Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-12 / 15. szám

8ZATMÁR is VIPEKE. fegyelmi vizsgálat szüksége sem forog fenn. A közgyűlés ily értelemben határozott. Jelenti továbbá, hogy Grósz tanár felmondás elleni felebbezését a választmány elutasította, a közgyűlés ezt is vegye tudomásul. Ily körülmények között a zeneiskola úgyszólván tanár nélkül maradván, nem volt mit tenni, mint a hegedütanszakot beszün- tetni s annak betöltését 1910. szeptember 1-re halasztani, mert évközben a hírneves tanárok már álláabun vannak, így oly tanárt, ki a zeneiskola hivatásának teljesen meg­felelne, megnyerni nem igen lehet. £2 sajnálatos körülmény arra indította uz igazgató tanácsot, hogy a választmány megerősítésével a zeneiskolát uj alapra fek­tesse s azt újonnan szervozze. Dr. Szendi Árpád országos zeneegye- sületi igazgató jóabaratu támogatása mellett sikerUlt is 1910. szeptember 1-re a pécsi zeneiskola országos hirü igazgatóját Kürsner Manót az iskola vezetésére megnyerni, kiben nagy garanciát lát ubban a tekintetben, hogy művészi rátermettségénél fogva a zene­iskolát a régi jó hírnévre emelje, ki maga is nem'csak a hegedd mestere, hanem szer- ' vező képessége páratlan. Erre elég bizonyi- ’ ték a pécsi zeneiskolának országos hire. A sikerben nagy részese és segítségére van ueje, ki valódi zongoraművész s e mellett iskolázott hangjával, megnyerő modorával, tanulságával s képzettségével társadalmi életünkben is előkelő szerepet fog betölteni. A közgyűlés igaz örömmel I egyhangú lelkesedéssel vette tudomásul az elnöki jelentésben foglaltakat, mert ezáltal a zene­iskola jó hírnevének visszaállítását s annak oly alapokra helyezését látja, mely kizárja jövőre a múlt évben történteket. A számvizsgáló bizottság jelentése után a •közgyűlés a pénztárnoknuk a felmentvényt megadta. Majd következett a tisztujitás. Dr. Vajai Imre úgy a maga mint tiszttársai ne­vében lemondván, a kor elnökséget Dr Va­jai Károly vette át. A kor elnök vezetése mellett megválasztattak elnökké: Dr. Vajai Imre, alelnökké: Dr. Fechtel János, titkárrá: Ferencz Ágoston, pénztárnokká; Márton Lá­zár, ellenőrré: Markos Imre, ügyészé: Dr. Antal Sándor, gondnokká: Berey Károly. Választmányi tagok lettek: Dr. Vajai Károly, Kőrösmezei Antul, Balogh József, Uray Géza, Dr. Török István, Dr. Tanódi Már­ton, Ocsvár Rezső, Ferenczi János, Hujdu Károly, Litteczky Endre, Csolosz Pál és Sárkány Dániel mint régi választmányi ta­gok. Tekintettel azon körülményre, hogy a zene iskola újjá szervezése folytán szüksé­gessé vált, a választmányi tagoknak társa­dalmi életünkben tevékeny szerepet játszó uj tagokkul való kiegészítése, a közgyűlés ak­ként határozott, hogy a választmányi tagok megdicsértetett; írjanak mentül hamarább és ha lehetséges ezekben a napokban, sőt még ezen alkalommal is lehetne tüstént kül­deni választ, akár németül, akár magyarul, kívánt hu megegyeznek kivánataimraal. Családjok környül állásairól, valamint én Írtam, ’s kivált leányáról, hogy tudjam magamat mihez tartani ’s ne kéntelenittessek uzt gondolni, hogy levelemmel megbántot­tam, a mellyel inkább önöket egész család- jókkal tisztelni akartam. Tudják meg továbbá, hogy az én ki vánatom nem egyéhb, mint a magam ’s önök testi ’s lelki boldogságuk eszközlése, amit is kívánva ’s mindnyájok, különösen kedves Leányát ’s nevelőjét v. barátnéját, leányának önök után kedves Szülők tisztelve ’s soraikat miudnyájoknuk mentül hamarább elvárva, maradok NVárad. NKútutcán 136-dik szám alatt, vugyis balkézéül a negyedik háznál érdemek szerinti tisztelőjük ’s jót akarójuk Keresztury Károly m. p. Álljon elő az a mai ember, aki őszin­tébb, mint Keresztury Károly urunk- bátyánk volt. A kondorost kúria őszbe borult gaz­dája tudja a levél folytatását is. Fahegybe ért a nap, mikor a sárga papiroson írva levő levelet elolvastam. — Emlékeim egyik legbecsesebbjé, — mondta az öreg ur, nmikor a levelet fen- hungon elolvastam. Majd folytatta: számát 4 uj taggal kiegészíti. Erre egyhan­gúlag Dr. Fejes István, Dr. Lehóczky János, Dr. Damokos Andor • Mándi Bertulan vá­lasztattak meg. Dr. Vajai Imre a bizalmat az újonnan megválasztott tisztikar nevében megköszönte. Bakcsy Gergely és Novák Lajos számvizs­gálóknak is a múlt évi tevékeny munkálko­dásukért jkvi köszönetét szavaztak. Az indít­ványok során a közgyűlés elhatározta, hogy az államsegély megadása s a városi segély felemelése végett a szükséges lépéseket meg­teszi mert az újjá szervezés az iskolára na­gyobb anyagi terhet ró. . Népkonyha. A tavasz beálltával megszűnt szegé­nyeink részére a téli ingyen élelmezés u nép­konyhán. Időszerű tehát hogy ez utón is hálás köszönetét mondjunk mindazoknak akik ado­mányaikkal tették lehetővé a megdrágult élelmi szerek idején is a számos szegény csa­lád és árva iskolás gyermekek élelmezését. Különös elismeréssel és nagyrabecsü­léssel kell megemlékeznünk u köoyöradomány beszedése körül nagy fáradsággal és eredmé­nyei eljárt- hölgy bizottságról és hálánknak kell kifejezést adni úgy a városi tanács ke­gyes támogatásáért, pénzintézeteink jótékony adományáért és a Neuschloss féle fürészgyár tűzifa segélyéért. Szegényeink nevében is mindezeknek együtt és egyenként valamint a helyi sajtó jóakaró támogatásáért a midőn köszönetét mondunk kérjük a jövőben való kegyes tá­mogatást. A népkonyha vezetősége. SZÍNHÁZ. Éduáról. Deák Ferenc eredeti törté­nelmi színművéről sok irni valónk nincs. Jó- ravaló ambícióval megirt jambuso9 darab, amely azonban lendületes stilusa miatt in­kább könyvdráma, mint színpadi munka. Azt az egy színházi estét mindamellett megérde­melte. A szerző nemkülönben azt a meleg tüntetést, miben a közönség részesítette. A füst, Kaczér Ignác verses vígjátéké április 2-án került színre pompás előadás­ban. Aitner Ilka kitűnő Klára volt, s Her­ceg nagyszerű nemzetes. Somogyi kalundor- ját maga a szerző se gondolta el tökélete­sebben. Sípos Kakukfulvy bárót alakította sokat érő nyegle fölfogással. Wirth Sári bá­jos volt és stilszerü, Barics kurucos Virág­— Szegény Károly, elmúlt már régen, a hitvesével együtt. Példás családi életet éltek, sokat tanultam tőlük. Es mintha megelevenedett volna az öreg ur előtt a történet, önkéntelenül be­szélte : — öregségére szegénységbe jutott Keresztury Károly. A bét hat napján kora reggeltől késő estig dolgozott, a vasárnap felét is munkában töltötte. Csuk a vasárnap délutánja volt az övé. Akkor kiült feleségé­vel a kertbe. Egymás mellett ültek és dél­től estéiig beszélgetlek. Gyermekeik körü­löttük játszadoztak, gondtalanul, a két öreg pedig szerelmesen beszélgetett. Hogy miről, mit, az Isteu tudja, de nagyon ol tudtak beszélgetni déltől késő estig. A példás családi életet élt K reszlury Károly még 1849-ben megkapta a leányt. Nem is kellett Szatmárott letelepednie, a füstfaragó mester elküldte vele a leányát Nagyváradra, a Nugykut-utca 136. számú bázba. A királyi biztos jóvoltából tablabiró lett Keresztury Károly, később meg szegény ember. De szegénységében is megmaradt igaz, őszinte embernek, amilyen kevés van manapság. Leginkább bizonyítja ezt leánykéi;ő levele, amelyből sok őszinteséget meríthet a mai házasulni vágyó fiatalság. A Keresz­tury Károly őszinteségéből egy kicsike rész rá is fér a mai nemzedékre. JR. P. énekét, melynek zenéjét ő maga szerezte a szerző szövegére, többször megismételtette a közönség. Jó volt Molnár, nemkülönben Rónai is. Bájosan mondta el a prológot Gömöri Vilma. A szerző koszorút és pálmaágat kapott. A Basilovics oég. A színházi évad utolsó hetében a juta lomjátékok legutolsó soróban lesz a szatmári színtársulat kedvelt tagjának, Somogyi Károlynak u jutalom- játéka. Somogyi u Basilovics cég cimü há­rom felvonásos, dalokkal és táncokkal tarkí­tott színházi revueben lép föl, melyet > z al­kalomra irt a jutalmazandó és Dénes Sán­dor a „Szamos“ szerkesztője. A revueben szerepelni fognak az idény összes, nagyobb sikert elért darabjainak főszereplői ■ és előa­dásában majdnem az egész társulat részt vesz. A darab zenéjét részben az ismertebb darabokból összeállította, részben szerezte Buries Gyula a társulat jeles zeneképzett- ségü baritonistája. Iglói diákok. Eszünkbe jut Jókai az ő aranyos diák­romantikáival s egy kissé Makai Emil, aki ezt a romantikát már mintegy húsz esztendő­vel ezelőtt darabba elevenítette. Mindamellett hálásak .vagyunk Farkas Imrének mink is kik nehány arasszal a diákhely előtt ülünk, azért a sok kedves poézisért, ami a darabjá­ból felénk sugárzott. Nem bontogatjuk a da rabot, unnyit konstatálunk csak, hogy me­legszívű poéta munkája, csupa finom szenti- mentálizmus és hangulatkeltő derű. Alakjai könnyelmű és léha diáknépség, megcsonto- eodott tanarak és egy kis költemény-tárgy a latin professzor leánya. Szerelem, korcsma, bor, dal, éjjeli zene és diák kicsapás. A vé­gén azonban ott u megnyugtató megoldás, a kicsapott diákból képviselő lett s mégis csak elveszi a tanár ur leányát Évikét, aki tiz évig hűségesen várt reá. Színészeink közül első helyen Barics Gyulát kell megemlítenünk, ki sok meleg léhasággal kedvesen és könnyedén játszott s érzéssel énekelt. Mellette Inke és Ross tűn­tek ki. Bállá Mariska finom volt és bájos, mint egy diákköri emlék. Szilágyi is nagyon helyes volt. Pompás tanár-karikatúra volt ifj. Bigby Gyula, ki sok ügyes leleményt játszott szerepébe. Somogyi, Herceg, Rónai a szokott jók voltak. Heti műsor. Kedden újdonság harmadszor „Iglói diákok“ Farkas Imre diáktörténete (páros). Szerdán Vidor József, a szabadkai szín­ház kiváló művészének vendégfellépte „A császár katonái“ Földes Imre szenzációs színműve (páratlan). Csütörtökön Vidor József második ven­dégjátékául „Az ördög“ Molnár Ferenc kitűnő vigjátéka (páros). Pénteken Vidor József bucsufelléptéül „Az erdéezleáuy“ operetta (páratlan). Szombaton „Az obsitos“ Kálmán Im­rének, a Tatárjárás világhírű zeneszerzőjének pár héttel ezelőtt Budapesten óriási nagy sikert aratott uj operettje (páros.) Vasárnap délután „Szulamith, Jeru­zsálem leánya“ daljáték. — Este újdonság másodszor „Az obsitos“ operette (páratlan). Kereskedők, hivatalnokok, munkások és mindazoknak, kik napestig zárt helyiségben foglalatos­kodnak, nem kell okvetlen vérkerin­gési zavarokban szenvedniük, mert azt könnyen elkerülhetik a természetes Ferencz József-keserüviz célszerű használata által. A kúra nagyon olcsó és egyszerű, kétszer az évben (akár- mely évszakban) három héten keresz­tül reggelizés előtt 1/i pohár valódi „Ferencz József“-keserüvizet iszunk a nélkül, hogy rendes életmódunkon bármit is kellene változtatnunk. E inegbizható gyógyvíznek egy háznál sem szabad hiánj’oznia. Apróságok. Milyen szerenc-és ember ez a Kereszt- szegliy Lajos I Szombaton délelőtt még pa­naszkodott nekem, hogy nem tud a boraival mit csinálni; tele a pincéje és nem kell senkinek. S még az nap este kikiáltják je­löltnek és egyszerre meg -van szabadítva a gondjától. Lesznek most már elegen, a kik a borára pályázni fognak. Csak a pin­céje bírja! » A tegnapi közgyűlésen a tisztviselők fizetésének kérdésénél Keresztszeghy is fel­szólalt, s beszédjét ezzel fejezte be: „A ma­gam részéről hozzájárulok a dr. Kelemen Samu indítványához.“ — Nagyon örvendek rajta, — mondja a szomszédjának Kelemeu — c*ak ez a jó szokása ezutánra is megmaradjon. * —1 No ez még sem járja, a mi Ugo- csában történt! Az alispáni szék betöltésé­nél a legkompetensebb jelöltet egy fiatal emberrel szemben elejtették. — Mit boszankodol rajtu, mintha soha sem hallottad volna, hogy Ugocsa non koronát 1 * Nagykárolyban is megvolt a jelölés. Régi szokáshoz hiven ismét egy Karolyi grófot jelöltek. Úgy látszik, u Justh kije lentését nem vették készpénznek és vissza­tértek a régi elvhez, nem hagyni el a gró­fokat, nehogy azok elhagyják őket. Hát ez kurucnak nem kuruc, de okosnak okos po­litika. Mások is tanulhatnának belőle. * A tisztviselőinkről most már gondos­kodva van, olyan fizetésük lesz, hogy ez­után fumigálhutják u világot. Milyen szép volna, hogyha most már ők is azon törnék a fejüket, hogy a közönségről is gondos­kodva legyeu. Eszembe jut erről az egyszeri sváb őrnagy, a kit a vezér 48-ban zászlóaljával ágyufedezetre rendelt ki. Az őrnagy a pa­rancs vétele után elindul, de kisvártatva visszafordul és u vezér: elé állva a tisztel­gés után igy szólalt meg: „Hát minket ki fedez ?“ Ugyanezt kérdezhetjük mi is a tiszt­viselő uraktól, mert ukár lesz állami segély, akár nein, ők már fedezve vannak, csak a mi fedezetünk hiányzik 1 Demeter. HÍREINK. Széchenyi emlékezete. Pénteken e hó 8-án volt ötven éve, hogy a legnagyobb magyar“ a messze Döblingben örökre lehunyta ízemét, A magyar nemzet Széchenyi halálának félszázadoe évfordulóját megünnepelte s erre az emlékezésre, ünnepeltetésre nagyon is nagy szükségünk volt, hogy szivünket, lel­künket hozzá felemeljük, eszményé vált alak­jától kitartó munkálkodáshoz lelkesedést merítsünk, ki prófétája, kiváló államférfin s vértanúja volt nemzetének. Tisztában volt azokkal a mérhetlen nehézségekkel, melyeket le kellett küzdenie, hogy célját elérhesse. Először tehát életre akarta rázni a nemzetet. Feltárta a múlt dicsőségén tétlenül álmodozók előtt a jövőt: — Magyarország nem volt, hanem lo.-z. Hitel, Világ, Stádium Arany szerint „e három égbe nyúló, pyramid“ voltak az ő müvei, melyekben nemzetéhez szólott, meg­mutatván neki av. utat, melyen u múltban haladt, ezer hibájával egyetemben ée azt á helyes utat, amelyen a jövőben haladnia kell. Rombolt, hogy u társadalmat minden eulaktól, ferdeségétől megtisztítsa és ezen romok fölött egy uj, egy egészséges, egy tieztultubb erős világot építsen: — A magyar legyen magyar, erős és hű! Fólszázada volt e hó 8.-án, hogy el­hunyt. A cenki sírbolt lakója nekünk ma is élő vezérünk. Lelke él. Tűzoezlopunk a sötétben. Kegyeletünk v irr ászt álmainál. * í2vE Ouű Soc ÖÖE 1! sra 11 EH M2 ara 11

Next

/
Thumbnails
Contents