kivert botja volt s aranyzsinórral fűzte szandáléját. A másik hírneves festő, Zeuxis meg az olympiai játékokon olyan köpenyt 'vett magára, melyre aranybetükkel volt részéve u neve s a/t hirdette, hogy az ő festményeit nem lehet pénzzel megfizetni, azért inkább úgy ajándékozza el azokat. A sértett önérzet példáját nyújtja nekünk Apelles, aki mikor Nagy Sándor nem dicsérte meg lovus festményét, előhozuttu Nagy Sándor lovát, mely rányeritett u festményre. Erre Apelles uzt mondotta: „No lásd I a te lovad jobb műér.’ő, mint te magad la Slrutonikus citerús ugyancsak büszke volt művészetére. Mikor a rhodosiak nem tapsoltuk mindjárt első darabja után, tüstént elhagyta a színházat. A görög művészet megtette hóditó körútját. Nagy Sándor hadjáratai nemcsak a nyers erő, de a szellem hadi utjai is voltuk. Athénből a kisázsiai Ephesosba, Damaskoeba, majd az egyptomi Alexandriába költözött az irodalom és művészet. Róma legyőzte Görögországot katonai hatalmával; de a győzőből a szellemi téren csakhamar legyőzött lett. A legmakacsabb római szellemek lassán- kint meghódoltak Hellas szellemi nagysága előtt s belátták, hogy az ipari műveltséghez a görög kalokagathia, a szép és jó egyesülése is szükséges. Seregestől tódult a görög művész és tudósvilág a földkerekség fővárosába. S ámbár eleinte itt is csak kézműveseknek tartották művészeinket, de csakhamar megváltozott u nézet s nemcsak tenger pénzt fizettek az egyes kiváló művészeknek, de különösen a császárok korában már nagy tiszteletben is részesültek. Julius Caesar Timomakhos festőnek „Ajax és Media0 c. festményéért 400 ezer korona összeget fizetett ; Hortensius szónok pedig 30 ezer koronáért vette meg Kydias egy festményét. Terpnos és Diodoros lantosok a restaurált Marcellus-szinház megnyitásánál 50 ezer korona tiszteletdijat kaptak Vespasanius császártól. Ha eltekintünk a Görögországból elrabolt roppant számú műremektől s csuk a Pompeji s más itáliai városban talált festményeket és szobrokat nézzük, melyeket ott helyben görög művészek alkottak, el kell ismernünk, hogy a görög művészet itáliai földön második otthonra talált. Hozhatnánk még fel számos példát annak igazolására, mennyire műpártolók, nem mondom, műértők voltak a rómaiak s hogy a renaissance férfiúi a görög alkotásokon tanultak művészetet s a világ nagy költői s tudósai belőtök merítették ihletet s tőlök tanultak formaérzéket; de ez már ismertetésünk keretén kívül esnék. A művészetekért tudott lelkesülni a görög ember, meg is becsülte művészeit, de nem annyira munkái, mint inkább jelle- mes egyénisége miatt. Hisz a nevelés egyik eszköze is volt a művészeti oktatás; a grammatika és gymnastika mellett a muzsika is szerepel. Ekkép a hellén, mikorra férfiúvá érett, elsajátíthatta magának az egész görög műveltséget s a nemzeti művészet minden, alakját. Gazdag családok versenyezve fogadták magukhoz az idegen művészeket, kikre- fiaik zenei kiművelését bizták. Perikies pl. Pythoklestől és Dantontól tanulta a zenét, melyben különben minden művelt névre számot tartó görögnek, akár csak az ékes- szólásban,, többé kevésbbé jártadnak kellett lennie. Nálunk is újabban nagyon hangsúlyozzuk a művészi érzék nevelését. Igen helyesen. A műtárgyak eszthetikai minőségét s a szemlélő alanynak egyéni és öröklött ízlését neveléssel befolyásolhatjuk. Meg kell tanítanunk az ifjút arra, hogy ha valamelyi műremeket szépnek talál, meg is tudja benne benne találni a szép tulajdonságokat. „Ha az ifjú keblében sokáig és szabadun mivolt Ízlés lelkének mélységes és lényeges karakterévé, a szép pedig életének folytonos, föl- tétlen szükségletévé válik, akkor valóságos kultusz az. melynek magát szenteli - ..“ akkor fogja becsülni a művészeket és művészetet; ekkor fogja örömét találni a művészet alkotásában és pártolásában. Tanulmányunk kis keretében láttuk; hogyan pártolta a görög művészeit. Vegyünk tőlük példát s akkor majd nálunk is lesz virágzó művészi élet. ■— Kezdődő vakbélgyuladás- nál igyék reggel éhgyomorra fél pohár természetes Ferencz József-ke serüvizet, mely a legbiztosabb és a legenyhébb hashajtó. Kiváló előnye, hogy a gyomorra és a belekre nincs semiféle káros hatással és még napon- kinti használat mellett is kitünően hat. Dr. Landenberger, orvosügyi főtanácsos a stuttgarti Katalin közkórházban, a legkülönnemübb betegségeknél alkalmazva, annak époly biztos, mint, enyhe hatását bizonyítja. Ez utóbbi körülménynél fogva a Ferencz József-viz használata szerinte a beteg oly lobos bántalmainál is megengedhető, melyeknél gy'akran más hashajtók ellenjavaltak. A ki tehát egészségére vigyáz, igyék valódi ferencz József-keserű- vizet, a melyet 35 év óta nagybecsben tartanak a világon. A túlsó kiállításon egyedül tisztelték meg a nagy milleniumi érremmel és egyedül egy legmagasabb kitüntetéssel. A Ferencz JÓ^Sé/’-keserüvizet mindenütt árusítják az összes jobb füszerüzle- tekben és a gyógy tárakban. Apróságok. Szombaton este tartotta Erdélyi Pista 25 éves jubileumát főmérnökségének, de jó reggel volt már, mikor onnan haza kerültünk. — Hát ilyenkor kell hazajönni ?' — kérdi az asszony nyájasan. — Édes fiam, — szól a válasz — 25 évet nem lehet olyan hamar letárgyalni. * No halljátok, — beszéli egy másik érdekelt — ugyancsak harcias volt a feleségem, mikor a Pista banketjéről reggel előkerültem. — Mama, mama, — kezdtem csititani — gondold meg, hogy ma a szatmári békét ünnepük, ne csinálj tehát legalább ma háborút, hanem bizony ennek nem volt sok foganatja, bele telik egy pár nap, mig a szatmári békét mi is megkötjük. * Találkozom Bodnár Gáspár barátommal és megköszönöm peki az iparosok érdekében irt sikerült vezércikket. — A mostani számra is írtam egyet, — mondja csendesen — sőt ha nem haragszol, a következőre is írni fogok. — De hogy haragszom; ilyen ember kellene még vagy három, akkor könnyű munka volna szerkeszteni. <s Lázáriban állítólag jégeső volt vasárnap délután, a mit sokan annak tulajdonítanak, hogy az odavaló lelkész a püspökválasztásra az egyház szavazata helyett a saját tiltakozását küldte be. Ez a hír azonban még megerősítésre szorul. O O * Bögre ur mosolyogva hallgatja egy elkeseredett pasas kifakadását a szivar árának felemelése miatt. — öcsém 1 — szólal meg az öreg — tegyél úgy, mint én. Szivjál szűz dohányt, akkor semmi dolgod nincs a trafikkal. Én felőlem a finánc felfordulhat. ___________________________Demeter. , — Pompás váltósáé. Gyakran megesik, hogy találkozunk hölgyekkel, akiknek arca csodálatosan előnyös változáson ment át. A szeplők, májfoltok, ráncok és mites- serek, melyek régebben szép számmal díszlet- tok az illető hölgy arcán, mine eltűntek mint a kántor. Ha őszinte az illető hölgy, akkor elmondja, hogy arcának ezt a pompás változását a világhírű Földes-féle Margit Créra- nek köszönheti amelynek nemcsak az a főelőnye, hogy ideális széppé varázsolja az arcot, hanem az is, hogy teljesen ártalmatlan. Ára: kis tégely 1 korona, Nagy tégely 2 korona. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Készíti és szétküldi Földes Kelemen gyógyszerész Aradon. HÍREINK. — A szatmári békekötés emléktáblája. A szatmári békekötés emlékére emelt relieftáblát vasárnap d. e. leplezték le a Deák-téri Vécsey házon. A meghívottak közül sokan jelentek meg, kiknek soraiban ott láttuk Dr. Boromissza megyéspüspököt, Dr. Vajay Károly kir. tan. polgár mestert, Benkő József kanonokot, Szabó István pápai praelátust s azonkivül többeket városunk előkelőségeiből. Az ünnepséget a Kölcsey kör rendezte. Az ünnepélyt Dr. Fechtel János alelnök nyitotta meg, mig az ünnepi beszédet Bagossy Bertalan tanár tartotta. Az ő beszéde után hullott le u lepel az emlékműről, mely egy öreg kurucot ábrázol, ki zászlóját lecsüggeszti. Felírás a már ismertetett szöveget tartalmazza. Az emlékmű Pap Aurél tanár s Szklenárik szobrász sikerült alkotása. A záró beszédet szintén Dr. Fecihtel János tartotta. Délben bankett volt a Pannóniában. Ugyanitt említjük meg, hogy a Vécsey ház, mint azt már különben is megírtuk s cáfolat dacára is fentartjuk legközelebb egy consortium tulajdonába megy át, mely az épületet lebontatja s helyébe egy díszes, árucsarnokot fog építeni. — Jubiláló főmérnök. Egész csöndben zajtalanul érte el Erdélyi István városi főmérnök szolgálutbu lépésének huszonötödik évfordulóját. A minő egyszerű, feltűnést kerülő volt Erdélyi eddigi életében úgy köszöntött reá a jubileuma is, tulán ha egy baráti vacsora keretében ki nem pattan, egy huszonöt esztendőn keresztül a város javán becsületesen munkálkodó tisztviselő érdemei még a nap krónikása által sem lett volna megörökítve, már pedig, hogy e határkőnél az elismerésre derekasan reá szolgált, talán bizonyitanunk is fölösleges. Ha voltak mozzanatok hivatali életében, melyek talán kifogás alá estek egyesek részéről, elismerést uyert a szakértőktől, működését megbírálni képes egyénektől, kik alapos kiváló szak- .5 tudással s páratlan becsületességgel vezetett munkájának becsét értékelni tudták'. Ezért nem szabad egyszerűen napirendre térni egy olyan tisztviselő munkássága felett, a ki 25 éven keresztül szakadatlanul dolgozott, hanem fel kell emelnünk az emlékezés szavát s kifejezést kell udnunk elismerésünknek, mert 25 évig eredményesen dolgozni a közönség számára és nem istápoltatni senkitől, az nem kicsi dolog, uz nem adatik meg mindenkinek. Mindnyájan tudjuk, hogy ő nem jutalomért, nem elismerésért szolgált, hanem kötelességből, mert minden beceületes embernek, ki hazáját szereti, a közt szolgálni kell és ne higyjük, hogy csak az a hős, a ki a hazáért a csatatéren vérét ontja, hanem uz is megérdemli az utódok emlékezetét, a ki 25 éven ’■ keresztül becsületes, nehéz munkával dolgozott a közért. Adja a. Gondviselés, hogy sokáig munkálkodhassék még erővel, egész- séggel és mint eddig, olyan eredménnyel a város szolgálatában. Erdélyi Ltván városi főmérnök 1852-ben született s 1886-ban lett Szatmár-Néujeti város főmérnöke. Működése alatt a város - közlekedési viszonyai teljesen átalakultak. Mint a város műszaki ügyeinek vezetője tevékeny részt vett ezekben és mint kezdeményező, részint pedig mint műszaki tanácsadó irányadó szerepet töltött he. A város műszaki ügyeiben történt felszólalásai és egyes kiváló fouto9ságu kérdésekben tett előterjesztései mindenkor megérdemelt figyelemben részesültek. Lapunkat műszaki kér- ‘ désekben gyakran felkereste. A város lejt- mérése és csatornázása ügyében ez irányban tett előterjesztései s munkálkodása alapján készültek el a város csatornázási s vízvezetéki tervei is. — Uj presbiterek. A szatmári ref. I egyház presbiter választása e hó 2-án ren- í des presbiterek lettek : Kótui Pál, Lénárd | István dr., Helmecy József, Károlyi Sándor, ő Tankóczy Károly, Asztalos József, Harcsár Géza dr., Bölönyi László Kercsztszeghy r Lajos dr. Böszörményi Emil dr., Kölcsey János, Asztalos Sándor'; póttagok: Dómján Lajos, Homonnay Pál, Szűcs .Sándor dr. Berky Lajos, Tereh Mihály, Mester Károly, Hadady Lajos dr., Veréczy Ernő dr., Kerekes István, Vajuay Lajos. — A rendes presbiterek f. hó 6-án teszik le hivatalos esküjüket az egyház tanácstermében.-1- RÓth Ferenc törvényszékünk . elnöke, csütörtökön teljesen gyógyultan — ■ visszatért Nagykárolyba. A tszék vezetését azonban csak ősszel foglalja el. — Nyugdíjazás. A kultuszminiszter Lehoczky József, kir. kath. főgimn. tanárt 35 évi szolgálat után nyugdíjba helyezte. A nyugalomba vonult tanár tiszteletére kartársai jun. 29-én sikerült összejövetelt rendeztek a Társaskörben. — Áthelyezés az osztrák-magyar banknál. Tabajdy Lajos osztrák-magyar banki .hivatalnok Kolozsvárról Szatmárra, Vender Gyula Szatmárról Kolozsvárra azonos minőségben áthelyeztettek.
