Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-08 / 45. szám

8ZATMÁB ÉS VIDÉKE. Az Erkel Ünnep. Vidéki viszonyainkhoz mérten egét/.* ben szép, kegyeletet ünnepély volt u vasár­nap esti. Kár, hogy oly nagy reklám előzte meg. A közönség többet várt, valami nagyot, valami olyat, ami még nem volt Szatmári. Gv kapott olyat, amit látott, hullott. A Hunyudy nyitányt, melyet ezúttal Herman László zeneiskolai igazgutó dirigált, két év előtt már előudta a megboldogult „úri banda“. Ez nem von le semmit a teg­napelőtti szabatos előadás értékéből. Csak filharmonikusoknak nevezni a régi zenekur töredékét, azt uz„ egynéhány urat, akiknek az volt a hivatásuk, hogy egy kis.é fino­mítsák a színházi zenekar napszámos muzsi­káját, ,— bocsánat — de nagyképűség. • Weber bűbájos f moll zongora verse­nye, melyet a hirdetett Mozart zongora versenye, Erkel kedvenc darabja helyett játszott Bendiner, teljes szépségében érvé­nyesült; Es ez tisztán a művész érdeme. Uralkodott a zenekaron s magával ragadta u közönséget, úgy, hogy ulig vettük észre, hogy a zenekar nem volt a zongorához hangolva. Persze, a hőségben a vonósok lejebb szállónak, u fúvósok följebb, diszonáns lett a kiséret. Az opera részlet azt bizonyította, hogy a színtársulat operaelőadásokra is érett, csuk zenekar kellene hozzá. Kár, hogy a jól sikerűit ünnepet a Ilvmnusz nem legkifogástulanubb előadása fejezte be. Azv eléggé össze nem próbált karok nemes versenyt fejtettek ki a karmes­terrel együtt, ki tud hamarabb a végére jutni. Egy szóval — hisz méltányolni tudjuk a nemes igyekvést — elismerjük, hogy nagy fába vágtn a fejszéjét a dal- és zene-egye­sület, csak a saját érdekükben kérünk egy kis szerénységet. Szatmári mindenki ismeri a jó bor, meg a c Ígér közmondást s oly könnyen a toll alá csúszik a „purluriunt monies.“ •|' ■ ___________— y. —*• Szí nház. A kard baciülate. Jól értik a színészek a dolgukul. Nem hiszem, hogy színész jö­vendölése valamely darabról ne válóit volna be csuk egyszer is. Tudják mi hat jól s jobban szeretik u hatásost, ha nincs is ér­téke, mint a mély tartalmút, ha nem alkal­mas színpadi előadásra. Ez egész természetet. A szinszerüség külön művészet s manup többet ér, mint a belső érték. A kard becsülete háláé darab. ízig porig szinszerii. Nincs i'gy szó benne, nincs egy mozdulat, amely nem számit hatásra. M ért ahhoz, hogy ugyonciépelt katonatémá­ból, hu még hozzá sovány is, valószínűtlen is, amibe minduntalan bele leh'tne kapasz­kodni a lélektan, a valószínűség, uz élet nevében, ilyen hatást lehessen kihozni, uz csak sziiiészirta drámával történhetik meg. Egy főhadnagy házasságát nem enge­délyezi a hudilgyminiszt' r, mert menynsz szonytinuk első vőlegénye, uz ezredesué sze­retője, az ex dispán rossz információt adott a tiszti ülésnek. Ä főhadnagy lemond rúnájá­ról. Az ezredes ogy levél segítségével raeg­pökség vette út. Az egyházmegye püspökei közül négyen és pedig báró Fischer István, Klobusic/.ky Péter, Kovács Flórián s Hám János laktuk a régi püspöki rezidenciában. Az rezidencia első püspöki lakója nagyszalatnyai báró Fischer István volt, ki 1805. febr. 12-én foglalta el püspöki székét s 1807-ig volt Szatmár püspöke, 1807-ben egri érsek lett, mint Fuchs Xav. Ferenc Eger első érsekének utódja. A jezsuiták egykori lakóházát 8 a régi iskolai épületet ő vette meg, kiigazit- tuttu, egyik szárnyát egészen a földszint­től telepíttette s püspöki lakáscak rendelte. Hogy minél tágasubb udvart uyerhessen és kertjét megnagyobbithassu, több házhelyet összevásárolt. E püspöki lakóhelyet mind­addig a növendék papoknak engedte lakásul s maga egy esztendeig Erdődön vonta meg magát, mig a papuöveldét alkalmas helyen lelépi ti ette. 0 eszközölte ki I. Ferenc ki­rálytól, hogy a régi gimnázium, mely 3 év­tizeden át. szünetelt, ismét helyreállíttussék. Klobusic'.ky Péter 1808-ban kezdte meg fő­pásztori tevékenységét s 1821-ig kormányozta egyházm gyéjét; Ekkor kalocsai érsekké ne­veztetett ki. A harmadik' püspök Kovács Flórián volt {1821 — 1825.), előbb a káptalan nagy­prépostja. 1825. dec. 11-én halt meg s u székesegyház ul&tti sírboltba helyezték örök pihenőre. • Kovács Flórián négy évi főpásztorsága után 1827-ben Hám János egri kanonok Gyöngyös város nagynevű szülöttje nyerte el a püspöki széket s 1828. évi ápril 15-én kezdte meg egyházmegyéjének áldás­teljes kormányzását, ki 30 évi püspöksége alatt a vallásos buzgalom, felebaráti szere­tet s jótékonyság csodáit művelte. Valódi nagy ember, kit méltán számíthat Szatmár első jótevői közé. Örök érdeme, hogy nem I tudja u valót. Az exalispán megsérti a tisz­tikart. Kettős párbaj. Az ezredes megsebe­sül, uz alispánt a párbajhőst agyonlövi egy hatgyerekes kapitány, aki oly rövidlátó, hogy lovasnak nézi a gémeskutat. Visszaadja az ezredes a I ttuondó levelet s a szerelmes pár boldog. Oly banális az egész, hogy mondom, csak u mesteri kiszámításnak köszöni hatását. Meg a színészek is elemükben voltak a szí­nész darabjában. A szereplők közül, különösen Dinnyéssy Juliskát kell kiemelnünk természetes, egy­szerű játékáért. Zöldy Vilma is méltó n Zöldy dinasztia nevére. Vidor Józsefbcu is nyert a színtársulat s a régiekről — Jesz még alkalmunk dicsérettel szólni. Az egész drámai személyzet sok kellemes estét ígér a publikumnuk. * Heti műior: Kedden: Strausz József zseniális ope- retteje „Tavusz“ (C. bérlet.) Szerdán: „Doktor ur“ Molnár Ferenc kitűnő bohózata (A. bérlet.) Csütörtökön; „Tavasz“ operette (B. bérlet.) Pénteken: újdonság „Muzsikus lány“ operette (C. bérlet.) Szombaton ; másodszor „Muzsikus lány“ (A. bérlet.) Vasárnap: d. u. „Obsitos“. Este: „Muzsikus lány“ (B. bérlet.) Budapest székesfőváros vegyvizsgáló-intézete hivata­los jelentéseiben a következőket, álla­pítja meg: „ A természetes Ferencz Jó- ZS6f-keseriiviz rendkívül nagy kénsavas magnesia tartalma, mely által ez minden más ilynemii víztől kiilömbözik, kétségtelenné teszi, hogy ezen viz gyógyhatá- sát főleg ezen két alkatórészének kell tulajdonítanunk.“ A valódi Ferencz József-keserü- viz biztos hatása, kellemes és olcstj használhatósága által tűnik ki, s ezért az orvosok és betegek többré becsülik, mint a gyengébb hason- nemü ásványvizeket. csupán ó magú adta oda emberbaráti intéz­ményekre egész vagyonát, hanem példájá­val s buzdító szavaival másokut is hasonló jótékonyságra ösztönzött. A szent életű püs­pök háztartása és életmódja fölötte egy­szerű s takarékos volt. A régi rezidenciában huszonhárom évig lakott s hubár uz uj, szép és nagyszerű püspöki palotu rég föl­épült már, ő mégse kívánkozott ki meg­szokott szegényes régi hajlékából, mígnem az előhaladott életkor s azon körülmény, hogy közelebb jő a székesegyházhoz. Őt mintegy kényszeríti az átköltözésre. Érde­kesnek turtjuk ismertetni a régi rezidenciát abból az időből, mikor a szent életű* Hám püspök lakta. Az épület Hám idejében közönséges deszka palánkkal volt kerítve. A rezidencia egy emeletes ulacsony épület, mely a folytonos feltöltés folytán inkább földszintes épület jellegét mutatja. Alsó része a talajba mélyed, oda pár lépcső vezet le, egy huszár s egy ina9 szobával, pince vei, kamarával; felső részébe egy utcafelőli épület kiugrás falépcsője viszen. Az egész épület küllio'.'zn 24.40, szélessége 19.60 méter; li jdan francia építészeti modorban zsindelyei, ruo9l sima bádogtetővel. Az épü­let felső részében összesen 8 szoba van Ezekből a szent életű püspök kettőt tartott fon magánul, melynek ublakai az épület éjszaki s nyugati oldalára nyitnak. Volt aztán az épületben egy szűk étterem, a püspöki szurtarló kis szobája, a titkárnak hasonlóképen kis szobája, kis házi kápolnu, egy vendég s egy kis házi kápoluu, egy vendég s egy ki1 consistoriális szoba. Amily szűk volt a b. e. püspök lukhelyisége, ép oly csekély számú volt udvari személyzete is; egyháziak : titkár, ceretnonárius; vilá­giak : egy huszár, egy futár, egy kocsis, két férfi udvari és két női konyha cseléd. Apróságok. No most már remélni lehet, hogy a drágaság meg fog szűnni, mert a helyes utat választották, a melyik már ki vau próbálva. Az egyes törvényhatóságok fognak felírni az országgyűléshez és a kormányhoz a drágaság megszüntetése végett. Ennek okvetlenül lesz hatása, u mint unnak idején a magyar vezényszónál, uz önálló vámterü­letnél, uz önálló magyar banknál és számos más esetben tapasztaltuk. • Tulúlkozom Bögre urrul a mint éppen a városházáról jön, a hol az uj házbéradó- kivetési jegyzéket volt megnézni. Nagyon il lévén merülve, kérdem tőle, hogy mi az, ami unnyiru elfoglalja. — Barátom I — szólal meg uz öreg — most néztem meg a házbéradómat és most a/.ön goldolko/.om, hogy tulajdonképen miért szavaztam én a közgyűlésen köszöne­tét a pénzügyigazgatónak. * Egy heves úriember erősen kritizálja a pénzintézetek eljárását, hogy egyik a másik után emeli fel az alaptőkéjét és kifejti, hogy ez a mai viszonyok között nem szükséges és ebből semmi jó nem származhutik. — Igaz, igaz, a mit mondasz, — jegyezte meg a hallgatóság egyik tagja — hanem azért mégis jobb, ha az alaptőkét felemelik, mintha elemelnék. * Füredi Sándor befolyamodott u város­hoz, hogy a zeneiskolája részére valami segélyt szavazzon meg. A gondolat minden esetre eredeti s tekintve, hogy u folyamodó közreműködése illet ve magatartása miatt a város a városi zeneiskolu segélyét kénytelen lesz jóval felemelni, nem hiányzik belőle U humor sem, mikor komolyan hiszi, hogy u kért segélyt meg is kapja. * Tegnap este volt a Szigyártó bucsu- estélye. Valamennyi vadász, nem számítva ezenkívül a nagyszámú jó barátokat, mind jelen volt és ezer jó kívánság hangzott el a távozóra. S bárba a vadászok az igazmon­dás tekintetében nagyon gyenge lábon álla­nak, a jelenvoltak egyértelinüleg konstatál­ták, hogy u miket a banketten mondottak, az mind igaz volt. Demeter. HÍREINK. — A püspök Kalocsán. Dr. Bo­romiszu Tibor megyés püspök, ki az elmúlt héten Várossy Gyula érsek temetésére Ka­locsára utazott, a temetés után is egy időre még ott maradt. Régi jó ismerősinél látogatást tett s szombat este nyolc napig tartó lelki- gyakorlatokat kezdett a Jézustársasúgi atyák­nál, melyeknek végeztével a fővárosba megy, bogy a nov 12-én Vaszary Kolos herceg­prímás elnöklete alatt tartandó püspöki kon­ferencián s az azt követő orsz. kath. nagy­gyűlésen résztvegyen. Szent Imre nap. A kir- kath. fő­gimndzim védszentjenek ünnepét az idén is A szakács a városban lakott és bejárt. A konyha külön épületben volt. E szűk falak közt, ez alacsony fedél alatt fogamzottak meg a ezentéletü püspök elméjében, szivé­ben ama magasztos szent eszmék és elha­tározások, melyeknek áldásos életében létet udott. Ez öreg faluk voltak tanúi az ő imédságos lelke minden sóhajának. Egy évig volt Hám püspök eszter­gomi érsek s Magyarország hercegprímása, 1849-ben, de szive visszavágyott Szatmárra az ő kedves hívei közé. Itt is halt meg, 1857. dec. 30-án s drága hamvai a székes- egyház sírboltjában találtak örök pihenőt. A régi rezidenciát a püspöknek az aj pulotába való átköltözés után 1859-ben katonáknak adták bérbe. A jezsuitáknak Szntmáron való újra megtelc-pitése 85 évi távoliét után szeut emlékű Hám János kívánságára 1858 ban történt, elsősorban a püspöki konviktus veze­tésének, másrészt a vallásos, a lelki élet tevékeny támogatása céljából. Hám püspök több telket vásárolt u Rákóczi-utcán, igy uz u hely, hol u postaépület van s a kir. tör­vényszék díszes palotája szintén a 'püspök tulajdonút képezte s eredeti terve a/, volt, hogy a szomszédos telkeket is megszerzi s ott templomot épii s az ott emelendő épü­letben helyezi el a jezsuitákat. Hogy ezen tervét miért nein hajtotta végre s a templom miért épült föl jelenlegi helyén s tervét miért változtatta meg, erre nézve semmiféle tájé­koztató adat fönn nem maradt. A jezsuiták le­telepítésével a régi rezidencia is újból az ő bir­tokukba jutott és pedig úgy", hogy 1869-beu a Rákóczi-ulcába 617, 620, 621. sz. a. tkköny- vezett s tulajdonukat képezett ingatlano­kért cserébe kapták a régi püspöki rezi­denciát a hozzátartozó épületekkel, kerttel fényesen ülte meg. F. hó 5-én Fölkel Béla tanár teljes segédlettel ünnepi misét, mondott uz intézeti kápoluábau s Csókás Vidor h. tanár az ünnep jelentőségét szépen méltató szent beszédet tartott. — Állam vasúti előléptetések. A m. kir. államvasutak heybeli tiszti karában Juhász Kálmán íütőházi m. á. v. ellenőrt a VII. fiz. osztály 2-ik fizetési fokozatából ugyanazon fiz. osztály I-ső fizetési fokozatába, Sztupkai Dénes mérnököt a VIII. fiz. osztály 1-ső fizetési fokozatából a VII. fiz. osztály 3-ik fokozatúba november hó l-é(ől kezdődő­iig léptette elő a m. á. v. igazgatósága. — Kinevezések a kir. adóhiva­talnál. A kir. pénzügyminiszter. Kádas József kir. adóhivatali ellenőrt a VIII. fiz. osztályba, Csányi Lajos kir. adóhiv. segédet a IX, fiz. osztályba adóhiv. főtisztté nevezte ki állomás helyükön való meghagyás mellett.. — Gyakorló tanárjelöltek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Pfiszter József és Vereby Antal .tanárjelölteket a szatmári kir. kath. főgimnáziumhoz gyakorié tanárjelöltekké nevezte ki, u folyó r iskolai évrs. — Választás előtt. Az I-SŐ kerületi iparosok, november 5-én értekezletet tartot­tuk a Vigadó termében^ amikör a városi képviselőségre n következőket- jelölte: Vaj- nay Lajos, dr. Heller Gyula, Hermán Istfáu, Lénárd Károly és Imre Károlyt. — A szatmári függetlenségi pártnak vusároap délelőtt saját helyi­ségébe tartott ülésén Dr. Kelemen Samu orsz. képviselő meleg hangon- emlékezett meg Csomay Imréről a párt elhunyt elnö­kének érdemeiről s emlékezetét jegyző könyvi-' leg örökítette meg. A megürült elnöki állás tekintetében úgy határozott, hogy a tiszte­letbeli elnökön kivül, akinek állását nem érinti, három tagból álló elnökséget alakíts a párt u három állásru egyhangúlag Biki Károlyt,' Kolozsváry Károly és Thurner Albertet, igazgatókká pedig . Duszik Lajost és Dr. Glatz Józsefet választották. — Esküvő. Kegyes István nagysza­lontai ref. főgimnáziumi tanár vasárnap es­küszik örök hűséget Balogh Gizikének, Ba­logh József kir. törvényszéki biró bájos leányúoak. — Gyászhirek. ifj. Salamon János kir. posta s táv. főtiszt s cs. és kir. tart. hadnagy f. hó 27-én életének 37-ik s házas­ságának 13-ik évében hosszas szenvedés után f. hó 2-án elhalálozott. Temetésén a posta s táv. tisztikar, mely veszteségét kü­lön gyászjelentésben tudatta s u katouaí tisztikar* testületileg vett részt s azonkívül nagyszáma előkelő közönség. Temetése n róm. kath. egyház szertartása szerint ment végbe s a jS-.egedy családnak a ref. eirkert- ben levő családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Súlyos csapás érte Kótay Lajos áll. el. isk. igazgatót s családját. Mariska leányuk, Krüzselyi Barna ó-radnui tb. szolgabiró hit­vese pénteken délben elhalálálozott. Kótay Mariska néhány évvel ezelőtt ment nőül Krilzsdyihez. A megboldogult kedvelt, rokon­szenves alakja volt társas életünknek s nem egy műkedvelői előadás sikere fűződik az, ő nevéhez. Egy héttel előbb szélhüdés érte s azóta állapota válságosra fordult, mig n halál e hó 4 én megváltotta szenvedéseitől. és kálvária kápolnával s azonkívül 9141 frt készpénzt kaptak, mig a rezidencia 4005 írtra lett felbecsülve. 1874-ben az épü­letet teljesen uj tetővel, boltozattal, ablakok­kal s padlókkal látták el, úgy hogy e munkálatok u 9141 frt készpénz adományt teljesen felemésztették. Mig a jelenlegi kon- viktus épület céljainak kellőleg meg nem felelt, hálóhelyül a növendékek részére a rezidencia helyiségeit használták, hova nap­pali tartózkodás után mindig zárt folyósón - jártak át éjjeli pihenőre. Mikor azután a jelenlegi emeletes épület' elkészült s a nö­vendékeknek kellő kényelmet biztosított, a jezsuiták bérbeadták u régi rezidencia épü­letét s lakói bérbe bírták ez év tavaszáig, s ekkor a magyar tanulmányi alap vásárolt meg a telekből 2600 Q.ölet, ölenként 67 koronával számitvaj 174.200 koronáért, mig uz uj gimnázium építését Széli Marcel budapesti műépitő cég nyerte el. A vételt, tudvalevő dolog, szenvedelmes harc előzte meg, mely azonban eredményre nem veze­tett mert a kiszemelt telkek közül a köz­oktatási miniszter kiküldött báró Barkóczy Sándor oszt. tanácsos az uj főgimn. céljaira a jezuslársasági rendháznuk Szirmuy- s Vár­domb-utca által" határolt részét talált legcél­szerűbbnek- Ma már csákányok zajától vissz­hangzik a rezidencia környéke, megkezdődött a rombolás munkája, melynek nnpok múlva áldozatul esik uz n közel báromszázados épület, mely legrégibb háza Szatmár városának. r. * Források: S-atmár-Némfeti monográfi­ája. — Irsik Ferencz: púm János élete. — A szatmári püspöki egyházmegye emlék­könyve.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents