Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-04 / 18. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. — AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: =_ évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 ftll. FW övre .... 3 » | Egyes szám ára . M » Községek, községi jegyzők éa néptanítók részére egész évre 4 korona. 3ZERKESZTÖ É8 KIADÓHIVATAL, ková a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések Is küldendők^: = Marvai Jéna* kínyvnyomdája EStvCa-atcza 6-ik az. alatt. = TEXÍIFOINHBZAm : 78­A Szerkesztő lakása: Eötvős-utcza 19-ik szám. ■= izisbtíi^x =T • lap Maáftiialalibaa a legataséM á|ak\ imallett «(vétetnek. Hyilttér gannoad sont V uév fillér. Hirdetések díjjal elSiedízetendök A Széchenyi-társulat. Közeledik a Széchenyi-társulat közgyűlése, a mikor a vezetőség be­számol a lefolyt évben kifejtett mű­ködéséről. Ez a beszámolás az igaz- gatói jelentésben szokott megtörténni, épen azért egész terjedelmében hoz­zuk ezen jelentését, hogy a közönség még egyszer lássa elvonulni lelki szemei előtt az elmúlt esztendőt, mely a társulat életében mondhatni a leg­nevezetesebb volt. 'Tekintetes közgyűlési Társulatunk múlt évi működéséről van szerencsém a következőkben beszámolni: Az 1908. esztendő Társulatunk törté­netében markáns határkövet képez. Január 19 -én ünnepelhette meg 25 éves fennállásának évfordulóját városunk és vármegyénk társadalmának közérdeklődése mellett. E napon Társulatunk diszelnöke: Dr. Boromisza Tibor szatmári püspök ur 1000 koronás alapítványával, s mig Öméltóságát e püspöki székben tisztelhetjük, évi 500 ko­rona felajánlásával tett tanúbizonyságot ar­ról, hogy a magyar kultúrát nem szépen hangzó beszédekkel, hanem tettekben is nyilvánuló áldozatkéezséggel lehet csak ter­jeszteni. Társulatunk elnöke Dr. Falussy Árpád főispán ur Öméltósága, ki Társulatunk min­den ügyét éber figyelemmel kiséri, s magyar szivének egész melegével minden alkalom­mal segítségére siet, 200 koronával az ala­pitó tagok sorábt lépett s hason célból társadalmunk előkelőségeihez mehg hangú felhívást .utézelt, melynek folyumányuként Dr. Antal Sándor. Dr. ' Böszörményi Emil, Biki Károly, Bikfalvy Albert, Bodoky Gyula, id. Cbászv Bálint, Hehelein Károly, Dr. Jékey István, Jékey Zsigmond, Dr, -Joó Imre, Krassó Miksa, Dr. Kádár Ambrus, Kováts Gergely, Kótui Pál, Kölc9y Antal, Komoróczy Jenő, Dr Kelemen Samu, Mada- rassy Dezső, Mándy Géza, Murólhy Sándor, Márkus Márton, Nagybányai Polgári Olva­sókör, Pemp Antal, Perényi János, Rébay Dezső, Rácz Elemér, Szabó Norbert, Szabó István, Sárközy Andor, Teitelbaum Hermann, Dr. Vajay Károly, Báró Vécsey László, Winter György urak 100 — 100 koronával, Szegedy Antal ur 160 kor. és Horváth Ber­talan, Jasztrabszky-Lónyay Sándor, Kende Zsigmond, Dr. Lessenyey Ferencz, valamint Szúnyog Mihály urak 200—200 koronával alapító tagul léptek be. Jól tudom, hogy nevezett személyisé­gek e megemlékezésre súlyt nem helyeznek, hisz valamennyi sokkal fonköltebb gondol­kozásig mintsem hogy ezt elvárná; de ha mégis teszem, oka az, hogy annále- sein k ben emléket állitsak azon férfi­aknak, kik a jelenkor reális, önző felfogása dacára, hazafiságukat áldozatkészségükkel tettekben is nyilvánítják. Ez évbeu alakult meg az Országos Közművelődési Tanács és pedig egyelőre 1 esztendőre, melybe^Társulutunk évi 500 ko­rona tagsági dij fejébbn nemcsak hogy be­lépett, de eluöke és Igazgatója utján annak váluszmányában is helyet foglal. Hogy e 7-es tanácsban 54 kulturegylet közül Társulatunk már az alakuláskor lett beválasztva,“jelét látóm annak, hogy társu- • latunk működése országszerte elismerésben részesül. Ezen tömörülésnek első gyümölcse az 1908 évi október hó 25 én már az Országos Közművelődési Tanács jegyében lefolyt nagy gyűlésünk volt. Széli Kálmán v. b. t. t. az Országos Köztnzvelődési Tanács elnöke, az egész országban lelkesed issei fogadóit nagy­arányú beszédével, a magyar kulluregyle- teknek uj irányt szabott. Még élénk emlékezetünkben vannak e “"gygyhtésünkön elhangzott hatalmas eszmék, . ;}y ft-Térsulutunk újjá születésének alapját további működésének vezérfonalát képezik s habáré nagygyűlés fényes sikerét előmozdító személyiségeknek az igazgató tanács hálás köszönetét már mondott s uzt jegyzőkönyvébe is foglulta, indítványozom, hogy lelkes elnö­künk Dr. Falussy Árpád főispán ur Öméltó­ságának. mint a kitől u nagygyűlés megtar­tásának eszméje eredt, Tankóczy Gyula várpsi főkapitány urnák, ki a rendezési munkálatokban kiváló tevékenységet fejtett ki, valamint. Dr. Boromisza Tibor ur Öméltó­ságának s Szutmár város közönségének, kik igaz magyar vendégszeretetükkel tették e napot vendégeinknek emlékeztessé, a közgyű­lés is jegyzőkönyvi köszönetét és bálás elis­merését fejezze ki. De hálásan emlékezem meg városunk és vármegyénk hazafias sajtó­járól is, mely társulatunk ügyét mindig magáénak téve, úgy jubileumi, mint a nagy­gyűlésünk sikerét a leghathutósubban bizto­sította. Társulatunk működésének fősulyát ez évben is kisdedóvásra fektette. 110 nyári gyermekmenkelyet segélyezett, illetőleg tar­tott fenn 11200 korona költséggel. Az Or­szágos Közművelődési Tanács indítványára és közreműködése mellett a magyar anya­nyelvű analfabéták részére esti tanfolyamo­kat,nyitott | az irás olvasás és számolásban jó készséget szerzett felnőtteknek bizonyit- várfyi adott ki. Hg A jövendő évek munka-program raját társulatunk elnöke Dr. Falussy Árpád főispán ur Öméltósága elnöki megnyitójában volt kegyes a tekintetes közgyűlés tudomására hozni. Társulatunk anyagi helyzetét illetőleg jelentem, hogy 1908 évi számadásunk 31759 kor. 14 fillér készpénz maradvánnyal zárult. M égj egy zom, hogy vármegyei pótadóból 1908''íivre megszavazott 14960 korona segély, valumint az ugyanezen évre engedélyezendő 1000 korona államsegély még nem folyósit- tatott s igy 15960 korona fogja a 1909 évi bevételeket ez évben emelni. Miután a társulat egyéb dolgairól úgy a jubileumi közgyűlésünkön, mint a nagygyű­lésünkön már kimerítően számoltam be, ké­rem jelentésem tudomásul vételét. Szutmár-Némeli, 1909 április hó 28. napján. Madarasay Dezső s. k. igazgató. Megint a törvényszék. Múlt számunkban ily cimen megjelent vezércikkünk ugyancsak élénk mozgásba hozta Nagykárolyban á kedélyeket. A „Szatmárvánnegye“ és a „Szatmármegyei Közlöny“ reflektálnak reá, illetve foglalkoz­nak vele és egyértelmüleg támadásnak minő­sitik a főispán és Nagykároly városa ellen, s miután az abban mondottakat megcáfolni meg sem próbálják, hogy valamit mégis mondjauak, lapunk felelős szerkesztőjét tá­madják meg és hányják szemére, hogy uagykárolyi születésű lóvén, illetlen dolog részéről Szatmár érdekét védeni. Gyerekes naivság, a minél nagyobb csak uz volna, ha e tekintetben szóváltásba ereszkednénk. Gyenge lábon áll annak az igazsága, a- ki ennyire meg van szorulva. Csupán egy megjegyzést akarunk tenni, hogy egy ferdítést kellő világitásbu helyezzünk. Nevezetesen, mindkét lap azzal argumentál, hogy a szatmári törvényszéknél tulhalmozottság' van és e miatt az ügyek lebonyolítása akadályokba ütközik. Hát ez nem igaz és erről az ügyvédi kamara jelen­tésében szó sincsen. A kamarai jelentés csak arról panaszkodik, hogy kevés a leiró személyzet és e miatt lassú a kiadmányozás, de ezen segíteni lehet egy pái dijnok beál­lításával, a mi feltétlenül kevesebbe kerül, mintha a tör vény széket megosztanák. Jogos igénye mindenkinek azt kívánni, | mi neki jól esik, s ilyen értelemben jogos a nagykárolyiak törekvése is, hogy törvény­széket kapjanak, de ha valaki olyat kíván, TAECA.' Egy bolond vár feleletre: — Heine. — Éjjel. A tenger sötét, kietlen. Partján egy iíju borong. Szivére bú ült, agyára kétely S vonagló ajkkal szói a habokhoz: „0 fejtsétek meg az élet talányát, Az ősrégi, kínteli szfinkszet ! Melyen már annyi fő tépelődött — : Hieroglif-föveges fő, Túrbános s fekete barétom09 fő, Parókás koponya | ezer szegény, Izzadó emberi homlok — Mondjátok ó: mit jelent az ember ? Honnét .pattant ejő ? Hová tűnik el ? S a zsarátló csillagokon ki lakik?“ Örök danáját mormolja a hulláin, ' A szél jajong halkan, a felhő repül, Közönyös-hidegen pislog száz csillag ... S egy bolon d vár feleletre. Kaczér Ignác. Finánc furfang. Sok ellensége volt o szegény Magyar- hazának és van a inai napig is, úgymint: török, tatár, német, osztrák, sváb, rác, finánc, végrehajtó, korniánybizto’, királybiz­tos, pestis, cholera és... még sok más egyéb. Ezen ellenségeink közül a legszívósabb a finánc, mert ez állandóan a nyakunkon ül, annak nem szűnt meg a működése sem a darabont kormány alatt, sein az ol>9tructió- ban, som annak alatta, felette, vagy mel­lette. Ma és mindennap működik a finánc: vizsgál, szagol, szimatol, szemlél, lefoglal, elkoboz, feljelent | a büntetéspéuzből juta­lékot kap, szid és szidalik mint.a bokor, spicliz és spicliztetik. Ezekben merül ki tevékenysége, ami bizony nem könnyű mesterség, vagy leg­alább is olyan, hogy nem mindenkinek a gyomra venné be. E mellett még a finánc sok rossz élcnek a tárgya. En részemről sohasem voltam ellen­szenvvel eltelve a finánc I a finánceria iránt, mert filosofiám sok Árguskodás után oda kunkorodott ki, bogy a fináncság is csak olyan foglalkozás, mint a más kenyérkereső foglalkozás, teszem azt: a csizmadiaság, a bankárság, vagy | papság. (Egyik sem szü­letett annak a mi, hanem a körülmények, vagy a pénzszerzés vágya tette azzá!) Szóval én nem haragszom a fináncra az eralitelt indok miatt és mert bizonyos szellemességet fedeztem fel bennük s szelle­mes etikliket hullottam róluk. És én. sze retem a szellemes embereket! (Jó, hogy nem a nagy obstructió idejében irom e so­rokat, mert a perduellió s 1 hazaárulás vádja zúdulna reám emiatt. Kieüttetnék ugyanis, miként i rostélyos, hogy egy gyékényen árulok | fináncokkal!) Ad vocem : kap myél, azaz finánc szel­lemesség és finánc furfang. A minapában hallottam az alábbi esetet. A csengefulvi pusztán Gömböcz Sán­dor földbirtokos nagy névnapi vacsorát adott. Lévén | meghívott s meg nem hivott barátok, jóismerősök, talp- és tányérnyalók, rokonok, komák, szomszédok, potya eszem- iszouira nekikészült kortyon di fráterek száma mintegy 120, és szűk lévén az ebédlő ilyen nagy hadat befogadni, az udvaron a nagy eperfa alatt lön megtérítve hut nagy asztal. Ott folyt le a vacsora, összekötve nagy italozással || kártyázással. A házigazda, aki — bár öreg ember — nagy imádója a szüzdobánynak, vacsora végeztével intézkedett, hogy az is álljon úgy az ő, mint vendégei rendelkezésére. (Jó oszem-iszom után felséges is az 1) Tehát az inas előhozta a jó verpeléti szüzet egy zsákban. Az asztal elé tevődött egy.zsák, mint­egy félmázsa dohány. Azzal ki-ki pipát ra­gadt s neki a szűzdohánynak. Kojtoltak | olyan füst lett, mintha nehány ezénaboglyn égett volna le. A kapuajtó tárva-nyitva - volt, hogy aki akur, bármikor jöhessen a jó murira. Jöttek is.még este 10 órakor is. Egyszer csak úgy éjféltájban ismét ér­kezett egy vendég. Konsternatiót keltett a megjelenése. Egyenruhában volt a igy még a félhusban levők is megismerték. Egy fiinánc főbiztos volt. B'mutatkozott: Dohányfy Kanóc in. kir. pénzügyőri főbiztos vagyok. — Örülök, mondá a házigazda. (A po­kol fenekére kívánta n főbiztos urat, mert az épen a dohányos zsák mellett állott s erősen pislogott a dohányra.) — Hivatalos ügyben járok — mondá a finánc. — Kérem . .. tessék először helyet fog­lalni. Tessék velünk tartani, egy kis jó va­csora s egy kis ital . í. (Valamelyik ellen­ségem feljelentett a szűzdohány miatt — gondolá magában Gömböcz ur — s ezért van szerencsém ohhez a finánchoz.) — Köszönöm! Rövid beszélgetés után a főbiztos el ■ mondotta, hogy Karacsfalváról a szomszéd városba, mely u csengefalvi pusztához egy félóra járásnyira van, helyeztetett át s oda volt utazandó, azonban szekerének a rudja a csengefaiyi dűlő utón eltört. Ezen okból tért be Gömböcz uramhoz, hogy legyen szi­ves vitesse őt fogatán uj állomás helyére. A fiinánc főbiztos ezen kijelentése meg­nyugtatta § lecsendesité a kedélyeket. (Ez tehát csak jámbor armer Reisender, nem pedig skorpiói) Az ivó had összeburátkozott | finánc főbiztossal, sőt még meg is kínál­ták a jó verpelétiből, amit az nagy gyö­nyörrel élvezett. Azt mondotta, hogy ő is csak szüzet élvez. — No pajtás akkor majd szolgálok vele, mondá — a házigazda, mert van még vagy 6 zsákkal a padláson.. . — Köszönöm, élni fogok a szívesség­gel I Fianem hát nem félsz tőlem, hogy fel­jelentelek ? — Nem én, mert magyar ember vagy I a magyar ember, ba finánc is (Isten bo­csássa meg neki ezt a bűnét) u vendéglátó gazdáját, akinek ivott a borából, szitt a do­hányából, el nem árulja. En igy tudom 1 Az 1909. évi újdonságok Elsőrendű gyapjúszöveteket figyelemre Weisz Gyulánál kaphatunk, Szatmár Deák-tér 21. Női costum szövetek • • UéltÓk. Utólérlietetlen olcsó árak ! 12-16 wSm — nagy Utóiért*©tetten olcsó áraki választékban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents