Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-13 / 50. szám

> bzatmAr és vidéke.

szakosztály javaslatában, mert ez a felvétel a helyes, miután a kiadási és bevételi tételek megéllapitésánál a 3 évi átlag veendő irányadóul, már pedig ezen tételnél 1908-ban 65602 K, 1909-ben 50539 K és 1910-ben több mint 109 ezer korona a többlet bevétel és igy a 3 évi átlaghoz képest ezen rovatnál helyesen volt 66 ezer E több bevétel van felvéve, a mely mellett a hiány annyival kevesbedvén, annak fedezésére csak 51 °/0 pótadó lesz szükséges. Ezen irányban szólalt fel dr. Kelemen Samu is, de a közgyűlés a polgármester érveit tette magáévá és nagy többséggel a szakosztály javaslatát fogadta el és ily módon 15 ü/0-kal fogunk több pól- adót fizetni, mint szükséges és 30 °/0- kal többet, mint tavaly fizettünk.

Nagy vita volt a város belterületének megállapításánál, arról lévén kérdés, hogy mi vétessék belterületnek, a mi a németi tagosításra tekintettel bir fontossággal. Dr. Farkas Antal, dr. Harcsár Géza, dr. Kereszt- szeghy Lajos, Klein Vilmos, dr. Glatz József és a polgármester felszólalása után közgyűlés a rendészeti szakosztály javaslatát fogadta el

A szatmárvármegyei gazdasági egyesület 1911*ben tartja 50 éves fenállásának jubileumát, minek költségeihez kérte a város hozzájárulását. Közgyűlés tekintettel az egyesületnek a városhoz való viszonyára két év alatt fizetendő 5000 K segélyt szavazott meg s a részletkérdések elintézését a tanácsra bízta.

Elfogadta közgyűlés a Zöldfaszálloda telkén építendő bérház terveit és a Földes Ede és Scheiber Miklós műépítészekkel kötött szerződést jóváhagyta. Az építés jövő február 1-én kezdődik és november 1-én az üzlet- helyiségek már átadandók.

Több más kevésbé fontos tárgy letárgyalása után a közgyűlés este 7 órakor véget ért.

Jubiláló tűzoltóság.

— Kiszakított lapok a tűzoltó egylet harmincöt- éves történetéből. —

Azon nemetcélu intézmények között, melyek városunkban a humanizmus zászlója alatt a közérdek szolgálatában működnek, az elsők között áll az önkéntes tűzoltó egylet, mely a tegnapi napon töltötte be fennállásinak 35 ik évét. E nevezetes évfordulón lehetetlen meghatottság s megilletődés nélkül elsiklanunk, hogy néhány szóval meg ne emlékezzünk a mi derék tűzoltóink nemes működéséről s röviden a mennyire helyünk engedi ismertessük az egylet történetét.

*

Az egyesület megalakítása körül Grnbo- vieezky Jusztin Leo, a kir. hath, főgimnázium volt tornatanáráé a iőérdem, kinek az 1875 év tavaszán kibocsátott lelkes s az ügyiránti szeretettől áthatott fölhívására a zászló alá sorakoztak azok, kik jelenben már megizmosodottnak nevezhető egyesületnek magvát képezték. Az alakuló közgyűlés 1875 évi december 12. napján a jóváhagyott alapszabályok alapján tartatott meg, melyben Böszörményi Károly polgármester elnökké, Kiss Gedeon főkupitány alelnökké, Grabovieczky Jusztin Leo főparancsnokká,- Hármán Mihály alparancsnokká választatott meg.

A tűzoltó csapat tagjui 1875 beD, az egyesület alakulásakor a következők voltak :

■j* Gazdig I. mentő, j- Zádori F. mentő, j- Volkenberg G. mászó, Almdsy G. mászó,

Jeney K, őr. par. -j- Grószmán S. szivattyús, Héder S. szukpar. j* Kiss G. alelnök, .lünk K. oszt. par., Hock A. szertárnok, -j- Ha- rasztkó F. csővezető. Péter Gy. mászó, Fekete F. mentő, Ebrenstein H. mentő, Tóbiás F. mászó, Lázár A. szivattyús, 1 Horváth A. gyukoríó mester, Mónus L. mászó, f Sztanaszky F. számvevő, KertészíFy G. pénztárnok, jp Einhorn Márton gépész, -j- Nyi- kelszky Gy. őrpar. Száz Géza mérnök, *j- Markovich Géza vizáit érző, •J- Kiss R. segédtiszt, Soltész K. szukpar. Schirulszky E. csővezető, Csikós I szivattyús, Bauer János szivattyús, -j- Molnár A. kürtös, j- Kemény F. őrpar., -{- Dara bant S. szakpar. f Kovács F. szakpar., Kovács M. szukpar.,. Jurcsó M. szivattyús, f Hármán Mihály ulpnk., Grabovitzky Jusztin térparancsnok, Feiszthu- ber János őrpar.

A testület fennállása óta szolgáltak mint elnökök: Böszörményi Károly, 'Kiss Gedeou és Jákó Mihály;

alelnökök: Kiss Gedeon és Jákó Mihály és dr. Korbai Károly;

főparancsnokok: Grabovieczky J. Lei, Száz Gézu, Jékey Károly, Ferenczy János, Nádpataky Gusztáv és Tunkóczi Gyula;

alparancsnokok : Hármán Mihály, Nagy József, Soltész Kálmán, Ferenczy János, Mónus Lujos és Kádas József;

titkárok: Csornuy Imre, Gönozy Sándor, Ferenczy János, Thurner Albert, Ruprecht Sándor, Ferencz Ágoston és Flontás Döme;

jegyzők: Száz Gábor, Ferenczy János, Thurner Albert, Haller Ferenc, Hajdú Károly Flontás Döme és Mónus A. Sándor;

segédtisztek: Berky Dezső, Litteczky Endre, Ferenczy János, és Thurner Albert;

szertárnokok: Jeney Károly, Ruprecht József, Endrédy Kálmán, Kádas Albert, Papp István, és Reinelt Ágoston;

pénztárnokok ; Kertészffy Gábor, Teitel- baum Herman, Rupncht József, Szűcs József és Bölönyi László.

Az újabb korból kiemeljük szolgáluti érdemeikért és buzgalmukért a következő négy szukaszparancsnokot; Ferencz Ágoston tanácsjegyző, ki úgyis, mint a törvényhatóságnál a tüzoltóügyek előadója, az intézménynek Kiváló szolgálatot tesz, továbbá Fleckenstein Istvánt, Szőllősy Gusztávot végül Braustein Ferenc őrparancsnokot.

Az egyesület őrszolgálati működését a Hám János-utcui Nagy Ignác-féle házban kezdette meg, honnan az 1877. év folyamán a báró Véosey József Deák-téri házába költözött át. 1878-ban a Budapestre távozott Grabovieczky I. Leo helyett Száz Gáza, vette át a főparancsnoki teendőket, az ő távozása után 1879-be véglegesen Junk Károly volt osztályparancsnok választatott fő- parancsnokká. Az egyesület József főherbeg két ízben látogatta meg, 1878-ban s 1884-ben. Nevezetes mozzanat az egyesület életében az 1882. szept. 24—25-ik napjain megtartott zászlószentelési ünnepély. Zászlóany.-t volt Domahidy Sándorné sz. Böszörményi Vilma úrnő. Jékei (Junk) Károly után 1890-ben Ferenczy János vette át az egye sülét vezetését s 10 évig viselte a főparancsnoki tisztet. Ferenczy után főparancsnokul Nádpataky Gusztáv következett, uki ezen minőségben alig nyolc hónapig szolgált. Kiss Gedeon elnök halála után pár évig interregnum következett s ezután Jákó Mihály viselte az elnöki és dr. Korbai Károly az alelnöki tisztet; mig végre az egyesület igazgatását teljesen a műszaki csapat vette nt.

Nádpataky főparancsnoknak városunkból való elköltözése után ez állásra a tör vényhatóság Tunkóczi Gyulát választotta meg, aki 1900. évi szeptember 2-től vezeti a testület ügyeit.

Alatta jöttek létre a legújabb alapszabályok, a mentő osztály szervezése, a hivatásos tűzoltóság javadalmának szervezése, az uj őrtorony terve stb. A mentőegyesüset 1902-ben alakult s azóta mai napig 1163 esetben nyújtottuk segélyt. Az egyesüle't tagjai 35 évi működése -alatt 365 esetben vonultak ki tűzhöz. Legnevezetesebb tüzesetek voltak a közös luktanya, fehórház égése. A Meszlényi Gyula püspök áldozatkészségéből épült őrtorony 1904-ben vétetett használatba, 1908-ban tartatott meg u tűzoltó kongresszus.

Az egyesület legrégibb s jelenben is működő tagjai Mónus Lajos alparuncsnok

és t Útfelügyelő, ki a test lilát alupilúsa óta áll unnak szolgálatában s Kádas Jóesel al- purancenok, ki 1878. óta működik az egyesület kebelében, mindketten őszinte odaadással s áthatva az emberbaráti kötelesség nemes eszméjétől.

35 hosszú év tűnt el a múlandóság tengerébe mióta az egyesület egy kisded, de lelkes csapat által ngegalukiltutva, szervezete kormányi jóváhagyást nyert. E hosszú időre visszatekintve elmondhatja az egyesület, hogy kitűzött emberbaráti céljainak teljesítésétől soha egyetlen pillanatru sem tért el s nemes feladatát férfias bátorsággal s kitartással fejleszteni igyekezett. A mi tűzoltóink soha jutalmat nem vártak, mert mindig megelégedtek szivük öntudatos nyugalmával, hogy az emberiség javának előmozdítására törekedtek. Legyen áldás e derékegyesület to vábbi működésén I

A ki hashajtók használatára van utalva, gyakran nemcsak sikertelenül próbálja a sok lármával dicsért különböző hashajtó készitménye- ket, hanem sokszor újabb bajokat is szerez általuk. Ezért különösen fontos a hashajtószernek gondos, és óvatos kiválasztása.

A székesfővárosi Szent Rókusköz- kdrház főorvosai már egy emberöltővel ezelőtt megállapították, hogy a természetes Ferenoz József-keserü- viz rendkívül kedvező vegyalkatrészei- nél fogva nemcsak könnyen bevehető, hanem a többi keserű-gyógyvizekhez képest kisebb mennyiség bevétele után még rövidebb idő alatt hoz kedvező eredményt, mint azok. Ezért mint igen hatásos hashajtót a Ferencz József-vizet. kiválóan ajánlják.

Az olyan helyeken, a hol az ás- ványvizkereskedásekben valódi Ferencz József-keserüviz nincs raktáron, legjobb a rendelést egyenesen a Ferencz József-források szétküldési-igazgatóságához Budapestre intézni.

Szinház.

CIGÁNYSZERELEM. Lehár irta a zenéjét. A közönségnek elég ez, hogy rajongjon érte. Vannak művészek, akik eladják mHgukat a közönségnek. Nem művészi értékért dolgoznak, hanem a tetszésért. Ez pedig rendesen rossz mértéke az értéknek. Lehár is eladja magát. Olyan zenét is, ami nem lehet meggyőződése. Nagy tehetségű zeneszerző s hu össze hord is a közönségnek magyar nótát, oláh kólót, Teli Vilmost vigözvegyiádákat, masicsot és bécsi valzert, u hangszerelésbe beleteszi művészetét. Talán azt hiszi, hogy ezt úgyse érti a közönség, nem ront a hatáson, ha művészi is.

És a cifrarubáju zene mellett van még minden a mi hatásra vadászik. Éjjel, lila holdfény, álom, röpködő szentjános bogarak, cigány, romantika, pezsgő, zsidó kis gyerek és rossz vicce.

Es meg is volt a hatás. Operettre van a színtársulat legjobban berendezve. Dénes Ella a romantikus, érzelmes bojár leányt, Bulla Mariska a kacér magyar birtokosnőt úgy játszották, mintha csak rájuk szabták volna a darabot. Pongrácz Mutild selypitő beszéde is jobban érvényesült fiatal lányka szerepében, mint másutt. S a férfiak is kedvvel, temperantummal játszottak. Holtai a hiú vén kecskét, Burányi a szerelmes gazdag vőlegényt, Roos a gyerek férjét, Káldor a félig vad, félig szalon cigányt, Mátray a zsidó korcsmárost lehetőleg kevés túlzással találóan elevenítették meg.

•

A BALGA SZŰZ. A nagyközönség s az iró- és művészvilág szinte példátlanul álló érdeklődése előzte meg a Nemzeti színház újdonságát. Henry Bataille legújabb világhírű színmüvét, amelynek franciu cime:

La vierge föllé s magyarra A lírányi Emil fordította A balga szűz címen.

A legutolsó negyedszázad legnagyobb szenzációja vonul be e hó 19-iki premiéren Színházunkba. Dumas-n és Sardou n kívül egyetlen külföldi iró sem tudott oly közel férkőzni a mi közönségünk szivéhez, mint Bataille, u színpadi hatásnak ez a boszorkányos Ügyességű mesteré s egyszersmint a legnagyobb szivü, zseniális poéta, akinek minden munkáját irodalmi és színpadi; szenzációként ünnepeli a kontinens legkülönfélébb Ízlésű közönsége.

Uj darabja A balga szűz a legérdekesebb és legszebb darab, amelyet évtizedek óta Írtak s a cinikus párisi közönség immár 250 estén át töltötte meg zsúfolásig a kedvéért a Gymnase szinház nézőterét, amelynek szerencsés igazgatója előreláthatólag ebben az egész évadban fel van mentve a műsorkészítés gondjaitól, mert bizonyos, hogy Dianne de Charance és Fanny Armanry gyönyörű drámája egész éven át egyedül fog uralkodni a játéktéren.

Az újdonságban két csodálatos szépen megrajzolt nőalak dominál s mellettük négy pompás férfiszerep, egytől-egyig mesterien megkomponált, izig-vérig élő emberek, szenvedélyekkel s mélységes tragédiákkal a telkükben, akiknek küzdelmeiben, vívódásaiban megindult szívvel veszünk részt.

A kis Diane de Charance drámája ez a darab, a hercegi család elkényeztetett egyetlen leányáé, a kin beteljesedik u írás szava s hasonlatos lesz ama balga szüzekhez, akik várván a vőlegényt, nem gondoskodnak arról, hogy lámpásuk ki ne égjen. S amikor jön a vőlegény, hiába esdekelnek az okos szüzeknek, mert elpazarolták, könnyelműen eltékozolták egyetlen kincsüket.

És Fanny Armuury tragédiája is ez a darab, az önfeláldozó asszonyé, az igaz hitvesé, aki akkor is imádja a férjét, akkor is az életével kész megmenteni, a mikor ez hűtlenül elhagyja s másut keresi a boldogságot. Aki szerelméért, a legheroikusabb áldozatra kész: megmenteni férjét azoknak a bosszújától, a kiknek minden reménységét, büszkeségét az ő ura tette tönkre.

Ezt a két grandiózus szerepet a pénteki bemutatón Zöldy Elza s Horváth Lenke fogja játszani. Horváth Lenke u leányt, Zöldy Elza pedig a feleséget.

v

Heti műior.

Kedden ötödször „Cigányszertjlem,“ Operette (Bérlet szünet.)

'Szerdán „A vasgyáros“, (A. bérlet.) Csütörtökön ez idényben először „Erdészleány“ Operette (B. bérlet.)

Pénteken újdonság először „A balga szűz“-, szinmü, a budapesti „Nemzeti Szinház* műsorából. (C. bérlet.)

Szombat délután ifjúsági előadás „A sasfiók“. Este újdonság másodszor „A balga szűz“ szinmü (A. bérlet.)'

Vasárnap délután „Balkáni hercegnő“ operette. Este „Az ördög mátkája“ népszínmű (B. bérlet.)

Apróságok.

Boldog város ez n mi városunk és boldog emberek a polgárai, különösen pedig a városatyái. Más helyeken örökös a panasz a drágaság és a nagy adó ellen, nálunk ellenben, mikor arról van szó," hogy a pétadó ne 66°/0, hanem csak 51°/0 legyen, egész lelkesedéssel szavaznak u nagyobbik adóra. Legalább u tegnapi közgyűlésen igy történt.

A legkeményebb harcos a magasabb pótadó mellett természetesen a polgármester volt, s a legerősebb argumentuma, hogyha a közgyűlés a kiesebbiket találná elfogadni, odafent nem hagyják jóvá a határozatot. Mennyivel szebb volna pedig, ha 6 állandóan arra ügyelne, hogy idelent mi a jobb és hasznosabb, a minthogy nem is szabadna másra ügyelnie, miután ő idelent polgármester, s odafönt csak kir. tanácsos.

*

Az indítvány az enyém lévén, nagy dicsőséget nem arattam vele, miután majdnem egyhangúlag leszavaztak. De uz ered-