Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-28 / 52. szám

az államtól nyerendő dotációból rendezendő.

Ma már azt is tudjuk, hogy mennyi az a dotáció és igy nyugodtak lehetünk mi is, akik a fizetés- rendezésre csakis a dotációt szántuk, de nyugodtak lehetnek a tisztviselők is, akik a memorandumban kevesebb összeget kivántak, mint a most már ismert dotáció összege. Az állami dotáció ugyanis 40 ezer korona, míg a tisztviselők a memorandum szerint csak 30 ezer koronát kérnek, miután a 17 ezer korona drágasági pótlékot amugyis kapják, s az résziikre úgy van megadva, hogy a nyugdíjnál is számításba vétetik.

Miután a miniszter az állami dotációra vonatkozólag kibocsátott rendeletében a tisztviselők fizetésének mérvét is érinti, most már rövidesen' napirendre jön a fizetésrendezés kérdése és teljes a reményűnk, hogy ez a kérdés olyan megoldást fog nyerni, a , mely megoldással úgy a városi tisztikar, mint a város közönsége is meg lesz elégedve. Z>.l

Színház.

Karácsony hetében voltunk s ilyenkor, az ünnepi előadásokat nem számítva, a közönség is gyérebben érdeklődik a színművészet iránt. Az igazgatótól sem vehetjük rossz néven, hogy egyetlen eredeti darabot sem akart kitenni a kész megbukásnak ebben a kis darab holtszezonban. Nekünk is alig akad Írni valónk. Csaknem csupa agyonjátszott darabot láttunk, mikben színészeink valami újat nem igen nyújtottak.

Hétfőn este a Gésákot játszották zónában fél ház előtt meglehetősen egybevágó előadásban.

Kedden a Botrányt néztük végig másodszor. Pompás dialógusai ezúttal is mindvégig lekötötték a közönség figyelmét, bár bennünk csak megerősödött az a benyomás, hogy a darab kiindulása ha zug. Nem hisszük el, hogy egy jóravaló, tisztességes asszony, ki tiszteli és szereti az urát, egyszerre olyan nagyot botoljon, hogy egy előtte teljesen ismeretlen férfi karjaiba dobja magát, akinek egyébként mindvégig sem állapítható meg a pontos jelleme: gazember-e, vagy érzelgős lovag.

Szilágyi Ernő erős volt különösen a harmadik és negyedik felvonás jeleneteiben. Egy egy drámai kitörése alatt arca eltorzult, verejtékes lett s a hangja rekedt s mi ezt az alakítását a drámaiság és illúziókeltés szempontjából tekintve elsőrendű alakításai közé sorozzuk.

Markovits Margit méltó partnere

dám, lélekviditó hangulata, amelyet táncai és vig énekekkel fűszereznek. Megható szokás, hogy az asztalnál terítenek az elhunyt családtagok részére is. Üres helyet tartanak fenn az évben elköltözött kedveseik számára.

Hozzánk ez a germán szokás az úgynevezett luskóhuzatás szokásában jutott el.

Némely helyen pedig a hajadonok éjféltájon kifutnak a favágó tuskóhoz, és a hány darab fát tudnak egy kézzel köténybe kapni, annyi idő választja el mindegyiket a lakodalomtól. Ugyancsak dívik az ólomőntés, a sorsvetés, a fák rázogaiása és az éjféli mise urfelmutatáskor az állatok beszédjének a kihallgatása. Minthogy az Ur születésén állatok is voltak jelen, amelyek a legenda szerint megszólaltak, tehát eme csoda megújulását várják a születés emlékének pillanatában is. Sőt a középkor . szenttörténeti szinjátékaiban ólyan jelentős szerepet adtak a karácsonyi és virágvasárnapi szamárnak, hogy az egyháznak szigorú rendeletekkel kellett eltiltania a templomokban rendezett sza- már-ürtnepélyeket.

A karácsonyi ünnepkört az újévi és vizkereszú három király-járással fejezik be. Az első a körülmetéltetésnek, latinul cisió- csizió, vagyis az újévi naptár szerencsemondó versezete. Ellenben | 'vizkereszt a messze útról elindult három szent király hódolatának emlékünnepe és ezért régi egyházi szokás alapján, a pap sorba látogatja híveit, hogy h'áZukat és a szobáikat beszentelje.

Mindezek a szokások évezredes múltra támaszkodnak és kézzelfogható bizonyítékai a hitélet’ erejének, mely nemcsak az egyházi szertartásokkal, hanem a családi, sőt az egész emberi élettel egybeforrt, hogy annak tartalmát eszményekkel, illúziókkal kiszínezve, bájossá és üdévé tegye.

JET. J.

_________________BZATMAB

vo

lt. A párbeszédek minden mondata mögött élt, pihegett és küzködött.

Inke utolsó jelenéseiben nyújtott élvezetes alakítást. Az előbbiekben kissé ridegnek látszott.

Sipos laszámitva egy-két szertelen reflex-mozdulatát, igen jó volt Parisot szerepében.

Meg kell emlékeznünk ezúttal Róna Rózsiról és Nemes Belláról, kik elég otthonosan mozognak a színpadon, s kikkel szerintünk gyakrabban lehetne egy-egy epizód-szerepkét eljátszatni. Ambíció van bennük s mi fejlődésre való képességet is tapasztaltunk náluk.

Szerdán a várvavárt Király helyett a Kaméliás hölgy ment. Ezúttal Sipos játszotta Duval Armand szerepét elegánsan és megnyerőén.

A Milliárdos kisszonyt meglehetős gördülékeny előadásban láttuk csütörtök este. Somogyi-Rónai ötletes táncbetétei általános derültséget keltettek. Antalnak dicsérjük a buzgalmát, hogy Déri Ákos erősebb orgánumot és nagyobb rutint kívánó szerepére vállalkozott.

A Bálkirálynő péntek délutáni előadásán Burányink tűnt fel nekünk. Egyszerű, sima, pózmentes játéka elsőrendű társalgási szerepekre predesztinálja ezt a színésznőt.

Az ünnepi előadásokról legyen elég annyit megemlítenünk, hogy zsuffolt házat vonzott valamennyi.

Hétfőn este mutatkozott be Szerdahelyi Kálmán vidéki baritonista Ripp van Winkle szerepében. Szerdahelyi szerintünk rutinos játéku, meglehetős énektudással rendelkező színész, de hangja kopott és szinehagy ott. Alig hisszük, hogy a baritonista szerepkörére megfeleljen.

*

Színházi műsor:

Kedden „Az elvált asszony“ Fali Leo nagyszerű operettje kerül színre az ismeretes kitűnő szereposztásban.

Szerdán újdonság itt először „2X 2=5“ Wied Gusztávnak a legkiválóbb svéd szatirikusnak Berlinben, Bécsben több mint 200 előadást megért nagyhatású szatirikus vigjátéka kerül bemutatóra. Markovits Margit, Aitner Ilka, Gömöry Vilma, Czakó Mici, Herceg Vilmos, Inke Rezső, Szilágyi Ernő, Sipos Zoltán, Molnár József a szellemes vígjáték főszerepői.

Csütörtökön „Próbaházasság“ énekes bohózat az ismert szereposztással.

Pénteken délután 5 órakor zóna elő adás mérsékelt helyárakkal „Gyimesi vad virág“ népszínmű. *

Szombaton, újév napján, két előadás d. u. 3 és fél órakor „Bálkirálynő“ opé rette; este újdonság itt először „A sasfiók“ Edmond Rostand verses drámája kerül színre, a címszerepben Sipos Zoltánnal. A nagyhatású, poetikus dráma a színház összes tagjait foglalkoztatja. Markovits Margit, Gömöry Vilma, Aitner Ilka, Czakó Mici, Wirth Sári, Lugossy Irén, Szilágyi Ernő, Inke Rezső Molnár József, Rónai Imre, Somogyi K„ Bucsányi F., Vájná Károlylyal a jelentős főszerepekben. (Páros.)

Vasárnap délután „Az erdészlány“ operette, este másodszor „A sasfiók“. (Páratlan.)

Apróságok.

— Mamuka, hát ilyen esős időben is tud járni a Jézuska ?

— Tud, fiacskám, hanem annyit mondhatok, hogy nem kellemes járnia.

*

— Nos, hogy estünk át az ünnepeken ? — Kérdik Bögre űrt ól.

— Elég jól 1 Volt egy kis kaccen- jammer, egy kis gyomorégés, de .hál’ Istennek orvosra nem volt szükség,, mint a múlt évben.

*

A városi tisztikar is megkapta a kriszkindlit, épen karácsonyra megérkezett az oly régóta várt állami dotáció. Csinos kis összeg, 4o,ooo korona, csak az a hibája, hogy a miniszter olyanforma megjegyzést telt hozzá, mintha a jövőben ennek ismétlődése aligha fogna bekövetkezni, a mi ugyan nem a tisztviselők bája lesz, hanem a városé, mert valakinek azt a jövőben is fizetni kell.

*

Mi a gyermekvilág izgalma azokéhoz képest, a kik holmi miniszteri tárcát vártak karácsonyra. Röviden meg fogjuk tudni, hogy kik azok, a kik meg is kapták, de még érdekesebb volna ismerni azok névsorát, a kik reménykedtek. Nem is hinné senki, hogy hány ember van Magyarországon, a ki magát méltónák tartja a miniszteri székre, a mi érthető is

ÉS VIDÉKE.

___________

ná

lunk, a hol réged igazság az, hogy a kinek az Isten hivatalt ad, annak észt is ad hozzá.

*

Kossuth Ferenc azzal biztatja a „Budapest“ karácsonyi számában híveit, hogyha úgy fordul, ellenzékbe fognak menni. Ha ez tényleg megvalósulna, erre is el lehetne mondani: Adtál' uram áldást, de nincs köszönet benne I

— Jól nézünk ki I — mondta egy elkeseredett hive. — Már ha menni kell, akkor inkább visszamegyek és maradok, a ki eddig voltami

*

Végére értünk az esztendőnek s meg kell vallani, hogy erről nem sok jót mondhatunk, a mi nem is csoda, ha elgondoljuk, hogy,a kezdete is, a vége is péntek napra esett. Hogy azonban az uj esztendő jobb fog e lenni a mostaninál, az a jövő titka. Bízni nem igen bízunk benne, remélni csak gyengén reméljük, legalább nagyot nem fogunk csalódni. Hanem azért tegyünk úgy, mint eddig tettünk, kívánjunk boldog uj esztendőt egymásnak I

Demeter.

Erjedést okozó lassú emésztés, mely porokra és cseppekre csak ritkán javul, a Ferencz József- keserüviz természetes tisztitó és elvezető hatására könnyen gyógyul. A felfúvódás, gyomorégés és ideges fejfájás már az 1 első adagolás után megszűnik. Rendszéres használat mellett a valódi „Ferencz József“-viz a gyomrot és az egész bélcsatornát keresztülmosva, még nagyevöknél is lehetetlenné teszi újabb torlódás képződését. — . Éhgyomorra egy fél pohárral veszünk be.

HÍREIN k.

<r

Családi ünnepek.

Az ünnep mindenkor kiemelkedés a hétköznapok egyformaságából. Megvannak a maga külön ünnepei a vallásnak, a haza szeretetnek s mindeniken külső diszszel is hódolnak annak az érzésnek, a melynek kifejezésére az megalkottatott.

Az ünnepnapnak nem csak oka, de kétségtelenül céljai is vannak. A vallásnál, hogy a mély érzelmű misztériumok — emlékezés által való megismétlődése — felébressze bennünk az isteni szeretetnek jóságát, hogy elmélkedésre, magunkba szállásra vigye lelkünket. A hazaszeretet nagy napjai a mellett, hogy gyász, kegyelet vagy dicsőségnek szent emlékei, egyúttal azt is szolgálják, hogy megemelje keblünket dicsőségünk, gyászunk visszaverődő fényessége. Sem vallás, sem haza nincsen ünnepnapok nélkül. De éppen oly biztos szóval hozzá tehetjük életünk harmadik nagy szentségének névével azt is,' hogy ünnepnapok nélkül nincsen boldog családi élet se. A szerencsés családi életben az apa és anya egyaránt azon munkálkodik, hogy gyermekeikben a másik iránt való szere- tetet minél nagyobbra neveltessék. Az apa ajkáról megtanulja az anya imádását a fiú s az anyjától a rajongást az apja iránt a ,leány. S a mikor közeledik az anya születésnapja, boldog titokzatossággal beszélik meg atyjukkal és testvéreikkel, hogyan tehetnék hozzá méltóvá ezt az ünnepet.

Karácsonykor a meggyujtott viasz gyertyák a fenyők ágain, a szeretet ragyogása az arcokon, egy-egy kis emlék — akármilyen kicsiny, csak megemlékezés legyen — a fa alatt, úgy bevésődik emlékünkbe, hogy később életünk legszomo- rubb napjaiba is beleragyog.

Vétkezjk a szülő fajának jövendő boldogsága ellen, ha megfosztja gyermeket a családi élet szeretetének attól a megbecsülésétől, a mely későbbi boldogsága alapját képezi. Hiába ragyog kifelé az élet, a melynek otthoniban nincsen meghatott elérzé- kenyülése, nincsen könnye, a mely megszentelné ünnepeit. Hazulról kell magunkkal vinni a családi ünnepek tiszteletben tartását otthon kell megtanulnunk örülni ezeknek, várni repeső szívvel őket és álmodni róluk a lelkünk jobb felével.

Hogy boldogak vagyunk-e az életben vagy nem? — ez nem tőlünk függ egészen. Végre is a lét problémája rajtunk kívül eső dolog. De ha családunk van, hogy azt boldogítsuk, hogy a kinek oda adtuk életünket: annak életét Széppé tegyük : azzal már a lelkiismeretünknek vagyunk felelősök. Nem elég, ha nevelést, vagyont adunk véreinknek, ha a szép csa ládi élet értékére nem tudtuk megtanítani. Az aranynak csengése más, mint a szívnek kacagása s a tudomány minden sulya hiába való, ha a szeretet édes boldogságától tudatlan a lelkünk.

Őrömet, ünnepet a gyermek sziveknek, ha boldogságra akarjuk nevelni őket, Ajkuk mosolyába meleget, szemük ragyo- gásába tüzet az a nap adjon, a mely szülőinek életét sugározza be. Akármi lakik szivünkben, a látszatot igy kell megőriz- nünk. Legalább is addig, mig meggyöke- rezett fiatal lelkűkben a jó példa hatása mig korban meg nem érhettek eléggé arra, hogy a saját lelkűk és fiatalságuk megölése nélkül — Ítélkezhessenek.

*

— Ünnep után. Ünnepi hangulat

múltán eljutottunk a távozó esztendő utolsó hétköznapjaihoz. Az idő nem kedvezett. Fekete, sáros karácsonyunk volt, mindkét nap szakadt afc eső, csak negyednapra vál- tozott meg a természet ábrázatja, hófehér pihéket küldve a szendergő földre, a templomok 2suffolva voltak ájtatos hívőkkel. Az istentiszteletek a már közölt sorrendben folytak le, változás csak az éjféli misénél volt, melyet a püspök helyett Hehelein praelatus kanonok mondott. Jó karácsonyuk volt a színészeknek, mind a négy előadást zsúfolt ház nézte végig. A diák gyereke'.; is vígan ünnepeltek s ünnepelnek újév utánig. Bizonyára kivették részüket a vakáció élvezetéből, egyíöl azonban, éppen a legkedvesebb mulatságoktól fosztotta meg Őket a természet: a korcsolyázás gyönyörűségétől. A mentők is nyugodtan ünnepeltek, egy esetben x-m kellett kivonulniok. *

— Karácsonyi ünnepélyek. A nőegyleti árvaház e hó 22-én szerdán tartotta meg a karácsonyfa ünnepélyt, melynek rendezésében s az adományok gyűjtésében Jékey Károlyné alelnöknő fejtett ki nagy buzgóságot. Az árvák karácsonyi éneket zengtek, verseket mondtak s látható gyönyörűséggel szemlélték a csillogó fényben tündöklő karácsonyfát s vették át az egybegyült ajándékokat. Az énekek elhangzása után dr. Fechtel János főtitkár mondott a gyermekeknek az estét magyarázó szavakat, majd Uray Gézáné elnöknö infézett buzdító beszédet az árvákhoz. Az ünnepségnek nagy közönsége volt. — A nem rég megnyílt kinizsi utcai óvóda játszótermében szintén e napon volt a karácsonyfa ünnepély, mely lélekemelő kedves programmal volt egybekötve, a melyben igazán ügyesen, ennivalóan viselték magukat á csöpp szereplők "mnid’- annyian. Dicséretére Simon Erzsébet óvónőnek, ki az'ünnepség rendezésével kiváló szakértelmének s nagy ügyszeretetének adta élénk tanúbizonyságát. A programm énekből s szavalatokból állott, szereplői Dózsa Pista, Kerekes Sándor, Keresztesi Bözsi, Gyulay Gizi, Soós Laci, Dézsi Juliska, Barna Mariska, Horvay Géza, Szigeti S., Szigeti Sándor, Kanizsai Margit és Nagy Bözsi voltak. A közönség soraiban ott láttuk Bodtiár. György kir tan- felügyelőt s nejét, a Rákóci-u cai áli. isk. tantestületét s az érdekelt szülőket Az ünnepély után az ajándékok osztattak szét. — Nagy érdeklődés mellett tartott karácsonyi ünnepélyt a Honvéd utcai állami óvóda i-i f. hó 23-án délután. Az ünnepélyen megjelentek Faragó s. tanfelügyelő és Tar igazgató, több tanügybarát s a szülök kö-. zül annyian, hogy a két tágas térem alig birta őket befogadni. A gyermekek imája,, a bátran elmondott vrrsek, a szépen előadott énekek s végül egy alkalmas színmű a „Karácsonyi éji álom“ szabatos előadása igaz lelki örömet okozott úgy a tanférfiaknak, mint a nagy halgatóságnak. Az elért szép eredményért a s. tanfelügyelő és az igazgató a maguk és a szülök nevében elismerésüknek és köszönetüknek adtak kifejezést az óvóda lelkes, buzgó vezetője,. Nagy Vilma k. a. előtt. Az elismerést még fokozta a pompásan kivilágított és ajándékokkal dúsan megrakott karácsonyfa. Az ünnepély után a gyermekek gazdag karácsonyi ajándékokban- részesültek.

— Karácsonyfa ünnepély. — Az Irsik árvaházban karácsony estéjén sikerült karácsonyfa ünnepélyt rendeztek, mely után kiosztották az ajándékokat a gyermekek között. Püspök ur ő méltósága, a ft. káptalan tagjai és több nemeslelkü jótevő 43o korona pénzadományt és sok más értékes ajándékot juttatott az árváknak.

— Karácsonyi színjáték. A szatmári kath. legényegylet, ünnep másod napján sikerült szinielőadást rendezett a Cecilegylet nagytermében. Szinrekerült Erdősi Károlynak „Az igazság felé“ c. szinjátéka, melyet az iparos . életből merített. A tanulságos jelenetekben bővelkedő színdarab oly jó előadásban került színre, fyogy sokszor szinte feledtették, hogy műkedvelők szerepelnek a színpadon, a szereplők közül különösen Szvitlik Ferenc és Moldován János tűntek ki, de nagy sikere volt Dunka. Mariskának, Holczman Istvánnak is, kiknek gondos já-