Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-26 / 17. szám

párt jelentőségét s kéri, hogy K eresz tszeg h y t, u párt kipróbált harcosát, ki a város érdeké­ben már eddig is sokat munkálkodott, kiáltsa ki képviselőjelöltnek, mely viharos éljenzés közben meg is történt. Dr. Keresztszeghy a nemzet létérdekei felett való küzdelemben kötelességének tartja meghajolni a párt felszólítása előtt s kéri, hogy tartsanak össze, mert az összetartásban az erő s csuk ez esetben lehet győzelemre kilátás, majd kitér Kelemennek a független­ségi s 48-as pórt csütörtökön tartott beszé­dére s különösen azon részére, mely a választójog kérdésével foglalkozott. Újból köszöni Tiszának, hogy megjelenésével nyo- . raós jelentőséget s színezetet adott s a párt nevében hálásan megköszönte neki megjele­nését és beszédét. 5 óra volt. mikor a jelen- tőségébén messze kiható közgyűlés véget ért. Tisza István gróf gyűlés után látoga­tást tett dr. Boromisza Tibor megyés püs­pöknél, kit azonban bonn nem talált, mivel a püspök ez időben a zárdái ünnepségen vett részt. Azonkivül látogatást tett Csaba Adorján főispánnál s dr. Vajuy Károly pol­gármesternél. Mindhárom utat gyalog tette meg s úgy ez útjában, mint az e.g;‘ész itt léte alatt rendzavarás nem történt. A lakoma. Este fél 8 órai kezdettel 350 teritékü lakoma volt a Pannónia éttermében.' Annyi volt a résztvevők száma, hogy az éttermen ki vili a külön szobákban s a tánchelyiség cukrázdújában is helyeztek el terítékeket. A lakomán vidéki földbirtokosok s küldött­ségek, s a bandérium tagjai vettek részt. De legnagyobb zömét a szatmáriak adták, kik tekintélyes számban vonultak föl. A banketten dr, Keresztszeghy Lajos mondta tíz első pohárköszöntőt s titánná Tisza gróf váluszolt s poharát Szatmári város polgár­ságára üritette, Különösen nagy sikere volt dr. Fechtelnek, ki lendületes szép beszédet mondott. Az est szónokai azonkivül György Endre volt földmivelésügyi miniszter, dr. Iluiitz Jenő, Szilágyi László, Hehm-czy József s dr. Vajay Károly voltak. Az ünne­pelt gróf a legkedélyesebb hangulatban vett részt a banketten. Este a 10 órai Budapest felé induló személyvouattal Tisza István gróf elutazott városunkból. — Papirberakónak egy 13 — 14 éves leány, fizetéssel, e lap nyomdájában fel­vétetik. veszély érzetének miatta még szorosabban r igaszkodnak ahhoz a fészekhez. Hogy az anya, a Csóré, sokáig el se hagyta a kis házat. A napi eleségért az apa, a Füstös szállott ki a nagy légürbe. Hogy valahogyan abban a fészekben cl ne aludjék az élet. Ott azokban a tojá­sukban. Gonosz, kíméletlen kéz meg ne ra­bolja a puha, pihe fészket. Össze ne törje uz élet burkát. Idő előtt szét ne zúzza. Az éle­tet. A nemzedéket. A jövőt. Édes jó Istenem! Ez a kis suhanó, gyönge madár, mily ösztönnel, mily csudás gonddal van rajta, hogy fiókjaiban az ő életük folytatódjék. Hogy azokból a tojásokból minden, de minden egyes-egyes kicsike fecskefiók feltámadjon. Életre keljen. Egyetlen egy se maradjon el. Mily csudás aggódás! Mily gyönyörű reménység 1 Hűség. Büszkeség ! Es az emberek. A modern emberek, csa ládok. És az a nyák egyike. Sokja-másikja! Oh be nehéz erről u titkon sandító, sokszor - tragikus végű családi jelenségről Írni, beszólni. Be nehéz elhinni. Ha nem merednének megrázó következményei a tár vadalom elé: talán nem is hihető. Pedig igaz. Hogy vannak anyák, ukik boldogtala­nok, mert élet szendereg méhükben. Akik átkozzák sorsukat, hogy megint oda lesznek láncolva a bölcsőköz. Az uj csecsemőhöz.. . 1 családi fészekhez. Akik... De ne- többet, I Szemeteket — asszonyok, férfiak ves­sétek reá 1 kis fecske fészekre. És tanulja­tok tőle. És lássátok meg, szemléljétek gyö­nyörű példáját nnpról-napra annak, hogy miképpen kell élni a boldog hitvesi sze­relemben ... 8ZATMÁR ÉS VIDÉKÉ. SZÍNHÁZ. Hm A kuruzsló. Földes Imrének meg van hozzá az ér­zéke és jó szeme, hogy u mai magyar élet­ből vett izgató, de mindnyájunkat egyformán érdeklő kérdéseket visz a lámpák elé, hol a katonavilág osztrák szellemét, hol a cifra úri hivatalnok-élet rettenetes nyomorúságait, a buruzslókban pedig a tudós orvosvilág némely rejtelmeit feszegeti, egy karakterisz­tikus diploma lopással. Jelen drámája színién érdekes meséjé­vel köti le a figyelmet, drámai lüktetése fölizgatja érdeklődésünket és sok aktuális vonatkozással is kavarja az indulatokat. Meséje egy újság riport. Tordai Dezső egy nagytehetségü, de nagyon s/.cgény fiú, hogy éhen no halljon, mire megkapja a diplomáját, kenyérre valót lop, börtönbe kerül és soha többet nem jut-' hat a diplomához. De az ambíció égeti a nagyeszű fiút, megszerzi elhalt barátjának diplomáját s annak neve alatt szédületes karriert fut be. Fiává lesz özvegy Horváth- nénak, a mi vagyont szerez, mind ő neki adja, de a szive vérzik ebben a játékban: szerelmes a barátja húgába, a kit soha ma­gáévá nem lebet, mert ezzel leleplezné ön­magát. A főváros legelőkelőbb szanatóriu­mának élére állítják, egyetemi tanár lesz, beválasztják az Akadémiába s nevét egy. korszukos fölfedezése révén éppen most ké­szül szárnyára venni a világhír, a mikor egyszerre csuk váratlanul bekövetkezik a tragédia : leleplezik. Akármilyén lángeszű tudós, ezrek életét mentette meg és' száz­ezrekét adná vissza nagyszerű fölfedezésé­vel, a mely évtizedekkel vinné előre az orvosi tudományt: mégis szédelgő, mert nincsen diplomája. Nem orvos, csak kuruzsló. Nincs kegyelem! — kiáltja a szenzáció lá­zától ittas közvélemény, de kiáltja főleg az irigységtől dühöngő diplomás világ, nem nézik az emberben a tudóst, vad káröröm­mel csapnak le a prédára, hogy megsemmi­sítsék azt a sarlatánt, uki többet mer tudni náluknál. De ki az igazi sarlatán: az-e, a kiben megöli a tudóst u diplomanélkülisége, vagy a ki a diplomája vastag bőre mögé' rejtegeti tudatlanságát és igy csalja a vilá­got a tudományával? A leleplezett „kuruzs- lót“ még azok is megkövezik, a kiknek ő mentette meg az életét s hogy teljes legyen a tragédiája, végül nőm is a börtön elől kell szöknie, hunem azok elől, akik most nz életük mellé a pénzüket is visszakövetelik. Földes nem sétál a felhők között, igén véres igazságokhoz nyúl itt-ott; izgalmasan fölépiti a drámáját, de hol a nyelve hagyja cserben és frázisokba téved, hol meg az in-, vcnciója apud ki és ilyenkor nemcsak erő­szakolt, de néhol szinte komikusán hat a legkomolyabb jelenet. Az első s kivált a második felvonás igen jó — de nemcsak a hatásos jelenetekben, hanem epizódokban is.> Az első felvonásban kedves a két barátnő sziluettje, a másodikban pedig a szanatórium várótermének közönségét figurázza ki mű- lattatóun, az izgalmas végjelenet itt sem tévesztette el hatását. A hurmadik felvonás, amelyben igen sok a naivitás, kevésbbé sikerült. És még valamit. Regényben is, szín­darabban is, az írók újságírókat szerepel­tetve, annyira valótlanul festik az újságírót, mintha soha életükben sem láttak volna. Ez. alkalmasint azért van, mert nem olyannak, festik nz újságírót, a milyennek látják és láthatják, hanem a milyennek festeni szo­kás. Valaki egyszer csinált egy rossz klisét, az újságíróról é azóta ezt u klisét tördeli be majd miudenik szerző. Ilyen a Földes Imre által rajzolt újságíró is. Az előadás a szokott nívón mozgott. A főszerepet | jutalmazott Szilágyi adta helyes felfogással. Hibája, mint rendesen a szerep nem tudás. Czakó Mici, Aitncr Ilka, Moluár, Gömöri voltuk még uz est sikeré­nek részesei. Sok derültséget keltett ifj. Baghy, különösen Somogyi az pjságiró sze­repében, ki egy helybeli lap szerkesztőjének jól sikerült maszkját öltötte magám. A direktor jó szolgálatot tett, hogy szezon múlása idején ily értékes darabbal két jó estét szerzett a szatmári közönségének * Heti műsor. Kedden Aitner Ilka bucsufellépléül: „Izráel“. Henri Bernstein sensatios színmüve, ez idényben először kerül színre, (páros) — Szerdán délután a karszemélyzet jutalomjá­tékául — mérsékelt helyárakkal — a «Ta­tárjárás“ operette, este Somogyi Károly ju­talomjátéka „A Bazilovits cég“ Dénes Sán­dor és Somogyi Károly mulattató revüje ke­rül bemutatóra, melyhez a zenét Buries Gyula színtársulatunk kedvenc baritonistája irta. (páratlan) — Csütörtökön utolsó előtti elő­adás, H. Bállá Mariska búcsú fellépte „Tiszt urak a zárdában“ Varney bájos melódiáju operetteje lesz a műsoron, (páros bériéi) — Pénteken utolsó előadás mérsékelt helyárnk- kal „Az iglói diákok“ rendkívül mulattató diáktörtóuet. Apróságok. — Uram ! egy lejárt ember vagyok, kérek egy kis segítséget. . — Barátom I ha maga lejárt, akkor menjen a közjegyzőhöz, hogy megóvatolják. * Tisza Kálmán jelenlétében beszélgettek annak idején a gróf Zichy JeDŐ adományá­ról, a ki képtárát Budupest fővárosának aján­dékozta, a mire Mikszáth Kálmán megje­gyezte, hogy' ez csak annyi, mintha ő a fő- vánosnak egy szivart ajándékozna. — Igaz, — szólal meg Tisza — de hát Kálmán fiam, adtál te valaha egy szi­vart a fővárosnak t Ez jutott eszembe, mikor Kelemen be­szédjét olvastam, melyben Domahidy Pista bátyánknak a haza oltárára letett adományát kifigurázta. * — Micsoda? te el sem mentél Tiszát meghallgatni ? — Barátom! mikor a lapokban nupról- nupra olvassa uz ember a sok szerencsétlen­séget, u mit a fegyver idéz elő, C9ek nem megyek oda, a hol annyi fegyver van. * A bevonulás alkalmával több olyan bundérislát K-betctt látni, a ki a Jusih be­vonulásakor is szerep-lt. Egy ilyentől meg­kérdezte valaki, hogyan lehetséges ez a két­féle baridérÍ8taság. — Nem kétféle az uram, válaszol a kérdett — hanem csak egyféje. Itt is, ott is, fizettek érte, hát mért ue mennénk ! * Egyetlen egy záptojást hajítottak, de az se talált. Valami szerencsétlen asztalos segéd, a kit akkor csiptek nyakon, mikor a másodikat is el ukarta hajítani. Tennc.-'zeto- sen bekísérték, stb. stb. Mi történt vele nem, tudom, de bogy holtanapjáig nem fogja el­felejteni a gróf Tisza István szatmári br- szédjé1, bárha nem is hallotta, az több, mint bizonyos. * — Hát aztáD, Varga koma, ki a vivát? — Korai a kérdés,' iuslálotn aláson, nem b bet még rá felelni, mert a 'feleletnek némi előzményei vaunak. Demeter. A párisi orvosi akadémia vizsgálata szerint a magyar Ferencz JÓZSef-kesérüviz „hashajtó sókban különösen gazdag“. Egy berlini világhírű tudós kijelenti, hogy a Ferencz József-vizet. gyakran rendeli, „mindig megfelelő biztos sikerrel“. London egyik legkiválóbb vegyésze megállapítja, hogy „a Ferencz József-viz a legerősebb az összes Angliában árusított keserüvizek között“. Még Amerika egyik leg­ismertebb orvosi szaklapja is konstatálja, hogy a valódi Ferencz József keserüviz használata Ameriká­ban „kitfiéletes hatása miatt az utóbbi években különösen előtérbe nyomult“. HÍREINK. Gör. kath isteni tiszteletek sorrendje: A szatmári gör. szert. kuth. egyház­ban a húsvéti istentiszteletek sorrendje a kö­vetkező : Nagycsütörtökön d- e. 9 ómkor N. sz. Vazul miséje' vecsernyével, d. u. 6 órakor a nagypénteki utrenia Jézus kínszen­vedéseinek emlékére. Nagypénteken d. e. 8 órakor királyi imaórák, mise nincs d. u. 3 órakor nagy vecsernye, körmenet beszéd. Nagyszombaton d. <i. 9 órakor N. sz. Vazul miséje vecsernyével. Husvét vasárnap: éjjel 12 órakor körmenet, feltámadás, d. e. fél 8 órakor nagymise, pászkaszentelés, d, u. 3 órakor nagy vecsernye, beszéd. Husvét hétfőn : reggel fél 7 órakor utrenia, 9 órakor nagy­mise, beszéd, d. u. 3 órakor nagy.vecaernye. Husvét kedd: d. e. 9 órakor nagymise, d. u. 3 órakor vecsernye. A szertartásokat végzi és prédikál Hubán Gyula esperes-lelkész. A Németi-részi gör. katli. templomban. Nagycsülörtökön délelőtt 9 órakor tíz. Bazil mise vecsernyével, d. u. 6 órakor az Ur Jé­zus kínszenvedéséről szóló 12 evangélium ol­vasása. Nagypénteken d. e. 9 órakor királyi ima órák, d. u. 3 órakor vecsernye, az Ur Jézus temetése, Szent beszéddel. Nagyszom­baton d.- e. 9 órakor Sz. Bazil mise vecser­nyével, éjjel 10 órakor feltámadási szertartás. Vasárnap reggel 6 órakor a huszvéti elede-, lek megáldása, alkalmi beszéddel, d. e. 9 órakor, ünnepélyes Sz. mise szent beszéddel, d, u. 3 órakor esti istentisztelet. Hétfői:: husvét máeodoapjáu 7 órakor reggeli isten- tisztelet, 9 órakor nagy mise Sz. beszéddel, azután kivonulás a Perényi utcai temetőbe uj kereszt és a vetemények inegáidásáni, d. u. 3 órakor esti istentisztelet. * — Első áldozás. Kedves ünepély volt vasárnap reggel 7 órakor a székesegy- házbun E nap reggelén 65 zárdái növendék s 41 fiunüvendék járult a sx. gyónás és ál­dozáshoz s ujitotta meg fogadalmát a kereszt­it útnál. Ünnepélyes sz. mise után a fiuk Hehelein pruelátus kanonoknál, ti leánykák a zárdában megvendógeltettek s mindkét helyen a nap emlekére ajándékot kaptuk. — Hieronymi szatmári útja. Hieronyrai Károly kereskedelmi miniszter f. hó 22-én este Técsőről Budapestre utazott- A pályaudvaron Csabit Adorján főispánnal az élén számosán fogadták. A főispán beszéd­del üdvözölte a minisztert, mire a miniszlei- vála»zában küzdelemre s kitartú-ra buzdí­totta u jelenyoltakut. A miniszter különben megígérte, hogy május hó folyamán Sztit- ínárra érkezik Keresztszeghy Lajos támo­gatására. — Érdemrend feltüzés. Emliteitük, hogy O felsége Varjú Sándor 5. gy. ezred? beli századost kiváló szolgálatai elismerésül a „Signum' Luudie“ érdemrenddel tüntet te bi. Az érdemrend ünnepélyes átudásu szom­baton d. e. 8 órakor ment végbe a Ferenc József laktanya udvarán s az összes tisztek s a legénység jelenlétében Albin elit Henrik őrnagy t űzte föl azt a kit -öntetett százados mel­iere. Délben a tiszti étkezőben az ünnepelt tiszteletére fényes lakoma volt. — Gyémánt mise. Hungrédcr György sz. sz.- ülnök, c. kanonok felsővÍ9Ói róm. kuth. plébános ma tartja nagy ünnepségek közölt gyémántmiséjét.' .... — Szerdahelyi Ágoston balesete. Szerdahelyi Ágoston vetési földbirtokost a napokban a város határába szerencsétlenség érte.- Lovai, a melyet maga hajtott, meg­bokrosodtak. Szerdahelyi lebukott a kocsiról, Folytatás a mellékleten. Az orvosi kar által aiánlva. Gümőkór (tüdőbajok), légzőszervi bán- talmak, szamárköhögés, influenzánál. 1. A ki hosszú időn keresztül köhögés bantalmalban szenved. 2. Mindazok,J<Tk gégehurutban szenved­nek, Sirolin „Roche* által rövid időn belül meggyógyulnak. 8. Asztmában szenvedők már rövid hasz­Ki használjon Sirolint? na lat után lényeges könnyebbülést .éroznek. 4. Skrofulns, mirigyduzzadásos, szem- és orrliumtos gyermekeknek rendkívül fontos szór a Sirolin. L". A táplálkozást nagyban elősegíti Csak eredeti csomagolású SIROLIN „Roche“-1 kérjünk és pótszereket határozót» tan nt sitsunk vissza F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). ~ Grenzach (Németország);

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents