Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-20 / 29. szám

Huszonhatodik évfolyam. 29-ik szám. Szatmár, 1909 Julius 20. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. =*= AZ ELŐ FIZETÉS ;ész évre . . Égé Fél évre Községek, ARA Negyedévre I kor. 50 fill. . . . 8 kor. w ____J • • • 3 » I Egyes szám ára községi jegyzők és néptanítók egész évre 4 korona. . M » részére SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Morvái János klnyvnyomdája Eötvös-utcza 6 ik sz. alatt = TRT.TiVQyr-SZLA M ; 78­A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK e lap Idádé hivataliba« a 1 árak mellett fMvétetnoK. Nyilttér garmond sera 20 8Hdr. Hirdetéaak díjjal előle fizetendők. Viílamvilágitási bizottság. Az újítások rendszerint ellenzékre találnak, érthető tehát, hogy a mikor a városi villamos inti uj alapokra le­endő fektetéséről van szó, megszólal az ellenvélemény is. A minek külön­ben csak örvendeni kell, mert a he­lyes irányt csak úgy lehet eltalálni, ha pro és contra a vélemények kicse­rélődnek. A villamos igazgató által beter­jesztett javaslat általában kedvező fo­gadtatásban részesült, a mi élénk bizo- nyitéka annak, hogy a város közön­sége az ö működését megelégedéssel kíséri és bizik abban, hogy az általa tervbe veit újítások a város javára fognak szolgálni. Nagyobb kifogásokat a javaslat ellen nem hallottunk, csu­pán az az újítás részesül sokak részé­ről kritikában, hogy a viílamvilágitási bizottság tagjai ezután az évi mérleg­ben kimutatott tiszta haszonból jutalé­kot kapjanak. A föérv pedig az, hogy miért legyen ez a bizottság kivétel, mikor a többi bizottságok továbbra is ingyen dolgoznak. Hát szó sincs róla, hogy első látszatra ez tényleg úgy néz ki, mintha a tervezett újítás absurdum volna, azonban ha figye­lembe vesszük azt a különbséget, a mely a villamos mü vezetésében az .eddigi állapothoz képest elő fog állani, mindjárt nem néz ki olyan absurdum- nak. A villamos mü, mint külön ipari vállalat a város többi vagyonától teljesen elkülönítve, a kereskedelmi üz­leti elveknek megfelelöleg. fog kezel­tetni azzal a célzattal, hogy a város­nak minél nagyobb hasznot hajtson, természetes tehát, ha a más iparvál­lalatoknál hasznosnak bizonyult szo­kások itt is alkalmazásba véttetnek. Már pedig a vállalat célját akkor éri el, ha mindazon tényezők, melyek an­nak működésében részt vesznek, sziv- vel lélekkel érdeklődnek a vállalat sorsa iránt, ennek az érdeklődésnek állandó ébrentartására pedig mi sem alkalmasabb, mintha az elérendő ha­szonbér ők is részesülnek. Nagy tévedésben van, aki azt hiszi, hogy ezzel az újítással csorba esik a köztevékenység szellemén, mert a ki ismeri a mi közéletünket, az na­gyon jól tudja, hogy alig egy pár em­ber az, a ki teljesen önzetlenül ér­deklődik a városi dolgok iránt, mig a legtöbb bizottsági tagnál mindig va­lami érdek működik, a mi tevékeny­ségre sarkalja. Az a pár ember aztán tekintet nélkül a szőnyegen forgó ügyek ininéinüségére rendesen ott van a bizottsági üléseken, azoknál tehát nem számit az, hogy kapnak-e jutalé­kot.. de bizony a többi, ha nincs semmi érdeke, otthon marad, minthogy pe­mg egy iparvállalatnál feltétlenül kívánatos, hogy az ellenőrzésre és ja­vaslatokra hivatott bizottság tagjai állandóan ott legyenek az üléseken, nagyon praktikus idea, mikor e kivá­nalom teljesülését anyagi eszközökkel is biztosítják. De más szempontot is yéve fi­gyelembe, a viílamvilágitási bizottsági tagság ezután több munkával is fog járni, mint eddig járt Ide iktatjuk a bizottság feludatát kepező teendőket: „A viílamvilágitási bizottság feladata a vállalaton állandóan figyelemmel kísérni és oda törekedni, hogy uz hivatásának mind­inkább megfeleljen és különösen felügyelni arra, hogy a kezelés a kereskedelmi üzem elveinek megfelelöleg teljesitt essék. E célból a bizottság u tanácshoz ja­vaslatokat terjeszt be, u tanács által kivánt esetekben véleményt ad. viszont a városi ta­nács intézkedés előtt a bizottság véleményét meghallgatja. A bizottság saját tapasztalatai és meg­figyelései alapján meggyőződést igyekszik szerezni úgy a műszaki, mint a kereskedelmi vezetés helyességéről. Ellenőrzi a pénztárkezelést, az üzleti könyvek vezetését, a levelezésnek, a raktár­könyvnek, a vaktárnak és leltárnak rendben tartását, a pénztárt minden 3 hóban lega­lább egyszer váratlanul megvizsgálja. Ezen teendők sikeresebb ellátására a bi­zottság albizottságokat alakíthat vagy egyes tagokat megbi'.hat. A bizottság havonként legalább egy­szer, különben pedig ■« hányszor azt a bi­zottság elnöke — akár az egyes bizottsági tagok indítványára, akár egyébként is szük­ségesnek találja — ülést tart, a melynek idejét és helyét uz elnök határozza meg. A bizottsági üléseken tárgyulja a bi­zottság az igazgatónuk az üzem minden ágára kiterjedő és szükséghez képest indo­kolandó jelentését, a tanács által ide utalt ügyeket, a bizottsági tagok bármelyike áltul tett javaslatokat és a fogyasztók köréből esetleg beérkezett pnunszokat,“ Látnivaló ezekből, hogy a bizott­sági tagság nem színek ura, hanem meglehetős munkával egybekötött fog­lalkozás lesz, a mely sok időt és fá­radtságot fog igénybe venni, s bizo­nyára nagyobb odaadás várható az egyes bizottsági tagoktól, ha munkája némileg honoráltatik, mintha az egyéb bizottságokhoz hasonlóan továbbra is a régi nyomokon fog haladni. A ki fizetést, kap, annak már kötelessége dolgozni, s attól már számon lehet kérni, ha kötelességét nem teljesiti. Egy iparvállalatnak pedig az élet- képessége függ attól, hogy ott min­denki dolgozzék. Különben is törvény- hatóságunknál eddig is az a gyakor­lat, hogy a bizottsági tag munkája, a hol nem a szokásos tevékenységről van »70, honoráltatik. Az a bizottsági 'tag, a ki pl. köátvételen vagy más hasonló természetű kiküldetésben vesz részt, mindig napidijat kap és még eddig nem jutott eszébe senkinek, hogy e szokáson megbotránkozzék. Tulaj­TÁRCA.-« ^»coaii Levelek. Irta: Jávor Bella. I Kedves Oszkár I A mai napom is, — mint a többi 1— pompásan telt el. Nagyon meleg, csöndes, csillagos az éjszaku ; csöpp kedvet sem érzek a lefekvéshez. Hát leültein magának levelet írni. Tudora, hogy magának ezzel örömöt szerzek, hisz pusztán a nevem látása is, egy darab papiroson, végtelen boldogsággal tölti el — magát! Ma huszouöt fokot mutat a hőmérő a napon. Szerettem volna, ha legalább délután lett volna egy kis hózivatar. Szeretem, ha fe­hér takaró borit el mindent; a hó alatt még impozánsabbak lennének ezek a nagy fák. Persze nem lett belőle semmi. Ha látná mi­lyen gyönyörű, virágzó gerániumok közt já­rok, márvány-könyöklőre támaszkodva, mely a kék tengerre szolgál. Ma nagy öröm ért. A szabóm elküldte a ruhámat. Azt hiszem ez lesz az idei divat remeke; opálszinü tiillinouseliu, olyan lenge és redős, mint az antik szobrok köntösei. Már rajtam is volt dinernél. Éreztem, hogy minden szem felém fordul. A teremben csak úgy zsongott a sok ^ab“ és „oh“. A fürdőigazgutótól is kaptam egy gyö­nyörű, nagy csokor virágot, de megígérte, hogy nem lesz rajta a számlán. S erről jut eszembe, hogy azt irjutn: holnapra küldjön 500 koronát, mert fogytán a pénzem. II. Édes jó gyermekem 1 A pénzt elküldtem. Kérlek, hogy na­gyon, de nagyon vigyázzál magadra. Éle­temnek telét odaadnám, ha én is ott lehet­nék voled, azon a szépséges helyen. így na­gyon fázom. Igaz is, hogy nagyon hideg van. Ma az egész házban befüiöttmn. Óriási hó­fúvások vaunak erre, ezt már biztosan tu­dod is, hisz az újságok csodának említik. A jég az egész határon elverte a termést. Az idén nem igen aratunk. De te, drágám azért ne nyugtalankodj. Reméltem ugyan, hogye héten már érted mehetek, de nagy- fontosságú dolgaim itthon tartanak s egyál­talán ki sem mozdulhatok innen. Szegény­kém most egyedül fogod azt a nagy utat megtenni. D ig majd elibed menjek P írd meg aranyom, mikor jösz, mert el­viselhetetlen nekem az egyedüllét. Az idő pedig oly un csigalépésekkel halad. Egyedül Heklor most az én barátom. Együtt ebéde­lünk s ilyenkor okos szemeivel mindég úgy néz rám, mintha azt kérdezné: miért vagyok egyedül. Hja kedves barátom, — mondom neki — a te szépséges úrnőd most beteg, de legyünk türelemmel, haza jön s jókedvű danájától megint, felragyog a mi kis elár­vult lakásunk. III. Kedves Oszkár! Azt, hogy mikor megyek haza nem ír­hatom meg, de ne is kivánd, hisz alig va­gyok még itt. Már három -hónapja ? Igazán nem tudok róla. Úgy rohannak itt a napok, mintha valakinek az életét akarnák befejezni. Neki-m ugyan eszem ágában sincs a megha­lna. Különösen jól vagyok s az udvarlóknak egész í’üja vesz körül, kik egylől-egyig meg­halni is készek értem. A többek között van itt egy magyar földbirtokos, milliomos és tartalékos tiszt. Ez habozás nélkül az oroszláD-barlangba is bemenne értem. A teg­nap is, tudod próbára akartam teuni. A tenger­parton sétáltunk és folyton a szerelméről be­szélt. Hát, — mondtam neki — ha olyan na­gyon szeret, bedobom a tengerbe a keztyümet lássam, utána ugrik-e? Képzeld, megtette 1 Nincs is olyan férfi több! Igaz, hogy most tüdőgyulladásban fekszik! nagyon fel volt hevülve és a tenger jéghideg volt. Most na­ponta bemégyek a szobájába és az ágya szé­lére ülve, hallgatom a szive lázas dobogását. Remélem nem leszel féltékeny hisz ő olyan beteg ... Itt küldöm a fényképét, hogy te is lássad milyen szép ember. Persze ; a sze­mek szine az arcképen nem tüuik fel, pedig épen ez, a mi gyönyörű rajta. IV. Drága szép gyermekem! Örülök, hogy olyan jól érzed magad és hogy annyira tetszel. De vigyázz magadra, nehogy elcsavarják a fejedet. Te, drágám még nagyon tapasztalatlan vagy, mig azo>k ott könnyelmű, mindenre elkészült világfik; nagyon résen kell lenned. A mi pedig azt a keztyü-históriát illeti, már bocsáss meg, de bolond egy tréfa. Az az úriember meg épen őiült, hogy egy csacska asszony bolond tréfájáért ilyen eszte- lenségre képes. A képet jól megnéztem, vak­merő, szerelmes természetű és nagyon közön­séges embernek látszik. S mert nem írtad meg, mit tegyek vele ha megnéztem, hát tüzbe dobtam. Ha pedig már nem vagy beteg, nagyon kérlek jöjj haza, mert egészen kigyógyulok a szerelemből és dőreségeiből!..: Csak nem maradsz ott egész télen át? Nem akarok egyedül maradni a szeles ősz és zord tél idejére. Tudd, meg gyermekem, hogy az az élet sok ingerrel jár s aki egyszer benne van az áramlatban, nem egy könnyen határozhatja el magát más életmódra! Jöjj tehát mielőbbi V. Egyetlen éde9 gyermekem I Egészen megrémítesz. Egy hete már, hogy nem Írtál. Az istenért, csak nincs vu- huni komoly bújod. Sürgönyözzél azonnal. VI. Kedves gyeimekeml Ha nem Írsz rögtön, itthagyok mindent és elmegyek utánad. Nem birom ki tovább ezt u bizonytalanságot. írjál, ha nem akarod, hogy valami ostobaságra vetemedjek. Utolsó leveled óta, már két hát telt el. VII. Kedves Oszkár! Ugyan minek türelmetlonkedel ? Nagyon jól érzem magam. Kedvem volna most ala­posan megboszantani téged és itt maradni még egy évig. De ne ijedj meg csak u Sai­son végéig maradok. Mondhatom kiál Ihatat­lan egy ember maga. Szegény feléségétől még azt a C9Öpp szórakozást is irigyli amit a saját szépségével és bájával vívott ki ma­gának. A fényképért még lakolni fog 1 Ho­gyan merészelte P Az eredetije bála Istennek már jobban van. Együtt barangoljuk be az egész helyet. Sokat csónakázunk is. VHI. Nagyságos Baranyai Oszkárné úrnőnek. Csuk egy nőt ismertem; az a nő meg­nagyválasztóku cipőraktárát ajánljak a t vevó közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. tmár és ?iis 1 FlttlELMEZTETÉS ! 11 Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók!

Next

/
Thumbnails
Contents