Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-19 / 42. szám

0EATKAB ÉS VIDÉKE. I vei megoldani; de, mivel katholikus inté­zetről van ázó, a kath. egyház tényezői­nek kívánsága a legsulyoBubbau esik latba; direct provocatio volna, ha ezekkel szembeszállva forgatnám föl az eddigi megállapodást. A mint más felekezeti intézetek ügyeinek intézésében mindenkor első sorban uz illetékes egyházi tényezők felfogását veszem figyelembe és attól csak parancsoló állami érdek szempontjából térek el, úgy kell eljárnom az egyelőre még teljesen a kormány gondjaira bízott katholikus intézetek ügyeiben is. Ezekből az okokból meg kell marad­nom Júniusi elhatározásom mellett — ha ez az ügy még egyétalén az én intézke­désem alá kerül. Ebben az esetben a város kívánságait majd a felső kereske­delmi iskolu fejlesztésében fogom kiváló figyelemben részesíteni és ekkép gondos­kodni a kulturális intézmények elhelyezé­sének symmetriájáról. Bpest, 909 szept. 29. Tisztelő hived APPONYI ALBERT. Egyben előadja azt is, hogy a miniszter, a kit | a történtek után a polgári iskola felállítására kért, meggyőzte őt arról, hogy e célra a szükséges összeg a jövő évi költség- vetésbe felvétetett. Közgyűlés a felszólalást tudomá­sul vette, hanem hogy aztán a minisz­ter eljárása tekintetében minden egyes bizottsági tag mit gondolt, azt nem volna nehéz kitalálni. A közpénztár, továbbá a villam- világitási vállalat és különféle alapok 1910 évi költségvetési előirányzatát közgyűlés a gazdasági szakosztály javaslatához képest elfogadta. E szerint a hiány, vagyis a mennyivel a kia­dások a bevételeket meghaladják, 235722 K a mi is 66 százalék pótadó- ban nyer fedezetet. A pótadó tehát nem emelkedik, marad annyi, mint a múlt évben volt, a mi örvendetes je­lenség, mikor más városoknál minde­nütt annak emelkedése tapasztalható A villarnvilágitási vállalat költ­ségelőirányzata szintén kedvező, a mi első sorban az igazgató érdeme, a ki fáradhatatlan bu/góságával virág- : zóvá tette ezt ■ az üzletet, mely éve­ken át deficittel dolgozott. Ma már nemcsak hogy' deficit nincs, de fedezi az összes befektetett tőke törlesztési kamatúit, tartalékot gyűjt, és ezeufelül tetemes összeget juttat a közpénztárba is, holott ma a világítás jobb és a villamáram dijja is kevesebb. A többi tárgyak a melyek külön­ben is kevés érdeklődést keltettek, gyorsan leperegtek, úgy hogy a főis­pán a közgyűlést 4 órakor már be­rekesztette. Apróságok. A tegnapi közgyűlésen nagy feltűnést keltett a gróf Apponyi levele, a melyet a katb. főgymnázium épité-e'tárgyában ország- gyűlési képviselőnkhöz intézett. Különösnek találta mindenki, hogy megígért valamit, a minek mér akkor az ellenkezőjét megcae- lekedte. — Nincs pedig rajta mit csodálkozni, — jegyezte meg valaki — mert hiszen egész élete abból áll, hogy állandóan megfeledke­zett úrról, a mit a múltban hirdetett. * A Krassó Miksa kétrendbeli indítvá­nyáról beszélnek a városatyák és egyetérte­nek abban, hogy a kimutatott tiszta húszon jó volnu a városnak. Csuk az a kár, hogy az indítványozó legjobb tudása és meggyő­ződés szerint, de felelősség nélkül állitottu össsze a tervezetet, hogyun menjen bele te­hát a város, ha ő maga sem meri a felelős­séget érte elvállalni. ' * Pénteken a fővárosba utaztam és meg­néztem Bleriolnak a Vigadó nagytermében kiállított repülőgépét. Furcsa kis alkotmány, érdemes volt megtekinteni. Százféle meg­jegyzést 1.hetett hallani, valósággal mindenki úgy beszélt, mintha a kis ujjúban volna a repülés tudománya. — Mindent értek, - szólt hozzám a mellettem álló idegen ur — csak azt nem tudom, mi szükség van arra a 3 kerékre. — Pedig az a legérthetőbb — mon­dom neki. — Azok bizonyosun arra valók, hogyha a szárnyuk elromlanák, legyen mi­ken tovább haladni. * A repülésre azonban nem voltam ki­váncsi. Csodálkoztak is rajta fővárosi isme­rőseim. — A repülőgép a fő, — magyarázom nekik — azt pedig már láttam, s miután n többit el tudom képzelni, annyi mintha én is ott volnék. De különben is a „Szatinár és Vidéke“ külön kiküldött tudósítója amugyis ott lesz, én tehát nyugodtan haza mehetek. * Szerettem volna még a válság dolgá­ban is egy kis tájékozódást szerezni, e vég­ből felmentem a kir. kastélyba, a király lé­vén az egyedüli ember, a ki erre nézve biz­tosat tud monduni. Beszéltem is egy udvari alkalmazottal, a ki mosolyogva tudatta, hogy a király most Bécsben van. — Nagyon fogja pedig sajnálni ő fel­sége, — mondom az illetőnek — ha meg­tudja, hogy itt jártam és nem találkozhattunk. Demeter. HÍREINK. Fényűzés. Újabban folyton erősödik és gyakoribbá esz az a "punusz, hogy a társas érintkezés anyhul, | barátság gyengül és mind ride­gebbé válik az emberek közötti viszony. Lassankint odajutunk, — ha tovább is igy tart, — hogy még a falusi élet is a nagy városihoz lesz hasonló; minél ritkább, de minél fényesebb, szertartásosabb ós hidegebb találkozókkal. Elismerjük, mert — sajnos — el kell ismernünk, hogy ez a panasz nem jogosulat­lan. Vulóban fogy az emberek leikéből a melegség, ritkább lesz | barátság és a leg­több ember mindentől viszahuzódik, magába zárkózik, mint a csigabiga. Odajutottunk már, hogy nem csak a sokadul inat kerüljük hanem a s/ükebb, baráti érintkezésektől is tartózkodunk. A felületes szemlélő azt gondolná, hogy u múlt idők kedélyessége azért szűnt meg, mert talán az emberek lelkülete, gondolko­zás módja, érzelem világa változott meg. Pedig nem úgy van- a dolog, mert bizony a mai ember lelke is olyan, mint a régié. Ma is tudunk örülni mulatni, barátkozni; ma is szeretik egymást az emberek. Csak az az egy baj van, hogy nem úgy szeretjük egymást, mint régente, nem úgy mulatunk és barátkozunk mint hajdanta. A régi emberek (mondjuk csak 80—100 évvel ezelőtt is,) egyszerűen éltek, nem hó­doltak úgy a divatnak, .mint a maiak. Ebből következett, hogy nem kellett a ruházatra annyit á'dozni, mint manapság. Az előkelőb­bek is (nem számitva persze a felsőbb tízez­ret) a mely akkor még fényesebben ruház- kodott, mint ma egyszerűbb tartósabb ruhát hordtak. A régi nagy asszonyoknak egyetlen selyemruhájuk volt, a lányok pedig egész leányságukat is végig táncolták egy-két mosóruháva). Pedig akkoriban élénkebb volt a farsang, mint .manapság és a fiatalság jobban kivette u részét a táncból, mint a mai. A mai fényűzés azonban megöli a ke­délyességet, mert az őrületes djvat majmo- 1 ássál nem mindenki tud megbarátkozni. Akiket hálójába tud fogni az őrületes ver­seny, azok is csak egy egy darabig képesek úszni az árral. Mihamarább kimerül uz anyagi erejük, kimerül a hitelük is, amikor azután félre kell álluniok, akár tetszik, akár nem. Vannak azután olyanok is, a kik bár bírnák a fényűzést, azonban — igen helyesen — nem akarják kidobni a pénzt. Ezek az okosabbak és úgy gondolkoznak, hogy mint­sem fölöslegesen kidobják a pénzt, félreáll­nak és nem mennek sehová. Az előbbiek csak ideig óráig mennek, u míg ugyanis bírják — aztán kidőlnek a sorból. Az utób­biak be sem állanak. Es csak természetes következménye azután az, hogy mulatságaink és társadalmi összejöveteleink elnéptele­nednek. A fényűzés legnagyobb részben csak arra alkalmas^ hogy mulatságoktól és a szükséges társadalmi összejövetelektől vissza riassza úgy a nőket, mint a férfiakat, de különösen — a családapákat, a kiknek kia­dását tetemesen megnöveli | toi 1 let. Nem kicsinylendő az az érvelés sem,'hogy a drága ruhát mindenki sajnálja tönkre tenni, tehát nem is töltheti kellemesen az időt, aki foly­ton ruhájáért aggódik. Bizony itt volna már a legnagyobb ideje, hogy a fényűzés elleni panaszoknak vége szakadjon, és a közönség visszatérjen, az egyszerű, de gazdaságos életmódhoz. JS. dett egy elkeseredett özvegy. Hát nem azt ígérte a tekintetes nagyságos követ ur, hogy haza hozza a katonáéktul oszt még most is ott eszi a profuntot, he, mi ? — No már lelkem követ uram, hát az én trafik engedélyemet, pálinka mérésemet hol felejtette el, hát azért tűrtem éjjel-nap­pal a fő korifeusainak csipkedését, he, mi P Ily és ezekhez hasonló „meleg érdek- lődéf-“-sei fogadták a nagyk'ecegi hölgyek Pottyondi képviselő urat, ki azt sem tudta nagy meglepetésében, hogy fiú e vagy leány ? Csakúgy kapkodott a levegő után és bizto- I sün azt gondolta, no várjatok csak majd adok én női választójogot, csak lessétek, még a férfi választói jogot is megvonnám olyan fér­fitől, kinek ilyen felesége van. Lehet, hogy azt gondolta, lehet hogy nem, de annyi bizonyos, hogy szeretett volna egér utat venni valahogy, hogy meglehetős kellemet­len helyzetéből megmenekülhessen. Nem so­kat gondolkozott, a legalkalmasabb pillanatot felhasználva megugrott a faluba. — Ostoba asszonynép I — mormogta — mit törődöm veletek, a férfiak, azokkaj tudok én beszélni, azoknak tartozom tulaj- douképen beszámolni, hiszen ők választottak meg. A pártelnök udvarára érkezett, fagyos hideg tekintettel fogadták. Sokan voltak már együtt. Potyondi hozzá is foghatott azonnal a beszámolóhoz. Miután némi ceremónián keresztül esett, torkát köszörülve hozzálátott a munkához. — T. polgárok. — Választó polgárok — kiált bele egy öblÖB hang. — T. választó polgárok! — folytatja Potyondi — a politikai helyzetről akarok önöknek beszámolni. — (Egy hang) Arról számoljon be, hogy négy év óta mit tett a kerület érde­kében. (Egy másik hang) Mi van az Ígért adóleszállitással ? — Politikai helyzetünk ez idő szerint csendes, nyugodt, semmi sem zavarja a bel- élet rendes folyását. — (Egy hang) A követ ur sem sok vizet zavar odafent, azt. is tudjuk. (Egy má­sik hang) Hát | járásbíróság mikor jöo Nugy- keoegre. Erről csevegjünk. — Az országgyűlési képviselők, köztük magam is odaadó lelkiismeretséggel végzik törvényhozói kötelességüket. — Még nekünk beszél, hogy végezte kötelességét, hisz. még rosszabb a helyze­tünk mint eddig volt. (Egy másik hang) ígért fűt-fát, semmit sem tett. — De sok oly körülmény játszott közre... — (Egy választó) De ne játszott volna, mi itthon nem játszunk, hanem dolgozunk. — Mely közgazdasági életünkben esést mutat. — Miért mutat, senki sem kiváncsi reá. Arról szónokoljon az ur, hogy megkap­juk az uj vásárt. — Nem lehet. — Nera-e i* Hát állami iskolát? — Azt is lefújták. — No atyafiak — szólt valuki — fúj­juk le mi is a követ urat az asztalról! De erre nem került a sor, mert Ppty- tyondi uram látva, hogy a biztatásnak fele sem tréfa hirtelen kámforrá vált, elillant. Vagy egy hét múlva jött egy levél a pártelnökhöz: „Számoljon maguknak többet az ördög, maguknak nincs mit beszélni a magasabb politikáról, nem értik, maguk csak marad-' janak az ekeszarvándl és ne politizáljanak.“ POTTYONDI PÁL. E levélre a pártelnök szintén válaszolt ekképpen: „Mi megmaradunk az ekeszarvánál, de jó lesz, ha az ur is megmarad a pudlinál. (lóvén Pottyondi kereskedő) Ha még egyszer közzénk jön nagyon szí vesén látjuk úgy, hogy el sem eresztjük többé.“ FOKOS ISTVÁN, pártelnök. Mondanunk sem kell talán, hogy Poly- tyondi e „szives“ meghívás dacára sem volt hajlandó többé Nagykecegre menni. — Hírek a tanácsból. A vallás közoktatásügyi miniszter | felsőkereskedul ■ iskolánuk szervezeti szabályzatát ejfocrudtu az intézet tanárait uz országos nyugdijintd zet tugjui sorába fölvette. — | j|p|| | színházat október 30-ára átengedte u jété kony n&egyletiK-k 50 K díjért. — Október 6-áh az ágostai ev. egyház i-tentiszw Jetén uz aradi vesztőhely megváltására gyűjtött 14 koronát | tanács rendeltetése hely éra juttatta. — A tanács a városok kongresszu- sónak október 25-én Budapesten tartandó állandó válusztmányi ülésere Dr. Vai Károly polgármestert küldötte ki. _É|| taná cs | színházi függöny bérletére vonat­kozó ajánlatot elutasítottuk mivel az elő függöny használata a színigazgatót illeti A tanács a Pannónia szálló részére vásárolt uj kályhák árában 2818 K-t utalt ki salgótarjáni gépgyár számára. — ® Mjn* igazgató kérvényt intézett a tanácshoz, hooy részére díszletraktárt és festőtermet 'bizto1 siteon. A tanács tiszti ügyészt . bízta meg* hogy a Kossuth-kerti kioszk uj bérlőjével kötendő szerződésben a jjlzett célra a régi lövölde épületben megfelelő helyiséget tar- tusson töl. — A tanács Oláh Audrdsnak Rekettye-dűlőben, Botka Gyulának Mátyás király köz 6. sz. alatt uj lakóház építésére adott engedélyt, — A tanács a hatósági cselédszerző intézethez üzletvezetőül Czégénvi Károly cégóuydányádi lakost és helyszsrzőfll Füredi Ábrahitnné szatmári lakost nevezte ki. — Krassó Miksa törvényhatósági bizott­sági tag indítványt udott be | hatósághoz Szatinár Németi szab. kir. város erdőgaz­daságából kitermelt faanyagok ipari feldol­gozása, illetőleg városi falepároló és gyufa- gyár stb. felállítása iránt. A falepároló berendezés Avu-felsőfalu állomás közelében lenne felállítandó, ahol az ma legalább 30 évre köunyen ellátható fával. A ta­nács az indítványt véleményezés végett ki­adta az erdőkitermelő bizottságnak', egyben részletesen kinyomatva a bizottsági tagolt­nak inegküldötte. — A közigazgatási bizottság tegnap délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi ülését dr. Falu^ey Árpád főispán el­nöklésével. Jelen voltak : dr. Vajay Károly polgármester, Kőrösmezei Antal főjegyző, dr. Antal Sándor tiszti főügyész, dr. Lénárd István árvaszéki tanácsos, dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos, Ferenc? Ágoston tanácsjegyző, Kucsó Károly kir. műszaki tanácsos, Plachy Gyula kir. pénzügyigazgutó, Bodnár György kir. ^ tanfelügyelő, dr. Fabó1 Zoltán kir. ügyész, C illy György kir. állatorvos és Korányi Jáuos, Jákó Mihály, Jákó Sándor, Uray Gáspár, Jr. . Kereaztszeghy Lajos, Csőtirny Imre, dr. Fejes István, dr. Farkas Antal bizottsági tagok. A polgármesteri je­lentés szerint a nrnlt hónapban volt 3 ki­vándorlás és 12 bevándorlás. A közegész- ségügy kedvező, bárha a hevenyfertőző megbetegülésok száma 26 volt, de ebből 5 a hegyre esik és 3 idegen helyről lett az itteni kórházba szállítva. Volt pedig diftéria 1, vörheny 3, bél ti fu -»z 21 és szamárhurut 1. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a tanköteles gyermekek közül beiskolázatlan 593, a ml igen nagy szám, miért is szigo­rúbb intézkedést kér, hogy éz a jövőben ne ismétlődhessék. A kir. ügyész jelentése sze­rint I foglyok száma 91, és pedig férfi 75, nő 16. Rabmuukáért befolyt a kincstár részére 26 K 15 f és a foglyok részére 54 K 64 f. Bizottság a jelentéseket tudo- mápul vette. Az ülés fél 12 órakor véget ért. — Lelkéaz beiktatás. Az ujonatm alakult szatmárnémeti evangélikus egyház f. hó 24 én d. e. 11 órakor tartja a szatmári ref. templomban első választott lelkészének Duszik Lajosnak beiktatási ünnepét, melyre a hittestvéreket és az érdeklődőket ez utón is meghívja az egyháztanács. — Az ünnep részletei: Beiktatási szertuitás. Végzi: Bort- nyik Györgye esperes-lelkész. Karének. Ve­zeti: Veress Lajos ref. énekvezér. Ünnepi beszéd. Tartja Paulik János nyíregyházai ev. lelkész. D. u. 1 órakor társusebéd lesz a Polgári Társaskör helyiségében, melyre jelentkezni lehet Thurner Albert egyházi pénztárosnál. — A gazdasági egylet ötvenéves jubileuma. A gazdasági egyesületnek szer­dán” dr. Böszörményi Emil elnöklete mellett tartott ülésén az elnökség hálásan emlékezve arról a lelkes gárdáról, mely 1860-ban Szatmárvármegye a gazdaközönségnek meg­védését és a vármegye mezőgazdaságá­nak fejlesztését célul kitűzve a jelenlegi vármegyei gazdasági egyesület alapját meg­vetette. indítványozta, hogy az egylet a 50 éves fenállásának évfordulóját nagyszabású ünnepség keretében ünnepelje meg. Az gátó választmány a felvetett eszmét magá­évá tette § | jubileumi ünnepség előkészite­misztótfalusi Szent Srzséőet forrásvizet. Páratlan fíűsitő! — ■ • ■ vendéglőben es Jcavehazban. fc&yfa — __________________

Next

/
Thumbnails
Contents