Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-01-14 / 3. szám

SZATECTÁK Ég VXÍíÉEE, hírek megingatták bennünk a bizal­mat. Én nem is erről az oldalról bí­rálom őt el. A nyáron láttam nyári állomáshelyén Nagykörösön játszani, olvastam róla a lapok kritikáit, hal­lottam egyesek véleményét s bátran állíthatom, hogy gyengébb társulata van a Krémerénél is. Megválasztatá­sával tehát cseberből vederbe esnőnk. Ezekkel szemben Polgár Ká­roly Q. délvidéki\ (Zombor, Lugos, Nagybecskerek, Herku lesfürdő) szín­társulat igazgatójának olyan gárdája van, a kikkel azokban a nagy nemzeti­ségi városokban is páratlan sikereket ért el, úgy hogy még a szerbek és románokat is a színházba szoktatta. Herkulesfürdön a múltban minden társulat megbukott, hét éven át nem is játszottak ott magyar színészek, s . Polgár az elmúlt nyáron estéröl-estére zsuffolt házak előtt játszott a nemzet­közi közönség lelkes óvációi között. Érdémeinek jutalmazásaképen a föld- mivelésügyi miniszter 5000 korona jutalomban részesítette. A legjobb régi s legújabb közkedvelt darabok közzül operák is szerepelnek műsorán. Adták Carment, a Parasztbecsületet, Traviatát, Troubadurt, Rigó lettót; Társulatának legjobb erői : Kaposi Józsa col. primadonna, Duties Mariska énekes naiva, Csanádi Irma opera alt, Haraszti Vilma, Révész Ilonka, Peterdi Etus (utóbbi virágvasárnaptól) subret- tek. Breznai Anna anyaszinésznő, Jászai Olga hősnő, Gáthy Kálmán 'opera bariton, Telekán Valér tenorista, Gózon Gyula lírai tenor, Gózon Béla hős- szerelmes, Csolnakosi Béla opera bass, Remete Géza jellemszinész, Heltai Hugó buffó komikus, végül ő maga mint salonkornikus lép fel. Mielőtt direktor lett volna, a kolozsvári, aradi, pozsonyi színházak­nak volt a művezetője s rendezője. Az előadásokat jelenben is ö rendezi s erős keze, nagy tudása meglátszik minden előadáson. Színészeinek igazi atyja s tanítómestere, kik szeretettel ragaszkodnak hozzá. Anyagilag is igen jól áll, — más szóval mindezek tekin­tetbe vételével csak nyereség lenne, ha ő kapná meg színházunkat. Előnyére, közönségünknek pedig nagy kedvére lesz bizonyára az is, hogy Z i 1 a h y Gyula a d ehreceni színház nagynevű igazgatója egy hozzám in­tézett levelében határozott Ígéretet tett, hogy ha Polgár lesz az igazgató, úgy a téli szezon alatt, úgy ö, mint társulatá­nak legjobb erői igen gyak­ran átjönnek hozzánk vendég­szerepelni s viszont Polgár is átmegy elsőrangú művé­széivel hozzá. A szinügyi bizottság tagjainál különben viszhangra talált P,o 1 g á r azon ajánlata is, hogy a bizottság né­hány tagja utazzon le Zomborba, s a a helyszínen szerezzenek róla s társu­latáról informátiót, szemléljék meg könyv és ruhatárát, nézzenek meg egy-két előadást. Mint biztos forrás­ból értesülünk Polgár ezen óhaját a jövő hét folyamán teljesíteni is fogják. Ezek előrebocsátása után az én szerény véleményem szerint az volna a leghelyesebb megoldás, ha K r é- m e r cserélne P o 1 g á r r a 1, igy ö sem maradna állomás nélkül. Ha pedig ez nem lehetséges, ám induljon meg a harc _ kettőjük között. Részemről biztosan hiszem, hogy .úgy a nagy közönség, mint a szinügyi bi­zottság többsége győzelemre viszi a Polgár zászlaját. A jövő meg is mutatja, hogy nem pazarolták érdem­telenre előlegezett bizalmukat. Pol­gár olyan élvezetes és változatos előadásokat fog társulatával tartani, mint a milyeneket ez a mi hálás^pub- likomunk valójában meg is érdemel, a milyenek itt csak a régmúltban voltak. Városi közgyűlés. A városi törvényhatósági bizottság tegnap délután tartotta folyó havi köz­gyűlését. Főispánunk hirtelen történt meg­betegedése következtében dr. Vaj a.y Károly polgármester elnökölt a gyűlésen. A tárgysorozat tárgyalása előtt M á t r a y Lajos biz. tag azt indítványozta, mondja ki a közgyűlés, hogy mivel a főispán be- tegsége miatt a községi bírói állást ezúttal nem lehetett betölteni, azt a február havi közgyűlésen okvetlenül be fogják tölteni. A közgyűlés ez értelemben határozott. Ezután meghallgatták a polgármester részletes havi jelenté-ét, melynek főbb pontjai következők: Városunk nagyságát előmozdító nagy feladatokról nem feled­keztem meg s már is foglalkozom a város ház­tartásának uj alapokra való fektetésével, a közegészségi és köztisztasági viszonyok gyökeres javításának nagy kérdésével. A jövő kiépítésében nagy fontosságot tulaj­donítok a ti űszaki hivatal működésének, épen azért igyekeztem a mérnöki hivatalt újjászervezni. A szervezési szabályrendelet módosításán kívül a községi és adószám- vevöség reformját tűztem ki célul. A víz­vezeték és csatornázás nagyfontosságu ügyének előkészítésére legközelebb kérni .fogom egy állandó bizottság kiküldését. Majd röviden megemlíti a jelentés a múlt év történetét s összefoglalja a fontosabb közigazgatási szervek tevékenységét. Szóll a népesedési mozgalomról. 1907 ben szüle­tett 853, meghalt 737 egyén, házasságot kötött 24o pár. A jelentés elfogadása után tudomá­sul vették az október havi adó elő- és le­írást, az építendő közkórház tervpályáza­tánál felmerült költségtöbblet kiadását pedig megszavazták. Elfogadták a borital és husfogyasz- tási adó megváltásáról a kir. pénzügyigaz­gatósággal létrejött megállapodást. Kimondották, hogy a rendőri ruha és felszerelés szállításával a jövőben is Inglik József szabót bízzák meg. Elhatározták, hogy a Széchényi tár­sulat díszközgyűlésén minél számosabban vesznek részt. Hosszabb vita után elfogadták az erdei faválasztékok egységárait. Holnap­tól kezdve a Nagy, Cser és Zsadány-er- dőkben már lehet fát kapni; a facédula az erdészeti hivatalban váltható meg. Ki­mondották, hogy egy-egy ember 8 ölnél több fát nem vehet. Végül elfogadták Nagyvárad átira­tát az állami zálogházak felállítása, Kecs­kemét átiratát a közadók rendezésének ár­alakítása, H .jduvármegye átiratát a fo­gyasztási adóknak a városok részére leendő átengedése tárgyában. A Széchényi Társulat 25 éves jubileuma. Berenczei Kováts Lajos, Csomay Imre, Tabajdy Lajos, Vozáry Gyula, Böszörmé­nyi Károly, Domahidy Ferenc, Ujfalussy Sándor, góf Teleki Sándor, dr. Schlauch Lőrinc, Isaák Dezső, Jandrisits János, Jákó Mihály, törőkfalvi Pap Zsigmond, gróf Dégenfeld József, Lehótzky János, Sarma- ságh Géza, Szeöke Bálint, Rácz István s több jeles hazafinak együttes elhatározása folytán alakult meg vármegyénkben 1882- ben az első magyar kultur egyesület, a „Szatmármegyei Széchényi Társulat.“ A Társulat céljául a) a magyar ál­lam eszméjének általános elismerést és ér­vényt szerezni és az ehhez való ragaszko­dást erősíteni, b) a magyarérzelem gyara­pítása és szilárdítása mellett a magyar- nyelv ismeretét az idegen ajkú lakosok között terjeszteni, tűzte ki. A cél tehát ki volt tűzve, az alaku­lás végrehajtva, de mint mindenhez, úgy ehhez is pénz és pénz kellett. Domahidy Ferenc, Böszörményi Ká­roly, berencei Kováts Lajos, Finánczy Gyula, Szeőke Bálint és Bélteky Albert együttes buzgalmának sikerült rövid időn belül 18 alapiló tagot 1440 írttal, 7 pár­tolót 70 frtial, 260 rendes tagot 445 írttal összetoborozni, akiknek tagsági dijai ösz- szesen 2q55 frt képviseltek. Szatmárvár- megye közönsége pedig áldozatkészen éven- kint 200 frtot ajánlott fel a Társulat céljaira. Az alap tehát megvolt. A kitűzött céh elérését a Társulat a kővetkezőkkel iparkodott elérni: 1. A tanítók képzettségének előmoz­dításával, valamint az olvasni tudó nép szellemi táplálása végett hazafias irányú könyvek kiosztásával. 2. A tanítók buzgalmának felkeltése és fokozása végeit jutalmak kitűzésével. 3. Szegény iskolák tanszerekkel való ellátásával. 4. Szegény gyermekek részint felru­házásával, részint tankönyvékkel való el­látásával. j. Óvodák és menhelyek szervezésé­vel az ifjú nemzedék megvédése és az is­kolára való előkészítésével. 6. A magyarnyelvet nem ismerő, Írni olvasni nem tudó felnőttek részére esteli tanfolyamok szervezésé vél. A társulat mos/ már biztos jövőnek nézhetett elébe. < Akkori vezetői helyes érzékkel a kis­dedóvás utján iparkodtak a magyar szót, a magyar érzelmet a gyermekek közvetí­tésével a családba bevinni. Erre fektette működésének fösulyát. Lassú, de céltudatos munkássággal 109 nyári gyermekmenhelyben készítette elő nemzedékünk zsenge virágait a magyarság felé való vonzódáshoz, a magyar nyelv el­sajátításához; 24 éven át évi átlagban 7500 gyermeket számítva közel 250000 gyermek részesült a társulat által nyújtotta áldásban. Ez volt a társulat 25 éves története. A társadalmi erők tömörítése, Schul - verein, Astra stb. nemzetiségi kuliuregye- sületek intenzív és sovén munkálkodásai­nak példái, társulatunk jelenlegi elnökének személyisége fogja a társulat jövő történe­tét irányítani, mely hogy dicsőségteljes legyen, engedje meg a magyarok Istene. A társulat vasárnap, január tg én d. e. fél ii ódakor a városháza tanácstermében díszközgyűlést tart, melynek tárgysorozata következő: í. Madarassy Dezső ügyvezető igaz­gató üdvözlő-beszéde. 2. Megnyitóbeszéd, tartja: Boromisza Tibor dr. szatmári püspök, társulati d. elnök. 3. Ünnepi beszéd. Dr. Fechtel János főgymn. tanár, választmányi tagtól. 4. Igazgatói jelentés, felolvassa: Fa­ragó, társ. jegyző. 5. Záró beszéd, tartja: dr. Falussy Árpád főispán, társ. elnök. A díszközgyűlést déli 1 órakor a Pan­nónia szálló dísztermében közebéd követi. 1 teríték ára 5 korona. A közebéden résztvenni óhajtókat tisz­telettel kérjük, hogy ezen szándékukat 1908. január január 15-ig bezárólag Faragó Ig­nác kir. s.-tanfelügyelő Szatmár Németi (kir. tanfelügyelőség) címére bejelenteni szíveskedjenek. Színház. Haller Irma a vidéki színtársula­tok starjának vendégszerepléséről én már múlt heti számunkban megemlékeztem, ki is kaptam érte egy valakitől, hogy dics­himnuszokat zengtem róla. Hát nehogy újra megvádoljanak, másrészt mivel többi kollegáim — maga a vádló is — tirádá­kat zengett erről a mesés kis művésznő­ről, én ezúttal csak arra szorítkozom, hogy beigazoljam multi állításom valódi­ságát. íme a „Miskolczi Napló“ 1904. márc. i4. számában következőket Írja Haller Irma vendégszerepléséről: ,;Egy év óta nem láttuk Haller Irmát; egy év óla más városban, Nagy­váradon aratja sikereit és mégis dacára a távollétnek, a hosszú esztendőnek, em­léke ma is friss, üde, ragyogó színekben él a miskolci közönség képzeletében. Ezért volt a mi örömünk nagy, a mikor hírét vettük, hogy Haller Irmát itt, a miskolci színpadon, ahol tavaly a szó teljes értelmében térdig járt a virág­ban, ismét látni fogjuk az ő két legjobb szerepében. Ezzel az érzéssel mentünk a szín­házba, hogy viszontláthassuk. Megláttuk és gyönyörködtünk benne. A miskolci közönségnek talán fölösleges lesz elmondani, hogy milyen volt .Hal-. 1 e r Irma, mint Germain Duplenis had­nagy, Hanem annyit ’mégis feljegyzünk, hogy a bájos művésznő nagy előhaladása ebben a szerepében is szembeszökő volt. Hangja erősebb, csengőbbb, terjedelme­sebb lett; játéka kiforrottabb» és művészi öntudat nyilvánul meg benne. Egész je­lensége pedig még megnyerőbb, hájasabb, mint tayaly volt. Természetes, hogy egész estén át foly­ton Haller Irmát ünnepelte a közönség. Imponáló módon nyilvánult meg teg­nap este az a benső szeretet, amelylyel a miskolci közönség Haller iránt visel­tetik. Az egész szezonban nem hallottunk olyan viharos, zugó tapsokat, mint teg­nap. A színház zsúfolásig megtelt, egyet­len. üres hely sem volt. Már délután nem lehetett jegyet kapni. És ez a közönség folyton ünnepelte Haliért.“ íme igy szól a miskolci kritika. De meg, hogy igazam volt, bebizo­nyította azt mind a három estén az a me'- leg ováció, melyben a közönség Haliért részesítette, az a zajos taps,, mellyel diserét játékát és szép énekszámait jutal­mazta. Részünkről igazán sajnáljuk, hogy az ő szerződtetésének híresztelése is csak a jóhiszemű közönség félrevezeitetésére szolgált. Elitéljük azt a bojkottot, melyet ellene egyesek indítottak, s a melybe sze­rencsésen bele is tört az illetők bicskája. Szombaton volt Strauss kedves operettéjének a Varázs, kering, nek díszes, de hangnélküli bemutató elő­adása. A kiállítás, ruhák s jelmezekre sokat költött Krémer, a hatást azonban teljesen elrontották Tihanyi, R á t- k a y, Gyen is és Úti Gizella ének­számaikkal. Bizony szánalom Volt énekei­ket végighallgatni. Tihanyi s Rátkainak amúgy is gyenge a hangja, most azon­ban még be is voltak rekedve, igy aztán teljesen élvezhetetlen volt éneklésük. Tud­ták ezt ők maguk is, azért minden lehe­tőt elkövettek, hogy szép játékukkal pó­tolják hangjukat, mi részben sikerült is. Tihanyi máskülönben kedves alakításban mutatta be a hadnagyot. Gyenis és Utí énekeiről jobb nem is szóllani. t Szépen énekelt s nagyon bájos volt K o in á- r o m y Gizi, kit barátai szép két virág­kosárral leptek meg. Tetszett Barna éneke és Győri ügyes alakítása. P a- takitól sa kartól többet vártunk volna. Tihanyi rekedtsége miatt e magas nivóju, igazán művészi értékű darab slá­gere a szép keringő nem érvénye­sült kellőleg, nem tette a közönségre azt a hatást, mint a többi színházakban, hol 5—6 szór ismételtettek. Ko'máromi s Győri, p i c c o ló k é t t ős ükkel már na­gyobb sikert arattak. Szép az első felvo­násbeli nászinduló. Friderika és Heléna kettőse, az óh szegény dinasztia kezdetű hármas, melyeket azonban nálunk bizony nagyon csehül énekeljek. Magának- a darabnak a cse­lekménye bár nem valami különleges, de elég érdekes és vonzó, zenéje pedig nagy népszerűségnek örvend és csaknem min­denütt játszák úgy házaknál, mint a ci­gány zenekarok. Remélhetőleg az ezutáni előadások már jobbak lesznek. Szerintünk ha más szereposztással kerül et a darab színre, úgy sokkal nagyobb hatást ért volna el vele az igazgató. Villy. Heti műsor; Kedden : Szerdán : Csütörtökön : Pénteken : Szombaton : „Josetta kisasszony“. „Kerülő ut“. „ Varázskeringő“. „Katalin“. „Nászinduló“. Katonazene a Pannónia dísztermében. Ha a terein sóhaj folyosóit függönyök­kel elzárták, az ukustika kipróbálása" célja- J ból a télen át a honvédzenekar ott fogja u térzenét megtartani. És pedig olyképen, hogy vasárnap séta, csütörtökön pedig simphonikus hangverseny lesz csekély belépti díj mellett. ® Ez minden esetre üdvös gondolat volt és öröm­mel várjuk annak mielőbbi megválóútását. Apróságok. J A vadászok között kiütött a forrada­lom. A tanács újabb árverést tűzött ki a ,.1 vadászterületre, s miután már áz eddigi ígé­ret is nagy összeg, a versengés -pedig még'' nagyobb, kilátás van reá, hogy az árveré­sen sok pénz fog érte befolyni. — Barátom! — nyögi egy bus va­dász, — ha igy haladunk, benne lesz egy nyúl az embernek 50 koronájába! * A „Szamos“ Vasárnapi számában az első újdonságnak ez a cime volt: „Változás lapunk fejében.“ — Mit akar ez jelenieui? —> kérdi a kávéházban valaki a szoms édjától. — Bizonyosan arra vonatkozik, hogy a lap elérte a 40 évet. Ilyenkor a fejben változás szokott történni. * A polgármesteri jelentés nagy elisme­réssel szól a polgármester első évi működé- , séről. Különösen nagy az eredmény a csa­tornázás és vízvezeték kérdésében. Odáig fejlődött, hogy nemsokára inditványt fog be­terjeszteni a közgyűléshez egy bizottság ki­küldése iránt, amely hivatva lesz a kérdés^ alapos tanulmány tárgyává ■ tenni és annak . idején megfelelő javaslatot benyújtani. * A községi bírói állás ’betöltése elma­radt, mert főispán nélkül nem lehetett vá­lasztani. Erre vonatkozólag különféle be* szédek folytak, s egyik is, másik is tudott valamit ujitani. Valaki megszólít egy ben- fentes urat és .élénken kérdezősködik, hogy mit is akar tulájdonképen a polgármester. — Tudja az ördögi-— válaszol az illető. # A lapok nagy örömmel közölték a hirt, hogy az osztrák—magyar bank, a ka­matot egy százalékkal leszállította. — Mit érek én vele — sóhajt egv váltóadós, — mikor nekem tegnap volt 3 lejáratom. Demeter,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents