Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-25 / 4. szám
Huszonhetedül évfolyam. 4-ik szám. Szatmár, 1910 január 25 TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. É AZ ELI FIZETÉS ÁRA: =»= ® kor- I Negyedévre I kor. 50 fllL 3 » I Egyes szám ára . 16 > Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. Egész évre . FŐ évre . SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők; = Mérvéi lines kinyvnyomdája Eötvis-atcza 6-ilt ez. statt. = TFir.BFON-azAM : 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. II1DBTÉ8EK e tap ktadétovatalábaa a li érek neltstt fBtvétetnek. Njilttér gannond sora 20 fillér. Hirdetések díjjal előle fizetendők. A pap, jegyző és a tanító. Hazánknak igen sok községében, e három férfiú képviseli az intelligenciát. Róluk legtöbbször tisztán e szempontból szoktak megemlékezni. Tevékenységükkel, működésükkel s azon magasabb nemzeti hivatásukkal* melyet a társadalom méltán fűzhetne hozzájuk, nem igen törődnek. Sok alkalom van. midőn jobb, ha a nyilvánosság nem is vesz róluk tudomást. Ez olyan helyeken van, ahol vagy félreértésből, vagy más, kicsinyes okokból, az igazi hivatásukhoz képest, nem értenek egyet. Pedig működési terük olyan, hogy szetnélyi és anyagi érdekeik alig ütközhetnek össze. Ennélfogva egyik a másik munkásságát nagyban előmozdíthatja s ez által válvetve törekedhetnek egy magasabb eszményi cél elérésére, mely vallásosságban, keresztény szellemű felvilágosodásban és anyagi jólétben nyilvánul meg. De lépten nyomon le is ronthatja egyik a másiknak tevékenységi si-kerét, ha közéjük férkőzött a gyarlóságoknak egy némelyike p. o. fenhéjázás, irigység, féltékenykedés s. a. t. Igaz, hogy a pap magasabb képzettséggel lép ki az életbe. Neki talán nagyobb tekintélyének is kell lennie a nép előtt. Mindazonáltal e címen nincs joga lekicsinyelni a jegyzőt és a tanítót. Azt a munkát, amit ezek vegeznek ö csak felületesen ismeri. Elvégezéséhez hozzá sem foghat, mert | nincs képessége hozzá. De azért neki is eminens érdeke, hogy úgy a jegyző, mint a tanító munkája . szakszerűen, jól és a nép érdekében való képen legyen elvégezve, mivel csak igy nyerhet támaszt, és segédkezet az ö papi funkciója és tevékenysége. Úgy a jegyzőt, mint a tanítót, csak munkatársainak, csak barátjának tekintheti. Bármelyiküknek a három közül, az iskola, azon kívánalomhoz képest, amint az életben szükségük lesz, csak az alapokat, rakja le. Az egyének hivatása azután, hogy ezen alapokra építsenek. Az élet iskolája azon tér, ahol az egyének magukat, és képességeiket értékelhetik. így ezen a téren, az élet iskolájában mindhármajuknak látszólagos műveltségi és egyéb kü- lönbözeteik assimilálódhatnak. Sőt vaunak példák az életben, hogy a gyengébbek idővel az erősebbeket túl is szárnyalták, mivel ezek . megfeledkeztek a jó régi igazságról: hogy a jó pap holtig tanul. A mai kor jegyzője nem nótámra többé, hanem oly közigazgatási férfiú, kinek kezében csomósodnak össze a közigazgatásnak, az életszükségleteknek mindazon szálai, melyeknek helyes kibogozásától függ községei népéuek anyagi jó léte. Az ő szakértelme és becsületes munkássága, anyagi jót és rendet teremthet egy egy községben, mert” van hozzá eszköze is. De évtizedekre el is temetheti népét', ha azt tartja, hogy | csak arra való, hogy kitartassék és a szegény néppel basáskodjék. A mai kor jegyzőjének az előrelátásnak magas fokán kell állania, ő nein csak a jelennek, hanem különösen a jövőnek kell élnie, ö sem maradhat meg tisztán az irodában a pöros akták mellett. Neki is az irodából, a papnak az oltártól, a tanítónak a katedráról mindennap le kell szállani a nép közzé is, és itt folytatni gyakorlatilag azt, amit amott Isten szent igéjeként és elméletileg vagy írásban elvégeztek. A harmadik a tanító. Pedig lo- gice talán róla kellett volna első sorban megemlékezned!. Az emberanyag első sorban az ö kezén megy keresztül. Az I szorgalmától, ügyességétől s különösen attól, hogy jól átértette e hivatását, függ másik két munkatársának eredmény elérése — az élet iskolájában. Az erkölcs és vallásos nevelésben részesített egyén lelki és erkölcsi haszonnal lépheti át az Isten ‘házának "feliBzöfiét, mert a papnak már vannak alapjai, mikre tovább építhet. Az iskolázott és fegyelmezett egyén a község házát nem tekinti amolyan etnbernyuzó telepnek, mivel helyes fogalmai yannak a közteherviselésről, a polgári jogokról s tudja azt is, hogy a közrendnek, a békének és a jövő helyes átalakulásainak mégis csak ez a forrása. Már ezekből is kitűnik, hogy az egyik munkája a másikat egészíti ki. NinCs Isten áldása és eredmény ott, ahol ez nem igy van. Pedig ha a szives olvasó egy kis elmebeli fáradtságot vesz és körültekint népesebb, gazdagabb és intelligensebb községeink hosszú sorozatán, hála Istennek, vannak és laknak községeinkben oly művelt, gazdag és számottevő elemeink is, akik nem ritkán a vármegye és az ország sorsának intézésében nagy befolyással bírnak Mindazonáltal azt látjuk, hogy úgy anyagi mint szellemi fensöbbsé- güket szívesen alárendelik a község e három leghivatottabb tényezője vezetésének, már tudniillik, ha ezek erre rátermettek. És ez igy van helyesen. Nem törődés, visszavonulás és irtózás a község belügyeitöl — lép nyomban ott, ahol e három fontos községi tényező közül csak egy is, nem áll a kor színvonalán és nem tudja felfogni hivatását. Ahol eddig a béke és egyetértés angyala honolt, csak lakozzék az ezentúl is ott.. Ahol pedig az emberi gyarlóságok ütötték fel tanyájukat, a nép és a szent haza érdeke kívánja, hogy az emberek emelkedjenek ezeken felül, mivel mindig az az igazi győzedelmes, aki első sorban a maga gyarlóságait képes fel ismerni és azokat legyőzni. Marosán Kornél. TÁRCA. Akkor... Amikor kitárom lángoló szavakban, Előtted szivemnek-érzelem világát. Lesütött szemekkel, .azt némáu hallgatod; De én tudom, hol jár ekkor gondolatod, Másra gondolsz, szívből édesen És suttogva mondod „Nem hiszem!“ Hogy fáj nekem e szó, én érzem azt csupán — Elképzelem magam életem alkouyan — Tündér álmaimat széjjel tépve látom, S e bus pillanatban én a sirba vágyom, — Sirba vágyom, sirba visz a bánat, Kis angyalom meghalok utánnadlllyés Károly. . Örök probléma. Irta: dr. Markovits Aladár. — Nem, nem tudok őszintén i egyiitt- árezni magával. Ha nem is volnék leány, hanem élete nagyobb felét már leélt asszony, érzem, hogy még akkor is lelkem egész világa tiltakoznék az állítólagos igazságai ellen. — Lássa, ezt nem is csodálom. Maguk DŐk, hiába fognak bármennyi tudást is magukba szedni, gondolkozásuk sohasem fog annyira önnálósulni, hogy például a társadalmi rend elleni, vagy ennek megváltoztatására irányuló mozgalomban aktiv részt követeljenek, annál kevésbbé lehet arról szó, hogy ilyen törekvések diadalra juttatásában mindenüket, még nőiességüket is veszélyeztető vezető szerepre merészeljenek törekedni; maguk inkább megtagadják ezeknek jogosságát, semmint... — Már közbe kell hogy szóljak, hiszen az udvariasság határait kezdi erősen tullépui... — No, most pedig én nem eugedem tovább beszélni, mert épeu kapóra jött ez a mondása. Az a nagy távolság, mely a két nem között fizikailag sem hidalható keresztül, — ebben az önkény télén kifakadásban egész lélektanát magában hordja. A nők egyenjogúsításáért folyó küzdelmüknek fátumát benne látom ebben a néhány szavában. Ugy-e igaz, hogy a harc osak akkor komoly, csak akkor nevezhető a szó nemes értelmében harcnak, ha olyan felek állanak egymással szemben, a kikben van annyi önbizalom, bogy méltóknak tudják magukat egymáshoz ? Akinek ereje és igaza vau, az ennek tudatában nem gyöngédséget, jószívűségtől függő elnézést, fölényes engedékenységet, vagy egyszóval — hogy ne kerülgessek — nem udvariasságot követel a páros viadalban, hanem a csapást keményen állja és hasonló, vagy fokozott erővel veri vissza azt. De,, a ki maga is gyöngének érzi és tartja magát, annak nincs joga az erősebbnek magasabb pozíciójára. — De, kedves barátom, maga tüzet kiabál, holott egy szál gyújtó sem égi Nézzen csak belé egy percre a történelembe, ott százával találja nagy eszmék szolgálatában a nőket. Ha kellett, karddal, ha kellet, akkor ésszel, sokszor bizony a férfiakét messze túlszárnyaló bölcseséggel védelmeztek meg államokat, kisebb társadalmakat. A Dobó Katicák a harcos típust, a Mária Teréziák a messze jövő politikáját készítő típust képviselik, a modern mozgalmak nőalakjait az angol suffragettek, nő szociálisták, nihilisták soraiban, sőt, hu jól ,szét néz, még a kávéházak szeperalt helyiségeiben is megtalálhatja. — Valii minthogy megtalálhatom őket az afrikai bapuku törzsek véres csatáiban is, mint ahogy a férfiakat is megtalálhatom szakácsköténnyel és főzőkanál társaságában, mint aktiv tényezőt szerepelni és tényleg hallottam, hogy a férfi viselte otthon u női papucsot és a nő a férfikalupot; láttam, hogy a férfi drága kurpereceket hordott, szagos vizzel locsolta mugát és megpukkadt az irigységtől, ha a barátjának szebb volt a nyakkendője, — nos kivánja-e még tovább? — mert még azt is láttam, hogy múlt századbeli dalt dudorászva szárazdajkálta a — felesége gyermekét és csodák, csodája, — én még sem kívánom azt állítani, hogy a férfiak kezdenek egy sorba emelkedni a nőkkel. — Gúny sohasem volt tárgyilagos fegyver a vitában. Hu maga komoly érvelt helyett kificamított ugyu férfiúkban akarja nevetségessé tenni u komoly törekvésű nőket, akkor nem kívánhatja, hogy mi a férfiak törekvéseit méltányoljuk. Igenis elismerem, hogy a férfiak az idők folyamán testileg és szellemileg előnyösebben fejlődtek ki, mint a nők. De ennek az az oka, hogy már az élet kezdetén magukhoz ragadták a család feletti 'uralmat, a társadalom vezetését. Ezalatt pedig a nők elnyomatásuk miatt csupán egy szűk kör munkájára maradtak alkalmasuknak. Azonban határozottan állítom, hogy amint hetyzetüknek tudatára ébredtek és tért hódítottak tehetségüknek, kifejtett munkájukhoz képest emelkedett és fokozódott testi és szellemi erejük. Es. aminthogy nem a dege- nerált alakok után kell az egészséges férfi többséget megítélni... Akképen ugy-e, azt kívánná, bogy nem a bők degenerált többsége után ítéljük meg az egészséges kisebbséget I Lám, — női logika. Epen fordított mérték. Azaz, hogy csuk fordítva szeretné alkalmazni. De visszasegitem- a helyes útra. Csak éppen az előbb mondta, hogy a nők többsége az idők folyamán visszafejlődött, egyoldalúvá lett, — degenerálódott. Ez alatt persze azokat | nőket értette, akik a családi tűzhely körüli kötelességeiknek tettek csupán eleget, gyermekeknek adtak életetés azokat nevelték. Ellenben egészséges kisebbségnek tartja azokat, akik — rövidén szólva — férfiasak, vagyis, akik női mivoltukra való tekintet nélkül mindenből részt köve. teltek maguknak, feltéve, hogy az a „min. Az előrehaladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók,
