Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-14 / 29. szám

8ZATMÁR ÉS VIDÉKE. telefon kezelés és kapcsolásra nézve utóbbi Időben igen sok jogos panasz merült fel a közönség köréből. Sokszor percekig nem kapni összeköttétést, akkor is alig hallani a beszélgetést. A bizottság sürgős megkeresést intézett a nagyváradi pósta- és távirda-igazgatósághoz, s kérte a baj mielőbbi megvizsgálását és orvoslását. Je­lentésében arról is említést tesz a polgár- mester, hogy a szatmár—mátészalkai vasút mütanrendőri bejárásánál ő is jelen volt s hogy ez a bizottság műszaki és köz­érdekű szempontokból a műtárgyakon egyes változtatásokat rendelt el. Hosszabb vita volt a németi forduló­kon a nyomásos rendszer megszüntetésére vonatkozó tárgynál. Ez ügyben a délutáni közgyűlés határozott. Az egyes előadók jelentései, a tan- felügyelőjét kivéve, a szokásos sablonos jelentéseket tartalmazták. Bodnár György tanfelügyelő jelentéséből kiemeljük azt, hogy az áll. el. iskolák megvizsgálására kiküldött Berkes Lajos min. biztos Ígére­tet tett arra nézve, hogy a gyengetehet- ségü gyermekek részére városunkban ki­segítő iskolát állítanak fel. Tanfelügyelő kérte a polgármestert, hogy a két uj ál­lami kisdedóvó felállítását sürgesse meg, mert a két óvoda annyira túl van zsú­folva, hogy a gyermekek tanítása nagy nehézségekbe ütközik. Tájékoztató Szatmárvármegye és Szatmár-Németi sz. kir. város mongrafiáihoz. Boróvszky Samu dr, a M. T. Ak. tagja, mint főszerkesztő vezetése alatt álló „Magyarország Vármegyéi és Városai“ cimü országos monográfia keretében most jelent meg egyszerre a XIII. és XIV. kö­tet. Az egyik Szatmárvármegye, Nagyká­roly, Nagybánya és Felsőbánya, a másik Szatmár-Németi sz. kir. város önálló mo­nográfiáját tartalmazza. Amaz 636, emez pedig 316 lap terjedelmű. A két monog­ráfiát egyben adta ki a szerkesztőség s igy a hatalmas kötet ezer oldal terjedelmű, 116 mümelléklettel, 454 képpel, 6 térkép­pel, 54 egész oldalas autotipiával, két szí­nes mülappal és számos szövegképpel. A vármegye térképe már a legújabb válto­zások figyelembevételével készült, az uj helységnevekkel, ut- és vasútvonalakkal, hegy- és vízrajzzal és járási beosztással. Az előszót Bársony István, az ékes- tollu író, a vármegye alapos ismerője irta meg az ő színes tollával, természet-imádá- sával és e vármegye iránt érzett nagy szeretetével. „Nekem örömem volt, hogy igy visszaszállhattam a szivemmel oda, a hova mindig vágyom ma is“; mondja elő­szavának végén. * 1 hogy a betörők, utonállók, csirkefogókkal együtt töltse a dermesztő hideg téli időt a fütetlen tömlőében. Ekkor szerencséjére bejött a rendőrfőnök, a ki miután Gribo 1 innak személyes jóbarátja volt, érdeklő­dött az eset iránt. Midőn Gribolin meglátta a rendőr­főnököt, úgy megörült, mint a Messiás­nak. Lelkendezve futott hozzá, a szégyen­től és haragtól szóhez sem jutva. — Mi az, mi történik itt az én Gri­bolin barátommal? — mordult a rendőr­főnök a hivatalnokra. Az zöldült, kékült, hebegett. — Bocsánat... én nem tehetek róla ... följelentés ... a vasutigazgatóság ... — Azonnal szabadon kell bocsájtani. — Természetesen Gribolint azonnal szabadon bocsájtották s rftiután a rendőr­főnök bocsánatot kért tőle és kimagya­rázta a dolgot, azonnal kocsiba ült és a vasutigazgatósághoz hajtatott, a hol az eredeti feljelentést megmutatták neki. Ek­kor világosodott fel előtte minden. A fel­jelentést az 6 kedves barátja Csicsakov Milassin irta, — a ki igy fizetett vissza legutóbbi rossz tréfájáért. Azonnal elsietett a klubba, hogy kérdőre vonja, de oda­érve az egész társaság hangos kacagással fogadta: — Hurrá, hurrá, éljen Gribolin Jászó a kéjutazó. Szegény Gribolin ... együtt nevetett a kacagókkal. — No és mit csinált Gribolin Csi- csakovval ? — A legjobb barátok lettek. Most is ime itt jönnek karonfogva. A vármegye természeti viszonyai még nincsenek teljesen felderítve. Faunája, flórája csak helyenként ismeretes. Geoló­giáját azonban, a bányászattal kapcsolato­san, annak történeti fejlődésével, megirta Szellemy Geyza kir. bányatanácsos, a hegy- és vízrajzot Nyilas István, a kohá­szatot pedig Oblatek Béla kir. bányata­nácsos. Ehhez csatlakozik a Berey József nagyecsedi esperes-lelkésztől szépen meg­irt fejezet az ecsedi lápról. A vármegye községeinek történetét és leírását ebben a kötetben is Vende Aladár, a monográfia egyik szerkesztője irta és minden egyes község vagy puszta történetét az első okleveles nyomától le­vezeti a mai napig, felsorolva azokban a községek összes földesurail és birtokosait a legrégibb időktől kezdve. E fejezet be­mutatja egyszersmind a vármegye várait, kastélyait, régi nemesi kúriáit és urilakait. Várakban és kastélyokban a vármegye szegény. A töröktatár-dúlások és a kuruc- háboruk mind elpusztították. Csupán ^z erdödi várnak állanak még a részben újabban restaurált romjai, továbbá a Ká­rolyiak nagykárolyi és Rozsályi Kunok szépen restaurált rozsályi várkastélyai. Nagyobbszabásu régi kastélyok még a báró Vécseyek sárközi, a gróf Telekiek hosszufalusi, kohói és a restaurált pribék­falusi, a gróf Degenfeld féle erdőszádai és a gróf Hadik-Barkóczy-féle jánki kastjély. Régi nemesi kúriáinak típusai fölötte vál­tozatosak és gazdagok. Legérdekesebbek és legrégiebbek a faoszlopos, tornácos, óriási tetejű alacsony házak, melyek a régi jó időkben még a leggazdagabbaknál is zsúppal voltak fedve. Ezeknek egyik legérdekesebb típusa a Luby Béla orsz. képviselő nagygéci kúriája. A Nagykároly városra vonatkozó fejezetet Ujfalussy Amadil irta; a Nagy­bányára vonatkozót Móricz Zsigmond, Felsőbányát Farkas Jenő polgármester. A néprajzi részt ugyancsak Móricz Zsig­mond irta meg érdekesen és tanulságosan. Ezt követi Nyárády László kir. főmérnök munkája a vizszabályozásról és ármentesi- tésről, két tanulságos átnézeti térképpel. A mezőgazdaságra és állattenyésztésre vo­natkozó fejezetet a vármegyei gazdasági egyesületnek időközben elhunyt elnöke: Domahidy Sándor irta. Az egészségügyi részt Aáron Sándor dr. megyei tiszti fő­orvos tárgyalja, bemutatván a vármegye hires gyógyfürdőjét: Bikszádot is. Ezt kö­veti Bodnár György kir. tanfelügyetjö tol­lából a vármegye magasfoku közoktatás­ügyének alapos ismertetése. Az Irodalom, Tudomány és Művé­szet cimü fejezetet Vende Ernő tanár irta. E fejezetből megtudjuk, hogy itt született a hires Bakócz Tamás érsek, Érdősi Sylves­ter János, a XVI. század elején, korának egyik legnevezetesebb Írója és tudósa, Batizi András, a híres reformátor, Károli Gáspár, a biblia-forditó, Milotai Nyilas István püspök, Bánfi-Hunyadi János, a XVI. században a londoni Gresham College nagynevű tanára, Misztóifalusi Kiss Mik­lós, a XVII. századbeli világhírű magyar könyvnyomtató, Lugossy József tudós, Peres Sándor, a nemrég elhunyt kiváló paedagogus, Vasváry Pál, az 1849-iki vér­tanú, Pap Endre költő, Lauka Gusztáv, a kitűnő humorista, Gaál József a „Peles- kei Nótárius“ szerzője, Bodnár Zsigmond tudós, Kiss Áron, a most elhunyt refor­mátus püspök, Jendrassik Jenő, Acsády Ignác, Barna Ferdinánd, Zolnai Gyula, Schönherr Gyula tudósok, Lendvay Már­ton és Kovács Gyula színművészek, Ligeti Antal festőművész, nem szólva Petőfi Sán­dorról, kinek költészetére és életére döntő befolyással volt Szendrey Júliával való viszonya, Gvadányi Józsefről, aki innen vette hires szatíráját, a peleskei nótáriust, gróf Teleki Sándorról, a kohói grófról, Petőfi barátjáról és végül Kölcsey Ferenc- I röl, a csekei remetéről, ki nemes életét és működését a vármegyének és hazájának szentelte. A vármegye őskorát Vende Aladár ismerteti a helyszínén végzett ásatások alapján, miután a vármegye területe ed­dig régészeti szempontból terra incognita volt. Legkiválóbb része azonban e kötet­nek a vármegye története, melyet Bagossy Bertalan, a szatmári kir. kath. főgimnázium tudós tanára irt. Eredeti kútforráeok és levéltári kutatások alapján számos oly ed­dig ismeretlen adatot hozott felszínre, me­lyekkel történetirásunk gazdagításához lé­nyegesen hozzájárult. Ennek függeléke­ként Domahidy István közöl érdekes visz- szaemlékezéseket a 4o-es évektől máig. Ezt követi ifj/ Reiszig Ede dr. történet­író avatott tollából az utolsó 4o év törté­nete, majd a vármegye nemes családainak genealógiája, mely Gorzó Bertalan megyei levéltáros közreműködésével készült és amely 118 címert mutat be, köztük szá­mos eddig ismeretlent, ugyancsak számos uj adaggal gazdagítva a családtörténeti irodalmat. Szatmár-Németi sz. kir. város mo­nográfiájának rövid előszavát Vajay Ká­roly dr. polgármester irta. A város köz- gazdasági viszonyait Ferencz Ágoston ta­nácsjegyző, a város háztartását és közigaz­gatását ugyanő ismerteti. Az úthálózatra és közlekedésre vonatkozó fejezetet Er­délyi István városi főmérnök irta, a vá­rost magát F chtel János tanár ismertet i és ő irta a legújabb korra vonatkozó részt is. Az „Erdőgazdaság“ cimü fejezet Léber Antal városi föerdész munkája, a vizszabályozás Nyárády Lászlóé, a közok­tatásügyi fejezet Bodnár Györgyé, a tör­vénykezési részt Tanódy Endre dr. ügy­véd irta és az „Irodalom, Tudomány, Mű­vészet“ cimü fejezetet Ferenczy János szer­kesztő. E fejezetből megismerjük a város közművelődési, irodalmi és tudományos intézményeit, szinügyét és kifejlett sajtó­ját. Ezt követi Ugyancsak Bagossy Berta­lan tanár tollából, a városnak nagy ala­possággal, kitünően megirt változatos tör­ténete, melyet a városban letelepedett nemes családok genealógiai ismertetése egészít ki. A kettős kötet ára díszkötésben 20 korona. Megrendelhető Budapesten a ki- adóhivatalban, V., Arany János-utca 1, a Magy. Tud. Akadémia épületében. Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósági bizottsága tegnap délután tartotta rendes havi köz­gyűlését dr. Fal ussy Árpád főispán elnöklete alatt. A gyűlésen a bizottsági tagok nem nagy számban jelentek meg. A polgármester havi jelentéséből ki­emeljük a következőket: Áz ügydarabok száma a I. félév folyamán circa ezerrel volt több mint az előző évben, ennek da­cára a tisziviselök a tetemesen megnöve­kedett ügyforgalommal sikeresen küzdöt­tek meg, úgy, hogy alig van restántia. Az év első felében 456 születés, 332 halálo­zás fordult elő, és 126 házasság kötettett. A polgármesteri jelentés megemléke­zett dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnk­nek az uj végrehajtási törvényjavaslatnak parlamenti tárgyalása alkalmával az ország közgazdasági érdekeinek megóvása érde­kében tanúsított férfias magatartásáról. A törvényhatóság országgyűlési képvise­lőnknek ezen üdvös tevékenységéért köszönetét fejezte ki. — A jelentés szerint a szatmár—mátészalkai vasutat e hó 23.-án adják át a közforgalomnak. Polgármester kérte a bizottsági tagokat, hogy a megnyitáson — tekintettel ezen városunk életében nagy fontosságú moza- natra, — minél számosabban vegyenek részt. A jelentés tudomásul vétele után dr. Kelemen Samu szép szavakban mondott köszönetét a nem várt bizalom- nyilvánításért és hangoztatta, hogy neki ez ismét buzdítás a jövőre. Szilárd aka­rattal halad továbbra is azon az utón, melyen lelkiismerete az iránytűje. Ország­gyűlési képviselőnket a biz. tagok lelke­sen megéljenezték. Dr. Boromisza Tibor megyéspüs­pök és özv. Kiss Át önné szives köszöne- tüket fejezték ki a közgyűlés részvétnyi­latkozatáért. Barakonyi Pál nyug. ren­dőrt segédkertésznek alkalmazták. Grün- feld Ede napidijas végrehajtó napidiját 4 koronára emelték fel. A dijnokoknak drágasági pótlékot szavaztak meg. Meg­engedték, hogy W a 1 k o v i c s és W e i s z vendéglősök kezességből származó tartozá­sukat havi 20 korona részletekben törleszt- hessék. Elhatározták, hogy uj fegyverfel­szerelési raktárt építtetnek. A mérnöki hivatal újjászervezésére vonatkozólag elfogadták a tanács javasla­tát, e szerint 4ooo korona költséggel egy mérnöki és egy építőmesteri állást szer­veznek. A digesztor (hullaégető) felépítésének költségéhez a földmivelésügyi miniszter g8oo koronával járul hozzá, vagyis a di­gesztor gép szerkezeteinek elkészíttetését magára vállalja. Az épület költségeit megszavazták. Csatlakoztak a jelenlegi pósta épület­nek i44.ooo koronában leendő átvételét s az uj póstapalotának a Rákóczi-utcai Szerdahelyi féle leiken való felépítését. A közgyűlésnek ezen határozatával a város közönségének egy régi óhajtása megy tel­jesedésbe. Hat.'rozatilag kimondották, hogy a villamalapra a Magyar Jelzálog Hitelbank­tól 280 ezer korona kölcsönt vesznek fel 5.40 százalékos árfolyam mellett. Nagyobb vita volt a németi fordulói gazdálkodás megváltoztatásának kérdésé­nél. Polgármester, dr. Fekete Dezső és dr. Hárcsár Géza biz. tagok hozzászólása után közgyűlés elfogadta a gazdasági szakbi­zottság azon javaslatát, mely szerint mind­addig, mig a betétszerkesztés miatt a tago- sitási eljárás szünetel, a mostani rendszer tartassák fenn. Kimondották, hogy a kereskedő és tanonciskola részére 6000 korona segélyt kérnek a kereskedelmi minisztertől. Elfogadták a polgármesteri értekez­letnek a lakásnyomor megszüntetése, Bács- bodrog megyének a magyarjegyba ik fel­állítása, Hajduvármegyének a gyermekvé­delmi iörvény módosítása iránti átiratához. Özv. Zoltai Jó/sefnének évi 153 korona özvegyi nyugdijat szavaztak meg. Végül dr. Wallon Gyulának 3, dr. Lénárd Istvánnak 4, Novák Lajosnak 6, Bartha Kálmánnak 6, dr. P.pp Zoltánnak 4 és.Matkó Józsefnek 4 heti szabadságot engedélyeztek, mire a közgyűlés a főispán éltetésével véget ért. Apróságok. A múlt heti hideg időről folyik a beszéd egy női társaságban s egyértelmű a megállapodás, hogy az bizony kellemet­len volt. — Hanem azért — szólal meg az egyik hölgy — volt annak jó oldala is. Az ember olyan örömmel gondolt azokra, akik fürdőre mentek s mondogatta magá­ban, no azokon most nincs mit irigyelni. * A tegnapi közgyűlésen ugyancsak kevés városatya jelent meg, de annál in­kább feltűnt az a dicshymnus, amit a polgármester havi jelentésében ország­gyűlési képviselőnknek zengett. — Gyanús nekem ez a dicséret — jegyezte meg egy városatya — mert a hogy én a polgármestert ismerem, neki eddig sem volt az gyengéje, hogy Kele­ment magasztalja. * Most már egészen bizonyos, hogy a magyar jegybankot felállítják. Mi is fel­írunk a kormányhoz, a többi törvényha­tóság is felirt, nem lehet előle kitérni. Hanem ajánlatos volna, mint a magyar vezényszóval is történt, ha az ország min­den részéből küldöttség menne a parla­mentbe. Hadd látnák odafent, hogy de már ebből csakugyan nem engedünk. * A múlt heti vasúti katasztrófánál a „Nagykároly“ szerkesztője is megsérült. Nagy részvéttel fogadta az odavaló közön­ség a hirt, s örvendtek, hogy a sérülés nem volt veszedelmes. Rósz nyelvek állí­tása szerint azonban voltak olyanok is a kik úgy magukban nagyobb sérülésekbe is belenyugodtak volna. __________________________Demeter. Ér tesítő. — Vettük a szatmár németi m. kir. állami népiskoláknak 1907 — 8. tan­évről kiadott értesítőjét. Bevezetésül az érte­sítő a pályaválasztásról ad közre tanulságos elmélkedést, közli a tanév történetét, beszá­mol a tanító testület munkásságáról, majd az iskola gondnokságról ir, ismerteti a szat­mári és szatmárhegyi önnálló gazdasági népiskolák ez évi adatait, killőn rovatban emlékezik meg a kisegítő iskoláról, óvodá­ról, az egészségi viszonyokról. Iskolái szerint közli a növendékek előmenetelét, a jövő tanévre vonatkozó szükséges tudnivalókat, hitoktatói névsorát s az állami iskolák tan testületének névsorát szolgálati idők sorrend jében. A statisztikai kimutatás szerint be iratkozott 1150 Hu, 908 leány növendék Vallás szerint róm. kath. 164, gör. kath Folytatás a mellékleten. ftÓTH nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. Szatmár riGYELIIEZTETÉS ! 11 Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatóki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents