Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-27 / 26. szám

testület majd mind a két félre, a mesterekre éppen úgy, mint a segédekre, munkásokra nézve megtalálhatja azt a néző pontot, melyen az egyensúlynak, az iránytűnek nyugodnia kell. Szabályozza, visszahúzza azt a rohanó feszültséget, mely a túlzások, a jogos igények, a kizsákmányolások közt most oly esetleges és ötletszerű tért nyerhetnek.

De van még száz más érvünk. Szintén súlyosak. Szintén szembeötlők miket az egyszerű józan ész is átláthat. Miket a gyakorlati élet már megerősített.

Ezek az érvek úgyszólván elsimítják azokat a göröngyöket, melyeket egyesek még mindig ott látnak a megvalósulás utján.

Mindezeket is rendre szedem, széttöröm és megrostálom.

Művészi viszonyok a görögöknél.

Irta: Hermann László városi zeneiskolai igazgató.

(Folytatás.)

v.

A görög nép nagyon megbecsülte nagy költőit és Íróit. Homeros tiszteletére szentélyeket, szobrokat emelt, érmeket veretett. Sopboklesnek szobrot állított a színházban s Antigonéjának óriási sikere folytán hadvezérnek választotta Perikies mellé. Demost- henesnek arany koszorúja, Pindaros vasszéke Delphiben s a delphibeli szentelt lakomákon való állandó megjelenési joga, az a rajongó tisztelettel vegyes bámulat, mely nemcsak az egész görögség, de a külföldi fejedelmek részéről is osztályrészül jutott, nem azt inutatják-e, hogy u görög nép a szellemi harcosoknak teljes tisztelettel adózott P Hu még azt is haljuk, hogy egy Hieron, Di- onysios, Arkhelaos, Nagy Sándor udvarában mily meleg fogadtatásra és otthonra találtak a költők, akkor egyáltalán nem mondhatjuk helyzetüket sem anyagilag, sem társadalmilag utolsónak.

Különben is a hellén nép hozzá volt szokva, hogy költőiben tanítóit ismerje fel. A jó költők hatalom voltak az állambun, a kik pótolták azt, minek a vallás híját éreztette, kifejezői voltak a közérzületnek, kiknek hivatása egész embert, egész életet kívánt. Mig egyrészt a nép hagyományát ápolták s összhangzásba hozták a haludó korral, addig másrészt mint polgárok, mikor ünnepélyek alkalmával bemutatták szellemük műveit, nem lehettek közönyösek az iránt sem, mi üdvös az államra nézve.. Csak természetes hát, hogy kellő tiszteletre és mél- tányolásra találtak polgártársaik közt..

Persze az is megesett a költőkkel, hu nem találták el a közönséggel szemben a kellő hangot, hogy a kitüntetés helyett megbüntették őket. „Egyszer Phrynikhos tragikus költő, Miletosnak, Jonia fővárosának bevételét adta elő, Az athénieket annyira meghatotta az előadás — beszéli Herodo- tos — hogy a költőre bánatpénzt róttak; mert törzsrokonaik szenvedéseit szernök elé hozta; mert visszaemlékezteti őket a perzsa háborúban kiállott szerencsétlenségeikre és szenvedéseikre."

Aristophanes közel 40 évig teljes szabadsággal szatirizáltu gúnyolta és tette nevetségessé Athén szellemi, erkölcsi és társadalmi életét. De egy alkalommal, mikor u nagy Demagog, Kleon gunyolását a végsőig fokozta, az athéni nép mindjárt előadás közben a színpadon megkorbácsoltatta.

A szeszélyes athéni nép méltánytalan bánásmódja több jeles fát külföldi királyok udvarabba kergette. Aeschylos tragikus, mikor észrevette, hogy u jövendő nemzedék szelleme tőle mindjobban elidegenedik s fiatalabb vetélytársa, Sophokles, őt legyőzte, eltávozott Athénből s a syrakusaei Hieron udvarában talált otthont. Euripides szintén elhagyta Athént, mikor látta, hogy nem talál elég méltánylásra. Kefl-e említenem, Pla- tont, Xenophont vagy Aritotelest, kik szintén érezték polgártársaik igaztalan bánásmódját.

Milyenek voltak a szül viszonyok a görögöknél? Vájjon Thália púpjai társadalmilag az ó korban is csak oly kedvezőtlen helyzetben voltak-e, mint pl. manapság vidéki színészeink?

Adataink azt mondják, hogy míg a drámaköltők maguk is játszottak darabjaikban, addig nagy becsülésben részesültek. A színházi karban részt venni dicsőség volt. A salamisi győzelem ünnepén az ifjak kara diadaléneket (paeánt) énekelt az emlékoszlop előtt; s az attikai ifjak közül Sophoklest választották ki arra a megtisztelő szerepbe, hogy e kart vezesse. Kedvenc színésze akkor is volt a költőnek és közönségnek egyaránt. A költők akárhányszor ezek tehetségének és tudásának megfelelőleg írták darabjaikat; a fejlett műizléssel biró athéni közönség pedig élénk fogékonysággal kisérte

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

Í

az előadások menetét; gyakran könnyekig meghatva lapssal, hogy volt okkal adott tetszésének kifejezést; de bezzeg ha rosszul játszott a színész, nem maradt el u dobálás, fütty, kőhnjigálá«, sőt néha még a megkor- bácsoltatás sem. A tapson kívül az első színészt koszorúval és nagy jutulomdijjal is kitüntették. Azt a pár színészt) akikből a görög dráma személyzete kikerült, az állam fogadta fel és fizette is tehetségük szerint.

A nagyobb számú kar és statiszták költségeit minden egyes esetben a gazdagabb polgárok valamelyike viselte. Az ily kijelölt choregos hazafias kötelessége volt a kar tagjait előkészíteni és díjazni, a tanulásra helyiséget rendelkezésükre bocsátani I ennek tartama alatt élelmezni, az előadások befejeztével megvendégelni. Gondoskodott még a kar tagjainak öltözékeiről; fizette a fuvolást, esetleg a tanító karmestert. Az így támadt kiadás nem csekélység volt. Olvassuk, hogy a tragikus felszerelés 4500 koronára .rúgott. Ezt a kiadást később a kho- régrosok fösvénysége nagyon leszállította. Aristophanes idejében a komikus kar beta- nittutása már csak 1500 koronába került.

A görög hép vallásos és állami történetének nagy alakjait tengernyi hallgatóság elé hozza a színpadra. Ott látja lefolyni mindazt, ami neki legkedvesebb és legszentebb. Ezért aztán tud lelkesülni, kiváló színészeit megbecsülni s valósággal vallási gyakorlatot végez, melyre szives készséggel áldoz.

(Folyt, köv.)

Apróságok.

A Chorin jubileumáról hazajövő egyik küldöttségi tagtól a felesége élénken kérdezősködik a menüről.

— Volt ott fiam annyi mindenféle, hogy egyik másikhoz hozzá sem mertünk nyúlni, nem tudván biztosan, bogy miféle.

*

Nagy megnyugvással olvastam el a szivarok árának felemeléséről kibocsálott hivatalos árjegyzéket, a melyből arról győződtem meg, hogy a virzsinia ára csak 1 fillérrel emelődött, holott eddigelé a lapok mindig 2 fillérről beszéltek. Miután én már beleéltem magamat a 2 fillér emelkedésbe, tiszta és világos, hogy én julius 1-től kezdve 1 fillérrel olcsóbban fogok szivarozni, a mi rám nézve tehát megtakarítást jelent. Hanem azért én is csak azt mondom, bogy huncut a finánc.

*

Általános a panasz a nagy meleg miatt és állandó beszédtárgy volt a napokban. Egyebet sem lehetett hallani, mint meggyűlök, elolvadok, csupa lucsok rajtam a ruha stb.

— Ugyan kérem, — szól oda Pumpfi ur egy ilyen panaszkodónak — lett volna csak 3 váltólej ára tn, mint nekem volt, akkor, beszélhetne a nagy melegről.

*

Az elmúlt hét a Zsilinszky fiuk hete volt, az egész ország ő velük foglalkozott. Mint minden szenzációs esküdtszéki ügynél, itt is megoszoltak a vélemények, szombaton azonban a Zsilinszky fiuk is, a közönség is egyérlelmüleg konstatálta, hogy ez a hét rájuk nézve nagyon jól végződött.

*

Kapacitáltak, hogy menjek el a vasárnapi kath. nagygyűlésre, nagyon sok érdekes dolgot fogok hallani, érdemes oda elmenni.

— Megengedem, — mondom az illetőknek — de miután előreláthatólag sokan lesznek, iszonyú nagy meleg lesz s habár szívesen nézem, mikor a szónokok izzadnak, de mint közönség nem óhajtok én is izzadni.

Demeter.

— Egy természeti kínos. A. mikor évtizedekkel ezelőtt a legnagyobb* kórházakban a Ferenc Jó- ZSef-keserüvizzel az első kísérleteket tették és sokoldalú használhatóságát tudományosan megállapították, a londoni „The Hospital Gazette“ a következő véleményt mondta az elsőrangú gyógyásványvizröl:

„A „Ferencz Józsefa keserüviz gazdagabb hashajtó sókban, mipt az összes többi budai viz. Hatása minden alkalommal nagyon kielégítő és használata sokkal kellemesebb, mint más gyógyitószereknél általában.

Természetes, egészséges, tisztitó erejű ásványsók képezik a Ferencz József keserüviz megbecsülhetetlen tartalmát. JE gyógyvíz használata nem jár kellemetlen utóhatásokkal. A valódi Ferencz József keserüviz ennélfogva kényes és ideges természetű betegek részére különösen alkalmas. A jobb füszerüzletekben és' az összes győgytárakban árusítják.

HÍREINK.

Katholikus népgyülés.

A képviselőházban utóbb a kultusz- tárca tárgyalása során felmerült s a kntho- licizmust mélyen sértő beszédek, nyilatkozatok hangzottak el. Ezekre méltó választ adott a vasárnap délután 4 órakor Cecil- ' egylet nagytermében tartott népgyülés, melyen impozáns módon nyilatkozott meg u szabadgondolkozók törekvései ellen a kaiho- likus polgárok tiltakozó szava. A nagyterem 4 órára már zsúfolásig telve volt nagy közönséggel, a dobogón vármegyénk » városunk illusztris alakjai foglaltak helyet. Ott láttuk Dr.' IWomissza Tibor megyés püspököt, Luby Bélát, Szuhányi Ferencöt, bér. Kovács Jenőt, a főpapokat s azonkívül Zboray Miklós s Haller István orsz. gyűlési képviselőket. A padsorokban a kath. előkelőségeket, a vidéki küldötteket. A gyűlés elnökéül Korányi Jánost, alelnökül Horváth Bertalant, jegyzőül dr. Haraäzthy Bélát vá lasztották meg. A gyűlés a Himnusz hangjai mellett vette kezdetét, majd dr. Lengyel Alajos ügyvéd tartotta meg gyönyörű beszédét, melyben Dr. Lengyel Alajos izzó tűzzel és lelkesedéssel buzdította a megjelenteket ' a keresztény katholikus társadalom fentartására, majd a kongregáció meghurcoltatása ellen tiltakozott.' Ratkovazky Pál főigazgató ugyancsak a kongregáció ügyét ismertette s mint arra legilletékeBebb meggyőző beszédben tiltakozott az ellen, hogy a főgimn. tanári kara kényszerítené az ifjakat a kongregációba való belépésre. Az iskola — úgymond tovább — a katholikusoké s ha kell a katholikusok azt teljes erejükkel fogják megvédelmezni. Zboray Miklós derűs, a humor zománcaival bevont csillogó beszédét, valamint Haller István képviselő tartalmas szép beszédét zajos tapssal és tetszéssel fogadta a közönség. Majd Lengyel Alajos terjesztette elő határozati javaslatát s azután a közönség a Szózat hangjai mellett - a szónokok éltetésével hagyta el a gyűlés színterét. A határozati javaslat a következő:

A szatmári katholikus polgároknak junius 25-én tartott népgyülése mélyen áthatva a kereszténységnek államtartó, nem- zetföntartó, háborúinak hőseit és szellemi életünk vezéreit nevelő, történetileg beigazolt és szent vallásunk isteni alapítója ígéretéből vett erejének tudatától:

1. ünnepélyesen tiltakozik azon merényletek ellen, melyekkel a szabadgondol- kozás a törvényhozás házában és a rósz sajtóban az emberiség legnagyobb kincseinek : a vallásos hitnek és életnek, az eszményeknek, a tekintélynek kipusztitására tör. És ellenkezőleg keresztény katholikus hitünk hű önzésében, a tekintély szentifltartásában, eszményeinknek tiszteletében látja népgyü- lésünk nemzeti létünk biztosítékát;

2. tiltakozik a népgyülés azon törekvések ellen, melyek az iskolák életéből a vallásoktatásnak, a vallás-erkölcsi nevelésnek és ezzel kapcsolatos vallásos egyesület teknek kitörlését célozzák, mert eme törekvések egyenesen a vallásgyakorlatnak törvényileg biztosított szabadsága ellen intézett merényletek. A népgyülés minden tagja tudja, hogy az iskola az Egyház gyermeke, melyhez az Egyháznak természeti és történelmi joga van, melyből a vallásnak minél hatalmasabb munkálkodását kiűzni annyi, mint az ifjúságot jellemileg, erkölcsileg semminek és az anarchiának nevelni;

3. és mivel hallatlan merészséggel hirdeti a szabadgondolkozás Istent, KS7^^zat’ hazát tagadó elveit, kimondja a népgyülsé, hogy szükségesnek tartja a katholikusoknak legszorosabb szervezkedését eme romboló törekvések ellen.

— Emléktábla leleplezés. A szatmári béke emlékének megörökítésére Szat- már-Németi sz. kir. város közönsége díszes emléktáblát készíttetett s azt a békekötés színhelyén, a báró Vécsey-ház falába beillesztette. Ezen emléktábla leleplező ünnepélyét a város törvényhatóságának felkérésére a szatmári Kölcsey-kör rendezi f. évi julius hó 2-án, vasárnap, d. e. 11 órakor, a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitó beszéd. Tartja: Dr. Eechtel János ur, a Kölcsey kör ügyvezető alelnöke. 2. Ünnepi beszéd. Tartja: Bagossy Bertalan ur, kir. kath. főgimnáziumi tanár. 3. Az emléktáblát megőrzés végett átadja az ügyvezető-alelnök ur báró Yócsey László urnák, az épület tulajdonosának. 4. Báró Yécsey László ur

Í

az emléktáblát gondozásába átveszi. §. Záró-beszéd tartja: az ügyvezető alelnpk.

— Esküvők. Dr. N:igy Jó-sof rendőr- fogalmazó folyó hó 1-én i-znmb.ton esküszik örök hűséget Fehérgyarmatén Tóth Léül kisasszonynak. Tóth Lijos fehérgyarmat t ‘hitelintézeti pénzfárnok kedves leányának.

Gáspár Ede, a S'.it'm.iri Termény- é< Hitelbank könyvelője ina délután tartotta- esküvőjét Jeremiás Samu földbirtokos leányával, Rózával..

— Katonai szemlék. Ai-löi Van Zsil Arthur Ungvárou állomásozó vezérőrnagy, a 29. dandár panancsnoku a cs. és kir. 5. gyalogezred 8. zászlóalja fölött szemlét tartott az elmúlt héten s a tapasztaltaik fölött teljes elismerésének adott kifejezést.

Lovag Ziegler Alfréd kassai hadtestparancsnok s Pongrác Vilmos az 5. gyalogezred parancsnoka f. hó 26 s 27-én szemlét tartottak | közös katonai helyőrség felett.

— Áthelyezett kapitány. Schulla Ede cs. és kir. kapitány a karánsébesi 43. sz. gyalogezredtől a c-*. és kir. 5. gyalogezred helybeli zászlóaljához áthelyeztetett.

— Adótiszti kinevezések. A kir. pénzügyminiszter ThunhofFer István szatmári . kir. adóhivatali gyukornokot a lőcsei, a ÉpevjeBsy Mór szászrégeni kir. adóhivatali - gyakornokot a fehérgyarmati kir. adóhivatalhoz udótisztekké nevezte ki:

— Változás a méntelep tisztikarában. Stőgermajer Alajos méntelepi százados s parancsnok Budapestre helyeztetett át. Helyét Nagy Aladár százados foglalja el, ki eddig ‘Rimaszombaton állomásozott.

— Berendelés. A debreceni ítélőtábla elnöke Kókay Lajos kir. törvényszéki jegyzőt a kir. ítélőtáblához tanácsjegyzőaek berendelte.

— Igazságügyi kinevezések. Az

igazságügyminiszter tízegedy László s Bakkuy Gyula kir. törvényszéki joggyakornokokat ugyanezen törvényszékhez jegyzőkké, a debreceni kir. Ítélőtábla elnöke Ujfalvy La-' jós zilahi kir. járásbirósági díjtalan, joggyakornokot a szatmári kir. járásbírósághoz segély díj jas joggyakornokká neveztet ki.

— Emlékeztető. A szatmári Kereskedelmi r.-t. hivatalnokai által Tunkóczi Gyula tűzoltó parancsnok védnöksége alatt Tóth Lajos tűzoltó özvegye s ‘árvái javára rendezendő táncmulatság iránt-tekintve annak valóbaD nemes célját —, sikerült a legszélesebb körben felkelteni az.érdeklődést. A délutáni népünnepély kellemes szórakoztatást fog nyújtani változatos programmjával, úgyszintén az esteli táncmulatság. Újból fölhív-, juk e jótékonycélu mulatságon való részi- vételre a nagyközönség figyelmét.

— Művészi hir. Bendiner Heddy, Nándor és.Hermann László fényesen sikerült művészestélyt rendeztek vasárnap este Nagykárolyban, á vármegyeház dísztermében.

— Hangverseny. Benkő Alice, ez a

kiváló tehetséggel megáldott művésznöven- dék, a városi zeneiskola volt kitünővtanit- váoya, jelenlog Hubay mester egyik büszkesége, szombaton f. hó 24-én este fél 9 órakor tartotta önnálló hangversenyét a „Kereskedelmi ifjak“ dísztermében. A fiatul hegedűst, ki a főváros zenei életében már is jó névre tett szert, nagy érdeklődés előzte meg és ez az érdeklődés szép közönséget gyűjtött össze a hangversenyre. Benkő Alice a művészi kvalitások közül a tephnikai tudásnak és zenei jntelligenpiának feltétlenül bírója. Az est fénypontját Baph hirps „Chaconne“-jának előadása képezte volt. Szép vonóvezetése, továbbá tiszta kettős- hangjai, jjerdülékeqy futamai, folyékony arpeggiói osztatlan elismerésben részesültek. Behízelgő melegséggel játszotta tpég a kisasszony mesterének, Hubaynak két aprósái gát. A műsoron többek között még Ernst hatalmas koncertójával is találkoztunk. Az egyes számok között Nueter Elza kisasz- szony énekelt szintén nagy tetszés mellett. Mindkettőjük zongorakiséretet Benkő Miksu látta el. h,

— Felhívjuk an. é. hölgyközönség b; figyelmét a mai számunkban közölt Szőke Ödön d ivatkereskedő hirdetésére.

— Hevesék Nagybányán. Heves B ‘la színtársulata julius hó 4-én kedden kezdi meg egy hóra terjedő szinjelőadásainak sorozatát. Első előadásul a Cigányszerelmet udják.

— Mének osztályozása. Az állami

méntelep ménanyagának osztályozása, illetve selejtezése Szatmár-Németiben aug. 24-én fog megtartatni. A jelzett napon kiselejtez zett, tenyésztésre még használható mének mindjárt a helyszínen eladatnak.

— A legnagyobb fürdőpalota Pöstyénben épült és legközelebb fog üzembe kerülni. 8500 m2 alapterületen létesült világhírű iszapfürdőnknek eme hatulmas intézménye, melyben naponként 4000 ember tarthatja kúráját kínzó köszvénye, ischiasn vagy 'egyéb betegsége ellen. — De ezenkívül 300 fejedelmi kényelemmel berendezett lakosztályt is tartalmaz ez az építmény, mely magyar mérnökök tervei alapján, cjol- gos magyar kezektől készítve utánzásra méltó példát nyújt a külföldnek is.