Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-03-03 / 10. szám
kérdés kölcsönös egyetértéssel, helyesen és bölcsen oldassák meg. Bizonyára méltó elismerés fogja kisérni közbelépését. Tegyünk félre tehát e kérdésben minden kicsinyeskedést és elfogultságot, mig nem késő, ne tegyük tönkre színházunkat, s oldjuk meg e kérdést komolyan, higgadtan, közmegelégedésre, s városunk művészi érdekeinek javára. A városi bizottsági tagok szeme előtt tehát ne csak egyedül a béke olaj- ága, hanem a közérdek szent szimbóluma is lebegjen. Sőt! Utóbbi elsősorban, és mindenekfölött. A rendőrtisztviselők fizetésének rendezése. Törvényhatóságunk rendőrtiszt viselői mozgalmat indítottak fizetésük javítása iránt. A megélhetési viszonyok súlyosbodása késztette őket arra, hogy a csakúgy au nagyon szerény és felelősségteljes, nehéz hivatalukkal arányban nem álló fizetésük javitásái szorgalmazzák. Magunk részéről rokonszenvvel viseltetünk a rendőrtisztviselők ezen jogos törekvése iránt. Oli'jtjuk, hogy fizetésük kellően rendeztessék, hogy ezáltal állásukhoz méltó megélhetésük biztosítva legyen s így társadalmi kötelezettségeiknek is illően megfelelhessenek. Február 27.-én rendőrtisztvizeiőink egy memorandumot nyújtottak át Tunkóczi Gyula főkapitánynak, amelyben részletesen kifejtik azokat az okokat, amelyek őket urra késztetik, hogy fizetésük javítását kérjék és egy tervezetet is bemutatnak, amely szerint a fizetés rendezendő volna. A főkapitány átvevén a memdrandumot, megígérte, hogy azt illetékes helyére juttatja s a maga részéről is teljes mértékben pártolni fogja. A memorandumból, amelynek méltatására még visszatérünk, közöljük most a következő részeket: A városi tisztviselők fizetésének ren dezése alkalmából 1904. február 8.-án 23. kgy. szám alatt hozott közgyűlési határozat 6-ik pontja a rendőrtisztviselők fizetésének megállapítására vonatkozólag a következő indoklást tartalmazza: »Rendőrségi intézményünk gyökeres reformálása a legközelebbi jövő feladata, tehát akár államosítás, akár más uton-módon való újjászervezés esetén, a rendőrtisztviselők fizetése is megfelelő szabályozásra vár." Ezen közgyűlési határozat meghozatala óta eltelt 4 év, a rendőrségi intézmény annyiban lett reformálva, hogy az üresedésben volt tiszti állások betöltettek, a fizetésrendezés azonban megmaradt a régi állapotban s nekünk rendőrségi tisztviselőknek, akik terhes munkát végzünk — úgyszólván éjjel nappal szolgálatot teljesítünk — minden időnket, szellemi és testi erőnket a nagyközönség ügyes-bajos dolgának elintézésére, élet- és vagyonbiztonságának megvédésére szenteljük, úgyszólván ala- mizsnaszerü fizetésből kell magunkut és legtöbbünknek számos tagból álló családját fenntartani. Tudatában annak, hogy a Főkapitány ur olyan tisztviselői kart óhajt maga mellett működni, amely hivatásának, hivatali és társadalmi kötelezettségének magaslatán áll, teljes tisztelettel kérjük, hogy a rendőrségi tisztviselők fizetését az alábbi tervezet szerint rendeztetni méltóztassék annyival is inkább, mert csak igy lesz elérhető az, hogy az állások betöltésénél mugusabb képzettségű egyének is fognak pályázni. Legyen a nyugdíjba beszámítható törzs- fizetése : A főkapitánynak évi 4000 E, jeleni, lakbér 800 K I. alkapitánynak II. alkapitánynak III. alkapitánynak Bendőrfogalmazónak ItendórfogH lm a zóna k I. o. rendőrtisztnek Lovas rendőrtisztnek II. o. rendőrtisztnek II. o. rendőrtisztnek a régi fizetéssel szemben szükséges tehát összesen javításra 6000 korona. Ezen kívül a Szutmárhegyen működő Il-od alkapitány részére faátalány cimen a most meglevő 20 ms tűzifa járandósághoz még 20 m3 tűzifa, összesen 40 m3 tűzifa adassák, mert hivatali helyisége 1 .szobával megnagyobbittatott. (Itt u tervezetnek bővebb indokolása következik. Ez indokolást helyszűke miatt jövő számunkban ismertetjük.) Ezek szerint tehát a 10 rendőrtiszlvi- selő fizetése összesen 6000 koronával méltányosan és jogosan megjavítható, mélyre a személyi kiadásoknál múlt évben elért megtakarítás, valamint az idei személyi kiadási tételnél és az előre nem látható kiadásoknál levő összegek teljes fedezetet nyújtanak. Ezután még a rendőrkapitányi hivatal ügyrendjét és szolgálati beosztását illetőleg a következőket hozza a memorandum javaslatba : i 8000 „ n 600 „ 2600 „ természetben 2600 „ 1) 600 „ 2300 „ 1) 460 „ 2800 „ ff 460 „ 2200 „ 460 „ 2200 „ fj 450 „ 2000 „ fi 400 „ 2000 „ n 400 „ 8ZATMÁR ÉS VIDÉKE. Inspectiós szolgálatot csak az alkapitá- nyok, í'endőrfogalmazók és rendőrtisztek tartsanak. Ezek szolgálati ideje reggel 5 órakor vegye kezdetet és tartson a következő nap reggel 5 órájáig. Indokoljuk ezt azzal, hogy az inspectiós szolgálat nagy felelősséggel jár és előfordulhat oly eset is, melyben a kezelő személyzet a fenálló törvények teljes ismerete hiányában nem tud eljárni. Arra való tekintettel, bogy az éjjeli szolgálat az illető tisztviselőt fizikailag és szellemileg egészen kifárasztja, felmentendő volna a következő nap délelőttjén való folytatólagos hivatalos működéstől. Vigalmi inspectióra kizárólag a kezelő személyzet volna beosztandó, nemkülönben murhaievél kezeléssel, úgy bent a városházán, mint vásári napokon a vásártéren, megfelelő számú dijnokok alkalmazásával, szintén a kezelőszemélyzet volna megbízandó, egy részről azért is, mert ezen intézkedéssel a rendőrtisztek saját munkakörükben a vásári napokon is meghagyhatok lennének. Epen ezen nekik átengedett mellékkeresettel indokoljuk azt, hogy a kezelőszemélyzet fizetését az 1904 évben megállapított alapon hagytuk meg. Végre kérjük a Főkapitány urat, hogy színházi szolgálatunk alkalmára, részünkre tiszti állásunkat és jellegünket megillető ülőhelyet kieszközölni szíveskedjék és pedig úgy, hogy legalább is u támlásszék 4ik sorában nyerjünk egy sarok széket, honnan u közönséget, valamint az előadás menetét és tartalmát könnyebben megfigyelhetjük, és ki- tnoedandónak tartjuk, hogy u színházi ins- pectió díszkabátban teljesítendő. A központi választmány tegnap délelőtt Kőrösmezey Antal h. polgár mester elnöklete alatt ülést tartott, a melyen a választók névjegyzékének elkészítése tárgyában intézkedett, megválasztván az összeíró küldöttséget.; dr. Leboczky Jánost elnökül, Littecky Endrét és Ferencz Ágostont tagokul, akiket utasított, hogy annak idején tegyenek jelentést. Ezt megelőzőleg a jelenlévő bizottsági tagok: Korányi János, Lit- teczky Endre, dr. Leboczky János, Pelhő György, dr. Fejes István, Jákó Sándor a törvényben előirt esküt letették. Hazául Írói és művészei Polgár Károly melleit. A midőn a főváros irói és művészi köreiben hire ment, hogy szinügyi bízott Ságunk a közgyűlésen megnyilvánult bizalmatlanság dacára Heves Bélának, nem pedig Polgár Károlynak a vidéki színigazgatók egyik legjobbikának akarja színházunkat bérbeadni, Polgár érdekében mozgalom indult meg. Tisztelői, barátai nyomban ivet köröztek a főváros iró és művészvilágában s két nap alatt .az ország legjobb nevű irói és művészei köz- zül hatvannál többen írták alá alábbi, városunk közönségéhez intézett felhívást. A sok között mennyi fényes névl Nem egy közülök vakítóan ragyog a magyar irodalom, a magyar szimüvészet egén. Beöthy Zsolt, Ábrányi Emil, Bársony István, Somló Sándor, Ujházy Ede, Szomaházy István, Császár Imre, Gyenes László . . . Igaz, nem legendaszerü, nemzeti hősök, mithoszi alakok, kikről regék szólanák, de olyanok, kiknek neve előtt az egész ország hódol. E nagynevű férfiak megmutatják Szatmár város közönségének s vezetőinek, kicsoda legyen ebben a harcban a győzte^. Megmondják nyíltan és őszintén, minden érdektől menten, hogy egyedül Polgár Károly érdemes a mi színházunk elnyerésére. Egy pillanatra se szabad hát tovább habozni. A válaszfalaknak le kell omlani. A kik városunk művészi érdekeit szivükön viselik, azoknál ; ilyen férfiak hívószava nem találhat süket fülekre. Vajha az eUenpártiak belátnák tévedésüket s a közóhajnak engedve, Polgár mellett foglalnának állást 1 E kérdésben nincs helye a habozásnak, a kicsinyeskedésnek. Ebben nem lehet más érdek, mint a közönség érdeke. Ebben nem lehet más győztes vagy legyőzött, mint a művészet. Már pedig jaj annak a városnak, jaj annak a társadalomnak, melyben a magánérdek — ,ha csak egyszer is — győz a közérdek, a kicsiityeskedés a művészet felett. Meg vagyunk róla győződve, hogy nálunk nem igy leszl De ne is legyen 1 íme a felhívás: Szatmár város mélyen tisztelt közönségéhez ! A szatmári városi színházra pályázat hirdettetvén, Polgár Károlyt, ez időszerint a délvidéki szinikerület igazgatóját a mélyen tisztelt közönség és az illetékes körök szives figyelmébe és nagybecsű pártfogásába ajánljuk. Polgár nemcsak, mint művészember elsőrangú, hanem mint színigazgató is teljes mértékben ki tudja elégíteni egy kiváló műizlésü és nagyigényü város közönségének művészi igényeit. Tudása, szakavatottsága, az igaz művészet iránti meleg szeretete, fáradhatatlan buzgósága és nagy intelligeciája mindenképen kvalifikálják őt a szatmári színház élére. Megválasztatása esetén csak gratulálhatunk Szatmár városának. Dr. Beöthy Zsolt, egyetemi tanár, főrendiházi tag, stb. Ábrányi Emil, iró. Somló Sándor, a budapesti „Nemzeti Színház“ igazgatója. Dr. Fenyvesi Soma, Marosvásárhely országgy. képviselője.*) Gajári Ödön, „Az Ujságu szerkesztője. Bársony István, iró. Géczy István, ■ színműíró. Gróf Kreith Béla. Dr. Burgyán Antal, ndvari tanácsos, országgy. képviselő. Dr. Dalnoky Viktor, a m. kir. Operaház tagja. Szomaházy István, irő. Újházi Ede, a „Nemzeti Szinház“ örökös tagja. Kóbor Tamás, iró. Kőrösmezey Gusztáv, a Nemzeti Szinház tagja. Dr Kenedi Géza, ügyvéd, hírlapíró. Sas Ede, iró. Gál Gyula, a Nemzeti Szinház tagja. Pakots József, irő. Császár Imre, a Nemzeti Szinház tagja. Dr. Mentsik Ferenc, ügyvéd. Dr. Bakonyi Samu, országgy. képviselő. Bakó László, a Nemzeti Szinház tagja. Dr. Ágay Béla, "író. Steller Antal, iró. Mihályfi Károly, a Nemzeti Szinház tagja. Szentkirályi Zoltán, országgy. képviselő. Roóz Rezső, iró. Faludi Antal, a Nemzeti Szinház tagja. Dr. Halász Lajos, országgy. képviselő. Ivánfi Jenő,; a Nemzeti Szinház tágja. Bállá Miklós, iró. Rózsa Jenő, iró. Dr. Guthi Soma, irő. Dr. Hódy Gyula, országgy. képviselő. Gyenes László, a Nemz ti Szinház tagja. Papír Sándor, a Király Szinház tagja. Dr. Beck Lajos, országgy. képviselő. Yartin József, irő. Roboz Andor, irő. Istók János, iró. Benedek Elek, irő. Dezső József, a Nemzeti Szinház tagja. Szirmay Imre, a Király Szinház tagja. Gabányi Árpád, a Nemzeti Szinház tagja. Farkasházi Zsigmond, országgy. képviselő. Korbuly Imre, szerkesztő. Sándor Tivadar, irő. Csengeri Árpád, irő. Földes Géza, szerkesztő. Pázmán Ferenc, a Népszínház tagja. Náday Béla, a Nemzeti Szinház tagja. Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Szinház tagja. Kálnoki Izidor, irő. Dr. Szilágyi Géza, irő. Pethes Imre, a Nemzeti Színház tagja. Lengyel Menyhért, iró. Odry' Árpád, a Nemzeti Szinház tagja. Bakonyi Miksa, hirlapiró. Barna Károly, irő. Bónis Lajos, a Nemzeti Szinház tagja. v) Hol Heves Béla ez időszerint működik. Apróságok. A szerelmes pár, elkeseredve a sok akadályon, elhatározta, hogy közösen fognak meghalni. A férfi a leányt agyon is lőtte, de magát nem találta úgy, hogy meghalt volna, s e miatt felgyógyulása után a biróság elé került, a mikor is az elnök imigyen korholta : — Mire való volt először a leányt meglőni? Lőtte volna meg először mayát és csak azután a leányt, akkor most mind a ketten életben Volnának! Az egyik fővárosi lapban olvassa valaki az öngyilkosságokat és konstatálja, hogy egy nap csak 17 eset történt. Ugyancsak abban a számban 17 eljegyzés és esküvő volt kiírva. — No ez furcsa — monologizál az ilTető — ilyen világosan még nem láttam magam előtt, a mit én már régen mondok, hogy a házasság nem egyéb, mint öngyilkosság. * Katonái körökben nagy szenzációt keltett az az újabb találmány, hogy az ágyú és a puska ezután nem fog hangot adni. Egyező véleményen voltunk valamennyien, hogyha ez megvalósul, vége a háborúnak. — Ki az ördög fog harcba menni — mondta egyik ezredes barátom — ha az ember ezután nem hallja az ágyuk dörgését és a puskák ropogását, s azt sem tudja, hogy melyik oldalról jön a veszedelem 1 * Egy lelkes szinügybarát megszólít az utcán egy városi bizottsági tagot és kapa citálni próbálja, hogy a legközelebbi közgyűlésen milyen irányban adja le szavazatát. — Hagyjon nekem békét az ur — förmedt rá az illetőre — én többet színházi kérdésben nem szavazok. Bár a múltkor se szavaztam volna, mert azóta nincs nyugtom odahaza, a feleségem és az anyósom szeretnék kikaparni a szememet. * — Vége a farsangnak! — sóhajt a lányos apa — most aztán következik a nagy böjt. Megvolt a sok bál, a tenger kiadás és nincs semmi eredmény. Csak legalább egy leányon tudtam volna túladni. De nem sikerült. Nem ám, mert ez a mai fiatalság nem ér egy pipa-dohányt I jDeme$erK,. Ki lesz hát a színigazgató ? A ,Sza t m ár v á r m eg y é“-ben e címen a következő cikk jelent meg: A szatmár—nagykárolyi szinikerület ügye tulajdonképen vármegyei ügy. Semmiképen sem- méltányos, annál ke- vésbbé igazságos dolog tehát, hogy ebben az egész vármegyét érdeklő fontos kulturális ügyben néhány szatmári ur intézkedjék. Még akkor sem igazságos dolog, ha azt a néhány urat együttvéve szini- bizottságnak hívják. Különösen nem igazságos dolog pedig, ha ez a szinibizottság nem áll hivatása magaslatán. Legutóbbi működése után sajnálattal kell konstatálnunk, hogy még a jóakarat sincs meg benne a színművészet és Szatmár— Nagykároly szinügye iránt. Felháborító az az indolencia és perfidia, amit ez a bizottság a szinmüvészettel szemben elkövet. Megjósoltuk lapunk f. évi febr. 2-ik számának vezércikkében, hogy a színi bizottság a színházat ismét Krémernek adja majd árendába. Úgy történt. Megírtuk, hogy helytelenül cselekszik és kompromittálja önmagát. Ez is úgy történt. Mert szerencsére van még egy fórum, mely több belátással, művészibb öntudattal és több jóakarattal viseltetik a szinügy iránt, mint a szinügyi bizottság: ez a forum Szatmár város' Törvényhatósági közgyűlése, mely jogosult, a szinikerület felett ítélkezni. ítélkezett. Nekünk adott igazat. A szinügyi bizottság javaslatát elvetette és utasította, hogy a többi pályázatok mérlegelésével több körültekintéssel járjon el a szinidirektor ajánlása körül. Szóval lelkiismereresebben teljesítse a szinügyi bizottság önként magára vállalt kötelességét. E kioktatás és felsülés után minden jóizlésü bizottság lemondott volna. A szinügyi bizottság azonban e helyett a korrekt eljárás helyett pár nap múlva valószínűleg bosszúból komoly elbírálás és kellő anyagi és művészeti garancia nélkül megválasztott egy az első pályázatnál figyelembe sem vett pályázót színigazgatónak. Tette pedig ezt a nagykárolyi.szín ügyi bizottság megkérdezése nélkül, minden méltányosság, jog és igazság arculcsapásával és a megállapodás egyenes kijátszásával. Pedig a pályázat első döntésénél Nagykároly is képviselve volt 3 taggal.
