Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-18 / 20. szám

•XATKÁB ÉS VIDÉKE. ban kevés dolga van e hivataliul, tehát mi szüksége sem forog fenn annak, hogy „--zakértőbb“ vezetőt nyerjen a kérdésben forgó hivatul esetleg a városi számvevőség­től, mert ez által újból csak megismétlőd­nék a közelmúltban megváltoztatott azon körülmény, hogy az állumi egyenes adókat kezelő hivatalt a számvevőség köréből el kellett különíteni | külön vezetőt kirendelni. Az 1907. évi vámbevételekkel szemben az 1908. évben mututkozó 8000 korona kö­rüli többletre vonatkozólag is meg kell em­líteni, hogy az csak nagyon kis részben a hatályosabb ellenőrzés eredménye, mert a mennyire csökkentette a vámjövedelmeket az 1908. évben a Mátészalkai vusut meg­nyitása, ezzel szemben kétszeresen növelte azon körülmény, hogy az azelőtti évben kü­lönféle állatbetegségek miatt hosszabb ideig vásárzárlut volt, mely körülmény az 1907. évi jövedelmeket 4—5000 koronával csökken­tette. Az utóbb felállított 60 darab tejter­mék árusító asztalok jövedelme 1908. évben 2500—3000 koronára tehető, a mi uz 1907. évben szintén nem volt meg, tehát u hatá­lyos ellenőrzés eredményének cjak azon ösz- szeg tekinthető, a mely ezen két összegen felül a 8000 korona körüli többletet kiegé­szíti. A mostani eljárás ellenőrzésnek egy­általán nem nevezhető, mert ez inkább u felek zaklatása, mint ellenőrzése. Az ellen­őrzés csak addig tekinthető ilyennek, a mig az eljárást teljesítő közeg a feleket a tör­vényszerű dijuk megfizetésére szoritju, de mikor úgy a helybeli mint az idegen vásári közönségtől a szabályrendeletben elő nem forduló vagy már egyezer beszedett dijakat követel és szed be, a ki pedig fizetni vona­kodik, azt eljárás alá vonutja, ez már nem nevezhető ellenőrzésnek. Az oktutás és hiva­talos eljárás elkerülése végett kisebb, jogo­sulatlan követelést is fizet a közönség, amit bizonyítja azon körülmény, hogy a főkapi­tányi hivatalnál az utolsó 10 évben nem volt annyi vámkihágási tárgyalás, mint az 1908. évben, önként értetődvén, hogy legtöbb eset­ben a felek a vád és következményei alól felmentve lettek. Az ilyen eljárás bátrun ne­vezhető a felek zaklatásának, de sőt még más kíméletlenebb elnevezés sem volna túl­zott. Ezen az utón beszedett vámbevételi többletekre u városnak szüksége nem lehet, mert ha ez még évekig igy tart mindenki megfogja gondolni a dolgot, hogy heti és országos vásárunkon részt vegyen-e, s ha vásáraink hanyutlani fognak, ezt elsősorban kereskedőink és iparosaink érzik meg, ha pedig az ilyen eljárások a vámszedést enge­délyező minisztériumnak tudomására jutnuk, azért a vásárvámszedési jog is megvonható I akkor bátran elmondhatjuk, hogy n mit nyertünk a vámon, elvesztettük a réven. Három dolo<sru nincs szükség az élet- ben: a havat elseperni, mert úgy is elolvad ; a lányokat férjhez adni, mert úgy is elmen­nek ; végre orvost hívni, mert az ember anélkül is meghal. Ön egy rám nézve igen kellemetlen véletlen­nek köszönheti csuk, hogy a közelembe jut­hatott. A faggyugyertya nem szólt többet, csuk fájdalmasan sercegett és kövér faggyu- köunyékét sírt. Időközben félig leégtek már mind a ketten. Ekkor újból megszólalt a faggyú- gyertya. — Tudom, — mondta — hogy soha­sem lehetek boldog. De esküszöm, hogy üzért holtomig hű maradok önhöz. A milligyertya pedig igy szólt : — Szeretni nem fogom önt soha, sze­gény barátom, de | becsülésem és a barát­ságom az öné. A faggyugyertya előbb égett el, mint a másik. Midőn utolsót lobbant ezt mondta: — Boldog vagyok, hogy az ön lábainál halhatok meg! A milligyertya egyedül égett tovább. Nagyon elhugyutottuak érezte magát | pin­cében és könnyeket ontott, finom stearin- könnyeket. Azután ő is kialudt. Utolsó sza­vai ezek voltak : — Ob, az. a végzetes rangkülönbség! Heggel a cseléd kivitte a két gyertya­véget a tartóból és beledobtu u közös sírba, a hulladékos ládába. A költő megpillantotta őket és megírta bus töri énei iiket. Hercmegh Ferenc. A szülők kötelessége Szatmár-Németi, 1909 május 18. Szinte banálisnak tcLszik minden esz­tendőben ilyen időtájt ux évzáró .vizsgákról, a szülők és gyermekek kötelességeiről árui. De társadulini viszonyaink késztetnek orré bennünket, ezek mutatják meg, hogy nagyon is szükséges minden egyes alkalommal rámát túl ni urra. hogy u szülőknek mik a kötolos- ségcik- gyermekeik, u társadalom jövő ténye­zőivel szemben. Nálunk, sajnop, még erősen él az a hit, hogy az az „ur“ akinek diploma van u kezében. S u szülők legtöbbje azt hiszi, akkor rója le gyermekével és saját niugdval szemben kötelezettségét, ha „urnák“ neveli. Mi n következmény ? Az, hogy az ilyen szülők gyermekeikért feláldozzák ma- gukut. Nem keresik, kutatják, van e :t gyermeknek tehetsége, felületesen Ítélnek s ily gyenge bázison állapítják meg, hogy a gyermek lángész. A szomorú tapasztulat aztán inegér kezik, de későn. A középiskolába erőszakolt tehetségtelen fiú bukdácsolva, vagy nagy ne-’ hezen elvégzi az egyes osztályokat s ha a főiskolákat is elvégezték valahogyan, ott állnak az élet küszöbén, mely mögül nem tudják, mi leselkedik rájuk. Hány tehetséges ifjú züllik el űrért nem tud állást kapui 25—26 esztendős ko rában ott áll minden nélkül s azoknak van még ükkor is terhére, kik ő érte dolgoztuk, törődtek el a nehéz,, megfeszített munkában. S mi várhat hasonló körülmények között a tehetségtelenekre ? Miért fáradtuk, miért vesződtek 12 —13 esztendőn keresztül, miért áldoztak éretlük annyit szüleik ? De a legjobb esetben is, ha már kap­nak is állást a végzett „urak“ milyen jöve­delmet kapnak az állássul ? Lesz-e annyi, amelyből úgy gazdál­kodhatok, mint amennyit a szűkmarkú, <le sokat követelő társadalom meg kíván. Kisérjük csak figyelemmel azokat > a a mozgalmakat, melyeket bizonyos „uni“ osztályok indítanak lépten-nyoinon gazda­sági helyzetük lehető javítására, ami még korántsem jelenti azt a mai viszonyok között hogy annak elérése esetén a gazdasági hely­zetük is teljesen megfelelő lenne. Ma már unnyirn-emennyire tudja u társadalom értékelni a munkát és a munkás kezet. S ez az érték fokozatosan és níigy arányokban nő. Szülők, kik gyermekeik jövőjét tartják szem előtt, ne tekintsenek el ezektől a pályáktól. A kézimunkának bizonyos ipar ágak­ban meg vun az az előnye, hogy kifejezett, tehetség nem szükséges hozzá, de uz bizo­nyos, hogy a tehetség és műveltség az ipa- és kereskedő osztálynál kép-z oly tőkét, mint bármely más osztálynál s az bő­ség'sen meghozza kamatját. Vagy különösen városunkban, ahol olyan sok gazdálkodó és földbirtokos család lakik, alig képzelhető annál jobb pálya, mintha a szülők gyermekeiket szakképzett gazdákká nevelik, hogy az okszerű gazdál­kodás melh-tt földbirtokuk jövedelme idővel megkétszereződjék. Vannak iskolák, melyek nemcsak az általános műveltség alapját vetik meg, ha­nem szakképzettséget is adnak. Keressék fel a szülők ezeket az isko­lákat. Az ipar és kereskedelemé a jövő. Ki gyermekeinek a jövőt akarja biztosítani, ki gyermeke bőrére nem nem épit légvárakat, melyek testet aligha öltenek, nem fogja gyermekét erőszukkal szellemi proletárrá kényszeríteni. Apróságok. A fagyos szentek nagyon jól viselték magukut. Barátságos mehg idő volt mind a három nap, úgy a mint megjósoltuk. Alig hu nem politika van a dologban.. _A —mai pr9tekciÓ9 világban ők is kijárták, hogy a fagyos idő más napokra essék, igy aztán az ódium nem őket terheli és a mellett a fagy is meg van. * Hogy az országos ifjúsági tornaverseny elmaradt, ugyancsak támadják Apponyit,1 a ki állítólag azért szüntette volna be, mert a másfelekezetü intézetek nem egyeztek bele, hogy a verseny előtt az ifjúságnak tábori mi­sét szolgáljanak. Annyi bizonyos, hogy a po­litikai életen : kívül vallás-erkölcsi alapon álló minisztert ezért felekezeti különbség nélkül valamennyi diák oda .kívánja, ahol a bors terem. * — No, hála Istennek, Csakhogy- már végre meleg vun! — Aztán, mi hasznod van belőle? Úgy be van fűtve, hogy az ember majd meggyül­— Lásd. uz a haszon, hogy be van íű ve és nem kell érte fizetni­# A divatnak is megvan a maga előnyös oldala, legalább X. ur, a kit a felesége már elkezdett mucerálni a nyári fürdőre umnetel miatt, ilyen formán védekezett. — Már édes lelkem, uz idén nem für- dőzünk és nem nynru’unk. Egy akkora ka­lapot kaptál, hogy uz alatt nemcsak te, hanem én és a gyerekek is a nyáron át ár­nyékban lehetünk.. * Abonálni vagy nem ubonálni ? ez most a kérdés, hogy | Szamos-fördő megnyílik. Pláne, hogy most már a fürdés ára is feljebb ment | régihez képest, a mire különben egy szőlősgazda azt jegyezte meg : — Költőt nem értek, hogy a mikor mindennek az ára emelkedik, miért emelke­dik a vízé, a mit nem is kell pénzért be­szerezni és van belőle tenger mennyiség; és miért nem emelkedik a boré, a mi pedig pénzbe kerül és soha sincs belőle elég. Demeter. HÍREINK. — Ratkovszki Pál főigazgatót a v.' és k. Dm Miniszter a budapesti V. kér. álb főgimnáziumban ezen évben tartandó érettségi vizsgáló bizottsága elnökévé ne­vezte ki. — Bucsu-banket. A körünkből Budapestre távozó Rudó Bertalan tisztele­tére vasárnap este a Pannónia éttermében bucsulakomát rendeztek barátai, tisztelői, és tisztviselő társai. Mintegy 100-a nvoltak jelen, s lelkes beszédek hangzottak el, melyekben az .ünnepeknek úgy hivatali, mint ni társa­dalmi életben szerzett érdemei nyertek kellő méltatást. Az első .felköszöntőt Vertier Osz­kár mondta, a ki hivatalnok társai nevében búcsúzott I volt főnöktől és jó baráttól. Utána dr. Kelemen Samu képviselő méltatta egy szép beszédben az ünnepelt érdemeit. Dr Havas Miklós a „Kereskedelmi csarnok“ nf vében búcsúzott tőle egy verses felköszöntő­vel n mely különben lapunk tárcarovatában olvasható. Orosz Alajos főgyinn. tanár u Kölcsey-kör nevében, Thurner Albert taka­rékpénztári főköuyvelő a kereskedők, Pethő György jószág igazgató pedig a gazdák nevében éltette. Beszédet mondottuk még dr Frieder Adolf, dr. Fejes István, Bőd Sán­dor, Nagy József stb. Az ünnepelt meghatva köszönte meg a személye iránt tanúsított figyelmet, a. a társaág sokáig maradt együtt még ezutáu a legjobb hangulatban. — Ünnepelt adótárnok. Szeless Albert helybeli kir. adótárnok, a kir. adó­hivatal főnöke e hó 15.-én töltötte be szol­gálatának 25 ik évét. A negyedszázados év­forduló ulkalmából a vezetése alatt álló tisztikar meleg ünneplésben részesítette a jubiláns hivatal főnököt. A tisztikar érzel­mét lelkes szavukban Ruprecht Sándor kir. adóhivatali főtiszt tolmácsolta, ragaszkodá­sáról I szeretőiéről biztosítván az ünnepel­tet, majd átnyújtotta a díszes és értékes ezüstirókészletet, mint a tisztikar ajándékát. A jubiláns a szép figyelemért meghatva mondott köszönetét. Este a pénztárnok ven­dégszerelő házánál fényes lakoma zárta be u jubiláns ün nap légek sorát. — A zárda ünnepe. A Kazinci utcai zárda templom magasztos és leiemelő'ünne­pély színhelye volt szombaton délután. Ek­kor tartotta ugyanis a szatmárnémeti női Mária Congregatió zászló szentelési ünne­pét. A zárdnteinplom zsufifolásig megtelt előkelő és ájtatos , hívőkkel. A zászlószente- lést fényes papi segédlettel megyés püspö­künk Dr. Boromissza Tibor végezte, ki a fehérruhás leánykák sorfalu között érkezett a templomba. Ezután a fenkölt lelkű főpász­tor a kongregulistákboz nagyon szép beszé­det intézett, a mi után | zászló felszente­lése következett. A zászlóanyui tisztet özv. báró Vécsey Józsefné úrnő képviseletében Vécsey E-zter bárónő töltötte be. Majd a díszes közönség, élén uz újonnan felszentelt zászlóval a zárda dísztermébe vonult, hol ünnepi előadás vette kezdetét. Az ünnepség KreutzenHc eay gyönyörű imájával kezdő­dött, melyet Kertész Anna hurmoníuraon és Glósz Valéria zongorán adták e|ő. A máso­dik szám „Mária győzelme“ cimü alkalmi előadás volt a Pujda Margit, Tedeecó Mária, Ivanovich Lujza, . Szentimrgi Anna, Szerbák Olga, Kurtz Mária, Sérly Irma és Daray Margit url.ányok részvételével. Az ünnepet 1 congregatió énekkara zárta be. — Ifjúsági kirándulás Erdődre. A kir. kiitli. főgimnázium VIII. osztályának 45 tanulója Orosz Alajos osztályfő és Btt. gossy Bertalan tanár vezetése alatt szomba­ton u Petőfi-emlékek megtekintésére Erdődre rándult ki. A kirándulókhoz c9utlukoztuk Kovács Gergely és Guzdag Lajos tanárok is. A kiránduló ifjúság kebeléből alakult zenekar hangjai 1 vig uótázás köz.t tette meg a társaság ez utat vasaton -a Kislippáig I onnan gyalog Erdődig.' A Petőfi-emlékek magyarázattal kisért megszemlélése után u vár udvarán Bagossy tanár tartott előadást a vár történetéről, majd több tanuló szavalt Petőfiből s az egész társaság Petőfi-dalokat énekelt. Azután az urudulmi tisztek kugli- zójába vonult a társaság | neki fogott a magával kozott uzsona elfogyasztásához, | melyei Rébay Dezső urad. intéző szívessé­géből jó oláhgyürüsi bor fűszerezett. Egy pár felköszöntő is volt. ‘ — Fráter Lóránd hangversenye. A dalköltő hus/.árkupitány e hó 20-iki hang­versenye iránt, mely a városi s/.inliázbun lesz megtartva, nagy az érdeklődés nemesük a városban, hanoin a vidéken is. Mint értesü­lünk, már nagyon sok jegyet előjegyeztek, úgy, hogy alig kaphatók * már az elsőrendű helyok. A hangverseny műsora a következő: l. a) Dvnrák: Humoreszk, b) Chaminád: Scurainnuche. Zongorán előadja, Dienzl Oszkár. 2. Székács Aladár: -_u) Koporsómra ha meghalok, b) Szentmiklósi posta, c) Akit én szeretek, énekli Fráter Lóránd. 3. Fráter Lóránd: _ a) Hivlak akkor is, b) Zug az erdő, c) Édes anyám rózsa fája, énekli Fráter Lóránd. 4. u) Strausz Dierízl: Magyar han­gulatok, b) Liszt Ferenc: Magyar rapszódia, zongorán előadja Dienzl Oszkár. 5. Fráter Lóránd : a) A templomban, b) Repülj repülj, cy Októberben, énekli Fráter Lóránd. — Egyházi közgyűlés. A helybeli ág. h. ev. egyház folyó hó 23.-án .délelőtt 10 órukur a Rákóczy-utcai elemi iskolában közgyűlést tart, melynek tárgyit az állam segély ügyében u minisztérium által kívánt nyilatkozat iránti határozat hozatala. — A Nagy Endre féle kabaré társaság vendégszereplése, u mely nálunk annyi kaluinitáson ment keresztül, immár egészen bizonyos. A városi tanács u. i. — meggyőződvén arról, hogy a színházi tatarozások nem olyun nagy méretűek, hogy azok miatt érdemes lenne a közönséget, egy ilyen kiváló műélvezettől megfosztani — mai ü!é-cn megengedte, hogy Nagy Endre június 3. 4. vagy 6. 7. napján -,á városi színházban megtartsa előadásait. Az előadá­sokra tehát jegyek ismét előjegyozhetők Huszár Aladár könyvkereskedőnél. — Kinevezés. Abafify Jenő szombat­helyi felmérési felügyelő központi felmérési felügyelőnek pénzügyi főtanácsosi cimmel a VI. rangosztályha neveztetett ki. Az uj fel­ügyelő helyettesi minőségben hosszabb időn át működött városunkban, s kedves, szere- tetre méltó modorával a társadalmi életben is nagy népszerűséget vivott ki magának. In­nét neveztetett ki Szombathelyre, mig most Szikszay Eleknek osztálytanácsossá történt előléptetése folytán lelt a felmérési felügye­lőség köz.ponti felügyelője Budapesten. Gra­tulálunk jól megérdemelt előléptetéséhez! — Hivatal vizsgálat. Plachy Gyula kir. tauácsos, pénzügyigazgató 8 Szabó Jó­zsef pénzügyi szamellenő" a kir. adóhivatal pénzkezelésének s ügyvezetésének megvizs- gálásu céljából a mai napon városunkba érkeztek. — Változások a felmérési hiva­talban. Tiefenthalér Rezső 1. sz. felmérési felügyelőhelyettes, mint felügyelőségi vezető Kassára, Bódy István főmérnök a kolozs­vári kát. igazgatósághoz hasonló minőség­ben, Gáspár József kát. mérnök, mint hite­lesítő mérnök Budapestre, Duby Ernő felni, növendék Szombathelyre helyeztettek át. Jákub Sándor felni, dijnok Szatinárru ne­veztetett ki. — Kinevezés. Dr. Fulussy Árpád főispán Sthönpflug László közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli vármegyéi aljegy­zővé, N. Szabó Tibor nagykárolyi lakost P°dig díjas közig, gyakornokká nevezte ki. MEGÉRKEZTEK a tavaszi cs nyári idényre megrendelt valódi stbevranx és box bőrből készült legnjabb divata fekete és barna szinü őri-, női- és gyermek-cipők!

Next

/
Thumbnails
Contents