Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-22 / 25. szám

san a magyaros beszéd mestere: Vas Gereben. A fö az, hogy az érettség olyan ifjakat adjon a nemzeti társadalom­nak, akik: — Talpig emberek lesznek! Mert tedd le fejedről koronádat népek királya és nézz a szeme közé annak, aki ennél többet, jobbat, érté­kesebbet akar. Az ifjúságnak magá­nak, a családnak és nemzetnek egy­aránt. Ám... itt, e pontnál van azonban — Filippi. Itt az igazi, az élet iskolája bizonyítványának, pecsétjének kérdése. Szomorú, de való, hogy itt már komolyra, nagyon komolyra válik a gondolkodó ember képe. Ami társadalmunk tele van olyan emberekkel, akiket az iskola érettnek nyilvánított. Az élet meg mindjárt az első alapvizsgálaton megbuktatja őket. Oh. bárcsak ne kellene ilyen szo­morú valót konstatálni. Fáj az ember lelkének bizony, még az igazság ki­mondása is. De az igazságnak meglátása, be­látása már fél ut. — a kiábrándu­lásra, az igazság ösvényére való té­résnek. Mert be kell látnunk, hogy az uj nemzedék nagy része, jó része — távol van attól a fogadómtól, mely a talpig való embert fedi. És ki az oka? Egy nagy kórus fogja rázengeni, mint a szerencsétleneknek kriptáiból felhangzó De prolundis: — Az iskola! — A tanítás 1 — A rendszer. Jól van I Hát keresheti valaki az iskolában is a hibát, a rugókat, a baj eredőjét. Hiszen közismert a jellemző eset, amit magának az egykori és igen he­lyére való volt kultuszminiszternek, Wlassics Gyulának érett fiáról Írtak, beszéltek. Hogy nem volt az életre annyi gyakorlata a fiúnak, hogy az érett­ségért kapott utazására : vasúti je­gyet váltson. Mertörtént, nem történt ez az eset, az nekem mindegy. De világgá kiirtölték. A közbe dobták ezt a tükör darabot, hogy benne meg­lássák az elméletnek tömkelegébe szé­dült és az élet előtt szemet hunyt iskolai nevelő-oktatást. De vájjon nem szökik-e ide siet- séggel a régi, öreg bibliából való mondás is: — Meglátják másban a szálkát, de a magukében nem veszik észre a gerendát. Mert miként óriási tévedés min- | dent, tehát a talpig való, egész em­bert egyedül az iskolától várni: úgy nagy vakság nem látni azon rettene­tes, sokszor legyőzhetlen ellenhatást észre nem Yenni, sőt be nem ismerni azt a bűnös irányt, amit -ma éppen a szülök, a családok, maga a legkenet- teljesebben prédikáló sajtó, a művé­szetet megcsufoló színpad — az egész társadalom az iskolákban érendő ifjú­ságra gyakorol. Az iskolának kifelé gyakorolt ha­tása valóban kétségessé vált az élet iskolájának megdöbbentő felfogásaival szemben. A családok, a fórumok, az irodalom, a művészet, a szabadgondol­kodók erkölcsi felfogásával és gyakor­latával szemben. Tudjátok-e, hogy mikor annak az érett ifjúnak első, tiszteletre méltó ábrándjai át kezdenek válani az élet első ösvényein valóbbra... mikor ki­lökődik a feneketlen főváros örvényei elé : egyszerre mi hangok, tények, szemléletek ragadják meg, mint fúriák...? — Mindent tégy, csak azt ne, amire édes anyád tanított. A hitre, a hazaszeretetre. A lelki tisztaságra. Mindent tégy, akkor leszesz csak iga­zán szabad, ha azt nem teszed, amire tanáraid tanítottak, vezettek, ami előt­tük szent és féltett: a becsületre, az önképzésre, a kötelesség tudásra, a lelkiismeretességre, a hálára, a férfias gondolkodásra: azokra amikből a tal­pig való ember jelleme alakul. Csak azt ne cselekedjétek ! Világért st^m. Mert akkor buták, rabszolgák lesztek. És mi könnyű azokat az ifjakat levenni lábukról, akik már az otthoni környezetben, az otthoni szükebb tár­sadalomban jól bele kóstoltak, talán bele is könyököltek — a modern élét sorvasztó i$ébe. A munkátlanság, a léhaság, a nagyzási hóbort, az üres fejű nagyképűségbe és a többibe. Nem csuda aztán, ha évről-évre százakra megy azon érett ifjak száma, akik éretlenül ott ziillenek el az egye­tem körül. Hogy a szigorlatokra ké­szülő és kitüntetéssel érettnek nyilvání­tott ifjak sem ütik meg sokszor a mértéket. Hogy a jelöltek legnagyobb része szeszélyes lutrijátéknak nézi a vizsgálatokat. Es ha sikerül neki! Lutrijátéknak nézi majd hivatását is és az egész életét... A lutrin, a szerencse játékon pe­dig — sok ember elvesztette az eszét Ha mindjárt hivatalosan érettnek, egye­temet végzettnek deklarálták is. _________'________8ZATMAE Ap róságok. Lapunk a mai számmal tölt vén be a 25 esztendőt, | kiadó azt kérdezte, hogy ez alkalommal nem kellene-e valami ünnepséget rendezni. — Nem érdemes — mondom én — 25 esztendőért, jubilálni. Majd ha az 50 év meglesz, akkor fogunk adni egy nagyszerű bankettet. * Összeszámoltam, hogy ez idő alatt huny apróságot gyártottam, s kijött, hogy 7150-et. Volt bizony azok között sok gyenge és si­kerületlen, de akadtak jók is, a legjobbak pedig azok voltak, amelyek derültséget kel­tettek a nélkül, hogy valakinek a rovására estek volna. * Tegnup volt az év leghosszabb napja, most már megint menni fogunk visszafelé s nem sokára ott leszünk, hogy fáról kell gondoskodni. Milyen nag) szerű is volna, ha a nyári meleget el lehetne raktározni, pom­pásan elláthatnók magunkat télire fűtőanyagx gul. Ámbár a mostani időjárás mellett kevés meleget lehetne gyűjteni. * Panaszkodik egy apa, hogy a fiai miutt mennyi az aggodalma. Egyik sem akar tanulni, pedig ha törik, ha szakad, muszáj nekiek végezni I — Miért erőlteti őket, ha uem akarnak P — Mit csináljak velük, mikor úgy vagyunk berendezkedve, hogy u mi fiaink nem lehetnek egyebek, mint tanult emberek, még ha nem tanulnak is. * A Villand testvérek is bátran elmond­hatták, amit unnak idején Cézár mondott: „Jöttem, láttam, győztem I“ A közönség özönlött a cirkuszba, s aki csak járni tudott el nem maradt volnu. — Uram, teremtőm I — sóhajt egy kártyázni szerető úriember — Mit nem ad­nék érte, ha Villandékkal most mutyi lehetnék I Demeter. HÍREINK.-jut <r • Huszonöt év. Lapunk a mai nupon nevezetes évfordulóhoz ért. Ma huszonöt éve, hogy a helyi sajtónak nemes ób önzetlen har­cosai Sarmaságh Géza, Dr. Fejes István és Bodnár Gáspár Molnár János lapki- udó és könyvnyomda tulajdonos ajánla­tára és t-öbbek buzdítására u „Szatmár és Vidéké“-t megindították. Az igazság és szeretet jegyében indult meg, s e két szó érvényesítésében és védelmében van kifejezve e lap minden törekvése. Igaz­ságot szolgáltatni párt, vallás és érdek­különbség nélkül. Felkarolni mindenkit, akinek igaza van ügyében, j*ó szándéka szivében, áz igazság, édes pallosával sújtani a hibát, j de fölemelni az egyént I szeretet gyöngéd karjaival. Jogosult volt-e § lap megindítása, a közönség megmutatta, mely meleg szeretettel s rokonszevvel karolta föl a nemes eszmét. Lapunk fennél.ásu óta szerkesztő válto­zás is csak egyszer történt meg. Sarma- ságli Géza után dr. Fejes István vette át a lap szerkesztését, ki a lap alapí­tásában is tevékeny részt vett. Lapunk múltjára visszatekintve, bizalmát nyerünk a jövőre is s hogy a nagy közönség megismerve elveinket osz­tatlan szeretettel fogja nemes törekvé- • »sinket támogatni, s hogy zászlónkra irt jelszavak mindnyájunk érdekében minél fényesebben tündököljenek. r. — A püspök bérmautja. Dr Bo- romisza Tibor megyés p(l-pükttnk e hó 12-én indult el újra bérmukürut jura, hogy ez alka­lommal a nagybányai kerületben adja föl n bérmálás szentséget. Látogatása mindenütt u legnagyobb örömet keltette I az u rajongó őszinte fogadtutás, melyben részesült, méltó kifejezése volt hívei iránta érzett kiapadha­tatlan szeretetéuek. Diadalkapuk, lombfüzére? díszsátrak s u hi vek nagy serege várta mindenütt b amint harang zugás jelezte, hogy a főpásztor a város vagy község hu- tárábu ér, minden szem kíváncsian nézett jöttének irányába s érkezőével felharsunt az éljenriudul. A püspök 13-án Váralján volt, hétfőn Felsőbányára érkezett a vonattal, ott 15-én bérmált. Tiszteletére Pály Ede plébá­nos diszebédet adott. Szerdán Fernezelyen tett látogatást, ahonnan 16-án d. u. 5 óra­kor érkezett Nagybányára. Nagybányán igen Ízlésesen kiállított diudalkapu várta, melyet Falusi Elek festő tervezett. A nagybányaiak elébe mentek egészen a határig, hol Mák raji polgármester meleg szavakkal üdvözölte s a püspök hasonló melegséggel válaszolt. A város összes harangjainak zúgása között vonult be, a maga négyes fogatán, a püspök Nagybányára, Hámon Róbert püspöki titkár kíséretében és pedig a kissé borongás idő­ben zárt kocsibati. A Szt. István kápolnából a -Szt.-Háromság templomába imnt s onnan plébániára-, ahol a különböző küldöttségeket foga dta. Este a bányász-zenekar szerenáddal tisztelte meg. Csütörtökön volt a bérmálás, az idő, bizony, nem nagyon kedvezett az ünnepélyes aktusnak s igy a hívek a temp­lomba szorultak. Mintegy 400-an járultak ezuttul itt a bérmáláshoz. Délben Szőke Béla h. plébános nagy ebédet adott a magas vendég tiszteletére. Ebédnél a püspök óhaja szerint, köszöntők nem voltak. Délután meg­tekintette a múzeumot s nehány látogatást tett. Szívélyes, szeretetteljes fogadtatásban részesült mindenütt s nyájas, szívélyes modo­rával, jóságos megjelenésével meghódította a sziveket. Pénteken reggel Lábosbányára szombaton Barlufaluba, onnan Nagysomkutra ment a maga fogatán a püspök s hétfőn reggel a gróf Telekyek társaságában auto­mobilon székhelyére visszaérkezett. — Dr Boromissza Tibor püspök Misztótfaluban. Dr. Boromisza Tibor megyés püspök pénteken, folyó hó 18-án végezte el a bérmálást Láposbányán, honnan délután bosszú kocsisortól kisérve vonult el Sikárlóra. Misztótfaluban Simofi Aurél cap- sula és dubozgyáráuúl állott meg a menet, hol is a gyár tulajdonosa s a ház úrnője fogadták, Simon Aurél Palmika nevű leány­kája p- dig egy szép virágcsokorral kedves kedett az egyházfejedelemnek. A Főpásztor és a kíséretében levő notubililások a gyár­telepet tekintették meg a tulajdonos előzé­keny vezetése és felvilágosító magyarázata mellett. Az ősz egyházfejed-lem feltűnő érdeklődést tanúsított a gyár berendezése iránt s részletesen magyaráztatta meg az egyes gépek működését s elismerését fejezte ki a látottak felett. Mujd a „Szt. Erzsébet“ forráshoz vonul', hol is a sziklafalból dús érben kiömlő ásványvizet tekintette meg hosszas érdeklődéssel, s tetszéssel annak tisztaságú felett, majd megáldotta a forrást ezen szavakkal: „Isten áldása legyen ezen a forráson és azon aki munkásságát és eszét az emberiség javára értékesíti.“ Aztán a lugusbtin szolgáltatott fel a szívélyes házi­gazda frissítőt, mely alkalommal a főpásztor Sz.t Erzsébet forrás vizet kért poharába s élvezettel ürítette ki_ a kristálytiszta, gyön­gyöző, Üdítő forrásvízzel kevert pezsgőitult, — s ismételten elismerését fejezte ki a lá­tottak felett s örömét azon, hogy magyar ember ilyen szép és áldásos vállalkozást tart fent, — aztán szives búcsú után Sikárlóra hajtatott kisérétével. — A custozzai csata év fordulója. A custozzai csata évfordulóját csütörtökön a szokott ünnepségek között ünnepli meg az 5-ik gyalogezred. A kaszárnya udvarán lomb­sátort állítanak föl, melyben reggel 8 óra kor tábori mise lesz, melynek végeztével a tisztikar tagjai közül hárman, magyar, német és oláh nyelven magyarázzák meg a legény­ségnek n győzelmi nap jelentőségét, mely nup emlékéhez fűződik az 5-ik gyalogezred dicsősége. — Jézus sz. szive ünnepe a kál­várián. Jézus sz. szivének ünnepe alkalmá­ból hárommvpi áj tatosságot tartottak a jézus -társasági atyák. Az újonnan fölszentelt temp­lomban ez volt nz első ünnepség, s | pén­teken, szombaton s vasárnap tartott njtutos­ÉS VIDÉKE. _____________ . ság okru a környékről is ezrével zarándokolt | nép. Az ünnepség legszebb része volt « vasárnapi szent mise és szent beszéd. Az ünnepi sz. misét Pemp Antal prelatus-kano- nok mondotta fényes segédlettel, az ünnepi sz. beszédet pedig mintegy 2000 hivő jelen- létében Bodnár Gáspár képző-intézeti tanár a kiváló szónok tartotta, kinek remek, szívre- ható szép beszédét az ájtatos közönség gyjj. nyörködve hallgatta. > — Miniszteri köszönet. Azon al­kalomból, hogy a „Szatmári Takarékpénztár Egyesület“ a 'városunkbuu létesült felső kereskedelmi iskolának 10000. koronás ala­pítványt adott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a következő köszönő irutot intézte: „Örömmel értesültem, hogy az Egye- »lilét az általa egy reáliskola céljaira ré­gebben megszavazott ulápitváuyt a felső kereskedelmi iskola részére átengedni szives volt. Fogadja az egyesület ezen a tauügy érdekét előmozdító áldozatkészségéért őszinte köszöné.teiiiet. Budapest, 1909, május 25-éu. Apponyi.“ — Tanári ebéd. A jézustársa»ági atyák a kir, kath. főgimnázium tanári karát tegnap délben Sz. Alajos napján az ifjúság védőszenijének ünnepén' gazdagon megven­dégelték. A kellemes együtt létet pohár kö­szöntők is fűszerezték s u rend nevében P. Schaffer Jakab házfőnök üdvözölte u tanári kart, melyre Rutkovszki főigazgató válaszolt. Volt azoukivül még több pohár köszöntő. A tanári kar tagjai a késő délutáni óráig ma­radtuk együtt a legvidámabb hangulatban. — Befejezett vizsgálat- Porubszky Jenő a debreceni kir. itőlőtábla elnöke, kir. curiai biró a helybeli kir. törvényszéknél a hivatalos vizsgálatot befejezvén, Dr. Róth Ferenc kir. tszéki elnöknek a tapasztalt rend s ügymenet gyors elintézése felett teljes meg­elégedését. nyilvánította. — Uj áldozópapok. A szatmári kath. papnevelő intézetben ez évben 6 papnövendék végezte el a hittudományi tan­folyamot. Ezek nevei a következők : Almási Péter, Barlfui Kálmán, Boka Mihály, Gá­lyáéi Alajos, Pintér József s a nagyváradi egyházmegye területéről Ilucz Aurél. A végzett papnövendékeket, (kivéve a kivánt kort el nem ért Gályásyt, e hó 24—27 napján fogja dr. Boromisza Tibor püspök áldozópa­pokká szentelni. — Tanképesitő vizsgálatok ti szatmári kir. tanítóképzőben e hó 14-én s 15-én tartattak meg Hehelein Károly prae- látU9 kanonok vezetése mellett s Bodnár György kir. tanfelügyelőnek mint a vallás, közoktatásügyi minisztérium képviselőjének: jelenlétében. A vizsgálatra jelentkezett 16; tunitójelölt oklevelet nyert, ezek nevei m következők: Abkarovics Béla, Bánhalmi Jó/.sof, Bodnár Alajos, Gyulai József Hárs- vi JánO», Heinrich Ágoston, Hiripi Elemér, Műk János, MánZ József, Nemes Ernő, Paszternák B rtulan, Felbárt István, Polyán- szky Géza, Reszler Márton, Rokk József, Schvanner János. — Az ügyvédi kamarából. A szatmárnémeti ügyvédi kamura közhírré teszi, hogy Dr. Kölcsey Fereue ügyvédjelölt joggyakorlatát Dr. Schönpflug Jenő szatmár­németi ügyvéd irodájában folytatja, Dr Borgida Eudre ügyvédjelölt Dr. Borgida Lajos szatmárnémeti ügyvéd joggyukorno- kaként a lajstromba bejegyeztetett, Dr. Stem Izsák ügyvédjelölt joggyakorlatát Dr. Borgida Lajos szatmári ügyvéd irodájában folytatja Dr. Hurtmaun Ábrahám ügyvédjelölt Dr. Rosenfeld József szatmári ügyvéd joggyakor­nokaként bejegyeztetett, Hirsch Dezső ügy­védjelölt más kamara területére történt, távozás folytán a lajstromból töröltetett;,. Dr. Ossán Gábor ügyvédjelölt jogtudort minősége s az u körülmény, hogy joggya­korlatát Dr. Drágos Theofil ügyvéd irodájá­ban folytatja, kitüntettetett, Dr Bródi Aladár ügyvédjelölt a lajstromba Dr. Fuch9 Jenő mátészalkai ügyvéd joggyakornokaként fel­vétetett, Dr. Vizsolyi Manó ügyvédjelölt Dr. Németh József mátészalkai ügyvédnél folytatja joggyakorlatát, Dr. Bernáth Zoltán ügyvédjelölt a lajstromból más kamara területére történt távozása folytán törölte­tett, Dr. Weisz Bernát ügyvédjelölt jogtu- dóri tniuősége s az a körülmény, hogy jog- gyakorlatát Dr. Vetzálc Ede nagykárolyi ügyvédnél folytatja, b jegyeztetett. Dr Egeli Imre ügyvéd „Nagykároly“ székhelyijei i|7- ügyvédek névjegyzékébe felvétetett. — Kinevezés« A debreceni kir. íté­lőtábla elnöke ifj dr. Papolczy Gyula közi­gazgatási gyakornokot a debreceni kir. ítélőtábla kerületébe segélydijas gyakornokká nevezte ki, — Uj járás orvos. Dr. Falussy Ál­pád főispán az elhalálozás folytán megüre­sedett csengeri járási orvosi állásra Dr. Ká~ polnay Kálmánt nevezte ki. — Szatmármegyei Széchenyi' Társulat ez évi közgyűlését junius 30-án, szerdán délelőtt 11 órakor Szatmár-Németi szab. kir. város tanácstermében tartja meg, melyre az'tilap-tó s választmányi tagokat» valamint az az érdeklődő közpnséget tiszte­lettel meghívja oz igazgatóság. Tárgysorozat! L Elnöki megnyitó. 2. A? igazgató évi je*

Next

/
Thumbnails
Contents