Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-25 / 21. szám
Huszonhatodik évfolyam. 21-ik szám. Szatmár, 1909 május 25. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. = AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: =*= évre ... 8 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill, évre .... 3 » | Egyes szám ára . 18 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, ková a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János Unyvnyoredája Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt. = TELEFON-SZÁM; 7*8. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIBDETÉBEK • lap kiadóhivatalában a legolesébb árak awllett fSIvétetnek. Njüttér garmond sora 3D Mér. == HirdetAaak dlJJ&t alöie fizetendők. —nx A magyarságért. Ha Magyarországot tiszta magyar- ajkú nép lakná, egészen másként nézne ki, mint a hogy jelenleg kinéz. Volt idő, a mikor az kivihető lett volna, de akkor más felfogás uralkodott és szükségét nem érezték, sőt mint %zent István királynak annyiszor idézett mondása igazolja, épen kedvezőnek is tartották, ha az országot minél többnyelvű nép lakja. Ma már kivihetetlen, még álmodni sem lehet arról, hogy e hazának minden polgára magyar legyen. Megváltozott az idők járása felettünk, s a legtöbb a mit tenni lehet és tenni minden magyar embernek szent kötelessége, hogy a nemzetiségekkel szemben védjük magyarságunkat, különösen pedig védjük ott, a hol veszedelemben forog, a nemzetiségi vidékeken. És ez a védelem első sorban a magyar társadalom feladata, neki kell az áldozatot meghozni, hogy a cél eléressék. Az államtól e tekintetben, legalább is az anyagi eszközöket értve, vajmi keveset várhatunk. Annyi a terhe, hogy képtélen segíteni. El kell ismerni, hogy az utolsó évtizedekben a társadalom akcióba lépett és az ország legtöbb helyén megalakultak a különböző közművelődési egyesületek, a melyek a magyarság védelmét azóla több — kevesebb sikerrel szolgálják is, de az is bi/.onyos, hogy az a szolgálat messze elmarad attól a foktól, a mely az egyesületek megalakulásakor és azok tAeca. Az életnek mi célja van ? Mig az ember mint a gyermek él Mindég csak jót, szépet remél, Szeme a rosszon nem hat át. S minden embert buráinak lát. Lassan ébred öntudatra, Hogy a barát milyén ritka, Majd meg ámulva nézve körül, Hiszen semmi sem teljesül. A sorsnak az az öröme, Hogy vágyaidat megölje. Bármi legyen óhajtásod, Teljesülni soh’sem látod. Minden lépés egy csalódás, Mit te vetsz, learatja más, Fáradsz, szenvedsz, roskadozvu, Mi és hol lesz a jutalma? Lassankint elhagy a remény, Ez a csalóka lidércfény ; ígért fűt, fát, bolonditott S egyszer csak: hátat fordított. Végre majd elhagy a hited, Teremtődet perbe veszed. Azt kérdezed minduntalan : Az életnek mi célja van ? Gulácsy Ilonka. nak ünnepélyes összejövetelein elhangzó lelkes szónoklatokban viharos tetszés között mindannyiszor elénk van állítva, ügy látszik, a magyar ember csak lelkesedni és élénk .fántáziájával kifesteni tudja, a mit tennie kellene, da a cselekvés már nem természete. Pedig a sok beszéddel aligha fogjuk a nemzetiségi vidékeken a magyarságot megvédeni. Onnan jutnak ezek eszünkbe, hogy a napokban megérkezett hozzánk a tná- ramarosszigeti lyceumnak a magyar társadalomhoz intézett kérelme. Érdemes elolvasni és megszívlelni a benne foglaltakat. Nem szükséges hozzá kommentárt Írni, beszél az magáért s a ki szivében és nem szájában hordja a magyarság érdekét, az meg fogja érteni és a ki megérti, az tudni is fogja, hogy mit kell cselekednie. íme itt az Írás, olvassátok I Kérelem a magyar társadalomhoz! A máramarosszigeti református főiskola hazánk északkeleti részén a magyarságnak mindenkor őrös sziklavára volt, s ma is az, — s nagyrésze van abban, hogy e vidék különböző nyelvű és felekezetű lakosságának testvéries egyetértését a nemzetiségi és felekezeti gyűlölködés hullámai máig sem tudták megingatni, s hogy e tekintetben vármegyénk példányképül áll az egész ország előtt. Most e nagyhivatásu, de nehéz anyagi viszonyokkal küzdő magyar Az idegen légió titkaiból. A marokkói véres ütközetek alkalmából sok szó esett az idegen légió katonáinak dic>ő és bátor tetteiről. Azokról a kalundprokról, akik csekély kivétellel elveszett gyermekei a maguk hazájuknak, akik Európa mindeu országából verődnek össze és akik már annyit tettek a francia dicsőség érdekében, ők segítették meghódítani Algírt és Madagaszkárt. Egyáltalán őket küldi oda a francia kormány ahol éghajlat, egészségtelen tájék, vadállatok félvad bennszülöttek miatt biztos halál » sorsa a hódításra kivezényelt katonának. Dodds generális egy Ízben azt sürgő nyözte a francia hadügyminiszternek: „Még soha sem volt alkalmam bátrabb és dere kabb katonáknak parancsolni, mint ezeknek itt, akikkel most harcolok P De ezek között a katonák között annyi n derék és kiváló, annyi, aki.csak feledést és pusztulást keres itt, hogy akaratlanul is de mindig feléjük fordul az érdeklődés. A regényesség aranyos fátyola hírrel és dicsőséggel vonja be őket. Az idegenek légiója 1831-ben létesült és rögtön annyi volt a világ minden tájékáról összeverődött katona, hogy első megalakulásakor hét századra oszlott. Akkor még nemzetiségek szeriut csoportosították őket Három német és svájci, spanyol egy, olasz belga és lengyel szintén egy-egy került k: belőlük. De ez a felosztás nem volt helyes A nemzetiségi harc itt is áldatlan állapotokat teremtett és jobbnak látták másképpen kulturintézet további megélhetésének, sőt jövő fejlődésének alapjait kívánjuk megerősíteni internátussal egybekötött tápintézetének legalább 100 bennlakó főgimnáziumi tanulóra tervezett kibővítésével, s e célra emelendő épületben legalább 30 szegénysorait joghallgatónak valláskülönbség nélkül leendő kedvezményes élelmezésével. Az I célra emelendő épület és a nagyobb ellátási kedvezmények, ösz- szesen mintegy 200,000 koronát kitevő költségeinek fedezésére azonban kellő fedezettel nem rendelkezünk, s kénytelenek vagyunk azért, a kimeríthetetlen forráshoz, — a hazafias magyar közönség kegyes áldozatkészségéhez folyamodni. Iskolánk mindkét szaka teljesen magyar nemzeti hivatásu. A magyar szellem, a magyar nyelv összeforrasztó erejének kérdése ez, a széthúzó törekvések ellen. Ezt akarjuk biztosítani a jövő nemzedékeknek legalább-.is oly sikerrel, mint a minőt atyáink értek el iskolánk fennállása alatt közel 400 éves küzdelmükben. A mikor ezt tesszük, kérő szavunkkal nemcsak a protestáns, de az egész magyar hazafias közönséghez fordulunk szives adományokért, biztosítván őket arról, hogy minden e célra juttatott fillér jól elhelyezett tőke lesz, mely a magyar nemzeti kultúra támogatásának fog kamatozni. Kérelmünket egyházi hatóságaink — a márainaros-ugocsai ref. egyházmegye és a tiszántúli egyházkerület elosztani a katonaságot. Már akkor franciákat is fogadtak a csapatba mindenesetre azért, hogy a nemzethez való tartazásuk élénkebb legyen. Sőt ma, ami meglepő, francia katonaság a zöme. A legkevesebb közöttük az angol és az orosz ős amerikai még egyáltalán nem akadt köztük. Minden nemzet, minden nyelv és minden kor képviselve van itt. A tizennyolctól negyvenig terjedő kor minden változását itt leljük. Ma már kőt tízr. de vau a légiónak és mindenikben hatezer katona. A főállomásuk Órán, a honnun természetesen a legmesszebb francia gyarmatokra küldözik őket. Bámulatos, hogy ez a lelkes és vitéz csapat mindenütt mennyire helyt áll és milyen remek módon tud magán segiteui. Egyik tábornokuk azt -Írja, hogy képes volna ezzel a katonasággal modern várost teremteni a pusztaságban. Van közöttük építész, mérnök, ács, asztalos, kőműves, lakatos. De mégis, miért és honnan verődik össze ez a sereg, amely hitvány, csekély zsoldért annyiszor néz szembe a halállal ? Csak néhány példa... Az egyik kirohanáskor a sereg orvosa meghalt. Sok sebesült marad a csatasikon s már-már azt hiszik, nincsen, aki segíteni tudna rajtuk, mikor a tábornok megkérdezi, hogy nincs e | katonák között orvosnövendék ? Rögtön előáll öt is egyszerre... És teljositik bámulatos ügyességgel az orvos munkáját. Mi kergethette őket ide, milyen kényszerítő körülmények sodorták őket erre ? Greyvilleben nincsen ivóviz. A tisztek nyugtalankodnak, a legénység is türelmetlen. Az egyik altiszt nem szól, csak figyel — a legmelegebben pártolják, s a nagyméltóságu magyar királyi belügyminiszter ur pedig 7417/908. számú rendeletével a gyűjtést az egész országra engedélyezte. E humánus tény ölekéi is elismerték tápintézetünk kulturális jelentőségét, mely hazánk egyik legszegényebb vidékén a mostoha viszonyok közt élő minden rendű lakosság arra érdemes gyermekeit a legnagyobb kedvezmények élvezete mellett oktatja és szigorú, de humánus tanári felügyelet mellett valláserkölcsi alapon neveli, mely tápintézet az elmúlt. 1907 — 908. isk. év végén is összes (56) benlakó növendékét a legjobb eredménnyel bocsátotta a szülei hajlékokba. A szives adományokat „A raára- marosszigeti lyceumi internátus céljaira Márainarosszigeten“ kérjük küldeni, a melyeket mi a lyceum értesítőjében és hirlapilag is nyugtázni fogunk. Kérelmünk megújítása után vagyunk, Máramarosszigeten, 1908 évi december hó 7-én. Mély tisztelettel Tisza István gróf György Endre lyceumi fógondnok. gondnok. Héder János b. gondnok. Dr. Pap Tibor jognkaddmiai igazgató Bedo László fógimn. igazgató. H szemlélődik... És másnap pontosan megmutatja számítások alapján, hogy hol kell vizet keresni és kutat fúrni. Ez az altiszt régen elsőrangú német egyetemet végzett és kapitányi ranggal lépett ki a hadsereg kötelékéből. .. öszbecsavarodott fejű katona esténként a modern technika vívmányairól tart előadást és lebilincseli hallgatói figyelmét... A tábornok vallatására elmondja, hogy egyetemi tanár volt és a kis ujjábán van a tudomány ... Egy katonui szemle alkalmából az ezredes végig jár | sorok között és megáll egy altiszt előtt. Ránéz. — En ismerlek téged I — Nem ezredes ur, tévedni méltóztatik! Az ezredes ránéz merően, megjegyzi magának az arcot és meg van róla győződve, hogy biztosan tudja, hogy nem tévedett. Két hónappal utóbb ugyunezt a katonát haldokolva hozzák haza. A generális elébe áll és már most követelő hungon szól: — Beszélj, tudom, hogy nem csalódtam a múltkor sem, mi van veled és ki ™gy? Es beszél... — Igen, ezredes ur, mikor meglátta felséges uramat, a császárt, én voltam ön mellé beosztva, hogy vezessem ..! És én ide azért jöttem, hogy feledést keressek és hogy ne ismerjen senki többé.. I Megtévedtem... Bűnbe estem... és most vezek lek érte ... A tábornok leveszi melléről a kis keresztet szó nélkül és meghatottan rátüzi mellére a haldoklónak... Az 1909. évi ujdonságol Elsőrendű gyapjúszöveteket — ... — Női eostum e Weisz Gyulánál kaphatunk, Szatmár Deák-tér 21. —'nagy 15-16 Utolérhetetlen olcsó árak! választékban. :: méltók. Utólérkeletién olcsó árak
