Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-24 / 21. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. =*== AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: === Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fUL Fel évre . . 3 » | Egyes szám ára IS » Községek, községi jegyzők ée néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, kővé * lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Marva! Jánas kiayvnyonidája EStvis-ateza 6-ik az. aML = XFILKPOlsr-SSS Am : 7B­A Szerkesztő lakása: Eötvős-utcza 19-ik szám.-— HIRDETÉSEK -------­a ky MaéNrivatalábaa a lagalaaétt árak naltett fWvétetaak. Mj Útiéi ganaond sen 25 fittér -------- Hirdetések díjjal előle fizetendők, —-in i A nép felsegitése. Mióta megváltoztak a szociális és gazdasági viszonyok, úgy a társadalmi mint legfelsőbb kormányzati körök ben is nagy fejtörést okoz kitalálni a leghelyesebb utat a nép felsegitése szempontjából. Amerika és a nemzet­közi szociálisták agitációja, gazdasági berendezkedésünk alapjait megingat­ták. Ma a legkissebb gazdaságban sem gazdálkodnak úgy, mint ezelőtt csak egy évtizeddel is. A fő elv mindenütt az, hogy ihentő.l kevesebb emberi munka erőt, kell igénybe venni. Ezen elv alkalmazásának oka van. Láttuk a nem rég múltban, a töme­ges kivándorlást, láttuk, hogy azon munka-erők, melyek az egyes gaz­daságokat. mintegy fentartották, a kapufélfának sem köszönve, itt hagy­ták. Egy szóval ezen megélhetési'alapot sokan, de igen sokan, elrúgták lábuk alól. És ki álLh atott volna jót, hogy ezen nemzeti veszedelem néni fog még fokozódni is?-----Éhez -képest- rendezkedtek -beraás ala pon a gazdaságok is. Ma rwás ter­melési ágakat folytatnak s lehetőleg gépekkel A gazdaságokból s immár Amerikából is kiszorult embereknek országszerte egész áradata van, akik összetett kézzel tekintenek a bizony­talan jövőbe. Ezen érvényesülni nem tudó tömeg, egyelőre a közre nézve veszélytelen, mivel még tartanak az amerikai garasok. De mi lesz akkor ha sem munka, sem garas nem lesz? TÁRCA. Belsaczár. Heine. Mogorva éjfél iniodenütt. Babilonra nehéz csönd feküdt. Csak a királyi vér vigad, Vihong, lármáz a szolgahad. Zeng a királyi lak odaát: Belsaczár ül ma lakomát. Ügy csillog oly fényes a szolgacsoport, Szikrázó kelyhekbe öntik a bort. S bogy caörren a serleg s a szolga kacag A büszke királynak a dölyfe vadabb. A király arca tűzben ég. . Borban éled a hetykeség. Szivében vak pöffeszkedés láza. Bűnös ajakkal- Istent gyalázza. Böcsmölő szája gőg, indulat. Éljent üvölt a' szolgahad. S a király im kevélyen int. Szolga fút s visszatér megint. Sok drága aranyszer inog a fején, Jehova lakából rablott sok edény. Ez lesz igazi és komoly társadalmi krízis. _ A fejlődő ipar, a belterjesebb gazdálkodási rendszer, igaz, hogy uj foglalkozási terrénumokat is tereint, de korán sincsenek ezen uj foglalko^ zási ágak arányban, a munka-keresők­kel szemben. Az érdeklődő szemlélő máris észre veheti a népnek fészkelödését. Jár-kél, utazik, még három vármegyén is keresztül, hozzá fog akarmiféle munkához, de azért még sincs meg­állapodása. Hol a munka nemével, hol annak hozamával nincsen megelégedve. Hát igaz isi A mi népünk e téren is konservátiv természetű. Amit ősei évszázadokon keresztül müveitek, vérökbe ment. Azt a hajlamot, azt a földszeretetet, még sein lehet, a nép szivéből oly könnyen kiirtani. A ma­gyar nemzetnek, földnjivelö nemzet karaktere volt és amSan is fog meg- maradni. Más kérdés azután, az érzelmi és észszerüségi kérdés. Ezen körülményeket ismerve* ha a népet mégegyszer lábra akarjuk állítani, vissza kell vezetni a földhöz. A föld lesz az, amit én is és velem igen sokan azt hisszük, a megpróbál­tatásokon át esett nép máskép fog már megbecsülni, mint a múltban. A leghelyesebb életelv az volna ugyan, hogy segíts magadon, az Isten is segíteni fog. De ez talán csak mégis egyesekre vonatkoztattható és nem tömegekre. Az egyes emberek is, akik­S a király szilajúl kezébe ragad Egy. szinültig gyöngyöző szent poharat. És mohón fenékig kiissza borát S tajtékzó ajakkal eképpen kiált: „Jehova, lásd, kacag uz ajkam. Babilonnak koronája rajtam!“ A király szörnyű szója el se halt S a szivébe rémület nyilait. Elnémul mindenki, kacaj se cseng, A teremben halotti csend.. A falon mint fehér pergámenen Egy ember-kéz titokba megjelen. És ir, jaj ír az iszonyú kéz. Betűket ir lángból és elenyész. A király merőn ül és fakón. Remeg a lába, két keze ón. S borzongva ül helyén a szolgucsaput. Némán, ül mind ott, hangot sem ad. A tnágusok jönnek. De titok, varázs Marad a lángoló betűs irás. S Belsaczár trónja megdül, inog, Még ez éjt szivébe nyúl a gyilok. Kaczér Ignác. nek némi anyagi erejük van tehetet­lenül állanak a mai birtokbeli viszo­nyok között. Föld nincs eladó. Ha mégis akad itt-ott, nem lehet megkö­zelíteni. Hát a tömegek, melyeknek még pénzük sincs? Peaig élni azoknak is kell. Azoknak sok, sok föld kellene és pedig oly körülmények között, hogy az elvállalt kötelezettségeknek eleget is tudjanak tenni és mégis tudjanak élni. A földre utalt néppel szemben er­kölcsileg igen sokat tehet a müveit kö­zép osztály. Egész erkölcsi befolyását rávetheti az oly egyénekre vagy tár­saságokra, akik megfeledkezve a ma­gasabb általános érdekekről az egye­sek és tömegek tehetetlenségét saját önző céljaikra kívánják felhasználni, leszólhatja, lehuroghatja a nemesen göndolkozó közvélemény, a nép ki­zsákmányolására alakuló nagyobb sza­bású tervezeteket De sajnos ennél az- tán többre nem igen mehet. A nép felsegitésére az állam ha­talomnak kell elöállania, nemcsak er­kölcsileg, de különösen a uy ági lag-- Oly. törvényünk már van, melynél fogva az állam hatalom nagyobb birtok tes­teket örökre megvesz és a nép között hosszabb idejű törlesztésre kioszt. Ez azonban nem elég, mivel ritkán akad­nak nagyobb birtok testek örök el­adásra. A volt kormány gondoskodott bérleti törvényről is. Ezt az ország­gyűlés elébe be Í9 terjesztette. De saj­nos még ez ideig nem lehetett törvény belöte. Pedig a szegény népnek ez kel­Ha visszajönnénk . . Irta: Jávor Bella. Serenáva), aki három évvel fiatalabb énnálam s aki unokatestvérem nekem egy este kunt ültünk a tornácon. Bár nagyon nagy az udvar és sötét, mert körül van házakkal épitve s a sok fáradt ember, hogy pihenőre tér korán, nem hagy világot a házban, olyan komoran mered fölfelé az a sok kőalkotmány. Nem szeretem nézni. Ilyenkor, ha holdas éj van és sok a csillag szívesebben elnézem az eget. Azon az estén a kicsi húgommal ket­ten néztük. A két zsöllét egymás mellé tettük, mi pedig a képtelenségig szorosan átkaroltuk egymást s úgy bámultunk a csillagfényes égboltozatra. Ez estén a hold egészen elbújt, nem láttuk sehol. Csodálkoz­tunk is ezen eleget. — Te — mondom hirtelen Ser .mának — ennek a millió csillugnak rezgő sugára, mintha mind a te homlokodon táncolna. Ilyet még sose láttam. — A tieden is! Mintha aranyzománc lenne rajta. Ezen aztán nevettünk mind a ketten. Olyan különös volt mindén. A fényesség is olyan hókristályos tisztasággal feküdt rá minden parányi fűszálra; a cserjék alatt levő apró, piszkoe-habu állóvizecskékre... | S a kislánykám' aranyhajára .. 1! Megcsókoltam és még szorosabban lene inkább, mint szavazati jog.- Ilyen és ezekhez hasonló intézkedések len­nének képesek a népet a magyar föld rögeihez lekötni és annak szeretetét lelkében • megújítani. Ha a népnek jó dolga vau, politizálás nélkül el is lehet. Az állam hatalomnak kell fe­dezni a dolgozni akaró nép. hitelét. Nekünk már tapasztalatunk van e té­ren. Háromszázezer korona vagyonnal szemben, huszonhárom huszonnégy ezer korona bérleti összeg a tulajdonos ré­széről nem látszik eléggé biztosított­nak. Igen, mert ezen vágyón száznegy­ven család között oszlik meg. Azután nincs közelebbi példa amelyre hivat­kozni lehetne és a mely a siker érde­kében példaadásul szolgálhatna. Szó­val, amit a szegény emberek össze tö­mörülve oly nehezen tudnak előbbre vinni, az állam Hatalom' törvénynyel a kezében napok alatt nyélbe üthetne. A népnek ilyeténképeui felsegi­tése csak úgy bir erkölcsi értékkel is, ha az tényleg anyagi felsegités számba megy,. .., J... ....... A nyerészkedési szempontokból végrehajtott parcellázásoktól, akár örök áron, akár parcellázási rendszeren ala­pulva, Isten mentse meg a szegény népet. Mert ha az a lelkét is kiadja, célt nem érhet el. Legfeljebb azt, hogy ami kis vagyonkája meg van, bele te­metheti ilynemű vállalkozásokba. Ha a nép becsületesen fárad, dol­gozik, elvárhatja, hogy munkája után egy kis könnyebbülést is érezzen. De öleltem tnugainhoz. Mámorosán, szerelmesen, dobogó szívvel ... Ki tudja miért.. . Hirtelen hűs szellő támadt körülöttünk. Ereztem, hogy megremeg a kicsiny leány. — Te félsz — nevettem — édes kis bohó. Fázol is. Nahát ölelj meg szorosab­ban, meg itt a jó meleg sbawlom betakar­lak, csak maradjunk még. Ne feküdjünk még le. Meglásd valami rendkívüli fog történni. — Próféta-kisasszony — gúnyolódott kedvesen a kis húgom — meglássuk azt a rendkívülit. 0 ugyanis arra goudolt, hogy a szom­széd udvarból várom a csodát... Igazság, hogy más este is átjön s most a gardedám gúnyolódik. De milyen jól is tudnak ezek a bakfisok tettetni... — Ma este Dem az... te kis rossz- nyelvű... Érzem, meglásd. Légy csöndben, nehogy eloszoljoo ez a meleg, könnyű párá­zat a hangodból... Csodálatos este. Figyelj édesem ... Hát néztük a mind gyakrabban ki- gyuló fényességeket, káprázó szemmel, raeg- ittasulva a gyönyörű tüneménytől, boldogan, lélegzetvétel nélkül. Soha ennél bűbájosabb éj. Csak a félhold ezüstösen fehér fénye hiányzik. A hidegsége; igy túlzottan csil­logó és meleg minden. . — Nézd, nézd csillaghullás I — kiál­tottam eltelve a gyönyörűségtől *— és most, visszaröpült a helyére... nézd, most a szomszédba megy ... táncolnak, milyen ujjongó kedvük van! Lásd ez a poezis ! szeretnék Köztük lenni! Egy angol gyárosnak a maradékjait 60% árengedmónynyel vettem meg. Ezen vételben vannak feltűnést keltő szép férfi- és nöi-szövetek, kiváló finom minőség ben, mindenféle méretekben. Ajánlom ezen kivételes alkalmat el nem mulasztani. WEISZ GYULA SZATMÁR Deák-tér 21. szám. 1-12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents