Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-15 / 11. szám

Március 15. Ismét ránk köszöntött Március Idusa, a magyar szabadság hajnalhas&dúsának szü­letése napja, születésének évfordulója. A nap lángoló tekintettel néz le a gyönyörű, riszt«, azúrkék mennyboltozatról. Sugárözöne nyomán rügy fakad, bimbó fes- lik. kizöldül ix határ, virággal himeződik ki a rét. Mosolygás, napfény mindenfelé. Va­lami csodásán meleg érzés rezdül át az em­ber szivén, a hogyan ezt látja. Öröm üt ta­nyát minden kebelben, fölvidnl minden arc, mert hiszeó a tavasz legyőzte a telet, a vi­lágosság | sötétséget, az élet a halált! Tud­juk, érezzük, hogy u március nemcsak a ta­vaszt, a rügy fakadást, a világnyilást jelenti, hanem ránk nézve többnek, magaszlosabb- nak a hirdetője: a szabadságnak. Ezelőtt 62 évvel történt, 1848 ban, hogy március 15-il<e kitörölhetetlenül bele- vésődött a magyar szivekbe, hogy a magyar nép megszűnt szolga nemzet lenni. Fölvir­radt a szabadság hajnala. És bár a gyö­nyörű hajnal hasadás után azonnal beborult az ég, bár ránk szabudultak a sötétség ré­mes árnyai, a magyar ember szivéből nem lehetett kiirtani március idusának emlékét. Ünnepeljünk tehát ma igaz lelkesedés­sel. Hiszen március 15-ike ugyanaz nekünk, mint a franciának julius 14, az amerikainak junius 4, n belgának julius 23, a dánnak június 5. Sőt sokkal több. Mert az ő nem­zeti ünnepük u múltak emlékének kegyelu- tes megülése, a miénk ellenben a jobb jövő felé irányuló vágyódásnak az emléknapja, megújítása a' szabadságunk kivivására irá­nyuló szent fogadalomnak. Magyarok Istene! Segíts meg bennün­ket. Tedd szabaddá, boldoggá ezt a szegény hazát; tedd uagygyá a te hű vitéz árva népedet és úgy jutalmazd vagy büntesd mindenkoron, a mint a búzáját szereti, a vagy megfeledkezik legdrágább kincséről. * Városunk közönsége hagyományos lel­kesedéssel ünnepel a mai napon s odasora­kozik uz ürvendezők közé s lelkes ünneplő kedvvel teszi le hódolatát a negyveunyolca- diki március emlékei és vívmányai előtt. A Kölcsey-Kör a színházban délután rendez ünnepséget, mig a tanintézetek délelőtt fo­lyamán ünuepeltek. A Külcsey-Kör követ­kező műsorral tartja ünnepélyét: Nyitány. Előadja a színházi zenekar. Hymnus. Előadja a dulegyesület. Talpra magyar! Irta: Petőfi Sándor. Szavalja: Gönczy Sándor. Magyar dalok. Énekli H. Bállá Mariska úrasszony. Emlékbeszéd. Mondja: Dr. Merker Márton ur. Magyar dalok. Énekli Dénes Ella kisasszony. II-ik Rákóczi Ferenc fogsága. Szigligeti Ede történelmi színművének 5-ik felvonása. Előadják színtársulatunk tagjai. — A magyar újságírás szenzá OÍÓja! A Nap a magyar közönség legked­vesebb lapjai A 48-as eszmény és a magyar nemzeti törekvések egyetlen hű és kérleU heteden szószólója. Főszerkesztő: Braun Sándor. Felelős szerkesztő: Hacsak Géza. Naponkint 125 000 példányi Egy szám 2 krajcár. A Nap előfizetési ára : Egy évre 16 K., félévre 8 K., negyedévre 4 K., egy hónapra 1 K. 40 fillér. Ben diner—Godowszky. Azt hiszem sokára kerül megint Szat- már közönsége olyan szerencsés helyzetbe, hogy három nap leforgása alatt két világ­hírű zongora művész játékát hallhatja. Min­denki élvezte őket, muzsikus és nem muzsi­kus s ez talán legzavartalanabbul. A mu­zsikust bántja a tehetetlen vágy s kedvét veszti egy időre, hisz igy játszani úgy sem tud soha. A kritikust meg, ha még muzsi­kus is, hozzá még több dolog izgatja. Gon­dolkoznia kell a játékon, összehasonlítja egyiket u másikkal s kérdi' egész önkéntele­nül, ki nagyobb ? Nálunk szokás az, hogy dicsőítjük az idegent, leszóljuk a miénket. Legyünk ez egyszer pártatlanok. Az előadó művészet alapja a kifogás­talan, biztos kézügyesség (technika). Ebben mindkét művész tökéletes. Ráütésük (anschlag) biztos és változatos. Futamaik oly könnyen pergők, hogy hirtelen nem lehet mást ki­találni a jellemzésükre, mint a szokásos ha­sonlatot, uz elszakadt selyemszálról szabá­lyosan alá pergő gyöngysort. A különbség ott kezdődik közöttük, a hol művész és művész útja .elválik. A zene­müvek egyéni felfogásánál, melynek -azon­ban mégis ragaszkodnia kell a zeneszerző szelleméhez. Aki a kettőt tökéletesebben össze tudja egyeztetni, aki nem engedi elő­térbe a saját egyéniségét, aki minden zene­költő művészetét egyformán át tudja érezni T fZATMÁB Ú9 VIDÉKE. s át tudja éreztetni a közönséggel (ez az interpretálás kettős és mégis egységes fel­adata), az a nagyobb előadó művész. S ebben Bendineré az elsőség. Chopin osupa érzelem zenéjét, Liszt szeszélyeit, éppen úgy fel tudja fogni, mint Bach fönséges nyugodtságát. Godowszky égberagadó finomsággal játeza a Rameau osipkeazerü Tambourin-ját (ez volt a legbájosab,b a játékában) de nem bír leszállani Beethoven zene filozófiai mély­ségébe. Legalább is azokat, akik Beethovent a nagy zeneszerzővel congeniális Dohnányi- tói hallották játszani, jobban mondva inter­pretálni, hidegen hagyta Godowszky vérte- len játéka. Bendiner egyformán ura a hangfoko­zás mindeD skálájának a ppp-től a fff-ig. Godowszky csak a pianókban tökéletes. Ahol a hosszan kitartott fortissimo nagyobb erőt követel (Schumann Symphonische etű­dén) ereje hanyatlik s nem tud magával emelni. Pedig Godowszkynak meg volt az az előnye Í9,' hogy Ehrba-hr zongorán ját­szott, holott Bendiner a cég halározottan kifejezett óhajára sem kaphatta meg a fön­séges hangszert. —; Vajon miért? Egyszóval én Bendinernek nyújtanám kettőjük között az elsőség pálmáját, még ba meg is van az - a — jó magyar szóval — pechje, hogy a miénk. — Fidibusz! A legkitűnőbb magyar élclap. Páratlan népszerűség 1 Remek szöveg­pompás képek I Mesésen olcsó 1 Egy szám 5 krajcár. A Fidibusz előfizetési ára: Egész évre 6 K, félévre 3 K, negyedévre 1 K 50 fill., egy hónapra 50 fit). Mutatványszámot kát küld a kiadóhivatal: Rökk Szilárd-u. 9. sz. SZÍNHÁZ. Az elmúlt héten mutatkozott be a szatmári közönségnek Bihari László fiatal jellemszinész állítólag szerződtetés céljából. Az Ördögben' a címszerepet s az Elnémult harangokban Todoresku Tódor, oláh pópát alakította. Nem tartjuk szerencsés választás­nak a vendégművész részéről ezt a két sze­repet, ezokból határozott véleményt e két alakításából nem mondunk. Megáll apitottuk, hogy Bihari helyes beszédmódom, intelli­gens színész, az Ördöghöz uzonban egyrészt orgánuma gyönge, másrészt fölfogása nem felel meg anuak, ahogy mi ezt a szerepet már ismerjük, vagy elképzeljük. Túlságosan könnyű s a végsőkig egyszerűsít mindent. Szép, szép a nagy egyszerűség, csakhogy ahol az- egyszerű határt von maga után, kezdődik a közönséges, a hétköznapi s a művész könnyen ennek a területére tévedhet. Az Ördöghöz különben sem elég az intellek­tus — fantázia kell hozzá A könnyed sima­ság ártalmára van ennek a szerepnek. Egy kevés érdes, különös páthosz, bizarr hang­hordozás és diubólikus póz több hangulatot és illúziót kelt, mint a legsimárafésültebb egyszerűség. A Todoresku Tódor szerepében egy másik végletbe ésett a vendégművész. Ezt a sovén túlzással megirt alakot még sové- nebbül túlzóvá tette. Fajgyűlölet és csúf istenkáromló önzés lihegett és rikácsolt minden szavából. Nem tagadhatjuk azonban, hogy ebben a túlzásban is volt némi művészet. A mieinken mindkét előadáson erősen meglátszott a készületleoség. Ezért csak Gömöry Vilmáról emlékezünk, meg, aki meg­jelenésre is, játékra is, szép volt és illúzió- keltő az „Ördög“ Jolán szerepében. * Heti műsor. Kedden díszelőadás 1848. március 15-éuek emlékére. „Cigány báró“ Jókai Mór — Strausz János nagy operetteje. Ezt megelőzi: 1. Ünnepi nyitány. Előadja a szinházi zenekar. 2. Hymnus. Énekli a szín­társulat összes személyzete. 3. Alkalmi köl­temény. Előadja, Sipos Zoltán. Szerdán. Bihari László vendégfellépte Henri Bernstein rendkívül hatásos és szen­zációs színművében „A tolvaj‘-bún. Csütörtökön „Luxemburg grófjáénak jubiláns 10-ik előadása. Szombaton „Váljunk el“ Sardon Viktor szellemes francia vigjátéka lesz a műsoron: Markoviié Margit és Baghy Gyulával a két főszerepben. Vasárnap délután „A kis cukros“ víg­játék“, este „A Szultán“ Verő György ope­retteje, uj betanulással. — Diflzkötésben kaphatók a Fidibusz eddig megjelent 1905—6., 1907. és 1908 as évfolyamai összesen 12 koronáért. Egy egy évfolyam 5 korona. Megrendelhető a Fidibusz kiadóhivatalában, Budapest, Rökk Szilárd- utca 9. Apróságok. A vármegyénól tegnap beiktutták az uj főispánt. Nem volt semmi baj, szépen ment mindén, a inin nem is lehet csodál­kozni, mert magára az állásra nézve alkot­mányos voltát illetőleg lehet eltérő nézet is, de a mi az embert illeti, ott mindenki egyforma véleményen van. Már pedig a hol az embert szeretik, ott a főispánt semérheti veszedelem. * Szép egy hétnek nézünk eléje, annyi bizonyos. Kedden március 15, csütörtökön főispáni beiktatás este bankettel. Pénteken Sápdor, szombaton pedig József napja. S miután ez a két utóbbi épen olyan szeretet­nek örvend, mint az uj főispán, el lehet képzelni, hogy milyen 'lesz a virágvasárnapi felébredés. * Justh Gyula a nagykárolyi népgyülé- sen nyilatkozott a székhely kérdésről is, még pedig egészen másképen, mint a hogy annak idején a szatmári küldöttség előtt nyilatko­zott. Szavahihető emberek állítják, tehát kétség nem férhet hozzá, és igy méltán fel­tehető ii kérdés, lehet-e hinni az olyan ve­zérnek, | ki egyszer igy, máskor meg úgy beszél? * Bögre ur pár napig a vidéken járt és ez alatt az idő alatt nem olvasott újságot. Mikor haza jön, első dolga a lapot kezébe venni. — No ez derék, — mondja mikor vé­gig. olvasta — semmit sem mulasztottam, mig távol voltam. Ugyanaz van benne most is, mint mikor elmentem. Akárcsak a töltött káposzta fel melegítve. * Ha két ember találkozik, bizonyos hogy az első kérdés az, elfogadta-e a polgármester a jelöltséget vagy pedig nem. Es ez uz álta­lános érdeklődés párt külömbség nélküli, sőt azt lehet mondani, hogy a függetlenségi pár­ton még sokkal nagyobb, mint a munka­pártiaknál. — De hát mit érdekel az titeket — mondja valaki egy függetlenségi kérdezőnek — hogy a polgármester mit csinál ? — Szeretnénk megijedni, hogy bátorít­sanak ! Demeter. — A Néhma Lajos József kávés üzletét átvette Benkö Sándor, kinek előzé­kenysége és szakképzettsége biztositja a vevőközönséget, hogy 10—12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávé szükségletü­ket mint bárhol. HÍREINK. Prológ. Előadta a kir. kuth. főgimnázium Ünnepélyén Gruber László. A rohanó élet ködbevesző utján, Ösztövér évgyűrűn mely megtér megint, Messzire kinéző fordulóra jutván Valami lágy szellő búsau meglegyint. Csókján szívem mintha hangosabban verne, Valami sejtelmes meleg hatja át, Mintha a teremtés tüze élne benne, Mintha örök tavasz szórná illatát. Ki hinné el róla, hogy ez a játszi szél, Mely oly lágyan zsoDg ma szíveink körül, Valaha vihar volt, — ott az ég szélinél, S haldokolni jő a hegy tetőiről. Valaha vihar volt, büszke villám fénynek Zord felhő uszálya, sújtó ostora, Süvöltő útjában zsarnokok enyésztek S lemostu századok szennyét zápora! Valaha vihar volt. Menydörgő beszéde Az izzó szíveken iángfolyamba gyűlt, Tűzétől megfogant a puszta föld méhe, Göröngyén feltámadt harcával a múlt: Mintha mindenik hős uj életre kelne, Ki a* hazáért halt ezer éven át Milliók sietnek hősi küzdelemre Harcolni uj harcot, halni uj halált. Valaha vihar volt. Most íme, mivé lett. Hizelgve simogat játszi enyhe szél, Hegyvölgyes országán megtépte az élet S a felhők harcáról csak súgva mesél.. . Aki gazdag vigad, mintha semmi gondja, Az éhen hálással küzd uki szegény, Haza ? alig érzi az is aki mondja, S nincs ki bosszút álljon áruló herén ? Szürke megalkuvás tesped szíveinken, Mintha nem is volna bus panaszra ok, Hivalkodva csüggünk büszke öseibken^ És a rablánc felé megyünk mint vakok. De hisz jobb hogy igy van. Lelkünk elpuhulva Tán össze rogyna a tiszta lég alatt. Félhomályhoz szokott szemünk elvakulna Ha uj fénnyel sütne azután a nap. De nem I Félre innen hitlen gúny beszéde, A szent villám tüze mégis megfogant, Él, él eltemetve mindnyájunk szívébe, Közöny hamva- fedi, dé él ott alant. E gyönge szellőcske leszórja a hamvat, Szin purázs a tűz iua, nagy szent ünnepen, Tegyünk rá mindnyájan egy-egy száradt [gallyat. Mely élve sarjadt a szikes sziveken. Tegyünk reá mind, mind, vessen lobbot lángja, Vestatűzként égjen olthatatlanul, Hogyha jön a vihar újra, megtalálja, És kapjon beléje ujongva, vadul, Szórja el szikráit, gyújtson lángolásba Minden honfi szívet amit csak talál, Ha sor jöu utolsó, nagy leszámolásra, Legyen szabad élet vagy szabad halál! SaiMay lerenc. — Főispáni beiktatás Szatmáron Szatmár-Németi szab. kir. város törvényha­tósági bizottsága 1910. március 17-ikén dél­után 4 órakor a városháza nagytermében Csaba Adorján főispán ur Öméltóságának beiktatása alkalmából rendkívüli közgyűlést tart, a következő napirenddel: l. Polgármes­teri megnyitó, jegyzőkönyv hitelesités iránti intézkedés. 2. Főispán Ur Öméltóságának kinevezéséről szóló leirat kihirdetése. 3. Küldöttség kirendelése Főispán Ur Öméltó­ságának a közgyűlésbe hívása céljából. 4. Dr. Vajay Károly polgármester üdvözlő beszéde. 5. Hivatali eskü letétele. 6. Dr. Kere9ztszeghy Lajos bizottsági tag ünnepi beszéde. 7, Főispán Ur Öméltóságának szék­foglaló beszéde. Közgyűlés után a főispán a városi tanácsteremben fogadja a kiküldött­ségek tisztelgését. Este íél 8 órakor a Pan­nónia dísztermében a beiktatás alkalmából társas vacsora lesz. A rendkívüli közgyűlésre kibocsátott belépő jegyek, valamint a vacsora jegyek Ferenc Ágoston tanácsosnál kaphatók. A vacsora jegy legkésőbb márc. 16-án kiváltundó. — Installátió után. Mivel tudósi­I tásuukból kimaradt, itt emlitjük meg, hogy az installátión Budapestről Lónyay Ferenc | Szomjas Lajos miniszteri tanácsosok vet- I tek részt, mig a debreceni küldöttség tagjai Domuhidy Elemér főispán, főispánunk sógora s neje, Üjfálussy Dezső s neje, Vécsey Imre városi főjegyző, Dr. Magoss György városi főügyész, Szabó Kálmán tanácsos, Burkóczy Ferenc kir. honvédalezredee, Vécsey Zoltán, Miskolczy Lajos, Madarász Sándor, Szamoely Viktor, Dr. Jászi Viktor, Berger Móric, Rázsó István s Hajnal Samu voltuk. Ugyau e helyt elismeréssel kell megemlékeznünk Dr. Antal Istvánnak a Szatmármegyei Köz­löny s dr. Nemestóthi Szabó Albertnak az Északkeleti Újság szerkesztőjének szives elő­zékenységéről, kik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kiküldött tudósítónk u főispáni beiktatásról minden részletre kiterjedő hű tudósítást közölhetett. — Városi közgyűlés. A főispán még beiktatva nem lévén, a tegnapi 2 köz­gyűlésen a polgármester elnökölt. A rendkí­vüli közgyűlés egyhangúlag elfogadta báró Wesselényi Ferenccel az avasi erdő vételére kötött szerződést. Á rendes közgyűlésen na­gyobb vitát az ág. ev. egyház segély iránti kérelme idézett elé, a mely végezetül is úgy nyert elintézést, hogy a gazdasági szakbi­zottság által javaslatba hozott 1200 K évi segélyt a közgyűlés nagy többsége megsza­vazta. Elíogadta a közgyűlés az 1910. évben eszközlendő utca kövezésekre nézve beterjesz­tett javaslatot, különösen hangsúlyozván a Teleky-utca kövezetének gyors és megfelelő rendbe hozatalát. Elfogadta továbbá a Fe­hérház telkén építendő bérbáz tervezetét és a szükséges kölcsön megszerzésére a polgár- mestert utasította. Több más kevésbé fontos tárgy elintézése után a közgyűlés 4 órakor véget ért.-r- Választási mozgalmak a vár- megyében, A közelgő képviselő választá­sokra az egész ország lázasan készülődik, u választási mozgalmak vármegyénkben is meg­indultak. Városunkban dr. Kelemen Samu lép föl, mig a munkapárt dr. Vajay Károly polgármestert szeretné megnyerni, a ki azon­ban még uem nyilatkozott. Nagybányán dr. Földes Béla lép föl, de ellenjelöltje is lesz Domahidy Viktor, munkapárti programmal. 'Nagysorakuton Mán Lajos munkapárti, Csen- gerben Szuhányi Ferenc munkapárti, Kras- són dr. Pilisy István (Justh), Lukács Kons­tantin (nemzetiségi), dr. Gaál Endre (Kossuth párti), Mátészalkán Szuoyogh Mihály (Justh), Komoróczy Jenő (Kossuth), Nagykárolyban

Next

/
Thumbnails
Contents