Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-12-08 / 50. szám
Huszonötödik évfolyam. 50-ik szám. Szatmár, 1908 december 8 TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: == 6 húr. I Negyedévre I kor. 50 fllL évre .. i| évre .... 3 > | Egyes szám ára 16 Sflaeégeh, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. * SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közleeáay*, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Márvái iánss kSnjvnyomdáj» Eatvés-ateza 6-ik u. «ML = TET.TTyOJSr-SZÁr^t : 70. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. KXRI> ÉVÉ BEJE árak Mellett fWvétetniK. %itttér nirened J0 mér. Hirdetések díjjal előre fizetendők. Mi lenne ellenszege az amerikai kivándorlásnak? A kérdésre úgy hirtelen, nagyon könnyen lehet megfelelni. Adjunk a munkásnépnek télen-nyáron munkát s a kérdés meg van oldva. Azonban az óriási feladat, munkát adni egy ország munkásnépének s különösen földmivelő munkásainak akkor, midőn inai gazdasági viszonyaink között novembertől áprilisig e népréteg számára alig akad munka. A ki munkáskérdéssel foglalko- zik, egy pillanat alatt tisztában van azzal, hogy az ország munkásságának kérdését nem lehet egy kalap alatt tartani. Az ország munkásnépének sorsát legalább is három főágra kell osztani. Az első fő ág az iparos munkássá?. A második: a földmivelő kisO gazdák. A harmadik: a földmivelési napszámosok tömege. így elosztva az ország munkásságának nagy tömegét, könnyebben tarthatunk szemlét fölöttük. Könnyebben ismerhetjük fel szükségletüket, könnyebben tehetünk rendszeres lépéseket sorsuknak javítására. Itt mindjárt megjegyzem, hogy amint a kivándorlás nem következett be egyszerre, mától holnapra, úgy annak orvoslása sem történhetik meg csoda módon. Mert amint felállítottam a munkásság nagy tömegében három főosztályt, úgy ezen osztályok kiilön- külün alcsoportokra tagolhatók úgy, hogy az érdekközösség lehetőleg egyöntetű legyen. Ha igv részleteztük a különböző azonos érdekeket, szemlét tarthatunk felettök és biztos szemmel T A R C A. HAJSI. Irta : Markoviié Rodlon. A »Szatmár és Vidéke« eredeti tárcája. — 1 . I 1 Van a falunkban egy ember, akinek Majsi a neve. Ilyen nevezettel nem illetnek valami finom urat, Majsi tehát szükségképen kócos és ezenkívül zsidó. Erről a némiképen zavaros emberről sokszor szeretnék beszélni. Az ö élete nagyon gyakran kívánkozik a pennám alá. Az esetei egy és más módon az agyamba kerülnek és amig le nem írom erős zakatolással futkároznak ottan; Sajátságosképen erős szép és okos gyerekei voltak. A nevükre csak igy emlékszem: Jékli, IcigU, Mánesz, Zsanó. Volt még égy leány, de ennek a nevét elfelejtettem, talán Márjem. Bizonyára van abban is logika, hogy Majsinak ilyen nevű gyerekei voltak. Es bizonyára van abban is logika, hogy ez a Majsi némiképen zavaros. Mert ezefc a szép, okos gyerekek elkezdtek át meg át költözködni arra a másik csillagvilágra ... A Majsi gyerekei közül, most az Iciglivel foglalkozom. H. És megemlítem, ezúttal, hogy a falunkban nincs sakter. Sakter, aki megvágja a tyúkokat, a libákat, a kakasokat és kappanokat, de tisztességes O mégis többnyire csak hitvány kakasokat. Szombatra tudniillik, amikor Majsinak is húst muszáj enni A sakter Turcon van. Azért aztán felkerekéÜnek csapatosan minden csütörtök délutánt a zsidó gyerekek és lóbázzák összemadzagolt lábaiknál fogva ama kákasokat Turcig. Ott aztán reb Chájem Hers az ő széles, egyenes kését végig huzigálja a hitvány kakasocskák torkán. Felöttébb nevezetes dolgok sülhetnek ki ilyenkor. Például a domboldalon a kántoréktól nem messze lakó Áncsli által küldött kakasnak egy fűszál találtatott a torkában. Szomorú megadással jelenti reb Chájem Hers, hogy ez a kakas tréfli... Bizony ez az Ítélet megfelebbez- hetetlen... Elvégre . azonban felkerekednek a fiúk és visszalóbázzák a kakaskákat a szalma — meg más kevésbbé fényűző tetők alá. Lóbázván a szombati kakaskákat vígak a fiuk, itt-ott háíbaütögetik egymást a leendő ebéddel a szombati kakaskákkal. Mindössze Jumin szomorkás ama lesújtó Ítélet miatt. Mindenesetre holnap megint el kell jönni és az Áncsli szidása talán rúgása sem fog elmaradni. A kakast természetesen potom áron kell majd eladni valamely oláhnak, akár hitelbe is... III. Ilyen kirándulás után kezdett el Icigli köhögni. Bár tél vala az időben, sem trikóing sem Jäger harisnya nem volt Iciglin. Lehet hogy ez ártott meg neki, lehet, hogy a többszörös hátbaütések sem használtak. meg is állapíthatjuk a teendőket. Minden térre évekre szóló inunkapro- grammot állítunk fel, melyet következetesen munkálunk s igyekszünk* előbbre vinni a jövő érdekében, nem engedve magunkat megtévesztetni holmi ame- rikai elnökválasztással s ebből kifolyó bizonytalan visszavándorlással. Mi, Amerika ide, Amerika oda, különösen közgazdaságilag nagyon el vagyunk maradva, más nyugati népekhez képest. Nekünk, nemzetünk fennmaradásáért ugv is tennünk, dolgoznunk kell, mert a tizenkettedik óra már úgy is ütött. Ne várjuk be az áradatnak tulcsapon- gásait, mert már is alig bírunk vele, hát még későbben? Lássuk tehát: Az iparos munkásság megint három részre oszthatók; u.; in.: gyári, kézmüiparosok és ipsri napszámosok. A gyári iparosok sorsán — mint tudjuk — a kormány igen kiterjedt gyár- alapítási akcióval kíván segíteni. Ez természetes. Nem tartanám azonban természetesnek, ha ezen gyárakban nem kizárólag hazai munkások nyernének alkalmazást Es mert a külföldiek ta- nultabbak, ügyesebbek, különösen a vezetők, tehát: a jobban javadalmazott állásokra idegenek alkalmaztatnának. Van azoknak érzékük a mi nemzetünk érdekei iránt? Legyenek először képzett, praktikus tnagj'ar gyárvezetők, azután legyenek gyárak. Vagy még jobban: egyszerre kell ezekről gondoskodni. Itt meg kell ogy percre állapodnunk. Nem én irom először, de nem is lehet eléggé megismételni, hogy ily s amellett jövedelmező állásokra még most sem kaphatók oly számban, mint kellene, iskolázott és atjnellett szakértelemmel biró magyarok. A magyar főúri töke be lesz fektetve [versenyistállókba s egyébb mindenbe, csak ipari vállalkozásokba nem. Sajnos, még a huszadik század előkelő gazdag magyarja sem tud az ósdi felfogáson túl emelkedni. Pedig eljön az idő, vagy talán már itt is van, midőn mások, idegenek túl tennének a magyar tökén s azután az illőtök maradhatnak megmaradt vagyonuk romjaival, no meg igen szépen hangzó titulusukkal. Az országszerte megindult intenzív népoktatás révén minden nap több és több gyári munkást is fogunk képesíteni, tehát észszerű ezek ellátásáról má r előre is gondoskodni. De nemcsak eriríl kell gondoskodni, hanem arról is, f hogy produktumaiknak piacuk is legyen. * Nem volna szabad, hogy mostohább gyermekei legyenek az államnak és társadalomnak a gyári munkásoknál a kézraüiparosoknak sem Sokat panaszkodnak s ebben igazuk is van, hogy a gyári ipar — persze a külföldi — tönkre tette őket. Mi volna ezeknek nagyobb segítség, mint az, hogy védve legyenek a gyárak produktumainak elözönlésétől. Az semmi esetre nem volna észszerű munkásnép- segitség, ha egyrészüket megélhetéshez segitenök, nem törődve azzal, hogy ez által talán mégis, minden tekintetben értékesíthető elem indul pusztulásnak, mely eddig is a maga lábán járt ? Törődött ezzel eddig v'alaki? Akiknek én a történeteimet irom, azoknak nem kell külön elmondanom, milyen az mikor valaki elkezd köhögni. Milyen az, mikor az embernek a fia, szép éá erős fia elkezd köhögni. Hát az történt Iciglivel, hogy ő köhögött. Köhögte alig 15 éves tüdejét a sávos kanavász vánkosok közül a földes szoba egy zugába, mindjárt az ágy mellett. Egy kis tócsa lett ott, ami sár is volt, vér is volt... És mindezt egy lócáról nézte Majsi. Két fatönkre fektetett szál deszka lócáról nézte. Megírom, hogy anyja ennek a gyereknek Láji volt. így mondják ki ezt a nevet nálunk : Láji. Ennek az asszonynak a fájdalma nem érdekelhet annyira bennünket, miután az egyzerü volt és fölöttébb szegény cselekedetekben. Majsi azonban úgy érezte ülvén ama két fatönkre fektetett szál deszka lócán, hogy ezt a halódást nézni nem lehet tovább. Nagyon is motyogva szólott ezért és elszorult torokkal. Már én Láji bemegyek ebbe a Halmiba... Nem merném bizonyssággal állítani, hogy feleségét a kiszáradt és csupa csont Lájit is megcsókolta-e távozás alkalmával. Mert távozott... IV. Kellenek nekünk gyárak, még pedig sok; de .olyanok, melyek nem veszik ki a szegény törekvő kisiparos szájából a kenyeret, hanem azt mint legelső fogyasztóját is tápolja s boldogulását elősegíti. Egy szóval: a két iparos osztály érdekeit legalább ezentúl kell tapintatosan összeegyeztetni, hogy ne következhessék be azon közmondásnak igazsága, mely szerint: Adtál uram Isten esőit, de nincs benne köszönet. Ha a gyári és kézmüiparosók vagy talán mondhatnám inkább megfordítva, e hazában jól találják magukat, ha van munkájuk és a viszonyokhoz képest annak elég jó kelendősége csak természetes, hogy kisegítő munkásaik az ipari napszámosok is jól fogják magukat találni. A magyar ipar szempontjából az amerikai kivándorlás még ez idösze- rint nem aktuális. De mint emlitém az óriási módon fejlődő népoktatás révéh nem sokára napirendre kerülhet ez is. Ez annál bizonyosabb, mivel a mezőgazdaságokban a kivándorlás folytán, már eddig ‘ is rftás gazdálkodási rendszerre tértek át. Minden gazda arra törekszik, hogy mentői kevesebb nyers emberi erőt vegyen jgénybe. A mezőgazdasági gépek fogyasztása emelkedőbe van s ma már még a «kisebb gazdák is igénybe veszik. Az országos értelmi színvonal emelkedésével természetes, hogy az ipari pályákra tódulók száma is nagyba fog emelkedni. Ezekkel elsősorban ki kell szorítani az idegen gyári ipart. Ki kell szorítani az Isten és hazátlan idegen Bevallom, az Írásom hiányos. Megfeledkeztem a két bornyubőrről. Mert ezek lógtak a Majsi hátán. Megfeledkeztem ezekről a bornyubőrökről, talán éppen mert mindig a hátán lógtak, részint párosán részint még többen. Itt azonban megállók és nem kísérem Majsit tovább ezen az utón. Megállók a falu határában egy domb alatt és nézem Majsit, aki most megy fel a dombra, nehéz és görbe testtel szinte mászik, most van fenn a dombon, a hátán rázza a tavaszias szél és zörgeti a bőröket, most meg már lefelé megy túloldalán a dombnak és csak a kalapját látom, már meg azt sem . . . Kicsit tavasz is volt, kicsit nem is. És ment Majsi a mi görbe dombjainkon keresztül Halmi felé és távol valának tőle minden vigasságos gondolatok. így tűnt el Majsi három n^pra a vidékünkről . . . Nem nagyon kaptak bizonyára Halmiban a bőrökön, alighanem más vidékről is jöttek Májsik és lógtak ilyen bornyu- bőrök a hátukon, amelyeket szombati kakaskára és hétköznapi máié kenyérre vált fel az ember. A három nap múltán mégis csak .jött Majsi. Es. annál a dombnál ha állok, vala, látom először a kalapját feltűnni, aztán vöröses szakállát és igy tovább. Ezúttal bőrök nélkül jött Majsi a falu felé. éjszak a volt és beszédes sötétség. Máskor a mindjárt elkövetkezendő meleg vacakról beszélt a sötétség, továbbá arról, hogy holnap veszünk délelőtt máiét, délután visszük a malomba Lájival, egy egész vékával, ott várni kell, végre-végre megőrA Kolozsvári ilüs diitalí Kristály“ Gőzmosó és Vegytisztitó Gyár: mos, tisztit fehérneműeket és felsőruhákat a legszebb kivitelben, gyorsan előnyös árak ellenében. T: koronát meghaladó megbizások bérmentve küldetnek vissza. KRISTÁ í Sémmsó Gyár. fioloMgá». Pál»«»«— _
