Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-20 / 25. szám
I TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára; Egész évre . . . e kor. 1 Negyedévre 1 kor. 60 fül. Fél » . . . 3 » 1 Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők: Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-utoa 6. sz, # ♦ Telefon-szám : 73.-<<— HIRDETÉSEK — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek fői. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Felhívás a közönséghez. Városunk polgárságának a gerincét az iparosok képezik, még sincs olyan közművelődési kapocs, mely ösz- szefoglalná, egységes szervezetté tömö- ritené őket, közös érdekeiket felölelné önképző törekvéseiknek tűzhelyül szolgálna. Az iparos olvasókör és iparos ifjak köre két évtized alatt élesztgette, ápolgatta a közösségi szellemet s mivel hazánkban talán ép a mi városunk az, a melyben még nincs ipartestület, ez idő alatt ez a -két kör volt az, mely a különféle szerszámmal dolgozó, de egyforma szívvel érző, gondolkodó ipa rosainkat kebelén egyesítette. Ez a két évtizedre terjedő múlt rakta le a jövő fejlődés alapjait. Bizonysága az elmúlt s némi eredményt termelt busz esztendő, hogy ennek az intézménynek van hivatása. Csak kereteit kell kiszélesítenünk, hogy magába fogadhassa társadalmunknak számbelileg is örvendetesen gyarapodó iparos .filemit.^ .. Hogy eme hivatásának megfelelhessen, a szatmár-németi iparos ifjak köre eddigi vagyonának felhasználásával és nagyobb kölcsönnel uj palotát emel, mely egyfelől ékes jelképe volna iparosaink egységes területi szellemének, másfelől mintegy eszményi család otthon bizalmas, tisztességes' szórakozásra, társalgásra, Önképzésre nyitná meg ajtait iparosaink, kereskedőink, gazdálkodóink előtt. A tömörítés mellett igazi tiszteletre és támogatásra méltó célját képezi az uj otthonnak a különböző ipari szakkörökből, valamint a kereskedelem és gazdászat köréből merített kérdéseknek, felolvasások, szabad előadások keretében leendő ismertetése, így emeli majd polgártársunk szaktudását s fogékony nyA teszi minden szépre, jóra és nemesre. E nemes tervek kiviteléhez azonban a rendelkezésünkre álló anyagi eszközök elégtelenek. A hivatásának és korunk szellemi fejlettségének, kifinomodott igényeinek megfelelő helyiség felépítése s a szükséges könyvtárral és megfelelő berendezéssel leendő felszerelése tetemes pénzt emészt fel. . Bizalommal fordulunk hát-magyar társadalmunk minden nemes szivii tagjához, ki belátja céljaink nagy kulturális fontosságát, hallgassa meg kéré* sünket, nyújtson segítő kezet a mi közös tűzhelyünk felépítéséhez. A közművelődés fejlődése mindnyájunk érdeke! Eredményei mindnyájunk drága közös kincsét képezi. Ma az az igaz hazaszeretet, mely ennek a széttagolt magyar társadalom kulturális egységesítésének szent munkájába olvad át. Ennek a legszentebb érzelemnek nevében zörgetünk a nemes szivek ajtaján. Egyesült erővel 1 . . . A szives adományok a „Szatmári Bank“-ba küldendők, mely adományokat hetenként fogjuk hirlapilag 113 ugfázni. Szatmár-Németi, 1911 május 30. Ferencz Ágoston Tankóczi Gyula titkár. elnök. * Egész terjedelmében közöljük a felhívást, mely közérdekű voltánál fogva megérdemli, hogy mindenki olvassa és az abban foglaltakat megszívlelje. A kitűzött cél, az iparos osztálynak egy állandó otthont teremteni, rászolgál a nagyobb pártfogásra s bizonyára mindenki igyekezni fog tehetségéhez mérten azt előmozdítani. Elismerés illeti azokat a férfiakat, a kik már évek óta törhetlen buzgalom- mai munkálkodnak azon, hogy ez a cél megvalósuljon s bizonyára a társadalom méltányolni fogja a buzgól- kodást és segítségükre fog sietni nehéz munkájukban. Művészi viszonyok a görögöknél. Irta: Hermann László városi zeneiskolai igazgató. (Folytatás.) IV. Görög tudományosság, úgy a mint azt mi érijük, nem volt. Négy fül közé zárt tudóst, kinek élete olvasás és írás közt oszlik meg, a ki a kötelesség teljesítés és a kenyérért való küzdelemben éli le napjait, « görög ember fogolynak, rabszolgának tekintett s foglalkozását a szabadsághoz méltatlan és gyilkoló egyoldalúságnak minősítette volna. Nem a múzsák szolgálata, sem kényszer- munka, sem üzlet nem volt; hanem felüdülés a szabad órákban, mely a múzsák szol-' gáját az állaraférfiu s katona kötolezettségá- nek teljesítésére is képesítette; Csuk a politikai és pártharcok kora téritette el rövid időre a tudományosságot és művészetet ideális céljától. A pénzért tanító sophisták tették a tudományt és költészetet hivatásszerű üzletté I a, mindennapi élettől elválasztott foglalkozássá. De épen e díjazott munkálkodás költötte fél a jobb érzelmű köztársasági polgárokban az ellenhatást 1 a mélységes megvetést, mely már Sokrates | Platon idejében közérzülettó is vált. Platon felfogását szépen tükrözteti elénk ez irányban, amit Kallikles mond „Gorgiasban“ Sokratesnek: „ . . . Aki ifjúkorán túl teljes odaadással foglalkozik a bölcselkedéssel, az oly dolgok tudásában marad tapasztalatlan, melyek ismeretére pedig föltétien szüksége volna, ba derék s tekintélyes ember nevére akar számot tartani. Az ily emberek ugyanis nem fogják ismerni a törvényt, melyek az államban közkeletűek és a kifeTÁRCA. Bakfis-csiny. Irta: Széphegyi Gyula. „Kedves Sándorffi url Én egy fiatal leányka vagyok és tudtára kívánom adni önnek, hogy ön nekem a kelleténél többször jutott eszembe és hogy az ön képéhez igen furcsa gondolatokat szövögetek ábrándos óráimban, önnel együtt rendesen eszembe jut Petőfinek egyik dala, amelyik igy kezdődik: „A virágnak megtiltani nem lehet I...“ És úgy érzem, hogy én is virágzó kikelet vagyok. Hát csak annyi az egész, hogy szerelmes vagyok önbe; de azért ne kacagjon ám, mert én csak nagyon okosan szeretek. Tudom, hogy egy leánynak nem illik szerelmet valluni: hisz máskép a legelső alkalmas pillanutban megfognám a kezét, szemeibe néznék mélyen . . . szenvedélyesen és szépen a fülébe súgnám titkomat. Elég regényt olvasok, tudom ám a módját. De minthogy ezeket a társadalmi törvények szerint ön tehetné velem és én önnel nem: tehát igy okos módot kellett kitalálnom, hogy nyughatatlan szivemen könnyítsék valamit és biztosat tudjak az ön szivének felőlem való érzéseiről. Miért ne vallanék szerelmet, ba azt olyan okosan tudom eszközölni, hogy nem tudja meg senki, még ön sem, ha nincs komoly számítása személyedet illetőleg. Ez a levél géppel van Írva; ezt én írtam, de ön nem tudja, hogy ki és akár falragasznak veheti, engem nem kom- promitál vele. Nos, h a szerelmem viszonozva nem lesz: úgy ón rám szomorú napok jönnek, de bizonyos okaim vunnak azt hinni, hogy ön is szeret engem. Én azonban türelmetlen vagyok és nem várom tétlenül a követke- z,endőket, hanem követelem, hegy uz alább kijelölt módon és időben adja tudtomra, ha szeret és hajlandó nőül venni: unnál is inkább, mivel tapasztalom, hogy titokban több hölgyike szövöget hálót az ön szive ellen... és én bizony féltem egy kicsit I Hanem megjegyzem, hogy nekein csakis igaz szívből való tiszta, salaktalan szerelem kell és inkább fölcsapok a reménytelen szerelőm boldogtalanok közé. Olvasom egész életemben a csalódott poétákat, minthogy az, akit ón ily nagyon szeretek, valamicsoda érdekből vegyen feleségül. Már most gondolkozzék jól. Varázsolja Ö9sze gondolatban mind, ahány leányt csak ismer ezen a vidéken, egy csoportba; azután nézze meg jól mlndeniket, de minden oldalról és gazdagságra, meg szegénységre való tekintet nélkül, de vigyázzon, mert ha máskép nem teszi: magát csalja meg. Akkor válasszon azok közül egyet, kit szive leginkább óhajt és akivel legöromestebb élné le életét. S ha azt megtalálta, akkor a legközelebbi vasárnap délutánján tegyen annál látogatást... és mi kimondhatlan boldogok leszünk, ha abban a lányban e levél Íróját megtalálja. Ezt pedig olymódon tudja meg, hogy az uzsonna alatt, mintha csak szórakozottságból tenné, háromszor megcsenditi villájával a tányért. Akkor, ba jó helyen jár, a leány kétszeri csenditésre felel és ön csak vigyázzon, mert uzsonna után biztosan ulka- lom fog nyílni arra, hogy beválthassa szerelmét a leánynak négyszemközött.., mivel az első szó mindenesetre önt illeti 5.. Ha pedig a leány a csengetésre nem felel, akkor ön eltévedt 69... akkor maradjon minden titokban ; mert ha valakit jobban szeret nálamnál, úgy kész vagyok lemondani önről örökre. Nagyon kérem, hogyha van leány e városban, kit élettársul óhajtana: tegye meg azokat, amiket leírtam önnek. Reményteljes szívvel fogja várni önt a jelölt időben egy maliciózus, de hi ven szerető Kis leányka. Ez a levél, amint egy üde, szép tavaszi reggelen a nyitott ablakon berepült: Sándorffi Kálmán fiatal adótiszt urat éppen ébredés közben találta, amint az álomnak fiatal emberek részére rejtegetett bűvös tündérálmából volt visszatérőben a prózai számadások világába. Hogy mit mondott, mikor vörösre dörzsölt szemekkel végigolvasta azt nem jegyezte fel senki; de önök, fiatal urak, kiket rászorít olykor az unalom nz ilyenszerű igénytelen történetek elolvasására is, tegyék magukévá a dolgot... Melyikük szivében ne volna egy kép, melyhez a gondolatuk is csak imádkozni jár P ... Sándorffi szivének is vala bizony egy ilyen rejtett tündére, tehát nem nagy dolgába került a levél utasítása szerinti válusztás.' Azt a leányt ő, igaz, hogy nagyon messze gonuoiia magatoi; de hat itt nincs szó sem szegénységről, sem gazdagságról. Igazán áldott esze van annak a leánynak, aki e levelet irta, akárki légyen I Ennél tökéletesebb próbát két szív igaz szerelmének kipróbálására a világ összes bölcsei sem találhatnának fól. Egyelőre bánni kezdó, hogy tegnap szerelmet vallott Lengi Tubica kisasszony-1 nuk, akivel úgynevezett „viszontszerelemre“ is talált. De hát a másiknak, az iguzinuk nem mert szólni s pedig magánügyei, meg családjának belpolitikája követelték o minél hamarább elkövetendő házasságot. Különben hát mit tud arról a Tubica, ba ő egy másik leány papáját valami üzleti dologban meglátogatja ?... Ha pedig a dolog sikerül : akkor meg mit bánja ő, akármit mondjon is a Tubica! Úgy sem kérte még meg a kezét. Tehát a kitűzött vasárnap délutánján ünnepiesen kiöltözködve, elment a csillag- szemű Lenke papájához, kinek temérdek eladó bora volt, hogy egy vendéglős rokona számára alkudja le a bort. Erősen tudniillik, hogy az alku nem volt meg köthető, de Sándorffi ur elérte célját anélkül, hogy feltűnést keltett volna valaki előtt. Lenkenek most három leányvendége volt és a négy leány között igen kellemesen telt az idő; vidámak voltak azok, mint a tavasz pucsirtái. Mikor végre uzsonnához ült a társaság, Kálmánnak minden izét villanyozni kezdte az öröm, mert akképen vala rendezve a dolog, hogy éppen Lenke mellé került. No most jön a pillanat fontossága ... Ah nagyválasztéku cipőraktárát hányok a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. =MEGÉRKEZTEK I a tavaszi és a,ári idéajre megreadelt valódi sebevraox és box bőrbSI kész» leggjabb divata tekét« és barna színű art-. és gjnnnek-dpSk I
