Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-25 / 4. szám

8ZATHÁR S> TIDSKB. SZÍNHÁZ. ~»MÍ Nóra. Csak egy olyan. magábagubózott ha talmas lélek, mint amilyen Ibsené volt, ké­pes belátni u jövő méhébe s megérezni el­jövendő idők szörnyű, százbogos problémá­ját. Az asszonyt, kiben az élet titkos vagy látható rugója — ez egyébiránt majdnem mellékes — felébreszti u szunnyadó ént s e nőnek, aki hitves és anyu, egyszerre osuk . tágranyilik a szeme attól a lesújtó tudattól, hogy sohasem volt igazán boldog, legfel­jebb vidám, sohasem örült, csak nevetett, hogy boldog örömet lásson maga körül. Az asszonyt, aki mint feleség tudutára ébred, hogy nem szereti az urát s csak önmagát ámította, mig azt hitte, hogy szereti; uem való férje oldalához, a komoly élethez semmi köze, mert sohasem foglalkoztak vele komo­lyan. Az asszonyt, aki anya és rájön, hogy nem alkalmas arra sem, hogy gyermekeit fölnevelje, mert az ő bolond könnyelmű anyas/ive, könnyelmű gerinctelen lényeket nevelne a társadalomnak. És meghökkentően iguz tükörben lát­hatja mugát ebben a darabban a társudalom megannyi Helmerje, kik szigorúan, becsüle­tesek, de hiúk és önzők, kik komolyuk az élet "utcáin, de nagy gyerekek odahaza, mert játékszernek tartják u feleségüket, kanári- mu'dárnak, mely csak akkor nyújt élvezetet, ha gagyog és gőgicsél,de kellemetlenné válik, ha egyszerre szabadságról kezd csipogni, ha fölborzolja u tollát s kirepül a drága, puha fészekből. És szomorúan józun perspektíva tárul uz apró fiók Helmerek elé is, ukik, midőn naiv és önző lélekkel megálmodják leendő otthonukat, amolyan játékszer-feFeséget képzelnek el a maguk számára, ki megelég szik azzul is, ha lesimithatjH a férfi homlo­káról a ráncokat s nem kutatja: mi rejlik mögöttük. Csupa kemény és döngető igazság nyugtalanít s ejt gondolkodóba bennünket e darabott látván. Ez igazságok azonban szá­razok yolnának, elméletiek és propogauda- szerüek, ha uem egy igazi dráma tüzében lazonganának. Mert nagy lázadások, lelki tusák és elvérzések mennek itt végbe a leg­egyszerűbb mondatok mögött is. És megért­jük : miért nincs szüksége a modern drámá­nak a nyelv pompázó tűzijátékára. Rájövünk arra az ősrégi igazságra, hogy nagyszerű csak uz igazán egyszerű lehet. A darab telt ház előtt ment nem éppen elsőrendű előadásban. Ezt azonban a létező s az áltulunk jól ismert technikai akadályok­nak tudjuk be s nem színészeink umbici- ótlanságának. den* eddig kizárólag a férfiak részére volt fentartva... — Nos? —- Igenis: nos I — már láthatja a nagy ellentmondást az állításaiban, amit könnyeb­ben megtalál, ha kissé kutat abban az anyag­ban, amit Valamikor megtanult. Tudja, hogy amikor a két nem között a munkakör elosz- lqtt, kizárólag csak a természet vagy ha jobban tetszik: az ösztön szava volt ural­kodó. A vadak és az ellenség támudáeait a férfi verte vissza, akit a fizikai ereje és a nő természetes gyöngesége erre utalt. Ézalatt a nő az otthont, a barlangot, vagy a gyerme­ket őrizte, éz az ösztönszerű munka elkülö­nülés az ember öntudatra ébredése után ész­szerű, a munkamegosztás fenséges elvétől áthatott céllá fejlődik ki. És ez az állapot ma is. Az élet nagy küzdőterén minden te­remtett léleknek meg van a maga szigorúan megszabott helye, amelyet, mint a jó kato­nának, elhagynia sohasem szabad, mert ak­kor mindjárt megszűnne azT élet harmóniája. A tüzér — látja — nem végezhet felderítő szolgálatot, a huszár ném ostromolhat hadi hajót. A nő küzdőtere a családi tűzhely és egy nehány uz ideálizmuson alapuló társa­dalmi érdek, — természetellenes törekvés tehát tőle, ha ezeket cserben hagyva, bár gyöngeségének tudatában van, idegen terü­leteket igyekszik hatalma alá keríteni... — Hiszen én mindezt belátom, azon­ban mégis azt mondom, hogy meg kellene engedni a nők szabad érvényesülését min­Nórát Markovits Margit alakította egy átélt, átérzett'szerep tökéletes iotenzivitásá- val. Különösen a harmadik felvonásban volt meglepően erős. Gyönyörűen játszotta meg a fájdalmasan nyugodt lelkierőt. S azok is, kik a darabot olvasván, nem tartották reá­lisnak azt, bogy Helmer, az erős férfi tá­vozni engedi Nórát,- megértették, hogy a pillanat lenyűgöző fölénye ezúttal az asszony hatalmában vun. Helmert Szilágyi játszotta kissé duru- boean. Még nem érett meg benne a szerep tökéletesen. Ézért a darab következő elő­adásán szeretnők őt látni ebben a szerepben. Rank doktort Hérczeg játszotta az 6 természetes játékmodorával, helyes maszkkal és külső játékkal, de nem eléggé melegen. Mintha itt -ott kissé monotón lett volna.: Gömöri szépen beszélt, de özv. Lin- denné szerepében nem tudott helyes illúziót kelteni. Szebb volt és fiatalabb, mint ahogy kellett volna. Sípos se találta meg ezúttal a kellő hangot. A testőr. Francia bohózat telve kacagtató hely­zetekkel és erősen borsozott mulacságokkal. A helyzetek se nagyon újak, a szellemes­ségek sem. A férj akkor nyit be, mikor a feleségre nézve kényelmetlen, a feleség vi­szont. S hogy unnál hatásosabb légyen a dolog, három férj szerepel és három feleség és még egy férj, meg egy kokott. A közönség persze pompásan mulatott, de még jobbun mulathatott volna, ha a sze­repeket körültekintőbben osztották volna ki. Azonban igy is jól kiaknázott humor­ral játszották meg szerepeiket Rónai, Hér­czeg, Sipos, Szilágyi, Molnár és lake. A nők közül Markovits Margit, külo- nősen a gunyoros hangnemben. Wirth Sári a kis léha kokott szerepében volt igen kedvek Jók voltak még Gömöri Vilma és Hor­váth József is. Heti műsor. Kedd. Hatodszor „A sasfiók* Edmond Rostand hatalmas drámája, a címszerepben Sipos Zoltánnal, (Páros.) Szerda. Baghy Gyula, az újonnan szer­ződött főrendező és jellem9zinész első fellép­tével „Otthon* Sudermann Herman nagy­hatású színműve lesz a műsoron Markovits Margit, Aitner Ilka, Virth Sári, Szelényi Emilia, Baghy Gyula, Szilágyi Ernő, Sipos Zoltán, Inke Rezső, Rónai Imre és Herczeg Vilmossal a hatásos vezető főszerepekben. (Páratlan.) Csütörtök. Ez idényben másodszor „A kornevillei harangok* Planquette Róbert den téren. Az élet később úgyis csak meg1- mutatná, kinek van iguza. Ha a nők nem fogják bírni u versenyt, a pálya derekán, vagy még az elején letörnek és bizonyára visszatérnek az előbbi hivatásukhoz. — Csakhogy ezt ám nem lehet ób nem is szubad megkockáztatnunk. Ezzel a szabadjára bocsátással nemcsak a magunk üdvösségét, de uz egész világ társadalmának fenmaradáeát tennők fel egy kártyalapra, amelyről minden tudásunk azt bizonyítja, hogy nem fog beütni. Ez pedig egy volna uz öngyilkossággal. Csak maradjon a nők lelkületű „az érdekek mocskától távolabb*, mert csak igy van biztosítva a társadalom egészséges fejlődése, és az a kis ideálizmns, amely még hevíti, munkára, tisztességre sar­kallja a férfiakat... Sokkal bájosabb feladat ez, semhogy erről a nők többsége le tudna mondani. A rendszeres, folyton tartó komoly munkára úgy sem képes a női agy, amely mindennél többre becsül egy mosolygó, könnyű uzsonna-délutáni csevegést, vagy egy túr bo9tonnuk a riogatását. Apropos boston I Kapott a ma esti bálra csokrot ? — Oh, hogyne! — Ha látná, milyen gyönyörűt, kettőt isI De nem mutatom iueg, hogy meglepetés legyen. Igazán, azok a fiuk olyan aranyosak, olyan figyelmesek ... —•• No lám 1 Csak addig harcias a nő hangulata a férfiak ellen, uraig térden hó­dolva nem látja valamelyiket a lábai előtt. Azontúl aztán a női mivoltát nem cserélné el a csuzimai diadal hadvezéri dicsőségével. regényes operetteje kerül szinré H. Bállá Mariska, Dénes Éllu, Barics Gyula, Bu­rányi F., Rónai Imre, Herczeg Vilmos és Somogyi Károlylyal. (Páros.) Péntek. Zónaelőadás. Újdonság, ne­gyedszer „A kedélyes paraszt“ Fall Leo operetteje. (Páratlan.) Luxemburg grófja. Három felvonásos operette. Szövegét irta: Willner és Bodénszky. Fordította: Gábor Andor. Zenéjét szerzetté: Lehár Ferenc. — A színház szombati bemutatója. — Lehár Ferenc a „Vig özvegy“ diadal­mas szerzője uj operettel uj győzelemre vo­nul be szombaton este a színházba. A próba­termek inár napók óta az ő lágyan ringó melankolikusan epedő és érzéki melegséget árasztó valcereitől és puttogó polkáitól s indulóitól visszhangzanak. Példátlan az a siker, melyet a népszerű szerző e darabjával ért el a Királyszinházban e különös dicséret illeti érte színházunk igazgatóját, ki alig két héttel előbb megszerezve a szenzátios darab előadási jogát e hó 29-ére már ki is tűzte előadásra. Tekintettel arra a példátlan érdeklődésre, mely a „Luxemburg grófja“ iránt tapasztalható, a darabot bemutatója előtt röviden ismertetjük: Luxemburg grófja szakasztott mása „A vig özvegy“ Dunilójának. 0 is beleveti magát a párisi élet forgatagába és ő neki sinoseo pénze, éppen úgy mint elődének, Daniiénak. Az ő szomorúit helyzetét Barilovics Baril egy öreg orosz herceg, úgy akarja kiakuázni, hogy nőül vehesse imádottját Didier Angélát, az opera csilla­gát. A herceg nehogy messallianceot kös­sön, előbb grófnévá akarja tenni Angélát és erre a célra kibéreli Luxemburg grófjáf. A gróf ötszázezer frankért beleegyezik a há­zasságba, még pedig olyan formán, hogy ez esketés egy spanyol fal közbetoláeával tör- téuik meg, a nélkül hogy látnák egymást és a házas feleknek csupán a keresztnevei­ket írják be a jegyzőkönyvbe. Később An­gela és René megismerkednek egymással és egymásba szeretnek; de nagy a szomorúsá­guk, mert kénytelenek bevallani egymásnak, hogy házasok. Később azonban megtudják, hogy tulajdonképpen ők egymáséi, de a gróf azért megmarad cimzetes férjnek, mert erre becsületszóval kötelezte magát a her­cegnek, aki Őt kibérelte. Meg is jelenik a szerelmes herceg és a szerződéshez híven követeli a válópert, hogy Angela most már az övé lehessen, de erről most már egyikük sem akar hallani. A kritikus helyzetnek Kokovzov ötára vet véget. Ez a hölgy Oroszországból .egyszerre csak a párisi Grand H,öleiben terem és fülénél fogja a kikapós orosz herceget, akihez bizonyos jo­gai vunniik, mire a herceg ijedtében vissza­adja a René és Angela szabadságát. Ezt az egyszerű kis mesét a szöveg­írók nagy színpadi ismerettel s routinal dol­gozták fel. A siker kulcsa azonban a me­lódia bőség, mely gazdagon ömlik Lehár muzsikájából. Sok szebbnél-szebb dal van az operettjében, a friss, ötletes és eredeti­ségtől duzzudó melódiák rhapsodikus válto,- zatban követik egymást. Két úgynevezett slágere egy humoros és egy szentimentális keringő. Az első a „Gombolom-gimbelem“ nóta, a melyet H. Bulla Mariska és Inke Rezső adnak elő kétségkívül nagy hatása lesz és a másik „Várj, várj szép délibáb* refraines nagy keringő, a melyik intermezzó alakjában is bevan ékelve és hangulatkeltésre nézve pendantju a hires Vilja dalnak. Egy- től-egyig pompásak és karakterisztikusak az öreg, megrokkant -herceg énekszámai. Meg- kapóan szép az Angella belépője, René be­lépője, René és Angella duettje és mesteri u második felvonás fináléja s a groteszk polka kettős. Az első felvonás egy festőműteremben vidám, farsangoló bobém nép között, a má­sodik az énekesmő párisi palotájának téli kertjében s a harmadik egy előkelő nagy hotel halijában játszik. A színház különös gonddul készül az előadásra s erősen hisszük, hogy szombaton az uj Lehár darab forró sikeréről számolhatunk be. A rendkívül hatásos operette szerep- osztása a következő: René, Luxemburg grófja — Barics. Bazilovits Bazil herceg — Somogyi, Kokozov grófnő — Szelényi E„ Brissard festő — Inke R, Vermondt Julie» modell — H. Balia M., Didier Angela _ Dén es Ella, Puolovits Pivel----Molnár J. A darabot kétszer egymásutánra tűzte ki az igazgatóság s kedvezményes jegyek nenS érvényesek. A füst. Kaczér Ignácznak a tavalyi idényben nagy sikert elért verses vigjátéka ez idén a szerző rendezésében kerül színre a követ­kező szereposztás mellett : Prológus — Gö móri Vilma, Lőrinczy — Herczeg, Klára — Szelényi Emilia, Erzsi — Wirth Sári« Pelka — Inke, Répa Márton — Somogyi, báró Kakukfalvy — Sipos, Inas — Molnár, Ba­lázs — Rónai. A darab előadása iránt már nagyban folynak az előkészületek. Apróságok. Régi hiedelem, hogyha az égen üstö­kös jelenik meg, abban az esztendőben ki­tűnő bor terem és hogy az üstökös háborút jelent. Mo9t aztán ki fog derülni, hogy van-e hát valami igaz b.enne, mert az idén pláne két üstököst láthatunk, számíthatunk tehát reá, hogy még a Palacsinta hegyen is asszu terem. * Tegnap este naplemente után a dél- nyugoti égen már az egyik üstökös látható volt. Sokan megbámulták. — Most már meg is esküszöm rá, — erősitgeté a kávéházban egyik szemtant; — hogy az üstökös háborút jelent. Van egy pár esztendeje, hogy a feleségemmel még- csak szóváltásom sem volt, s ma, mikor új­ságoltam neki, hogy az üstökös megjelent, alaposan összevesztünk. * A kormány szerencsésen túlesett a be­mutatkozáson, nagyobb skandalum nem tör­tént. Mert hogy összetépték a jegyzőkönyvet ée a jeles hazafi Pozsgay Miklós is életjelt adott magáról, mind csekélység ahhoz ké­pes;, a mit a múltban csináltak és a mint a megelőző fenyegetődzések után várni lehe­tett volna. v Boszankodva beszéli egyik helybeli lapszerkesztő, hogy a szatmári lapok részére a főispán nem véleményezte a vasúti sza­badjegyek kiadását, mig a nagy károly ink1 nuk pláne. I. osztályú jegyet eszközölt ki. — Légy te csak nyugodt, -r- szól rá a másik szerkesztő — ha az idén meg is tette, jövőre bizonyosan nem fogja ugyanezt cselekedni. * Semmit sem hallottunk róla, hogy va­laki felvetette volna uz eszmét, a Tisza Kál­mán szobrát illetőleg, s most mégis -minden nap olvashatni azok neveit, a kik a szoborra adakoznak. Annyi bizonyos, hogy bárkitől jött is a gondolat, kegyetlen kritika van benne az elcsapott nemzeti hősökre nézve, a kik minden rosszat rámondták és most azt kell látniok, hogy a legnugyabb kitüntetés készül a számára, a miben nekik aligha lesz részük. Demeter. A legtöbb hashajtó-pirula a bél utakat erősen izgatja és .ez által még jobban elősegíti rertyheségüket. Ez okból a legtapasztaltabb orvosok tanácsolják, hogy a székrekedés meg­szüntetésére a Ferencz József- ke- serüvizet használják. Természetnyuj- totta összetéfele folytán a „Ferencz József“-viz a bélcsatornát kíméletesen, minden megerőltetés és kólika nélkül mossa ki. A valódi „Ferencz József“- viz ezért szívbetegeknek és különösen véredétiyelmeszesedésben szenvedő ko­rosabb egyéneknek pótolhatatlan házi­szer. L30CJ ✓ ............. - A P|gej _| PÉP"! pKpj Örwsitafl Múlott. hnOijö szara ttflitesttwteas ||| |||| rsocj Mu>V aoaq; Hl j AWhhd 3'4 trástedJU 1 |||| tywvMiel hl » » - l|| 1(11 lau—aii mucoíAsi HDinnt. 1 Hu Asa 4 koron. HoH ——-—r (tüdő) köhögés, szamárköhögés, in­fluenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIN „Roche“-t. SIROLLN ,Roche“-t kellemes ize és kiváló hatása folytán szívesen veszik Ab összes gyógyszertárakban eredeti SIROUN „Roche“ csomagolást kérjünk és hatá­rozottan utasítsunk vissza minden pótkészitményt. Slrolin irodalmat R 12 kívánatra ingyen ée bérmentve küld F. Hoffmann-La Roche & Co. — Wien II1/I, Neulinggasse 1L gag fül raoű (ni

Next

/
Thumbnails
Contents