Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-02 / 31. szám

IZATHÁR í£s VIDÍKE. JL FIGYELMEZTETÉS l nagyválasztéku cipőraktárát ajánljok a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. = a Moola Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók! Apróságok. A közönség valósággal fel van hábo­rodva a hegyi vasúton tapasztalható szám­talan kellemetlenség miatt, — Csuk képzeljétek 1 — újságolja egy hölgy társnőinek — milyen ijedelemben voltam az elmúlt héten. Az uram a vasárnap esteli vonattal jött le a hegyről s az ut annyim megviselte, hogy egy pár napon át beringnék képzelte magát. • — Ez mégis borzasztó, már harmadik napja, hogy a fiunkat veréssel szorítom a mosdásra. Mi lesz belőle, ha így marad?! — Sose busulj fiam, jó lesz kapucinus­nak, azoknak az uj rendszabályok szerint ezután nem szabad mosdaniok. Zsörtölődik Bögre ur s egyre hangoz­tatja, hogy a nupja elveszett s mikor kér­dezem tőle, hogy miért? — így felel: — Egyik vidéki barátom beküldte a pénzt,hozzám azzal, hogy a ma lejáró vál­tóját fizessem ki, nehogy megóvatolják, azt azonban nem irta meg, hogy melyik pénz­intézetnél van, most aztán járhatok utána, inig a 17 pénzintézet valamelyikénél meg­találom. * X. ur szeretett mulatni s ha este kitette hazulról a lábát, ami pedig gyakran megesett, biztosra lehetett venni, hogy csak reggel felé fog előkerülni. Nem csoda, ha ilyen férj mellett az usszony is kikapóssá lett. Egyszer azonban uz történt vele, hogy egy korán reggelre elhatározott kirándulás miatt az egész kompánia, köztük ő maga is, már éjfél előtt haza ment. Másnap reggel az összejövetelnél kérdik tőle a társai, hogy , meg volt-e nagyon lepetve a felesége. — Meg ám, de — én is ! — felelte zordonan. * A drágaságról folyik a beszéd, hogy mindennek uz árát emelik, maholnap még a tehetősebb emberek sem fognak megélni. — Mind igaz, — szólal meg a társa­ság egyik tagja — hanem a baj még csak moBt kezdődik, hogy uz ex-lexnek vége van és a tetejébe most már az adót is fizetni kell. Demeter. HÍREINK. az utolsóig be lettek a fogatok rendelve Debrecenbe. — De mikor nekem okvetlenül el kell mennem... A korcsmámé, ki egyszersmind a köz­ség főbir&ja volt, vállut vont. Arról ő nem , tehet. Fölismertem az utust. Petőfi volt. Végtelenül megörültein a véletlen ta­lálkozásnak. Elébe léptem | katonásan üdvözöltem. — Ismer ön entern ! — kérdezte csak­D nem bizalmatlanul. — Ki ne ismerné föl Petőfi Sándort, ki egyszer látta s költeményeit olvasta. Riskó Ignácnál voltam szerencsés tisztelhetni 1847-ik év julius havában. — Valóban akkor hosszabb ideig vol­tam Szatraáron. — Két költeményét is elszavaltum, folytattam u kedves visszaemlékezés örö­mével. Petőfi azt mondotta, hogy ő is emlé­kezik már reám s kezét nyújtotta. — Es hova szándékozik most százados ur utazni ? kérdeztem, visszaemlékezve a korcsmáméhoz alig pár perc előtt tett kér­désére előfogat iránt. ' — Nem vagyok századosi mondotta izgatottan. Közpolgár vagyok. Gorombásko­dást a világon senkitől el nem tűrök, leg- kevésbhé úttól az osztrák törzsbe oltott vén kófictól: Mészárostól. Lemondottam kapi­tányi rangomról. Külöuben 2—3 nap múlva Erdélybe megyek Bem-hez, szabadságharcunk legméltóbb vezéréhez. Mint közember fogok seregében szolgálni. Ott az én helyem. A fogadósné hozta a megrendelt meleg borlevest. Katonás reggeli. Úti táskámban főtt sonka és lágy debreceni cipó volt. •-»ti« — Rendkívüli vármegyei köi­gyiilóe. tízatmármegye törvényhatósági bi­zottsága aug. 11-én d. e. fél 11 órakor Nagy­károlyban a megye székház nagy termében rendkívüli közgyüléet .tart. — Áthelyezett zászlóalj paranoa nok. D uubner Samu alezredes, a szatmári honvéd gyalogezred Máramarosszigeten ál­lomásozó zászlóaljának purancsnbka szolgá­lattételre a szatmári ezredtörzshöz oszta­tott be. — Uj csendőrparancsnokság. Péchy Péter iőszolgubiró előterjesztést tett j a főispánhoz, hogy az avasi járás területén Avaeujváros székhelylyel csendőr járásőrmes­teri állás, rendszeresítessék. A belügyminisz­ter a rendszeresítést kilátásba helyezte. — Áthelyezett őrnagy. A király Kapustyák Károly honvédőrnagynak a kas­sai 9. az. honvédgyalogezredtől a szatmári 12. honvédgyalogezredhez való áthelyezését elrendelte. — Kinevezés. Az iguzságügymi- niszter Resich Béla szatmári kir. -törvény- széki tkvi betétszerkesztő szakdijnokot a sza­badkai kir. törvényszékhez írnokká nevezte ki. — Papválasztási mozgalom. Rácz István elhunytával megüresedett ref. lelkészi állás betöltésre vár. Az egyház tanács annak betöltése iránt megtette a szükséges intézke­déseket. Vasárnap az egyháztanécs 12 tagja, Szoboszlón Bélteky Lajost hallgatta meg,: mig aug. 7-én a szabolcsmegyei Döghén Oaváth Pált, azután kisvárdán Kovács Lajos lelkészt hallgatják meg az egyháztanács tagjai. Kombinátióba vették Kiss Bertalan szamoskeéri lelkész, egyházmegyei főjegyző jelöltetését is. — Dónát búosu. Sz. Dónát napját a szokásos ünnepségek között ünnepük meg a szatmári, illetve az erdődi hegyen. A Dónát kápolnában d. e. 9 órakor Láng Ferenc kerületi esperes, erdődi plébános, mond szent misét, mig a szent beszédet Kirchmáyer Ferenc segéd lelkész tartja. A inagy. kir, államvasutak szatmári forgalmi főnöksége az utazó közönségetez utón is értesíti hogy a f. hó 7-iki Szatmárhegyi Dó.iát-ünnep alkalmából a rendes vonatokon kívül még a kő­A vendéglősnétől még egy terítéket kértem. Aztán Petőfihez fordulvu kértem, hogy legyen szerencsém, reggelizzék velem. Elfogadta. A hosszú várakozás izgatott­ságában egészen elfeledkezett a reggeliről. Alighogy ízlelt egy-két kanálllal a borlevesből, hozzám fordult. Es hova utazik ön? — Szatmárra vagyok mint futár küldve. — S van előfogatja ? — Debrecen város kitűnő lovai visz­nek Nagykárolyig. Petőfi felugrott székéről. — Akkor önt a gondviselés küldötte, kiáltott fel, ledobva kanalát. Önnel iilazom ! — Egy óranegyed múlva indulok. Utam igen sürgős. — Az enyém is. Remélem, nem leszek terhére ? — Legboldogabb emlékeim közé fogom ez utat följegyezni. A reggelivel csakhamar készen vol­tunk. Petőfi az izgatottság miatt meg sem ízlelte a sonkát. Menetelünket sürgette..­Ott künn ez alatt csúnya fergeteg ke­letkezett. Kegyetlen maró északi szél süvöl­tött végig az erdőtlen nyírségen, ránk csap­kodva a lovak patái által porszerüleg föl­vert havat, mely mint tüzes zsarátnok, égette arcunkat. Csaknem egész Fény hely­ségig paskolt bennünket. Alig, válthattunk egymással néhány szót. Petőfi Rába uradalmi ügyészhez ment, kinek leánya, Bella, előző időkben Petőfi nejével barátnői bizalmas viszonyban volt. Egy-két elejtett szavából Petőfinek azt vettem ki, hogy valamely pénzügyi dolog­ban jár. Pár nap múlva Erdélybe akart menni, útiköltségre volt szüksége; aztán .nejét sem akarta pénztelenül zavarba hagy­ni vissza, bár mint mondotta, legjobb barát­vetkező külön vonatokat helyezi forgalomba: I Az első külön vonat Szatmár-Kossuth-kert- j bői indul reggel 7 óra 00 perckor. Szatraár- hegypiacra érkezik délelőtt 8 ó. 23 p. A második külön vonat Szatmár-Kossuth kert­ből indul d. e. 10 ó 23 p.-kor, Szatmárhegy- piacra érkezik d. e. 11 ó 33, p.-kor. A har­madik külön vonat Szatmár-Koseutkertből indul d. e. 1 ó 15 p.-kor. Szatmárhegypiacra érkezik d. u. 2 ó 22 p.-kor. Vissza: Az első kölün vonat Szatinárhegy piacról indul d. e. 11 ó 36 p.-kor. Szatmár-Kossnth-kertbe érkezik d. u. 12 ó 45 p. A második külön vonat Szatmárhegypiacról indul d. u. 2 ó 25 p.-kor. Szatmár-Kossuth-kertbe érkezik d. u. 3 30 p.-kor. A harmadik külön vonat Szatmárhegypiacról indul este 8 ó 06 p.-kor. Szatmár-Kossuth-kertbe érkezik este ,9 ó 14 p.-kor. — Áthelyezés. Mihalik János püs­pökladányi kir. járásbirósági írnok a fe­hérgyarmati kir. járásbírósághoz áthelyez­tetett. — Eljegyzések. Katona Ferenc kir. kath. főgsimnáziumi tanár f. hó 30-án tartotta eljegyzését Hauler Hermina urleáDynyal dr. Merker Márton kir. kath. főgimnáziumi ta­nár sógornőjével. Princz József mérnök, a Princz test­vérek gépgyárának társtulajdonosa eljegyezte Weisz Hellit, Veisz Ferenc beregszászi szesz­gyáros leányát. Lengyel Ákos krasznai földbirtokos Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő test- véröccse jegyet váltott Mártonffy Irénkével, özv. Mártonffy Dezsőné leányával, Szakái­ban. (Biharmegye.) Bodó Endre gávai (Szabolcsra.) r. kath. tanító eljegyezte Bodnár Tériké gávai taní­tónőt, Bodnár Alajos szatmári tanító leányát. — Esküvők. Ékkel Kornélku, néhai Ékkel Elemér volt beregvármegyei főszol­gabíró és néhai neje báró Vécsey Etelka leánya Kovássy Elemér főszolgabíróval julius 25-én tartotta esküvőjét Perecsenyben. Az esketési szertartást Ékkel Lajos rónaszéki plébános, a menyasszony nagybátyja végezte. Nagy Kaszab Kálmán turterebesi föld- birtokos julius 28-án kötött házasságot özv. Fényes Péterné úrasszonnyal Szatmáron'. — Gyászhir. Kemény János városi adóvégrehajtó, hosszas szenvedés után életé­jához, Arany Jánoshoz megy Szalontára s ott marad az ő távolléte alatt. Pénz vagy kölcsönkérésről azonban világosan egy han­got sem szólott előttem Petőfi. Fény alatt eszembe jutott egy vers, melyet Lőcsén Mich.na nevű tanulótársaim­tól kaptam, s az ottani „Magyar nyelv mivelő társulat“ egy gyűlésen el is szaval­tam. Azt mondta, hogy Petrovics Sándor nevű, bakancsos katona irta s őt atyja aján­dékozta meg vele, mint kutonától figyelemre méltó verssel. Címe volt: „A rossz diákok“, kérdeztem, hogy vájjon nem ő irta-e ?­' — Ha a verset láthatnám, úgymond talán tudnék róla valamit mondani. — Ha megengedi, elmondom. — Ez lesz a legjobb. S elmondottam neki a szánkóban, gyors­menet közben a következő verset. A ROSSZ DIÁKOK. Oh, azok a rossz diákok - Hűtlenek mind s csapodárok. Én istenem büntesd őket, A hütelen hitszegőket. Ha egy lánykát nlegszeretnek, Százezer esküt is tesznek, Hogy szeretni fognak híven, Még a sírnak bus ölében 1 összeírnak szép levelet Vagy érzelgős versezetet, Benne minden soron állnak Édes kinok, kinos álmák. Csak beszélnek, csak fecsegnek És igaza nincsen egynek! Ha valahol jó bort mérnek, Oda számosán betérnek. Rendesen öt-hat órakor, Minden esti alkonyaikor. Neki ülnek a pohárnak nek 64-ik évében julius hó 29-én meghall. Temetése szombaton délután ment végbe u Csokonai-utcai gyászháztól. Az elhunytat özvegyén kívül leánya s unokái gyászolják. — Sorozás. Az 5. sz. hadkiegészítési ■ parancsnokság területén két bizottéág lógja u sorozási munkálatokat végezni. Az első bizottság az avasi járásban kezdi és soroz augusztus 8-tól 11-ig; a többi járás a kör vetkező napokon soroz: Fehérgyarmat aug. 13-tól aug 19-ig, Csenger aug. 22-től aug. 24-ig, Mátészalka aug. 26-tól 31-ig, Felső­bánya város szeptember 2-én, Nagybánya város szeptember 5-étől 6-áig, Nagybánya járás szeptember 7-től 12-ig, Szinérváraija szeptember 14-től szeptember 16-ig, Nagy­károly város szept. 19-től szep,t. 20-ig s Nagykároly járás ezept. 22-től szept. 27-ig roz. — A második sorozó bizottság a szat­mári járásban kezdi a sorozást augusztus 8-án s augusztus 13-ig soroz; a nyírbátori járás aug. 16-tól aug 22-ig, a nagy káliói ■ járás aug. 24 tői uug. 27 ig, a ligetaljai já­rás aug. 29-tól aug. 81-ig, a nagysomkuti járás szeptember 2-től szeptember 5-ig, az erdődi járás szeptember 7-től szeptember' 12ig soroz. Utolsónak Szatmár város tartja sorozását; kezdi szeptember 14-én s szep­tember 15-én fejezi be. A felsorolt járások, közül a nyírbátori, nagykállói és ligetaljai a szomszédos Szabolcsvármegyéhez tartoznak. — „Szatmári Közlöny“ cimmel Csomay Győző szerkesztésében egy uj társa­dalmi, szépirodalmi s közgazdasági .heti lap indult meg Szatmdron. Az uj lap hétfőn jelenik meg. — Hirek a tanácsból. Kinczler Jó­zsefnek, a pöce gödör tisztitó vállalat tulaj­donosának a városi tauács eddigi szerződé­sét a város jogainak fenntartása mellett 12 évre meghosszabitotta, egyben a vállalkozó által építendő műtrágyagyár részére a fe- kaliák felhasználását a törvény /által előirt szabályok szigorú betartása mellett engedé­lyezte. —• Páskesz Mór és FleÍ6chman József helybeli lakosok Báthory utca 2. sz. a. tel­kén egy uj rituális fürdő építésére engedélyt nyertek 9 tanácstól. — Házvétel. Csaba Adorján főispán Perényi-utcui házit 45000 koronáért Kabay István sütőmester megvásárolta. — Uray Jenő iparfelügyelő Széchényi-utcai házát 60.000 koronáért Krassó Miksa vette meg. És mellette vigan vannak, ~ S ha a háznál szép leány Van Kifogy a bor hamar onnan. Balkézzel pohárt emelnek, Jobbal pedig lányt ölelnek. Tőle egy-két csókot kapnak, Négyet-ötöt visszaadnak. Isten tudja még mit tesznek, Mig magokban csak nevetnek... Óh, azok a rossz emberek ! Isten őket büntesse meg. Azt se tudják, mi ián terem, Milyen mudár a szerelem, Még is csak erről fecsegnek És igaza nincsen egynek. A papír többi része itt le volt szakítva, pedig látszott, hogy volt folytatása. Petőfi nagy figyelemmel hallgatta, még füléről is levonta köpenyege gallérját, mely eddig a dermesztő hideg s fagylaló szél miatt fölhajtva volt. Mélyen elgondolkozva fordult hozzám. — Beszéljen többet erről a Michnáról, hol volt? ki volt? mi volt? hogy került ez a vers hozzá ? Úgy tetszik, hogy csakugyan az enyém. Több mint - valószínű. Igen — igen 1 Pedig rég ideje, hogy nem is emlékez­tem reá. Elbeszéltem tehát amit tudtam, hogy Michna tanulótársamnak az atyja a 30-as évek végén és a 40-esek elején mint állam- mérnök Zágrábban volt szolgálatban. Egy katonakáplár adta felesége szobaleányának; a verset valami Petrovics Sándor nevű köz­katona irta; ki akkor a zágrábi kórházban betegen feküdt. Mikor a rüsztungot (felsze­relés) a káplár átvette, több ilyenféle verset is talált kis göngyöletben a hornya egyik I FISCHER ANTAL I=SZ1TMÍB, A FiYYONIi Y Ol-ÜIVAT ^ HATÓSÁGILAG ESGEDELYEZETT TEGELADÁS. Á KTJHÁZÁBAY, MELLETT. = HELYEK Az összes raktáron levő divatáruk LESZÁLLÍTOTT ÁRBAN árnsittatnak el. Saját érd.e3se mincLenlsiaaels ezen 3sed.v©z6 allsalanciat mielőTolo Isiliaszxiálni. “’•B 4-5

Next

/
Thumbnails
Contents