Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-08 / 10. szám

8ZATMÁR ÉS VIDÉKÉ. bizottság. Végre kitűzik a terminust. Meg is jelenik az illései) néhány hi­vatalból való tagja. És száll a kérdés szájról-szájra: — Hol az elnök ? — Az elnök nincs! Telefonálnak, küldenek utána! Végre jö a hírnök, a városi hajdú... — Most alakulnak instálloin a munkapártba... hát nem jöhet. — Skandalum, skandalum! Ke­seregnek a megjelent tagok. Az elnök urnák a politika köztisztasága a fö dolga* és nem a város köztisztasága. így történt! Vájjon nálunk megfordítva van-e ? Nem kutatom. De meglehetősen figye­lemmel kisérem a városi közigazga­tást és talán nem követek el merész dolgot, ha idézem: — Hol vagy közegészsógi bi­zottság? , Mert mindent a főkapitánytól várni, minden szennyet, bűzös árkot a tűzoltók felügyeletére bízni és min­den mentési munkát csak a vész pil­lanatában foganatosítani: ellenkezik a prevenció okosságával és egyedül óv­szerével. SZÍNHÁZ. Az ördög cimborája. Hisszük, hogy Shaw Beraát, az elmés ungol iré fiatal korában követte el ezt u dara­bot. Amikor még Grillparzer és'Sardou-trudi- ciók nehezedtek a színpadra s u legfinomabb páholyjáró is a mai karzat pápaszemén ke­resztül szedte magába a színfalak illúzióit. Amikor nem azt nézték drámának, ami u színészben végbemegy, hanem azt ami a színpadon történik, minek folytán jobb sor­sot érdemlő fantáziák osak azon versengtek, hogy mindaz, amit a deszkákra visznek, mi­— Nem, nem, nem. Százszor nem, — kiáltozik az asszony. — De ha én kérlek; szépen kérlek ! Hát ha másért nem legalább az én szóra­koztatásomra, inig agyongyötört egysegeim­nek méltóztat magukat kipihenni s valami érdekes témát mgszülni, mond el a tiedet. — Nos, hát jó. Legyen óhajod szerint. Egy zauroo, — kérdi félénken, előbb agyá­ban minden szót jól meghányva, vetve, — egy csinos, szellemes fiatalember nagyon kel­lemesen elszórakoztatott egy férjes asszonyt. — A kiinduló pont mindennapi... — Igazad van. A kezdet különbeu is minden szerelmi regénynél csaknem egy­forma. Hanem a vég... no abban már van egy kis változatosság. — Valóban. S aztán?... — A férfi találkát kér. — Az asszony természetesen megadja. — Csak megígéri, de nem megy el. — Ah I Mert ? ... — Maga sem tudja miért. Első sorbun bizonyára azért, mert nagyon derék, figyel­mes, hűséges jó ura van, kit ő a rajongásig szeret. S míg e szavakat kimondja kedves lé­nye egészen átszellemül. Lelkét valamilyen eddig sohasem érzett, kimondhatatlan érzés fogja el. Annyi vágy, sóhaj, vallomás, szere­tet van e szavakban, hogy férje önkéntelenül e szavakkal nyújtja csókra ajakét: — Mint te engem, én édes aranyos, jóságos kis fe­leségem. D f — Igen. Mint én téged, — erősiti az asszony. — S aztán f... — Aztán a fiatal ember ujru ostro­molja, inig végre az asszony enged s el­megy a találkám. — Elment? Dacára annak, bogy a fér­jét olyan nagyon szerette? De hiszen akkor csak hazudta a szerelmet, — érvel komo­lyan Elekes. (Folyt, köv.) nél rémültebbre tágítsa az érdeklődés sze­meit s minél idegnyuzóbb hangváltozatokkal siknltson bele a tömegek dobhártyájába. Ezt a rémes históriát, mert nem me­lodráma az Ördög cimborája, hanem rémhis­tória, sehogy sem tudjuk olyanformán élvezni mint egyik legszellemesebb angol ivó darab­ját. A párbeszédeknél is vulóságos erőszakot kell gyakorolnunk saját magunkon, hogy itt-ott egy kevés Shaw-igazságot kiérezzüuk. S azon a helyen, ahol a darab drámai for­dulatot vesz, »hol az Ördög cimborája föl­áldozza magát a barátjáért ennek felesége előtt —. egy nagyszerű kiindulási pontot lá­tunk, tönkre silányitarai. Egy csöndes alig észrevehető ajakbabarupott póz a férfi részé­ről, a hirtelen világosság fényiszonya az asz- szony szemében s a torkára fonódó rémület gyönyörűen magyarázna meg mindent. Ehe­lyett azonban szavakat, üres, szemforgató és melidöngető szavakat hullunk és ártista-gesz- tusokat látunk, olyanformákat mint mikor a kötéltáocos bravúr mélyen meghajlik a kö­zönség előtt és magatelt mosolygással önma­gára mutat. Színészeink ezuttul buzgón igyekezték, hogy egy ponyvadráma intencióinak megfe­lelően alakítsák szerepeiket. Mindazt a ha­zug pózolást es színpadi konvenciót, mikét elmúlt évtizedek juttattuk lomtárba, a darab előadásán viszontlátni nyilt alkulmunk. • Szinészvér. Viccekkel' fogad bennünket ez a darab és viccekkel truktál három felvonáson át. Sehol semmi humor, egy kevés jóleső kómi- kum, mindenütt vicc, vicc és vicc. S mii e vicceken keresztül látjuk a két társszerzőt, Stein Leó urat és Lindau Károly urát, amint egymásául szemben ülvén kínosan izzadnak és viccelésre bőszitik egymást. Es eszünkbe jut egy magyar írónak a gall bo­hózatra vonatkozólag irt kissé drasztikus, de nagyon találó aforizmája, hogy: „Patikus mérlegen ki mérne trágyát I“ és nem is írunk többet erről a darabról. Bár annyit még konstatálnunk kell, hogy a zenéje itt- ott kedves és újszerű. Csakhogy ami kedves benne, mind régi és ismert melódia, ami pedig újszerű, az lapos és unalmas. ! Kár azért a sok igyekezetért, amit színészeink erre a darabra pazaroltak. így Barics fölöttébb ügyesen, melegen és kedves léhasággal játszotta meg a vön színészt. Bállá Mariska is helyesen alakította a kissé múltba mosódó szubrett szerepét. Dénes Ella különösen a Női szív cimü betétet énekelte szépen és hatásosan. Herceg jóizü volt és természetes, i Szerepéhez képest elég diszkrét kónai- kummal játszott Burányiné. Molnár József ügyes partnere volt. Jó volt Rónai is. Sípos nemkülönben. * Heti műsor. Kedden kilencedszer „Luxemburg gróf­ja* Lehár Ferenc óriási sikerű népszértt operetteje ('páratlan). Szerdán — harmadszor — „Szinébz- vér“ operette (páros). Csütörtökön — újdonság — másodszor „Az ördög cimborája“ Shaw Bernát a vi­lághírű angol szinműirónak rendkívül seh- zaoióscszinmüve Markovics Margit és Bnghy Gyulával u főszerepekben (páratlan). Pénteken — zónaelőadás — negyedszer ,A kis cukros* ötletes és bájos francia víg­játék a címszerepben Wirth Sárival (páros). Szombaton 8 órai kezdettel a Go- dowszky hnngversony miatt „Cigánybáró“ Jókai Mór — Strausz ismert nagy operet­teje kerül műsorra a címszerepben Burányi Ferenccel (páratlan). Vasárnap délután „Az elvált asszony“ operette — este „A sötét pont“ újdonság (páros). * Bemutató a színházban. Mint érte­sülünk e hó 30-án Deák -Ferenc aranyos* • megyesi állomásfőnök „Edua“ cimü törté­nelmi drámája kerül sziure szín házunkban. Drámai erőink már készülnek e nagyhatású darabra, mely Kun László király regényes korában játszik. Színész körökben érdeklőd tünk § darab felől |g akik csak egyes rész­leteket is olvastak belőle, mindnyájan az el­ragadtatás hangján nyilatkoznak e drámáról. Nagy érdeklődéssel várjuk tehát a bemuta­tót, mely előreláthatólag ismét egy helybeli születésű szerző sikerét fogja meghozni.} Vendégszereplés. Szombaton Bihari László a kecskeméti színház volt kiváló jellemű színésze, Bihari Ákosnak a Vígszín­ház művészének öcscse két estén lép föl színházunkban szerződtetés , céljából. Szom­baton az „Ördög“-ben Molnár Ferenc szelle­mes vígjátékéba játsza a címszerepet, mig vasárnap este „Az elnémult harangok“ Simándy szerepében mutatkozik be szatmári közönségnek. A vendégszereplés elég érdek­lődéssel tekintünk. Apróságok. Bögre ur olvassa a „Magyarország* vasárnapi számában a Ju9th Gyula fogadta­tásáról szóló tudósítást, s mikor oda ér, a hol arról van szó, hogy tengernyi nép, fé­nyes bandérium és 000 kocsi ment elébe, leteszi a lapot éB csendesen mondja magában : — No, ennyi talán még sem volt I • Mégis csak jó, ha az ember meghall­gatja h politikusokat, mindig tanul valamit, íme most is megtanultuk, hogy a pénzt vá­lasztási nyelven habnak hívják, a miből az­tán meg lebet érteni, miért haragszik Kele­men Vajayra, a ki habozik, hogy elfogadja-e vagy pedig ne a jelöltséget, mert abban az esetben, hu elfogadja, neki is habozni' kell, miután a választó közönség úgy vun a jelölt­tel, mint a kávéval, jobban szereti habbal, mint a nélkül. * A Ju‘tb beszédje újat nem tartalma­zott, csuk ismételte a miket már sokszor el­mondott. De nem is igen lehetett jól hallani. Meg is jegyezte rá egy helybeli kuruc: — Kár érte, hogy még becsületesen kiabálni sem tud. Bezzeg Ugrón Gábor, ha elkezdett szavalni, a piac túlsó sarkán is meghallották. * — A fegyvert, pedig le nem tesszük, mig a győzelmet ki nem vívjuk ! — mondta egy helyen. — Csak aztán el ne fáradjatok, — mulicióskodott egyik munkapárti hallgatóju — mert nagyou sokáig kell majd a kézben tartani. * A németi polgártársat a népgyülés után faggatja a felesége, hogy hát miről is határoztak. — Beszéltek ott sok mindenről, de a legfőbb, hogy az önálló hunkot felállítják. — Mi a csudának kell az, mikor most is az a panasz, hogy sok a bank?! * A bekövetkező választásnak a népgyü­lés volt a nyitánya, s ennek a Kelemen be­szédje a csattanója, a melyre egyik saját hive azt jegyezte meg: — Még egy ilyen beszéd, s egész biz­tosra lehet venni, hogy Vajayt megvá­lasztják 1 Demeter. HÍREINK. ' 5>ü( — Főispáni beiktatás Csaba Ador­ján vármegyénk uj főispánja beiktatása márc. 14-én lesz N.-Károlyban, nálunk pedig 17-én. — A püspök betegsége. Dr Bo­romissza Tibor szutinári megyés püspök, mint részvéttel értesülünk, betegen fekszik budapesti lakásán. Az ősz főpap műtétnek vetette alá magát, amelyet Váli Ernő dr. kórházi főorvos végzett el rajta. A műtét óta jobban van a püspök, aki állandóan Die9cher és Schiling kórházi orvosok keze­lése alatt áll, . — A polgármester Budapesten. Dr. Vajay Károly polgármester nehány nap óta a fővárosban időzik. Sokszor megtörté­nik ez, mert van a városnak sok ügyes-ba­jos dolga, melyet a polgármester szentélye sen sokkal kedvezőbben intézhet el, mint. hi­vatalos iratok váltásával. Jelenlegi útja is több városi közügy (többek között az általá­nos házbéradó ügye) érdekében történt, sőt jelenlegi útja összefügg családi dolgokkal is, amennyiben menyasszony leánya kelengyéjét most szerzi be s e végből a polgármester családja is a fővárosban időzik. Egyesek ez útját kortes célokra használták föl s oly dol­gokkal gyunusitották meg, mely város szerte nagy visszatetszést keltett 1 igy az a felte­vés, hogy a polgármester útja összefüggés­ben volna a képviselő jelöltség elvállalásá­val, -nem felel meg a valóságnak. — Luby Géza lemondása. Luby Géza, a vármegyei függetlenségi és 48-as párt elnöke az e hó 13-ára Szatmárra ösz- szehi.vott pártértekezlet tárgysorozatába a párttagok nagy meglepetésére az elnökség­ről való lemondását és elnökválasztást is kitűzte. — A németi ref. lelkészt állás betöltése ügyében a ref. egyház, miután Erőse József debreceni tbeol. tanár a meg­hívást nem fogadta el, úgy határozott, hogy legközelebb három lelkészt hallgat meg, nevezetesen Szarka Károly vetési, Kovács Lajos punyolui s Soltész Elemér nagybányai ref. lelkészeket. Szarka Károly meghallga­tása vasárnap történt, melynek eredményé­ről a kiküldöttek kedvezőleg nyilatkoztak. — Képviselő jelöltek. A karcagi függetlenségi körök elnökségeinek értekezlete nngy lelkesedéssel Dr. Fulussy Árpád volt főispánunkat jelölte függetlenségi és Kossuth párti 48 as programmal. — Dr. N. Szabó Albert ügyvédet, a nagykárolyi „Északkelet: Újság“ szerkesztőjét Zalamegyóben Lete- nyén néppárti programmal jelölték. Eddig még ellenjelöltje nincs. — Kinevezés. Dr. Vajay Károly polgármester Borús Ferenc oki. gépészmér­nököt a városi mérnöki hivatalhoz műszaki gyakornokká nevezte ki. — Justh Gyula Szatmáron. Justh Gyula a függetlenségi s 48-as párt nagy­nevű vezére agitácionális kőrútjában e hó 4-én a délutáni gyorsvonattal Ábrahám Dezső, Búza Barna, Fried Lajos, Kun Ár­pád, Nagy György, Papp Béla s Luby Béla orsz. gyűlési képviselők kíséretében váro­sunkba érkezett. Az állomáson Biky Károly esperes üdvözölte. Innét hosszú kocsisor me-, nettel, élén a németi gazdálkodókból alakult lovas bandériummal a Deák-téren felállított emelvényre vonultak, hol a népgyülést 2—3000 ember részvételével megtartották. A gyűlést Csomay Imre pártelnök nyitotta meg, majd Just Gyula mondotta el gyakori éljenzésekkel megszakított beszédét. Utánna Búza Barna majd Nagy György beszélt s végül Kelemen Samu a város jelenlegi orsz. képviselője köszönte meg a választó polgá­roknak a fogadtatást, melyben Justh Gyulát s a vele érkezett képviselőket részesítették. A gyűlés után a vendég képviselők részt vettek Pilisy Istvánnak Ombodon tartott, beszámolóján. Este a Vigudóban fiOO terí­tékű bankett volt, majd bankett után össze­jövetel volt Kelemen Samu lakásán, melyen mintegy 70-en vettek részt. Justh és társai másnap reggel Mátészalkái a utaztak Szu- nyogh Mihály beszámolójául. — Megüresedett föszolgabirói ál­lás. A C *aba Adorján szatmári főszolgabíró főispánná történt kinevezteté^e folytán meg­üresedett szatmári főszolgubiiói állásra már megindultak a korteskedések. Eddig berencei Kovács Sándor erdődi főszolgabíró, Luby Béla IV-ed aljegyző, Galgóczy Árpád, Jékey István s Jeszenszky Béla szolgabirák neveit emlegetik a pályázók között. — Orvos választás. A dr. Halász Jenő elhalálozásával megüresedett orvosi ál­lásra Fehérgyarmat képviselő testületé egy­hangúlag dr. Asch- r Kálmán ottuni orvost választotta meg. — Tanárválasztás. Péter Józsi' püspöki irodatisztet Érsekújvár képviselő testületé a községi kath. főgimnáziumhoz hittanáruak választotta meg. — Könyvelő választás. A Szat­mári Bank r. t. igazgatósága Kpmka Lász­lót segédkönyvelőnek választotta. — Tanügyi hirek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Frenda Gizella oki. tanítónőt a nagysomkuti, Vasa Lajos felsőbányái ref. elemi isk. tanítót a balassu- gyarmuti állami elemi iskolához kinevezte, kVs háÜE SGQ 5EE OCQ S5E

Next

/
Thumbnails
Contents