Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-02 / 9. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. dent tanulunk az angoloktól csak egyet nem: az ő természetét. Mi számolni nem az egyen kez­dünk tanulni, hanem mindjárt a tizen. Ha kis. korunkba kérdik töllünk, hogy mi leszünk, ha nagyok leszünk, a miniszteri és püspöki székig még­sem állunk. Mig ellenben a legelőke­lőbb angol is azt feleli, hogy kalmár vagyis pénzkereső. Mi csak urak és urak akarunk lenni, de sajnos | leg­többször üres zsebbel. Hogy az ilyen urak aztán j mit érnek, mindenki tudja. Marosán Kornél. Színház. Kornai Margit fellépése. A múlt hét elején színházunk pár év előtti primadonnája Papír Sándorué, Kornai Margit, az „Aranykakas“, a „Kis szökevény“ és „Lili“ cimii operettekben lépett fel szín­házunkban. Kornai Margitot régi ismerősei nagy szeretettel fogadták, azonban a prima­donnán teljesen meglátszott, hogy három év óta egyáltalában nem volt színpadon s úgy énekludásban, mint játékában annyira vissza­esett, hogy legjobb szerepeit sem tudta a régi niveóra felemelni. — A színház újdonsága. Színhá­zunk legközelebbi újdonság:» a „Bálványok bolondja* .ciniű színmű lesz, m lyben La­dányi Imre a győri szinbáz szerelmes színésze vendégként fog fellépni. Mint hallottuk legközelebb vendégként fel fog lépni Zilahi Gyula, a debreceni színház igazgatója ne­jével Singhoffer Vilmával együtt. — Nyáray újabb vendég szerep­lése« A színházi publikum kívánságára Nyáray Autal két este ismét fellép színhá­zunkban, a „Vándorlegény“ és a „Sabin- nők elrablásában.“ Az utóbbiban már látta a művészt a közönség, azonban többek kí­vánságára az igazgató a darabot ismét műsorra tette. Bohémia. Az író, a művész nein él abban a világban, amiben más közönséges balandó, hanem olyanban, aminőt csapongó képzele­tében önmagának megalkotott. A bohém ember suját maga alkotta rend szerint vagy rmd^zer nélkül él, mely természetszerű és őszinte megnyilatkozásai­ban sokszor feldönti a korlátokat s az embe­rek által megszabott törvényeket megszegi, de ez is kimagyarázhntó az emberiesség és a szív sugallataiból s ténye mindenkor a nagyság jellegét hordozza n-agún. A bohém, ha rá is szed valakit, azt olyan kedves szeretetreinéltósággal teszi, hogy egyáltalán nem leltet érte megharagudni. Ez | bohém kiváltsága. Szakitja a jelen rózsáit, nem törőve a holnappal, a jövővel, uzt tartja, hogy tegye be az ajtót, aki utánüa következik. Amilyen gyorsun fellelkesül valami irdnt- épen olyan gyorsan ellobog szalmaláng széni vedélye. Mindjárt barátkozik, keb'ére ölel, az egész világot, leglöbbnyire saját szive vére árán. A bohém lelke azonnal fog tüzet s gyűl szerelemre. Sokszor érdemetlent emel bűbájos világába, s ékesít fel költő, művész lelkének virágúival. Rendesen az sem tart sokáig. Pár hét elteltével szétfoszlik az illúzió, kiábrándul s más más ideálnak hódol. Petőfi Sándor az tlső ismerettségkor kérte feleségül Prioll Kornéliát s maradt fent róla sok hasonló epizód még ezen kívül. A inűvészlélek finom, mint az ueol hárfa, mely a lég rezgésére, a legkisebb érintésére is reugál s mentül erősebb beha­tásoknak van kitéve, unnál fenségesebb han­gokon beszél. Reviczky Gyalu s még má<ok nyomorban írták örökszép munkáikat. A bohém mindig vidám és jókedvű. Aranyos, ragyogó kedélye sokszor lehetetlen­nek látszó helyzeteken vágja keresztül. Élet- bölcselete az, hogy az életben senkit és semmit nem lehet komolyan venni, Irg- kevósbbé önmagunkat. A . bohém emb 'r könnyű vérű 1 ezáltal főképen önmagának árt, s nem ritka eset, hogy pályafutása trn- gikusabhan fejeződik be. Ezen megfigyelésekből láthatjuk, hogy a bobéin ein berek tettei nem esnek azon mérlegelés és beszámítás alá, mint más embereké. A bohémia kivételességének is meg van természetesei) szabva g maga hutára. Megszűnik, tnile< r sértő és Ízlés­telen. Itten reátérhetünk a bohémiával vhIó visszaélésre. Sokan szeretik magokat bohé­meknek nevezni, kikből bár ugyan hiányzik, vagy még alszik az isteni "szikra, de u fén költséggel járó kiváltságokat előlegeznék magoknak. Ezeknek u geniiilitásuk csupán a szélhámosságban nyilvánul meg. Utánzó képességük és jó beszélőtehetségük, behí­zelgő modoruk, vagy más csillogó tulajdon­ságaik megtévesztik eleinte az embereket. D) amilyen természetes az a tév> dós. mely gyarlóságuknál, sokszor rövidlátásuknál fogva félrevezeti bennünket a küiső jelek által, épen olyan szükségszerüleg nyomul előtérbe az a kötelességünk, mely u tévedés helyrehozását követeli. Az ilyen embereket, akik a bohémia álarcát öltik magukra, hogy alatta titkos, önző, hiú 8 anyagias céljaiknak áldozhassa­nak, ki kell korbácsolni || bohemia templo­mából s reá kell fltbi u homlokukra n szél­hámos, a csaló bélyeget. El kell válasszuk a konkolyt a tiszta búzától, mert az előbbi meerontja az utóbbinak hírnevét és hitelét. Apróságok. A matinén egy pár hölgy a felolvasás alatt élénken csevegett, mire egy úri ember odaszólt, hogy csendesebben legyenek. — Oh 1 hagyja el, — szól mosolyogvu, aki a társalgást vitte — én nem szoktam a felolvasókat meghallgatni. O O — Elvnek, szép elv, — mondja rá az ur — csakhogy akinek ilyen elve van, az okosan teszi, ha otthon marad. Az idei tél ugyancsuk próbára tette az embereket, úgy viselkedett, mintha sohu sem akarna vége lenni. Volt is panasz rá számtalan, s nem csuda, hogy általános az öröm, hogy végre beléptünk márciusba. — No csakhogy már ezt is elértük! — lehet hallani mindenfelől. Mindenütt a hábornt beszélik s most az is sokat tárgyalt kérdés, hogy ki lesz a hadvezér, ha tettre kerül a dolog. Albori-e vagy Klobucsár ? Pedig hát a kérdés egé­szen jelentéktelen, mióta lapunk harctéri tudósítóját a hadvezetőségbe beosztották. Akármelyik lesz is a fővezér, mind< n úgy fog ott történni, a hogy Ripp mondja. A vasárnapi lapok egészen lehangol­tak, hogy a békés megoldást bizonyosnak hirdették. A feleségem szemrehányást is tett, hogy mi az ördögnek óhajtom annyira a háborút, mikor az csak szerencsétlenséget jelent mindenkire. — Igaz, igaz, — mentegettem maga­mat — de hát mit tehetek én róla, hogy felébredt bennem a vitéz katona és most a harcot kivanom. * — Istenem! Istenem! — siránkozik a mama — ez a háború I ez a háború! mi lesz a fiammal, ha csakugyan elviszik ! — De hiszen te ukartad, — szólal meg az apa — hogy mindenáron katona legyen. — Igen, de ki gondolt akkor arra, hogy még háború is lehet! Demeter. HIREI2TK. — A németiek mozgalma. Váro­sunk IV-ik kerülete bizottsági tagjainak felhívására, a némeli-i polgárok folyó évi február 28.-án a református egyház tanács­termében népes értekezletet tartottak és egy­hangú határozatban kimondották, hogy, az 52—1897. sz. közgyűlési határozatnak meg­felelően, a Verbőczy utcának végleges ren­dezését szorgalmazni fogják a városi köz­gyűlés előtt és eziránybau képviselőiket köz benjárni kértek, nem hagyhatván s/ó nélkül a Zárda igazgatója által a „Heti Szemlé“ - ben közölt és1 a bizott°ági tagoknak meg­küldött memorandumot. — A Kölesey-kör legutóbbi matinéja tartalmasság és elevenség tekintetében mél­tóan illeszkedik a körnek utóbbi években magas színvonalon álló előadásai közé. A felolvasó Péchy László állomásfőnök volt, aki a vasút intézményét ismertette szellemes megjegyzésekkel és vasuti anekdotákkal fű­szerezett. magvas előadásban. Benyovszky Mariska egv kedves innnologot a „Diák- kisusszony“-l bájos közvetlenséggel. megértő és megértető hanghordozással, "kifejező arc-' játékkal s nagy elevenséggel játszott .el.* A műkedvelő zenekar Füredi Sándor ava­tott vezetésével Mozart Indulóját játszotta, -amit a zajos kivánatra még egy számmal toldott meg. Már maga a zenekar Jtépe is vonzó látvány: süvölvény diákok, ifjú | m berek és tekintélyes tanárok, bájos leány kák tarka vegyülete, akiket a ve­zénylőnek imponáló ereje egy lelkű és ér zeltnü karrá forraszt, bogy már is szép dol­got produkáljanak. —■ A nőegylet bálja. Kedden este zajlott le városunkban a f.rsang legkiválóbb bálja. Ez esti bál a nőegyletnek fönállása óta legsikerültebb mulatsága volt, mely nem csak az erkölcsi sikerben, de az anyugiukr ban is messze felülmúlta az előző évek jóté- konycélu mulatságait. A táncot kabarét előzte meg. melyet a- bájo9 kis Pierette: Fejes Mariska urleány vezetett be, akit eddig csak hegedűvel láttunk a pódiumon, most pedig mint szavaló művésznőt ismer­tük meg. Végtelen sok bájjal adta elő prológját. Ezután B irányi János kitűnő zongorajátéka következett. Majd mint élő- virágszálak általános bámulat tárgyát'ké­pezték : Bartl Róbertné Flóra, ki mint a virágok királynője, remek csipke toalettjébe sok sok rózsával díszítve mutatta be virágait, Búzavirág: Visky Ella, ibolya: Leltnél' Sári. pipacs: Lengyel Anna, gyöngyvirág: Men- száros Margit, vadrózsa: Pujda Margit, százszorszép:- Fekésházy Mici. murgaretta: Nagy Margitka, chrisantenum : Nagy Gabriella, kik igen bájosak voltak szép jel­mezeikben és sikkesen lejtették a fátyol táncot. Itt meg kell emlékeznünk Zelinger táncmesterrol is, ki fáradtságot nem kímélve tanította a táncra ifjú hölgyeinket. Sikeres munkát végzett. A következő szám Takács Gabriella urleányé volt, ki gyönyörű ének- hangjával ragadta el a közönséget. Énekelve a Karinenből és Fráter apró dalaiból. Gyö­nyörű szép hangja betöltötte a Panonnia tánctermét 9 a közönség nem tudott betelni énekével. Tapsolt, tombolt és újra meg újra hillani akarta remek énekét. Bár közelebb ismét megjelenne körünkbe. A viszontlátásra! A programúi utolsó és egyik legértékesebb száma a dalárda zenekarának közreműködése volt. Vezető tanáruk Füredi Sándor igazán szép dolgot produkált; igen szépen játszot­ták el pompásan betanult darabjaikat. A közönség lelkesen tapsolt nekik ék sokáig hallgatta volna őket, de a fiatalság már izgatottan várta, hogy megkezdjék a táncot. Ezután kezdetét vette a tánc, mely reggelig tartott. A nőegylet valóban büszke lehet erre a mulatságra. De hogy ez így sikerült, az a nőegylet kiváló elnöknőjének : Uray Gézánénak és fáradhatatlan segítőtársának: Jékey Károlyné alelnöknőnek az érdeme. Kivülök sokat fáradoztak még a mulatság érdekében : Uray Nagy Leonka, Dr. Szűcs Sándor és Dr. Nagy Géza. — Banket. A szatmárvármegyei takarékpénztár igazgatósága vasárnap délu­tán 1 órakor saját helyiségében bankettet tartott melyre hivatalosak voltak a takarék- pénztár igazgatósága, tisztikara és a taka­rékpénztár szín ér váraljai és a fehérgyarmati fiiókintézetének választmánya. Az ebéden Rutkovszky Pál fogyom, igazgató éltette Teitelbaum Hermant, az intézet igazgatóját, mint akinek nagy érdemei vannak az intézet felvirágoztatása körül. Az ebédet Gindl An­tal cukrász szervírozta a legteljesebb mege­légedésre. — Áthelyezés. A Fonciére biztositó társulat másodtitkárát, csiszéri Nagy Samut Sztibidkára, vez tő titkári minőségben át helyezték. — Katonai kinevezés. Ö felsége u király SzőC9 András tartalékos honvéd­tiszthelyettest — hadnaggyá nevezte kj. Szőc9 András a szatmári sziutársulut tagja. — Előléptetés. A pénzügy miniszter Bódi István kataszteri főmérnököt a 9. fizetési osztályból a8.-bn; I-tóka Dávid és Gá-pár József kataszteri mérnököket fi. 10. fizetési 'Osztályból a 9.-be Mátyás Antal és Horváth Elek kút. mérnöksegédeket all. fizetési osztályból ti 10.-be léptette elő mér nöki minőségben és Neff Györgyöt felmérési növendéknek nevezte ki. — Uj gazdasági tudósítók. A földmivtlésügyi miniszter Sz. Tréger Albert Rárközi lakost a szatmári járásra, Losonczy .Gyulát a szinérváraljai járásra gazdasági tudó­sítói tiszttel bízta meg. — Eljegyzés. Fuchs Gyula, a máié­szálkái közgazdaságé bank főkönyvelője el- jegyezte Krémer Lilit. jj — Nagy idők tanúja. A bős László 1848/49. évi nyugalmazott honvéd . huszár- őrmester, Érendréd>n a napokban, elhmm Nevezett résztyett Budavára visszavételének ostrománál, hol kitüutette reiteofhetetlen. vitézségével magát. Később KiSs Ernő, majd Dumjanics vértanú tábornokok- hadtestében harcolt s a nemzetiségi bandáknak valóságos réme vcplt. Frissességét, életüdeségét az' utolsó napokig megtartotta s harci éleményeit lelkesedéssel beszélgette a község ifjúságának. — Gyászrovat. A szatmári, németi részi gör. kath. egyház községet súlyos csa­pás érte Szebeni Somlyay Kálmánnak ua agyhá/.község világi elnökének bulálávul, Az elhunyt nyug. városi főerdész volt $ mint ilyen több mint 2 évtizeden át állt u város szolgálatában. Temetése vasárnap d u. ment végbj nagy részvét mellett. _ Berky Ist'vánné sZ\ Komlódy Juliánná éle-j? tének 66-ilt évében hosszas szenvedés után e^hó 1.-én elhunyt. — Jótékonyság. A Szatmárvánne- gyei Takurékpénz'ár 30 koronát juttatott' a „Szatmári izraelita nők fillétvgyleté^-nek melyért ezúton is hálás köszönetét fejezi ki az elnökség.. — Belvizek levezetése. Tankóczi Gyula főkapitány előterjesztést tett a tanács­nak a tavaszi olvadás ^folytán az egyes ut­cákon felgyülemlet víz levezetésére. A tanács' utasította a mérnöki hivatalt,hogy u Csatorna és Báthory utcai zsilipeknél egy-egy gőzszi-- vattyu állítassák fel. — A csatornázás. Varga József szikértő mérnök jelentést tett a tanácsnak, hogy a vízvezetéki terveket elkészítette. A tanács me-fbizást adott Dr.' Vajay Károly polgármesternek, hogy u szükséges pályáza­tok meghirdetése végett hívja össze a bi ­zottságot. — Az uj telefon hálózat. A városi tanács Dr. .Vajay. Károly polgármester ih- ványára felírt a kereskedelmi minisztérium­hoz, hogv az uj postaépületbe való át költő--, zés megtörténtek a telefon, után a budapesti központi mintára szereltessék fel. ' — Az Uj gyárról. Megírtuk már, hogy városunkban szaruipar-telep létesítését terve-, zik modern angol é&német felszereléssel. A ma­gyar szaruipar valaínitóorhire9 volt és el is látta a hazai szükségletet. Dj nem birta ki a ver­senyt a beözönlő jobb és olcsóbb külföldi gyári cikkekkel, úgy hogy mig 1870-ben 427 fésűs szorgoskodott a cikkek előállítása körül, ma alig 67 mester folytatja mester­ségét — 36 segéddel — csak téngetve életét. A fogyasztás azonban évről-évre nagyobbo­dott, de ne.m a magyar munkás, hunom áz idegen tőke javára. Mert amíg 1870-ben alig lehetett beszélni a ezuruáruimportról, m i már 1,400.000 koronát adunk ki idengen. cikkekre s ezzel szemben csak 85.000 korona ára nyers szaruanyagot szállítunk ki. Ha talpra lehetne állítani és virágzóvá tenni a sznruipartí nemcsak tetemes exportra lehetnq ( szert tenni, hanem a magyar muskáskezeknek , jövedelmező keresetet lehetne juttatni. — Megye kikerekitési mozga­lom. Ermihályfalván erős mozgalom indult meg oly irányban, hogy a 8000 lakosa, újabb időben erős fejlődésnek indult város a tervbe vett megyerendezés alkalmából Szat- ■ márvármegyéhez csatoltassék. A mozgalmat az indította meg, hogy a minisztériumban immár komolyan kezdenek azzal a .tervvel foglalkozni, hogy Vasad Gálospetri és Piskolt községek a nagykiterjedé'sü Biharmegyéből kiszakítva, Szatmármegyéhoz csatoltassannk. Érmihályfalva az átcsatolás érdekében memo-, randumot intéz a belügyminiszterhez, melyet több ezeren írtak alá s egy monstre küldött­ség fogja a miniszternek átnyújtani. — Uj villamvilágitási berendezés színházunkban. A -városi tanács utasí­totta a villamvilágitási ‘igazgatót, bogy a réui Ó9 tűzbiztonsági szenpotból nagyon is kifogás alá eső színházi villamvilágitási be­rendezést minél előbb ulakitassa át.. — Uj villamos árammérő órák. Markó Kálmán villamvilágitási iu-az’o'utó in- elitvanyara a városi tanács újabb rendszerű villamos árrammérŐ órák beszerzését hatá­rozta el, amelynek beszerzésére 2650 koronát kiutalv.inyozott. — Tömeges kivándorlás ameri- kába, A h ijóügynökök csábitgatásá 50 cstládfőt i: ditott útnak Amerika felé. A lel­ketlen ügynököt csábitó szavakkal félreve­zetik a hiszékeny embereket, rózsás 9zinben tüntetik fel nekik a világot az idegen földön. Végre is a felcsigázott képzeletű emb-Tük ROTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vévé közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == HEOERHEZIEK!)! Aj előrehaladott téli idény miatt a még raktáron lövi téli áruk az eddi árnál jóval olcsóbban kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents