Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-21 / 51. szám

■EATMAB BS VIDÉKE. azoknak a hatalmas császároknak sor­sára juttok, a kik mint Julian és Napóleonok felkiáltanak végre: — Győztél Galillei, középpontja vagy az emberiségnek — Krisztus! Az állainvasntak ujjászervezése. Üzletvezetőséget Szatmárnak. A kereskedelmi, miniszter az idei költségvetés tárgyalása alkalmával kilá­tásba helyezte, hogy az államvasutaknál sürgősen szükséges újjászervezést a de- centralizátiő elvének legmesszebb menő figyelembe vételével óhajtja keresztül vinni. A m. kir. államvasutak szervezetének utóláó megállapítása 1886. évben, tehát ,.?y aránylag kis hálózatra készült. Ma 17.000 km-t meghaladó hálózata van, miért is a változott viszonyok feltétlenül meg­okolják a szervezetnek s ügykezelésnek újból való megállapiiását. Ma az igazga­tóság i884 munkaerőből áll s egy-egy üz­letvezetőség 165—291-böl. Ennek a túlsá­gos kiterjedésnek a folyam ánya aztán az, hogy hat főosztály mellett 20 szakosztály és 57 ügyosztályban ellátott ügymenet az igazgatóság adminisztrációját lassúvá is teszi Az igazgatósági területek nagy ki­terjedése mellett leheleden, hogy a köz­vetlenség, a mely nélkül pedig vasutat jól igazgatni nem lehet, kellően érvénye­süljön. Az egész ujjászervezési munkálatnak alapelve, szemben az évek óta kialakult centralisztikus iránynyal, a lehető decent- ralizátió. Az új szervezet szerint a vasutak irá­nyítása és vezetése továbbra is a keres­kedelmi minisztériumban marad összpon­tosítva, a tulajdonképeni igazgatás, az igazgatóság, az üzem lebonyolitásának s a tulajdonképeni végrehajtó szolgálatnak a közvetlen vezetést pedig a megfelelő szám­ban szaporítandó és igy lényegesen kisebb területi kiterjedéssel biró üzletvezetőségek feladat körébe utaltatik. Az újjászervezést magát, a kereske­delmi kormány más, sürgősebb feladatok miatt eddig végre nem hajtotta, de az alapelveket megállapította, az ügy kellően elő van készítve s mihelyt a politikai vál­ság elintéződik, érvénybe lép. Ismeretes az a kitartó mozgalom, mely egyik üzletvezetőségnek Szatmárra való szervezése ügyében indult, fölhívjuk az érdekelteket, hogy ez ügyet éber figye - lemmel kisérjék, mert ennek megtörténte nehézségbe annál is inkább nem ütközik, mivel üzletvezetőségi székhelynek városunk is ki van szemelve. — Pilseni-sört csapol Markus Sándor a Gróf Károlyi-ház összes helyiségében. V. Köd borult a völgyre, Köd borult a Vágra, Zúzmarából köpeny Fagyott rá a fákra, Mogorván néz a vár Zord birodalmára. Dorottya esengve Tekint le a völgybe, Látni valót keres A rengeteg ködbe’. Szögletben a rokka, Por lepi örökre. Tenger messzeségbe Messze, messze néz el, Ájaka telve van Szín, szedetien mézzel, Szép két szeme könnyel, Szive epedéssel ... Egyszer csak megmozdul A rengeteg tenger, Ki is kél belőle Deli lovas ember Hóka paripával, Sárgaréz kengyellel. Fagyott utón kopog A paripa lába, Alig múlik egy perc, lm fent van a várba’, Üzenetet hozva, Üzenetet várva. SZÍNHÁZ. ■ jpMjfe A botrány. Henry Bataille egyike azon hirtelen föltűnt drámaíróknak, kik nem abban ke­resik a drámailó rendeltetését, hogy bril­iáns meseszövéssel s fényes technikával ha­tás vadászatra törekedjenek, de meg van az az előkelő tulajdonsága, hogy hivatását a lélek elemzésében és ennek az elemzés­nek az igazságában keresse. Komolyan vesszük, mert komolyan keresi az igazsá­got és érdeklődünk iránta, mert az, a mi­vel érdeklődést akar kelteni, a lélek mély­ségeibe világit és okulásra késztető gon­dolatokat ébreszt bennünk az élet legrej­télyesebb, legfinomabb, legizgalóbb prob­lémáiról. Bataille az asszonyt, a szerelmes asz-, szonyt teszi darabjának középpontjává. Egyike a legérdekesebb témáknak, de van-e érdekesebb, mely ellenállhatatlan, von­zóbb erővel hasson a közönségre, mint a szerelem, mint az a tűz és ragyogás, mi ebből a témából kiárad, mint az a párat­lanul erős érzés, mely romlott lelkeket emel föl a fenséges fokáig és szilárd eré­nyeket tipor a sárba egy szempillantás alatt. Sok asszony kerülhet olyan hely­zetbe, hogy a vér, a fizikum pillanatnyi láza hatalmába ejti és az érzékeknek eb­ben a mámoros hipnózisában egy csábitó férfi karjaiba szédül, különösen akkor, ha az asszony már előzőleg sokat unatkozott egy derék férj oldalán, a kit egyébiránt szeret és nagyrabecsül ; és ha ez az asz- szony megszokott, csöndes házi köréből, a hol a kisértés nem férhet hozzá, egyszerre olyan világba jut, egy fényes fürdő város szokatlan szezonjába a hol a divat, szín­ház, mulatság, fiirt és mindenféle kalandnak az alkalma szinte kábító hatással van az idegekre- Bataille ennek az igazságát bi- 1 zonyitja. Feriaulné megszédül és egy tü- I zes, könnyelmű kalandor zsákmánya lesz, a ki miatt a szégyen, a titkolódzás egész kálváriáját szenvedi végig. A férj rájön a bukásra és átmegy a sértett büszkeségnek, a felháborodásnak minden stádiumán. Meg akarja bélyegezni az asszonyt, de neme?, szelíd lénye felülkerekedik a kegyetlen megtorlást követelő önérzet hangulatán. A maga emberi gyöngeségén keresztül nézi felesége végzetes megtántorodását. Szép és hosszú beszédbe kezd, mialatt a szen-_ védő, megtört asszony, ki párisi utjá alatt három nap óta nem aludt, beszéd közben, lassan elszenderedik. A gyermekek lármá­sán berohannak és Feriaul igy végzi a da­rabot : Csitt 1 Mama alszik I Hagyjátok aludni a mamát I A mindent megbocsátó szívnek nincs-e igaza, ha tizennégy évi házasságot nem tud összetépni egy szerencsétlen perc ön- feledtsége miatt és nem akarja brutális bünteté-sel tetézni azt a büntetést, a mit az asszony önmagára szabott s ha az ab­Ilyesfélét üzent Illyésházy Gábor: „Elszakadtam tőled, Vagyok messze távol, El is feledkeztél, Mint a tél haváról“. „Ott hagytam a szivem Ajándokba néked, Menyasszony ládádból Küldj egy csöpp emléket. Holnap után, szüret után Magam megyek érted!“ Megörült Dorottya, De a jó ég tudja, Hova lett, merre lett A nagy láda kulcsa, „Nossza keressétek Jutka, Panna, Julcsa“, Ám a három cseléd Hiába kereste, Hiába kereste, Pedig itt az este, Dorottya úgy pirult, Szégyen majd megette! Szólt a legény végre Kaján nevetéssel : »Nem várhatok tovább, Nyakamon az éjjel, Elégedjenek meg Evvel a levéllel 1“ »Búra termeit idő? Ködnevelő szellő? szolut erénynek hem is, de a moderrt föl­fogásnak el kell ismernie e befejezésnek nemcsak szépségét, de igazságát is. A bemutatón a három főszerep sorsa Markovics Margit, Szilágyi, Inke kezében volt letéve s bár sok igyekezettel játszot­tak, szerep nem tudásával különösen Szi­lágyi nem bírta érvényre juttatni a sze­repében rejlő szépségeket s hatalmas voná­sokat. A közönség érthető érdeklődéssel fogadta a darabot, bár annak hosszadal­mas volta az itt-ott ellaposodó részletek miatt olykor unatkozott. Inke a kalandor, Sipos Parisot szerepében megfelelő alakí­tást nyújtott. A színészi csemeték a kis Burányi Berci s Szelényi Liliké kedvesen játszottak. A darab előadását gróf Festetich Andor orsz. szinészeti felügyelő is végig nézte. * Tilos a osók. Operett országot ebben a darabban Flamandiának hívják, a hol az a törvény, hogy a királynak csak egy gyermeke le­het, ha tehát ez az egy már megszületett, akkor — tovább tilos a csók. Tilos akkor is. ha a király meg királyné olyan fiata­lok és olyan szerelmesek, mint III. Balduin és szépséges ifjú hitvese, Henriette. Sze­rencsére Flamandiában a törvényt csak három miniszter őrzi és mikor ő felsége ezeket a derék urakat magukat is tilos­ban éri, nagy készséggel eltörlik az egész törvényt, hogy kimeneküljenek a csávából. Természetesen addig még sok minden vi-. dám dolog megtörténik, mig ezt a nem szigorúan alkotmányos megoldást megta­lálják, melynek muzsikája ügyes és ked­ves, frisseség, ütemesség dolgában Vince dalai erősen emlékeztetnek Konti József muzsikájára. Könnyedek, kecsesek, tánco­sak, könnyű szárnyuak. A siker leggaz­dagabban a királynénak, Dénes Ellának s a dadának, H. Bállá Mariskának jutott. F.lőbbi-üde és finom jelenség volt gyö­nyörűen énekelt, Bállá Mariska kelleme- tes, takaros, mosolgyó kis dada volt. So­mogyi jóizü^n, vidáman játszotti A királyt Inke játszotta szépen, szimpatikusán, von­zóan, szerelmesen. Szelényi egy szerelem- sóvár, éltes udvari dáma, Rónai, Herceg, Sipos a három operett miniszter szerepé­ben kacagtatták meg a közönséget. A ren­dezőséggel szemben azonban rosszalásun- kut fejezzük ki, hogy a közönséget a fe hér szinlappal félrevezette, mert a darab lehető legpirosabb szinlapos. Ha egyszer megállapodtak abban, hogy a szinlapnak megkülömböztelö jelzést adnak, tartsák ahhoz magukat s ne vezessék félre azt a jó publikumot, mely a színházat esléről- estére oly hűségesen betölti. * Színházi műsor: Kedden : újdonság, másodszor „A' borlány“, Henry BatailPnak, a kiváló francia színműírónak nálunk is nagy si­kerrel bemutatott sensatios színmüve kerül színre: Markovits Margit, Szilágyi Ernő, Elemészthet lelkem Akár száz esztendői“ „Kavicsos az az ut Ottan kőzetedbe’, Arany ekéd belé Törik a kövekbe I“ „A gyöngyöd sárkány fog, Azt nevelje könnyed, Hogyha csalni akarsz, Csald meg akit könnyebb I“ „Kulcsod a guzsalyban, Nem fontál azóta, Szived lelked selma, Hamis volt a nótái“ „Nincs különb boszorkány A földön te nálad, Mégis, hogy megkössél Nincs oly selyem szálad 1“ I Halvány lett az arca Amint elolvasta, A szoba padlója Megindult alatta, Szederjes ajakát Véresre harapta. A vén labancnak is Befagyott a kedve, Csak úgy dűlt szájából A sok S7.edte-vette, Mig a búbánatát Borba nem temette. Inke R<*zsö és Sipos Zoltánnal a hatásos főszerepekben. (Páratlan bérlet ) Szerdán: „A király“. A múlt szín­házi év legnagyobb sikerű vígjátéka szer­dán kerül színre a hirdetett „Hoffmann meséi“ helyett. Az ötletes francia vigjá. ték, mely még ma is a legvonzóbb, mü- sordarabja a „Víg szinház“ nak, első rendű szereposztásban kerül nálunk is színre: Markovics Margit, Gömöry Vilma, Wirth Sári, Herceg Vilmos, Rónai Imre, Szilágyi Ernő, Somogyi Károly, Sipos Zoltán, Molnár József és Vájná Károlylyal a ve­zető főszerepekben. (Páros bérlet,) Csütörtökön: „A szerencse fia“, Dré­gely Gábornak a múlt színi évadban nagy sikert aratott satirikys vigjátéka lesz a műsoron a címszerepben Inke Rezsővel kinek ez egyik legbrilliánsabb, parádés szerepe. A rendkívül mulatságos vígjáték többi hatásos vezető szerepét: Markovits Margit, Aitner Ilka, Gömöry Vilma, Cakó Mici, Rónai Imre, Molnár József, Somogyi Károly, Vájná Károly adják. (Páratlan bérlet.) Pénteken: délután 4 órakor — zóna­előadás — „A bálkirálynő“ operette az is­meretes kitűnő szereposztással H. B.lla Mariska, Gömöry Vilma, Inke Rezsővel a főszerepekben. Ez előadásra külön is fel­hívjuk a szülők figyelmét, hogy a gyer­mekeket hozzák el a színházba, hogy ott­hon a karácsonyfa felállításában ne za­varják őket; éppen ez okból tűzte ki az igazgatóság e gyermekeknek is kedves fehér operettet. (Páros bérlet.) Szombaton: Karácsony első napján délután félhelyárakkal, „Az erdészleány“ operette; este, harmadszor „Tilos a csók“ operette. (Páratlan bérlet.) Vasárnap: délután „Milliárdos kis­asszony“ operette; este, „Próba házasság“ Gerő Károlynak rendkívül mulattató éne­kes bohózata kerül színre H. Bállá Ma­riska, Virth Sári, Herceg Vilma, Aitner Ilka, Rónai Imre,'Somogyi Károly, Inke Rezső, Molnár Józseffel. (Páros bérlet.) öreg emberek is hűségesen fogyasztják a rég bevált Ferencz JÓZSef-keserüvizet, mert kitűnő oldó és hashajtó hatása már három evőka­nál bevételénél is elérhető. A „Ferencz József“-keserüviz fájdalom nélkül kelle­mesen működik, ezért még a legfin- nyásabb egyének is kedvelik. Kérjünk az üzletekben kifejezetten valódi „Fém icz József“-vizet, nehogy vala­milyen drasztikus, ártalmas szert kapjunk. Apróságok. Megindult az eső, Ircs poc- idő lesz karácsonykor. Hó helyett a sárban fogunk járkálni. Szerencse, hogy a sárhoz már hozzászoktunk, mert ha kezünkbe vesszük az újságot, hetek óta nem találunk benn.; egyebet, minthogy a hazafiak egymást sárral dobálják, nagy gyönyörűségére ellenségeinknek. * Tegnap reggel egy jókedvű - úrral találkozott valaki, kérdi tőle, hogy hon­nan jön ? Mondja, hogy a népkonyha .ozsonájáról. — No hallod, ezt már aztán ozson- nának nevezem, a melyik reggelig tan. * ' Egyik családnál a gyermekek meg­írták Jézuskáhpz a leveleket, hogy milyen kriszkindlit óhajtanak. A Laczi gyerek levele igy hangzik : Kedves Jézuska 1 Igaz, hogy én a latinból intőt hoztam, de azért apuka alaposan elnadrágolt, az ügy- tehát a lovagiasság szabályai sz rint el van in ézve és igy nem lehet akadálya annak, hogy n flóbert puskát megkapjam. LáC i s. k. * — Hát nálatok lesz e nagy kará­csony ? — Nekünk az idén rósz lesz az ün­nepünk, mert a mama levelet kopott, hogy a nagymama karácsonyra hozzánk jön s azóta apa olyan roszkedvü hogy még csak beszélni se merünk a kriszkindliről. * — Mondjad öregem, mivel lepjelek meg karácsonyra? Folytatás a mellékleten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents