Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-08 / 23. szám
BZATMAB ES VIDÉKÉ, vés összefüggésbe tervezi, s a városi törvényhatóság bizonyára honorálni fogja az igazgató abbeli törekvését, a mely a város javát igyekszik még jobban előmozdítani. Az ö szakszerű és lelkiismeretes vezetésének köszönhető, hogy 7 éves kitartó munka után a vállalat már is szép hasznot hoz, az ő 7 éves működése alatt szerzett tapasztalatok alapján készült javaslat tehát minden esetre olyan, a mely a vállalat fokozottabb jövedelmezőségét fogja előmozdítani. n A „Képző- és iparművészeti tanfolyam“ első kiállítása. A városunkban fennálló „ Képző - és iparművészeti tanfolyam“ május hó végével első tanévét zárta le. Bármely közintézmény életében egy év bizony végtelen csekély idő, de ott is az első évek azok, a melyek a gond, a szervezés nehézségei, a semmiből alkotás jegyében morzsolódnak le. Hát még egy magánintézménynél,~melynek fennállását az érdeklődés, az önzetlen támogatás csak ideig-óráig biztosítják, melynek életét szerzőinek ügyszeretete, tudása és munkássága csak másodsorban képes fenntartani — Mig egy ily intézmény a köztudat észlelési körébe lép, mig észreveszik, hogy az az emberben szunnyadó erők kihasználását kinálgatja, s mig meggyőződnek róla, hogy életerő lüktet benne, addig a válság mogorva része elválhatatlan kisérötársa. Tanfolyamunk ily kísérő társaságban tette meg ez első útját, s a célhoz érve lerázta kellemetlen követőjét. Az erkölcsi támogatás, bár nem volt nagy, mégis elég ahhoz, hogy szebb napok derengését is remélhessük. A tanfolyam berendezését a városi tanács 800 koronát meghaladó nemes adománya tette lehetővé. Ezen összeg fedezte a rajzállványok, ülőba* kok, gipsz-rnodellek, értékes szakkönyvek, és folyóiratok költségeit. Abból került ki a tanterem villanyvilágitási felszerelése, az élő modellek díjazása, és egy szolga fizetése. Évközben a budapesti „Képzőművészeti Főiskola“ igazgatósága alig felbecsülhető mintagyüjteinényt ajándékozott tanfolyamunk céljaira. A másfél száz lapból álló sorozat java részét teszi azon kollekciónak, melyet a nevezett iskola a tavalyi londoni kiállításon művészeti oktatásunk bemutatására kiállított. És ezen gyűjtemény döntő hatással volt tanfolyamunk sikeres tanítására. Tanfolyamunk tanterve négy tanerővel a következő megosztást vette programmjába: Alakrajz, vezető tanár Papp Aurél; csendélet, vez. tan. ócsvár Rezső; hímzés, kivurrás, vez. tanár Hatvány Béla; iparinüv. tervezés, vez. tanár Kiszely Árpád. Ezen beosztás megmaradt az egész év folyamán. A jelentkezők száma az év elején három volt, mely szám 3 hó múlva 8-ra, az év végéig pedig 14 re emelkedett, az érdeklődés tehát nem csökkent, hanem hatalmas, mérvben fokozódott. A résztvevők 'kitartó buzgalommal látogatták az előirt órákat. A heti nyolc, tárgyanként két-két óra a kielégítésre állító tudás-vágy’, a folyton emelkedő munkakedv, a lázas előretöréssel szemben kevésnek mutatkozott. Előirt anyagunkat, mely feldolgozásra várt minden nehézség nélkül lehetett keresztül vinni, úgy hogy az évvégén oly munkasorozat állt. rendelkezésre, mely napfényre kívánkozott, hogy tanúságot tegyen a mi kezdő intézményünk életrevalóságáról, hogy bemutassa egy év csendes munkájának előretörését, az ízlés finomodását, egy csomó tanulással töltött óra gyönyörűségeit. A tanulók rajzait újra meg újra áttekintve, nem féltünk azokat n nagy közönség Ítélete alá bocsátani. © A „semmiből valamit“ teremtés érzete bátorít a nyilvánosság elé lépni, de jogosnak tartjuk, hogy a kiktől ügyünk boldogulását, felkarolását várjuk, ugyanazoktól az Ítéletet, az elismerést, vagy annak megtagadását is szembe fogadjuk. Ezek voltak a legfőbb motívumok, melyek arra bírtak, hogy tanuló munkáink első kiállítását nyilvánossá tegyük, s igazán nyilvános helyen rendezzük. Kiállításunk a városháza tanácstermében e hó 10-én (csütörtökön) nyílik meg, s léig bezárólag fog a nagy-közönség részére nyitva állni. Látogatás idő: naponként 9—12-ig, és d. u. fél 2—6 óráig. Jövő tanévünkre vonatkozó értesítéseinket a kellő időben a helyi lapokban fogjuk köztudomásra hozni. KáNagy Endre kabaréja. Aki ii késő jövőben in 'girja n színművészet általán'o-i történetét, annak föltétlenül hozzá kell nyúlnia | kabaré megfakult tekercseihez is. Az úgynevezett komoly színpadi művészethez lussnu lassan hozzáfonódik a kabaré; s beléje simul mint a t ni i jdonké- peni költészetbe a tanító költemény Aránylag igen egyszerűnek tets/ő eszközökkel dönti le | színpad rég b-mohosodott bálványait i teszi nevetségessé | vén. komoly áb- rázatu, rezgő szakálla konvenciókat. De umig egyik |í zévol ócska pókháló belepte illúziókat lapir semmivé, a másikkal újakat bontogat, göngyöl a szemünk elé. A kabaré, mely pír évvel ezelőtt még pötiön korút élte, rövid 'son erélyes léptekkel halad az egyszerit, a szép felé. S-'ó se róla, korántsem oly tartalmas a művészete ennék, mint amilyen a'tulajdonképpeni szili - pádé,"de sokkal kedvesebb könnyedebb 1 a mai, ugypnnyűtt idegzetű sokaságnak sokkal tanulságosabb szórakozást nyújt mint amaz. A magyar kabaré társulatok közölt a legimdalmibb színvonalon Nagy Endre kisded csapatja áll. E'tőI mindnyájunknak volt alkalmunk » mulr h>'t péntek szombatján tartott két előadásból meggyőződni. A társulat lelke természetesen maga Nagy Endre. Ez a zseniális művészember annyi egészséges érzékkel van megáldvu u szép iránt, annyi éleslátással az apró visszásságok föl fedezésére s annyi szokatlanul erős humor ral és iróniával a mondatait sózni paprikázni, hogy | sokoldalú képességek kétségtelenül első helyei bizto-itanak számára valamennyi kouferenszié-kortársa között. Különöskép a gúnyhoz ért. pompásan. Beb markol égy-egy művészeti vur- kocsba s megráucigálja egy-egy látható vagy sejthető, de létező copfba, mely közéletünk tarkóján himbálózik s nagyőt cibdl rajta. Saját emberi gyarlóságunkat enyhe kíméletes s udvarias mókával legyinti kép n, pajkos dávajsággal fricskázza fel a nagyképűséget és suhogó szatírával tapint elevenjére a szemforgató közerlr< lesiség ferdeségeine.k. Csupa szere tétből ledorongolja saját társulatát, mellesleg aztán, természetesen macskakörmök között, fitymálva csepüli le a maga munkásságát is. O maga kissé feNzeg jelenség a függöny előtt. Azt a benyomást kelti a nézőben, mintha állandóin lámpalázzal küzdene. Hangja is bizonyos mértékben tartózkodó, bizonytalan, szinte félénk, de amit mond: tartalmas, egészsége?, telj"S és k-rek. Akár prózában, akár versben konferál, mindig elméset mond és ujut s a legszellemesebb mondása is azt az illúziót kelti bennünk, hogy soha nun gondolkozott rajta, hanem ott előttünk rögtönözte. A kis társulat egyik legszimpatikusabb tagja Szász Ilona. Valiin! meleg, diszkrét asszonyosság van ebben a 'művésznőben. Nagy okos szeméből rejtett bánatok titka tíedekel 1 egész lényén a megbabonázott királykisasszony mogragadó és lenyűgöző romantikája ömlik el. Egyik legszebb énekében, | Y i r r a s 1 t á s - ban annyi drámai erőt, a titkos szenvedések s a fojtott szenvedélyek oly finom megérzékitését, a remegő hangulatok és emóciók oly azingazdag skáláját volt alkulmnnk niegcsudálni, aminőt hires-nevea színésznőknél is c-ak nagyritkán tapasztalhatunk. Minden szó él, piheg, vágyakozik, eseng és szenved az ajkán. Tökéletes művészettel játszotta m"g a részegség változatait a Nem vagyok rés.zeg című dtlban; csókolni való báj van | selypítésében. A humorhoz is jókora érzéke van. (A persely.) Német Juliska már egészen más egyéniség. A szilujságbnn tobzódó erótikum pattogó szuvu apostola ; a mindenáron élni akurás, a balkörmü lisztes-ég eleven temperamentuma művésznője. Egy egy nótája csupa lihegő, zsarátló tűz, c-up i harsogó é-t lelkendező élet. Játéka természetes, elénk és színes. Hangja szép, különösen alsóbb fokaiban erős és széles zengésű. Legelragadóbb a Vagy-v agyi, a Dal a kis cipőről cimü nótákban volt. Komolykodó pajzánsá- gában sok elmés grácia van. Huncut a humora Fábián Kornéliának. Oly 'meghitten tud velükac.igni a közönséggel, mint hacsak a legszűkebb körű zsuron trécselgetne. Nehány szab dabb csa- pongásu verset szavalt u Yu9sz leány-t, ix Keresztelés a Lipótvárosban cimü stb., miket a köztetszés zajos tapsokkal honorált. Legsikerültebb azonban a N e m- zeti-szinház akusztikája volt. Ebben fölöttébb ügytí9 hangváltozatokkal állitj i pellengérre három közismert s-iné znő-nugy- ság gyöngéit. Sajó Géza elsőrendű komikus-tehetség. Egy-egy mozdulata, egy-egy grimasza százukat nevettet meg.’ Legsikerültebb kabaré- száma a ProVizor s a C s o d a g y e r e k. Ferenczyt már ismerjük. O a leg- silányabb kupiéból is képes volna a humort kicsiholni. Kár hogy komolyabb nótáit oly kor énekének orrhangu ineHékzöngéjn mián nem tudjuk kellőképpen élvezui. A kabaré darabokban és tréfákban bravúrosan állta meg helyét valamennyi. Ugyancsak Ma ár is, kit eddig nem említettünk. A zongorukiséret Helényi Heidelberg Albert föltűnően elegáns játékáról tett tanúságot. A műsor mindvégig változatos volt és meglepő. A pikantéria finom, tompitott és diszkrét. Sehol egy bánló kitétel. Külön hódolat illeti Nagy Endrét az Ady ciklusért. Ámbár Reinitz Béla zenéje többnyire csak botorkál Ady Endre hatalmas költészeté után, nemeiyütt -mégis bámulatba ejt ereje'révén. így az Idegen vizeken c.mö csudálatos költeménynél. Kár, hogy I második estén nem énekelte ismét Nagy Endre, dacára, l'.ogy | luílulsó sorokból erőteljes! n követelte az egyetlen elmés-közbeszóló. Kaczér Ignác. Folytatás a mellékleten. nekem is Ígért a kedves keriésznő egyel ! Vájjon megadja-e? Délután a fellegek tornyosulni kezdtek, szurkoltunk, de baj nem történt. Az idő aranyos cs derült volt mint Géza papi, aki mikor engem meglátott, oly melegen megölelt, hogy gyanusitnom illik őt egy kis tévedéssel, — mert úgy láltum, hogy jól is esett és én nem vagyok elbizukodnit. Nagyon jóságos és kedves volt, mint mindig. A Kossuth kert bejáróju,’ termei, sátorai, melyben bájos és szépséges asszonyok és lányok árultuk, puzarul voltak diszitve rózsákkal, lombfüzérekkel, zászlókkal, egész tüudér ligetet láttam magam előtt. A díszítő mester ifj. Litteczky Endre ur volt. Művész embe'r, tehát művészettel dolgozott, remekelt ; dicsérettel és bálával szólott róla | hullámzó közönség, a uőegylel is ezerszeres köszönetét mond szívességéért. Az ünnepély terminusa 5 óra volt, de már 4 órakor robogtuk u kocsik. En is útra keltem. Mire megérkeztem, már a nagy számú közönség ott sétált és élvezte n sok szépséget és vidám, pattogó zenét. (Oáih Feri húzta — jól, kedvvel.) Végig tekintettem n szép kerten, mely szegény Gida bácsit juttatja eszembe, aki finom eszlezizszsel és a természet iránt való rajongó lelkesedéssel teremhette e pirkot, ma a város büszkeségét és pompás üdülő helyét. L"Sz ebből, ha igy megy, paradicsom kert is, és legyen is; áldozzunk reá, mert ez dusniv jövedelmező tőke a m ii ideges, beteges, siető, versengő világban, a hol u friss, ill itt os, éltető levegő, a fák és virágok teszik a tartózkodást kellemessé és egészségessé. Ennyié van ennek u városnak „Higyene“ ajándéka és oltára képen, a hol áldozhatunk, mert | hegy messze van, n- vizvezeték pedig, melyre úgy várunk, mint gl zsidó nép ív váltság napjára, n szatmáriakkal „játszó tünemény, csalfa, vak romény“, melynek megvalósulása u jövő nemzedék és század feladata, — hagyni kell az utókornak is egy kis alkotó munkát. Helyes I Nekünk jók a nyilt folyókák is — Pidig Rákos-ligeten is, a hol üdültem Fábry sógoromnál, gödörbe kényszerítik a szeny- 7izet, az utcára kibocsátani tilos, nálunk meg álmodik uz utcákon és köztereken és árasztja az egészséges parfümöt szerte-szét. Mindjárt u bejárónál óriási napernyő alatt sürgölődtek áz asszonyok, leányok s potom áron kinálgatták áruikat: rózsát, legyezőt, confettit, cukrász süieményeket stb. A virágsátorban dr. Huraszthy Béláné és dr- Nagy Barnáné úrnők vezetése alatt Banner Edith és Viola, Léber nővérek, Huraszthy Katica, Nagy Margit és Alice, Unger-Uílmunn Ibolya urleányok k:nálgat- ták | virágok királynőét, annyi gráciával és kedvességgel, hogy bizony uz ember öl számra vette volna a virágot, ba szomszédban rejtőző szép és csalogató dolgok nem kacsintgattak volna reánk. Dr. Hirn9zthy Biláné pompás színben van, úgy látszik San- R-ino s a Riviera kitűnő hálásául voltuk egészségére. A cukrászdában maga az elnöknő Uruy Gé/.áné fogadta a vendégeket, mellette Jekey Károlyné alelnöknő, dr. Fojes Istvánná, Nu:zer Dszsőné, Bakcsy Domo- kosné, Menszárov Zoltánná úrnők mindnyájan nagy szeretettel, méltósággal udtdk olcsón, occn9Íós árakon az édességeket, jeőt még édesebbé tették azokat elragadó szívességükkel. A leányok pedig: S’p9y Marískn, Barcsik Ibolya, Fejes Mariska, Winkler nő vérek, Menszáros Margit, Visky Ella versengő bájjal fürösztöttek minden vevőt a legédesebb tekintetek tengerében. A konfetti- sátorban özv. Gyone Károlyné, Bakó Béláné, Uray Jenőné, Horváth Gerőué, Rombauer Sándorné úrnők irányították a dobúlódzó kedvű pajkos I kuiidsijíokut. A szép Ages leányok pedig ; Bakó Zsófiira, Schöbet Micike, Mad irassy Olga, Nagy Gabi és Cica, Fekésbázy Micike, Gyene Mariska, Nagy Leona, a mi kedves és íárudhatlun jegyzőnk és alvezérünk, Uray Olga, Gulácsy Ilonka, Vajay nővérek, Nagy nővérek mindjárt meg is tanították az érdeklődőket a leghevesebb attakokra. Sokan, én is, láthatatlan lettem a színes, illusion coufettik özöne alatt. Jókedv és szellemes ötletek sziporkáztak a levegőben. „Leonka nagysám hát főbe üt?“ szóltam. „D.-hogy, dehogy, C9ak űzöm ki a betegség csiráit.“ „Köszönöm.“ A Kioszk másik oldalán, a széles vérén dán pezsgő kedv uralkodott, sőt a zajos-kedves jókedv dagadó árként dominált és mindenkit magával ragadott. Már messziről csengett Fábián Lujo9 érc s hangja: „Vegyenek! Aki vesz, annak lesz! Végeladás! Occisió!“ Kitűnő szerződtetett erő volt, csakúgy ömlötf a péuz. Morvái Jáno9né, Fürst Viktorné, Jankovics Jánosné, Szkiva Hugóné úrnők vezették uz üzleti hullámzó életet. Heinrich Mariska, Ruprecht Ilonka, Pujda Margit és Szkiva Margit urleányok pedig remekül árusitottnk Mindenki játszott és nyert, senki- sem panaszkodott, ki párizsit, ki sonkát, én ezilfid szalvaládét, kettőt, kis ördögöt stb. „Erzsiké, nagysám, mondom Morvái Jánomé főnök nőnek, ezeket a kis a pró súgó kát itt meg nem eszem, hanem az utólagos áldomáson.“ „Jöjjön, jöjjön, már egy banket volt, én szivesen adom a 2-ikut is. A jó ügyért mindent I“ Mprvuiuó úrnő egy egész tábor nyeremény tárgyat gyűjtött és nagyon ügyesen rendezte az egész húzást. Rendkívül ügyes, lelkes, kedves hölgy I! A többit egy tósztban mondom el azon u második banketten!! Nagy jövedelem volt 11! A tőzsdében Krnssó Miksáné, dr. Rácz Endréné, Leitner Emilné, Fabó Zoltánné úrnők, Kamoráth Margit, Vi9ky Ella, Krassó Edith urleányok osztogatták majdnem ingyen a füstölni valót. Előkelőség | | vele járó mindenkire kitérj-dő előzékeny, ktd-ves, finom vonás, szivesség uralkodott e körben. Az összes hölgyek és urleányok kitűnő üzleteket csináltak s a nőegylet ezért örök háláját nyilvánítja ez utón is. Isten fizesse meg munkájukat. Lázas kíváncsisággal lestük ki lesz a rózsa királynő. Mindenütt, még a pecsenyés tálban Í9 szavazatok repkedtek, a fagylalt ezzel volt garnirozva, zsebeink! tele voltak vele. A szavazás, miután dr. Kölcsey Ferenc főinléző a zárórát kitűzte, 10 órakor végződött és a rózsa királynők Vajay Milike 419, Hubán Aranka 271, Nagy Leóin. 83 szóval lettek. Rózsa királyokká válasz tattak: Korányi Béla, Szű,cs Sándor főjegyző és Fodor László. Én is kaptáin tisztelőimtől sok szayazatot^ de az irigység gltüntctln azokat. Ám azért örveudek n barátaim fel- mugnsztaltutásának. Éljenek 1 A tánc 10 órakor vette kezdetét és reggelig tartott. Igen előkelő, kedves", szép, vonzó nyári mulatság volt a lefolyt rózsa, ünnepély. S hogy ily sikerült, abban nagy része volt tíz elnöknő előreérzésének is, inert ha vasárnap tartjuk, amint sokun óhajtották, elmossa az p-ső, igy pedig verőfény zápora ömlött le n mosolygó égből. A kik jelen voltak, pedig nagyon so- Jran lehettek, megelégedéssel távoztak s vitték el emlékül a megőrzött piros rózsát. Köszönet és hála illeti a rendezőket. Köszönet és hala illeti Bertha Károlyné és Fábián Lajosné úrnőket, kik rengeteg virágot áldoztak és állványdiszt is adtak, úgyszintén Dőry László urat is, ki a pénztárnál dolgozott^ és jól dolgozott. 700 korona volt a tiszta jövedelem. Valóban nem hiában fáradtak, mert ragyogó sikerre mutathatnak reá. Dr. JFechtel János.
