Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-25 / 52. szám
SZATMÁR és vidéke. n Vagy pia vele rneghasonlott .. . küzd: tőle szabadulni iparkodik. A vallás-ösetön ez. A l**gfóbb természeti törvóríy. Vagy ellentéte: a vallástálanság. Ebbéli Űrök, szünet nélkül való küzdelme tölti be az ember kebelét — egész életében. .... Három világhíres, ember lelkének vergődéséről Írnak emlékeznek meg aj lapok. A mai kort jellemző három típusról. Tolstoj, Haeckel és Ftgasto lelki harcáról. A nagy orosts tragikus alakjának lenyugvása meglepte a társadalmat. Utolsó, még hátralevő napjuiban is a megnyugvásért bujdosott. Megtalálta-e? És vájjon itt hagyja e ő követőinek a világosságot, a megnyugvást? Tessenek reá felelni. A német Haeckel külsőleg elszakította lelkét azon szállaktól, melyek még a hithez kötötték. De ki tudja? Megnyugodott-e? Nem vergődik, szenved önbensejében. Várjunk csak még. Figam, az olaszok nagy regényírója, az egész világ modernistáinak egyik leghatalmasabb szellemi vezére . . . éppen most, karácsony előtt tneghódol — a hitnek. # # * A lelki ösztönt, rnely megnyilatkozik az életben . . és iszonyú csatát vív annak végén ... oh ezt a legnagyobb kérdését az emberiségnek . . . nem lehet tehát elintézni holmi szug- gesszió elmélettel Az égnek és földnek összeölel- kezését az ember teinnészeténél fogva — várja. Eped érette. A végtelennek megközelítéséért küzd a tudomány is Legfőbb eredményének gondolata is megőrjíti De nem bírja elérni. Elbágyad. Kiábrándul. És hamarább, mint hinné: valóra ébred. a megtört ember, — kikeresve rongyos kabátja alól egy kis bibliát és u felesége elé tartva. Ezt egy lelkésztől knptnm a sötét börtönben —■ mondá, — aki, mikor n könyvet nekem adta, sok jó dolgot is mondott. De boldoggá mégiB ez a könyv tett. Látod, mi áll benne itt is. S ezzel felnyitotta a bibliát ott, a hol annak egy levele be Volt gyűrve és olvusni kezdte: „És a mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is azonképpen cselekedjetek azokkal.“ S mikor elolvasta a bibliai részt szépen, értelmesen, szemeiben valami nagy, szelíd 'boldogság fénye kezdett derengeni. Ezzel a szelídséggel közeledett feleségéhez, a kinek - szoknyájába kapaszkodva nézett reá félénken a kis leánya, Julosa is. A kis leányt nem merte megszólítani, mert félt, hogy megijed tőle; a feleségétől azonban már megkérdezte bátortalan hangon: — Megbocsátsz ? . r— Az Isten is megbocsát — mondta rá a felesége örömmel — aztán nyakába borult megtért, megjavult férjének, a kit már elveszettnek hit s akit az Isten most mégis visszaküldött neki — karácsonyi ajándékul. . Mire Tóth a boldogságtól ittasan ölébe kapta a kis Julcsát; megcsókolta, elmondta neki,, hogy ő az édesupja s hogy majd hoz neki szép, csillogó-billogó karácsonyfát. Majd azt is elmondta a figyelmesen hallgató kis Julosának, hogy ő nagyon rossz apja volt eddig neki, mert elhagyta az édes anyját is, de most már megjavult, visszajött hozzájuk, mert Isten visszaküldte. — Hála, örök hála neki érte! — mondta rá Tóthné. Aztán boldogan, örömmel nézte rongyos, szennyes ruhájú, de annál tisztább, ragyogóbb ruhába öltözött lelkű férjét, az ő — Istentől kapott, drága karácsonyi ajándékát. Nagy Endre. — Hogy nem az igazságot szerette egyes kérészéletű elméleti rendszerben. Csak a tudást bámulta. Hogy a mi hihető, elfogadható, teljesen biztos marad az emberi elme számára: azt mind megtalálja: a hittél karöltve is. És e hitben, a megváltás nagy, szent hitében a sseretet, a békeség és megnyugvás újra születik az ember számára. Minden karácsonkor. ÖRLE = TALISMAN = CASINO = RESERVE ; • Egy és más a gyermekágyi lázról. Nagy meglepetéssel olvastam á múlt hetekben megjelent helyi lapokban két halálesetről szóló jelentést, amelyek mindegyikénél egy- és ugyanazon körülmény — a gyermekágyi láz — volt az előidéző ok. S mivel hónapokkal ezelőtt egyszerre több esetben is alkalmam volt e fajta súlyos meg betegedésekről tudomást az trezni, helyénvalónak tartom, hogy egy pár sorban, főbb vonásokban említést tegyek azon követendő eljárásokról, amelyeket egy anyának a gyermekágy ideje előtt és alatt szem előtt kellene tartuui. Részletes magyarázatokba nem igen bocsátkozhatom, mert közleményem akkor már szaklapba való volna s igy csak a lehető legszükségesebbre szorítkozom, amelyet pedig manapság minden anyának kötelessége volna tudni. * * * Mi is tulajdonképen a gyermekágyi láz ? A könnyebb megérthetőség kedvéért u legegyszerűbben úgy fejezhetem ki magamat, hogy vérmérgezés. Azt pedig manapság mindenki tudja, hogy mi idézi elő a vérmérgezést.Hiszen a mindennapi életben is, ha valaki valami utón-módon megsebezte vagy megvágta valamelyik ujját vagy kezét, önként is s a hallottak s tudottak alapján is igyekszik megtisztítani a seb környékét, sőt ha kisebb természetű volt az a sebzés s az eszköz szennyezett volt hozzá, bát kiszívja sebét, nehogy — mint mondják — vérraérgezést kapjon. Egyszóvul a tisztaságra törekszik, mert jól tudja, hogy ellenkező esetben súlyos következményei lehetnek u dolognak. Teszi pedig ezt azért, mert ő igy látta, igy hallotta, sőt tudja is, hogy igy kell tennie. Miben különbözik már most egy gyermekágyas asszony egy olyan egyéntől, akinek a test külső részén van valami okból eredő sebei? Lényegileg nincs külöubség közöttük. Mind a ketten sebzettek. A különbség csakis a seb helyére s nagyságára állhat elő. így hát a kezelésben is csuk külsőleg' fognak eltérni egymástól, a lényeg mindkettőnél egy és ugyanaz lesz. A közös és főelv mindkettőnél a tisztaságra való törekvés lesz, mig muguknak a sebhelyeknek az ellátása a hozzáférhetőség tekintetében különbözni fog egymástól. De ez a különbség csakis a külsőségekre vonatkozik. M indez a sebkezelés elesik a gyermekágyas asszonynál. A gyermekágyas sebei nem fekszenek szemeink előtt, nem tisztogathatjuk meg, nem kötözhetjük be őket, de gyógyulásukra nézve mindenuek dacára szemeink előtt kell tartani mindama feltételeket, a melyeket bármely közönséges sebkezelésben követünk. Sőt még sokkal szigorúbb mértékben, mert a gyermekágyas sebfelülete oly nagy, amelyhez hasonló, külső sebzéseknél cjak igen ritkán fordul elő. A nagy felület pedig magával hordja a könnyebb fertőzés eshetőségét is s ez a gyermekágynál annál könnyebben eshetik meg, mivel a eebfelülelek közvetlenül az erekre, a vérpélyára nyílnak s igy a fertőző anyag rövid idő lefolyása alatt elterjed a testben, megkezdi romboló munkáját, amely elől —- sajnos — csak ritkán vun menekvés. De bút e/.t h fertőzést el lehet kerülni. Elkerülhető pedig egyesegyedül tisztasággal! Tessék kérem jól megérteni! A tisztaság az egyedüli faktor, amely az esetleges fertőzéstől megóv! S mivel" n tisztaság olyun valami, limit mindönkinek módjában van megszerezni, úgy mindenkinek meg van adva a lehetőség arra, hogy ezáltal a veszélyt elkerülje. Dehát hogyan, mi utón módon teszünk eleget u tisztaság követelményeinek a gyer- mekágybán ? — A gyermekágy zavartalan lefolyásának biztosítása függ először is az anyától, másodszor pedig mindazoktól, akiknek segítségét igénybe vette, tehát az orvostól és a szülésznőtől. Az anyának a szerepe a segítés körül mindössze csak nunyi, hogy előre gondoskodik a tisztaságról, azaz gondozza testét, fürdik gyakran s ügyel, hogy fekvése ideje alatt állandóan el legyen látva tiszta fehérneművel. Az ő szerepe ezzel talán jóformán be is volna fejezve. Egyszerű az igaz, de be nem tartása igen-igen sokszor keservesen megboszulta már magát. A tulajdon képe ni gyermekágy e vezetését és kezelését uz esetek 9/10-ed részében a szülésznő veszi át. Nem szívesen irom le, — de ez sehogy sincs rendén 1 Nincs rendén és nem helyén való ez különösen a vidéken, ahol még a régi iskolából kikerült szülésznők elavult, régi, és mindenféle esetben használt eszközeikkel egyetemben nagyon reá szorulnak az egyenes ellenőrzésre.' Az ellenőrzést végzi pedig az orvos, akit az eredményről még idejében illenék értesíteni 8 aki tudni is fogja, hogy mi az adott esetben u teendő, megadja az utasítást,- a mely szerint kötelessége aztán a szülésznőnek eljárni. Mert hiába, nem fölösleges az orvos még a legegyszerűbbnek látszó esetben sem. Mert hu uz ő közreműködésére nincs is minden alkalommal szükség, jelenlétével s azzal, hogy szeme előtt megy végbe úgyszólván minden, sok fölösleges beavatkozást elhárít, amelyek pedig mind mugukban hordják a fertőzés veszélyét. De hát van-é egyáltalában szükség beavatkozásra egy normális gyermekágy lefolyásánál!? Határozottan nincsen! S igy a szülésznő teendője se szoritkozhatik egyébre, mint pusztán u test külső tisztogatására; de ennél is épp úgy a legszigorúbb mértékben szeme előtt kell tartani a tisztaságra vonatkozó követelményeket, mert hiszen a fertőzés lehetősége minden alkalommal fennállhat s elkerülni csakis a legnagyobb elővigyázattal lehet. — Tartsa tehát az illető anya már a saját érdekében is kötelességének, ba már orvoshoz nem is fordult, a tisztaságra való felügyelést s ne engedje, hogy fölösleges s hiábavaló manipulációkkal veszélybe döntsék. Mert ha a dolog egyszer elejétől kezdve rosszul indult el, ritkán reparálható már, s igy az orvos is összetett kezekkel kénytelen nézni a veszély közeledését, amely pedig a maga idejében könnyen elkerülhető lett volna. Csupán egy kis jóakarat s a helyzetnek szigorúbb szemekkel való mérlegelése szükséges hozzá, mert hogy a dolog még sem olyan egyszerű, amilyennek látszik, megmutatták a legutóbbi szomorú esetek, amely ellen pedig senki sincs biztosítva, de amelyet helyes eljárással ellehet kerülni. Bécs, 1910. december 21. Dr. Erdélyi Géza. Érzékeny természetű egyéneknek nagyon kell vigyázni, milyen hashajtót használjanak, mert a rosszul választott szer nagyon kellemetlen bajokat okozhat és sokszor egészen hatástalan. A budapesti m. kir. tudományegyetemi belgyógyászati klinikáján végzett kísértetek alapján meg lett állapítva, hogy a természetes FerenOZ- József-keserüviz erős hashajtó-eredménye mellett nemcsak kellemetlen utóhatást nem idéz elő, hanem az étvágat is még lényegesen meg. nagyobbitja. Ezen kitűnő tulajdonságai révén a valódi Ferencz József-keperüviz messze kimagaslik a nagy hanggal dicsért hashajtószerek felett. Az összes jóravaló ásványvizületek árusítják. Apróságok. Nagy az öröm a gyermekviltígbun, megérkezett u Jézusku. Nézem, nézem a karácsonyfát és visszagondolok a gyermekévekre. Milyen óriási változás van ebben is. Akkor a legfőbb disz az aranyozott dió és. alma volt, ma ezeknek már hire sincs s a mibe most egy karácsonyfa belekerül, akkor abból 50-et lehetett, volna fölállítani.' Pedig hát uz öröm most sem nagyobb, mint akkor volt. * Bögre úrral találkoztam a Deák-téren • s kérdeztem tőle, milyen kilátások Vannak az ünnepekre. —• Nagyon roszak I — felelt az öreg sóhajtva. — Csak nincs valumi baj ? — A lehető legnugyobb csapás, a mi elképzelhető. Az orvos eltiltotta a boritaltl * A farizeus kenetteljesen adja ki a rendeletet, hogy mindenki u háztól templomba menjen és hálaimákat zengjen a jó Istennek,' a ki ezt a szép ünnepet érdemetlen szolgáinak megérni engedte. — Ha pedig haza jövünk — folytatta szigorú hangon — a kaput zárjátok be, hogy a koldusok be ne jöhessenek. Legalább legyen egy napja az embernek, a mit egészen az áhitatnak szentelhet. — Mit csinálsz? — Az üuuepi prograramot állitottam össze. Megnézheted. — De hiszen ebben sehol sincsen szó a lefekvésről. — Persze, hogy nincs I Hát lehet azt tudni pontosan karácsonykor, hogy az ember mikor fekszik le és mikor kél fel?! X ur egy hosszú jegyzéket tart a kezében és következőleg monologizál: — Van 20 üveg bikszádi viz, megcsapoltam egy kis hordót, szivar és ciguretta annyi, hogy akár mindjárt trafikot nyithatnék, sajtról is gondoskodtam, nem is említve, hogy pénteken a hizót is leöltem. Azt hiszem nyugodtan nézhetek a karácsonynak elébe. Csak Czövek sógornak eszébe ne jusson a Bácskából eljönni, mert akkor vége minden számításnak! Demeter. HÍREINK. ■ »11^ Karáoiony. „Dicsőség mennyben az Istennek, Békesség földön uz embernek!“ Zengjen a karácsonyi zsolozsma és orgonák bugása kisérje, u mig felszárnyal az égig. Dicsőség az Istennek, aki ezt a csoda szent; ünnepet adta nekünk; ezt a szép ‘napot és még szebb estét, az egyetlent, a mikor az Istenség békájé lebeg minden szivek fölött. Békesség az emberek nek% A nagy fegyver szünet' napja vun ma. Égből szálló mulaszt engesztelő szeretettel tölti meg a lelkeket. Hudukozó ellenségek lábhoz teszik a fegyvert. Érzés, a mely ma a szivekből kiárad, csakis a szeretet érzése lehet. Valami csodálatosan fenkölt hangulat teszi magasztossá karácsony ünnepét. Konok emberkerülőknek kint sajtol szeméből az egyedüllét. Ridegek és szivében valami soha nem érzett melegség támad .,. Istentől való, kiválasztott ünnep az, amely igy átváltoztatja a lelkeket. Amely száraz tudósokból, hideg üzletemberekből kiolvasztja egy napra a gyermeteg kedélyt,
