Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-05-05 / 19. szám
SZATKÁR US VIDÉKE. vádlott ugyanezen időben állandóan tarok* kot játszott; Dániel Sándor szintén nem volt ellensége a hazárd játéknak, sőt egyszer ő bírta rá vádlottat, hogy indítványozza a kártya-pénz felemelését, hogy igy az esetleges hazárdjátékokból a kaszinónak haszna legyen; ugyancsak Dániel Sándor még 1907 novemberében is azt jelentette ki egy kiküldött bizottság ülésén, hogy Sándor Lajosnak a hazárd kártyajáték teljes kiküszöbölését jelentő indítványát el nem fogadja és nem helyesli. Vádlott és társai ellenben elfogadtuk egy indítványt, amely a szerencse játékot oly szűk körre korlátozza, mint azt az or; szágnak egyetlen társasköre sem teszi. Ezek után feljelentést tett bírák megismételték a hazárd játék teljes kiküszöbölésére irányuló indítványokat, s a kaszinó azon határozata ellen, amely ezt elveti, beadtuk egy fellebbezést, amelyben a kaszinót büntanyának nevezik, ahol az „erősebb a gyengét kizsákmányolja.“ Miután a bírák békés felszólításra sem voltak hajlandók ezeket a kitételeket visszavonni, mugáévá tette Telek István indítványát és hozzá járult ahoz, hogy a szövegezőknek megvetést szavazzanak. Eljárásában az vezette, hogy a fellebbezés tartalmával alaptalanul és oknél- kül voltak meggyanúsítva és megrágalmazva a vezetése alatt álló uradalmi tisztikar tagjai, akik vidéken lakván a kaszinóba nem járhatnak és ott nem kártyázhatnak. Telek Istvánnak védekezése ugyanilyen. Erdődi Antal, Herczog Árpád és Szuf- kulits Gyula vádlottak nem érzik magukat bűnösnek, mert a Telek indítványához nem szóltak hozzá, a szavazás pedig titkos volt. Ezután P a p p Szilviusz kir. ügyész annak igazolására, hogy a kaszinóban hazárd játék folyt, tanukat kér kihallgatni és kéri a kérdéses ülés lefolyására a sértett bírákat eskü alatt kihallgatni. Rébay Dezső és Telek István védője dr. T a n ó d y Endre ellenzi, hogy a sértettek a tanuk meghullgutása előtt hallgattassanak ki; a bíróság elrendeli kihallgatásukat, védő a határozat ellen felfolyamodást jelent be. Ezután foganatosítva lett a sértettek kihallgatása: Dániel Sándor erdődi já- rásbiró vallja, hogy az ő tudomása sztrint Erdődi, Herzog és Szafkulits is állást foglaltak az indítvány mellett. Sándor Lajos ugyanilyen vallomást tesz. T a n ó d y : Iguz az, hogy járásbiró ur is játszott és egy ízben tizenhatra 200 K-ét hitt? Sándor Lajos : Ez igaz (derültség). — Igaz-e az, hogy tanút egyszer tetemes veszteség érte, de azt Rébay és Szafkulits vádlottak nagy részben elengedték. — Erre nem tartozom felelni. Tanódy Endre védő semmiségi panaszt jelent be a sértettek meghiteltetése miatt, azután' indítványozza a valódiság bizonyításának elrendelését abban az irányban, hogy a sértettek eljárása olyan volt, amely a panaszolt megtorlást megérdemelte. A bíró az indítványt elutasítja és uz eljárást befejezettnek mondja ki. P a p p Szilviusz kéri a vádlottakat — Például — hogy véget vessen mindennek. — Talán, hogy megöljem magamat ? Ments Isten I tiltakozott hangosan a volt nagykereskedő. Nem, erre igazán nem gondoltam. Tudja, nagyságos uram: az ember olyan legyen, mint a gummi labda. Ha földhöz csapja a sors, annál magasabbra kell ugornia 1. .. Most az éjszakákat járom ezzel a kosárral. Kuporgatom a garast. De nemsokára újra egy kis boltot nyitok. Fölviszi a dolgomat az Isten. No hát, nagyságos uram, tegyen meg egy pár számot. Meglássa, bizonyosan nyerni fog .,. És Dér Flóris régi jó ismerőse kedvéért megrakott egy csomó számot. De egymásután vesztett. Utoljára maga a volt nagykereskedő fogta meg a kezét: — Hagyja már abba, kérem! Úgy látszik, nem szerencsés a játékban .. . Flóris mosolyogva nézett rá: — Nincs igaza, Leipziger. Mert ha most vesztettem is, de maga nem is képzeli, hogy mennyit nyertem ... S most már igazán jóleső derű töltötte el a lelkét. Józan volt. Intett a cigányoknak, hogy kotródhatnak. III. Éppen annyi pénze maradt még, hogy elutazhatott egy jó ismerőséhez, Ger- nyeszegy báróhoz: — Kedves barátom — mondotta neki. — Hallom, hogy egy gazdatiszti állás van nálad üresedésben. Hát én pályázom erre az állásra. Nem valami jó ajánlólevél ugyan az én múltam egy gazdaság vezetésére. De hát hidd el, hogy én bennem a gavallér ment tönkre, nem pedig a földesúri.. Hát azt hiszem,' mindenesetre próbát tehetsz velem. Nem fogod megbánni. *. megbüntetni, mert bármilyen lett légyen | sértettek eljárása, és ha még arra a megbotránkozás megfelelő kifejezés volna is, a „megvetés“ mindenesetre túl erős. Dr. Farkas Jenő a vádat Eötvös Róberttel szemben is igazolva látja, egyébként az ügyészhez csatlakozik. A bíró a tárgyalást felfüggeszti és d. u. 3 órára halasztja. Délután dr. Tanód; Endre, dr. Nagy Barna és dr. Dómján János mondták el védőbeszédeiket, amelyekre kir. ügyész és dr. Farkas Jenő replikáztak. Legutoljára Rébay Dezső tette a következő megjegyzést: „Vádlók azt is állították, hogy a kaszinóban a gyengét az erősebb kizsákmányolja. Megjegyzem ők voltak az erősebbek, mert ők nyerhettek tőlem, de én ő tőlük nem. A céljuk állítólag az volt, hogy a kaszinót megtisztítsák ; ezt a céljukat elérték azzal, hogy a kaszinóból kiléptek.“ A biró ezután kihirdette az Ítéletet. Rébay Dezsőt és Telek Istvánt fejenként 100—100 koronára és a költségek megfizetésére ítélte el; a többi vádlottakat felmentette. Az elitéit vádlottak felmentés végett, az ügyész a felmentett vádlottak elítélése végett felebbezést jelentettek be. Zilahy Gyula színtársulata Szatmáron. császár Iza-tonál. Alfonz ■u.r. Zilahy Gyula a debreczeni színház művész-igazgatója kérvényt adott be a városi tanácshoz s a szinügyi bizottsághoz, engedjék meg neki, hogy Földes Imre háromfelvonásos szenzációs drámáját „A császár_katonái“-t, valamint Sardou egyik kitűnő vigjátékát „Alfonz ur“-at, nálunk f. hó 9., 10. és 11.-én bemutathassa. Az illetékes körök teljesiieték Zilahy kérelmét, mely a közönség kérése is. Mert hiszen városunk közönsége is végtelenül szerette volna ezt az országos hirü s határozottan rendküvül érdekes katona darabol látni. Sajnos, Krémer, nehogy a katonaság a zenekart a színháztól megvonja, nem hozhatta azt színre. Zilahy s a szini bizottság jóvoltából most hát mi is élvezhetjük Földes drámáját. Nyugodt lelkiismerettel írjuk le az „élvezhetjük“ szót, mert e darab debreczeni előadása jóval felülmúlja a Magyar Szinházét. Talán • elég, ha annyit mondunk, hogy a főszerepet — egy vérbeli magyar főhadnagyot — művészetének teljes érvényesülésével Zilahy kreálja. Ugyancsak ő játsza Alfonz urat is. Mellette csoportosulnak társulatának kiváló erői: Lukács Juliska, H a h- nel Aranka, Báthori Mariska, Gerő Ilona, Ternyei Lajos, Győré Alajos,- K rasznai Ernő, Bérczy Ernő, L i - g e t i Lajos, T a 1 i á n László. A közönség tájékoztatása végett leírjuk a darab tartalmát. A szerző egy igazán mesterien beállított: hű képet rajzol egy kis garnizionról, amelynek életében szomorú esemény történt. Lefokoztak egy kapitányt, mert cikkel irt a közös hadses reg szelleméről. A lefokozás mellett szavazott Szilassy Ernő kapitány is, Karády Erzsébet vőlegénye, s az efölött való keserűség mindjárt jelentkezik is azzal, hogy a Karády házába meghívott városi notabili- tások sorra lemondanak. Mélyen fáj ez a jó magyar Karádynak. Belátja, hogy igazuk van, de nem tehet ellene, mert a leánya boldogságát nem kockáztathatja. Tipikus mintája annak az egyoldalú, merev katonai szellemnek, amelyről a lefokozott tiszt cikket irt, épp ez a Szilassy kapitány, aki részint katonai nevelése, részint strébersége folytán is első sorban a császár katonája, ha kell, még nemzetével szemben is. Mindez a dráma exponálásához tar-» tozik. Most a katonai és a hazafias, vagy mondjuk polgári felfogás összeütközése: ez a dráma. Joász főhadnagy, egy magyar érzésű katona, aki megcsömörlöit attól a szellemtől, amelyben él, vallatja a kadétot, akit a lefokozott kapitány árulójának tart. Ez bravúrosan megcsinált jelenet, amelyet a kaszárnyában fölhangzó riadó vág ketté. Rohanni kell a piactérre mert óriási tüntetés tört ki. A polgárság megtudta, hogy a lefokozott kapitány, akit magyar érzelmei miatt sújtott végzete, agyonlőtte magát. A haragos elkeseredés most már nem ismer határt. A város lakossága fellázad a katonaság ellen s a tüntetés mind veszedelmesebb mértéket ölt. A trombitajel tüzet vezényel. Szilassy kapitány lövet. Az eredmény öt halott. Joász főhadnagy mitsetn hederit a trombitajelre, ö nem I lövet. Elveszik a kardját, őt magát átad- I ják az őrségnek. Mély gyászban van a város. A tüntetés áldozatait siratják. Szilassy kapitány a kaszárnya inspekciós szóbájában tépelö- dik és vív tusát a leikével. Bejönnek tisztI társai, de egyik sem irigyli a tegnapi I attak szomorú hősét. Egy közlegény eszelős tekintettel rohan be és tébolyodottan követeli a kapitánytól az apját, akit talán épp ö lőtt agyon a parancsra. Aztán behozzák Joász főhadnagyot, aki boldog és jókedvű, mert érzi, hogy nagyot cselekedett. Sóhajtva, de büszkén, boldogan és tiszta lélekkel megy a börtönbe. Szilassy kapitány, akiről azt is megtudjuk, hogy a lefokozott tisztnek ő volt a tulajdonképeni árulója, sápadtan jár föl és le a szobában. Vár valakit. Az meg is érkezik. A menyasszonya. A gyűrűt hozza vissza. Szereti most is, de nem lehetnek már egymásé. Más, egymástól idegen világban él mind a kettő, egymást megérteni sohasem fogják. Szilassy kapitány a maga katonai felfogását nem tudja harmóniába hozni a szerelmével. És kész a katonai becsületnek még a szerelmét is áldozatul dobni. — Ha újra kellene kezdenem, — mondja a leánynak — és igy ismerném a következményeket, mint most, akkor sem tennék mást 1 Ez a katonai becsület szerinte, amely összeütközött a szívvel. Ebből a dilemmából pedig egy revolverlövéssel vágja ki magát .... Eddig a darab. A fölépítése erős, jelenetei hatásosak, sőt sok helyütt szinte szenzációsan izgatók. Néhány biztos kézzel megrajzolt kabinet-figurája nagyszerű megfigyelés eredménye. Alfonz űr Sardou kitűnő vigjá- téka szintén egyike azon daraboknak, melyek mindvégig lekötik a közönség figyelmét. Különben is Alfonz ur, Zilahynak egyik legkiválóbb, legkedvesebb szerepe, igy mondanunk sem kell, hogy hétfő este kitünően fog mulatni a közönség Zilahy s gárdájának pompás előadásán. Az előadásokra jegyeket holnaptól kezdve K o ó s Gábor Deák-téri üzletében lehet váltani. A tűzoltó kongresszus programija. A három napra tervezett tűzoltó kongresszus határideje az április 11-én Budapesten tartott szövetségi ülésen — melyen parancsnokunk is részt vett — ukképen állapíttatott meg, hogy a kongresszus idejéből két nap legalább — ünnepnapra essék. Augusztus 15-én lesz „Nagyboldogaaszony“, 16-án pedig vasárnap; ennek figyelembevé telével a kongresszus programmja, különösen a versenyek Körül kifejtett hosszas eszmecsere után következőleg állít tat ot t össze. Augusztus 14-én pénteken: érkezés — este ismerkedési estély. Augusztus l5-é:i szombaton : 7—10-ig verseny, — 10—11-ig iguzoló bizottsági ülés, — 11—12-ig elnökségi és választmányi ülés, — 12 és 1 óra között a segélyző egylet közgyűlése és a szatmárvármegyei tüzoltő szövetség alukuló közgyűlése. Délután 4 — 8 ig verseny gyakorin tok. Este bankett. Augusztus 16-nn vasárnap: 8—9 óráig orsz. választmányi ülés, 9 — 10-ig jttri és tagsági igazolás, — 10 órakor orsz. nagygyűlés, -— délután 4 órakor a Szatmárnémeti önkéntes tűzoltó egyesület támadó gyakorlatú, — este társas összejövetel. Augusztus 17 én hétfőn: kirándulások napja. Kirándulás Bikszádra, Szatmárhegyre és Erdődre. Ugyanebbe a programúiba lesz beillesztve az iparos dalárda vezetőségénél történt megállapodás után uz iparos dalárda 25 éves fennállásának jubileumi ünnepe. Az országos szövetség körülbelül 1500 koronát fordít verseny-dijakra, még gondoskodni kell egy városi díjról és egy szatmári hölgyek dijáról. Apróságok. Nem is olyan kis dolog, hogy a honvédzenekart elakarják tőlünk vinni és pedig, mint u hivatalos átirat mondja, ezolgáluti okokból. Kiváncsi vagyok, mik azok a szolgálati okok, a melyek most egyszerre ilyet kívánnak. A kegyelmes honvédelmi miniszter ur, úgy látszik, megfeledkezik róla, hogy unnak idején közöttünk élt, 3 mikor elmept, olyanformát is mondott, hogy mindig szeretettel fog reánk gondolni és ha alkalma lesz, a város érdekét előmozdítja. Hagyjon tehát békét a zenekarnak! * Az erdődi kaszinói ügyben hozott ítéletről folyik az eszmecsere, s különféle megjegyzések hangzanak. Hogy furcsa dolog, mikor d biró megfelebbezi a bíró Ítéletét, s még furcsább, mikor még a büntetést is szigorítani akarja. — Nem a biró, hanem a kibic csinálja ezt — szól közbe valaki — a kiről ugyanis régen tudatik, ,hogy a játékosnak a legnagyobb ellensége. * Vasárnap indultak el Csernoviczból a huszárok, s igy nem sokára városunkba is el fognak érkezni. Uj székhelyükre, Budapestre mennek, a hova junius 10. én fognak eljutni. Az ezredestől meleghungu levelet kaptam, a melyben hivatkozva arra, hogy én is annál uz ezrednél kezdtem meg katonai pályámat, előre is örül' a békövetkező találkozásnak. — A teremfáját I — mondom nagy lelkesedéssel — be szeretnék legalább Sárközig elibül: lovagolni!-— Hát miért nem teszed meg ? — Barátom 1 nem merem megpróbálni, mert attól félek, hogy újra kedvet kapnék a hnszársághoz! A napokban Budupesten voltam, s akármerre jártam, egyebet nem lehetett hallani, mint u Lengyel-Polónyi tárgyalást. S különösen vasárnup élénk volt a találgatás, hogy ki fognak-e az ellenfelek békülni. — Alig hiszem — mondta egy sakkista — mert ez olyan játszma, a melyikben egyiknek okvetlenül mattol kell kapni, remis-vei nem végződhetik. « A tűzoltók erősen készülnek az augusztusi tűzoltó kongresszusra. A program m ugyancsak keményen van összeállítva, csupa oltási gyakorlatok. Augusztus 14.-én ismer- kcdé.-i estély; 15.-én bankett; 16.-án este társas összejövetel és 17.-én kirándulás. Viz csuk lesz, mert hiszen itt folyik a Szamos, de borról jó lesz előre gondoskodni, mert a Szatmárbegy tavalyi termése aligha fogja eloltnni azt a (enger szomjúságot, u melyik a kánikulái melegben még fokozódik. Demeter. , HÍREINK. Thurner Albert ünneplése. Thurner Albertet a „Szatmári Takarékpénztár Egyesület“ tudvalévőén cégjegyzövé léptette elő, ezzel buzgó tisztviselője iránt elismerésének és bizalmának adott kif“jezést. Thurnernek tiszteletére, e jól megérdemelt kitüntetés akalmából barátai és tisztelői szombaton este 8 órakór a Pannónia éttermében társasvaesorát rendeztek, amelyen mintegy hatva- nan vettek részt. A vacsora során számos fel köszön fő hangzott el, azon érdemek méltatására, amelyeket Thurner Albert a társadalmi élűt számos ágában kifejtett lelkes tevékenységével, közügyekben való buzgó és önzetlen működésével szerzett. Toasztokat mondtak Thurner Albertre: Páskuj Imre. dr. Kelemen Samu, Csomay Imre, dr. Hantz Jenő, Bőd Sándor stb ; mindannyian meleg szavakban adtak kifejést az őszinte szeretetnek és tiszteletnek, amelylyel társadalmunk Thurner iránt viseltetik. Thurner Albert meghatottál! mondott köszönetét az ovációért, amelyben részesítették. Az ünnepléshez mi is benső örömmel csatlakozunk különösen azért is mert ő évtizedek óta a helyi sajtónak, abban lapunknak is példás szorgalmú, rátermett munkása volt. Kívánjuk, hogy a haza, a társadalom, s a sajtó még hoszu ideig örvendhessen fáradhatatlan tevékenységének! — Kanonoki kinevezés, őfelsége a megyés püspök előterjesztésére a Hámon József halálával megüresedett kunonokságra dr. Lessenyey Ferenc egyházmegyei tanfelügyelői, s az igy megüresedett utólsó kanonoki helyre dr. Binder András papnevelő intézeti tanárt nevezte ki. — Szemle a honvédségnél. A múlt hó 27-én C s a n á d y Frigyes a 12. honvéd gyalogezred parancsnoka a legénység felett Nagykárolyban szemlét tartott s a tapasztallak felett teljes megelégedésének adóit kifejezést. — Katonai előléptetések. A honvédségnél : Őfelsége a király honvéd-hely- őrségüukben vásárosnutnényi Eötvös Sándor és Muttern; István főhadnagyokat II. oszt. századosokká, derecski Fodor László hadnagyot főhadnagygyá, Illés .Zoltán és Unger Ullmann Elek hadapród tiszthelyettest hadnagyokká nevezte ki. — A közös hadseregnél: Őfelsége a király közös házi ezredünkben Comensoli Ede és K a r 1 y Isván főhadnagyokat II. osztályú kapitánnyá s Dsida Aladár hadnagyot főhadnagygyá léptette elő. Ifj. Varjú Sándor tiszthelyettest, Varjú Sándor cs. és kir. százados fiát, városunk szülöttét, a 38.-ik gyalogezredben hadnagygyá nevezték ki. IV Folytatás a mellékleten.
