Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-06-16 / 25. szám
Huszonötödik évfolyam. Szatmár, 1908 junius 16. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. — AZ ELŐFIZETÉS ÁRA:— flgtfsz évre . . . 8 km. I Negyedévre I kor. 58 öli. FH évre. . . . . 3 » | Egyes szám ára 16 » Kézségek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZEBKESZTÖ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések Is küldendők: = Morvái János UayvnyonMláfa EStvüs-otcza 6-ik sz. alatt. = TELEFON-SZÁM : 78. A Szerkesztő lakása: Edtvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK o lap MaááMvsMábaa a logolasááb árak BMilett ffltvétetnsk. Nyiittér garmond sora 30 fiHér. Hirdetések díjjal elSte fizetendők. Gondviselés és jólét. Bölcsek és természettudósok azt vallják az emberiség céljául, hogy a természeti erőket mentői nagyobb mértékben be kell állítani a kultúra és a civilizáció szolgálatába. A villamosság és gőz hatalmas erőinek gépekbe szorítása, a szélviharnak és a viz folyásának alkalmazása hajtóerőül, a technika valamennyi vívmánya, ennek a törekvésnek a diadalát jelenti. A kutató emberi elme egyre nagyobb hatalmat nyer a természet felett és az emberiség már nem tehetetlen labdája többé az elemeknek, amelyeknek mostohasága ellen védekezni tud. És mégis szép hazánk a természet és az elemek szeszélye szerint virágzik avagy pusztul. Amit a költő olyan szépen fejez ki: „Áldjon vagy verjen .a sors keze,“ az a próza nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy van e májusi eső vagy nincs. Nagy uf volt a rómaiaknál Jupiter pluvius, de oly batálöüT é'su'Tslene sehol és soha nem volt, mint Magyarországon. Az ő kedvét lesik, az ő hangulatváltozását figyelik, az ő jóindulatáért száll fohász az ég felé, mely bizonyára csak azért országa a mennyeknekj mert az esőt adó felhők a közelében tanyáznak. A magyar nép egész gondolatvilágában az eső játsza a legtöbb földi jó szerepét és költészete, metaforái és szóvirágai is az eső körül alakulnak ki. Talán egy nép nyelvében sem jut oly nagy és fontos szerep az esőnek, mint a magyar nyelvben, a mely minden gazdagságot, jólétet az eső fogalmához fűz. „Adtál uram esőt, nincs köszönet benne,“ „felülről jön az áldás“ és más eféle szálló igék mutatják, hogy mennyire rabjai vagyunk az esőnek, vagyis az időjárás szeszélyének. Mostanában is szivszorongva és rettegve lestük-vártuk hetek óta, hogy megeredjen az ég csatornája. Már csüg- gedés és reménytelenség szállott a telkekre. Egyszerre örömrivalgás száguld végig az országon. Megjött az eső! A barometer higanyoszlopának a változása szerint igy változik ma a magyar nemzet hangulata és érzésvilága is. És mert meleg júliusi, volt, ellenben a májusi eső elmaradt, tompa szomorúsággal és már-már csüggedve nézünk a jövendő elé. Sajnos, hogy amint jött, úgy el is ment megint az áldást hozó eső. Ebben az .országban nagy ur az ur, de még az ur felett is ur a hőmérő, az a buta kis szerszám, amely nem is sejti, milyen szerep jut neki egy nagy nemzet történetében. ~ Jólét vagy nyomor, haladás vagy visszaesés, öröm vagy bánat az idő járásától függ, mert a nemzet egész vagyona jövedelme: a termés, a for- gandó, változó időjárás szerint nagy, vagy kicsiny. Mint minden esztendőben, ezidén is átéltük azokat a roppant izgalmakat, amelyeket az ország lakosságában a termés bizonytalansága szokott kelteni. '.’«őt ezúttal még nagyobb volt az eső utáni epekedés, mint egyébkor, mert a Cavaszszal szokatlan nagy hőség uralkodott, mely a vetéseket kiszárította. De különben is egy rossz termés előzte tneg az ideit, és valóságos Istencsapása volna, ha a végzet mostohasága ezúttal is kevés búzát és más egyebet juttatna a gazdáknak. Magyarország még most is, a technika diadalának korszakában, a kormányozható léghajó világhóditásá- nak előestéjén a rögöt lesi, miként szökik ki belőle a kalász, melyet sem fizikával sem vegyészettel mesterséges utón pótolni nem lehet. És minden gazdasági esemény és tünet aszerint igazodik, hogy magas-e a kalász, sürü-e A szemképződés és nem szaporodott-e ■fi különböző kártékony féreg és rovar az arany kalásszal ékes rónaságon. Üzletek, gyárak eszerint dolgoznak és boldogulnak vagy csukják be műhelyeiket, és bocsátják szélnek munkásaik légióit; mert ha rossz a termés, a nemzet négyötödének nem telik ruhára- eipőre és minden más egyébre. Magyarország ehhez képest az egyetlen Tirfétíiá manapság Európának, ahol a meteorológia oly szoros kapcsolatban áll a gazdasággal, hogy a hideget-mele- get, esőt- szelet leolvashatod az értékpapírok árfolyamlapjáról. A jó termés jelenti itt az életet, egészséget, a rossz termés a tespedést, a betegséget. Gyógyító ir a lelkekre ebben az országban csak egy van, annak is az Isten a patikusa. A tanulság pedig mindebből annyira kézen fekvő és annyira elcsépelt, hogy szinte resteli a toll a régi dalt újra leírni. Ha meg akarjuk tartani az eskünket, hogy rabok tovább nem leszünk, csináljunk ipart és kereskedelmet, mert csak az szabadíthat ki abból a szomorú rabságból, amelyben az ország még mindig sínylődik, s amelyben a börtönfelügyelő a gondviselés és börtönőr a hőmérő. Madarak és fák napján.*) Kedves Gyermekek I Egy éve múlt annak, hogy a daloló madárbad ünnepét lelkesedéssel megültük, megtartottuk ! Egy éve múlt annak, hogy elpanaszoltam az Isten madárkáinak töménytelen keservét, pusztulását. Elpanaszoltam, hogy madárkáinknak szorgalmas munkájukért hálátlansággal fizetünk, fészkeiket kiszedjük, őket magukat lelőjük, lépvesszővel, vagy más fogószerszámokkal pusztán kedvtelésből, vagy vásottság- ból összefogdossuk. De elvezettelek benneteket a külföldre is, különösen a bájos szépségű Olaszországba, ahol mindig derült az ég, ahol fű-fa virit akkor is, mikor nálunk csikorgó hideg téli idő járja s elmondtam, hogy é szép országban ősszel költözködő éneklő madarainkat, köztük a fecskét is, embertelen módra millió számra fogdossák össze s viszik a piacra. Végül rámutattam arra is, hogy e kegyetlen bánásmód folytán madaraink egyrészt megfogyatkoztak, másrészt a hernyók s a többi kártékony rovarok annyira elszaporodtak, hogy a gazda egyik reménységét, a gyümölcstermést elpusztitották. *) Alkalmi beszéd, melyet dr. Schöber Emil kir. kath. főgimn. tanár tartott a r. kath. elemi iskola növendékei előtt. TÁECA.- IgSBQOOMpf Duzzad a rügy. Duzzad a rügy, pattan, kifeslik S lesz belőle levél, virág. Mily semmiség volt, el sem Hiszi majd, a lombos faág. Piciny, hegyes fejecskéjét Lassan kidugja a fűszál, Gyönge, halvány s mire megnő ; Peng a kasza — itt a halál. Oly semmiből lesz a remény, Azt sem tudjuk, honnan vettük ? Ápolgatjuk féltve, óva; Egy pillanat — s elvesztettük. Culác8y Ilonka. Londoni levél. Irta: dr. Lengyel Endre. London, 1908 junius 5. A tenger által minden oldalról körülzárt, britt szigeteken élő angol népnek a continensétől sok tekintetben elütő, különös életmódját és szokásait megismerni igen érdekes és tanulságos dolog. De különösen érdekes Angolország szivének, Londonnak életét megismerni. Már magában véve az a körülmény, hogy ez a világ legnagyobb és legforgalmasabb városa, amelynek területén közel 7 millió nép lakik, elsőrendű érdekesség! De aki Londonnak életéről valóban hü képet óhajt szerezni, annak lehetőleg május és junius hónapokat kell erre a célra kiválasztania. Ez a két hónap a „ londoni saison.“ Ez az az idő, amikor állandóan itt időzik az angol király és családja; ez az az idő, amikor idesereglik egész Anglia előkelő világa. A parlament két háza a „House of Lords“ és a „House of Commons* ez időszakban tartja üléseit. Az udvari opera, amely — bármenyire is különösen hangzik — egész éven át zárva, e két hónapra összegyűjti a világ legelsörendü művészeit, hogy napról-napra gyönyörködtesse fényes és előkelő hallgatóságát. Ezeket az előadásokat többször vé- végighallgatja az angol király, a királyné, aki igen nagy barátja a zenének, majdnem mindennap jelen van. Végre ebben a két hónapban . vannak Angliában a legnagyobb lóversények. Köztük a napokban volt a nagy angol Derby futása, amely egész ünnepszámba megy Angliában. Az angol királyi család, az egész angol előkelő világ s közel félmilliónyi nép nézte végig a versenyt, amelyet még érdekesebbé tett, hogy a király lova is részt vett a versenyen, bár az idén eredménytelenül küzdött Anglia első dijjáórt. Szóval, aki nemcsak a „business to- ron“-t, azaz London forgalmát és üzleti világát, hanem a mesebeli angol előkelőségek és milliomosok életét is akarja látni és ismerni, az ennél a két hónapnál alkalmasabb időt nem választhat. Eltekintve attól, hogy ez évben London még egyébb nevezetességek színhelye. Mindannyian tudjuk, hogy a francia és angol nemzet sohasem volt egymással nagy barátságban.' Egyrészt a két állam sajátos fekvése, másrészt gyakran egymásba ütköző gyarmatpolitikája volt békés együttélésük főakadálya. S most ez az évszázadok óta mindig csak ellenségeskedések közt élő, két hatalmas nemzet testvéri jobbot nyújt egymásnak s ezzel lehetővé teszi azt a most készülőben lévő, világraszóló eseményt, a melynek célja egy angol—francia—orosz s valószinüleg csatlakozó többi nagyhatalmak szövetségével, a világbékét biztosítani. Ennek a francia—angol kibékülésnek az alapkő-letétele á francia—angol kiállítás a napokban nyilt meg Londonban. Óriási területen művészi Ízléssel felépített és berendezett 50 angol és 30 francia pavilion gyönyörködteti napról-napra ezer és ezer látogatóját. A múlt héten a francia köztársaság elnöke is átjött Párizsból, hogy megnézze a kiállítást. Egy hatalmas nemzet királya, egy lelkesedő nép és egy gyönyörűen földiszi- tett város fogadta. Az udvari ünnepségek egymást követték. Igazán szép volt nézni ezt az angol—francia barátkozást. Monsieur Falliere az angol király- lyal együtt többször megtekintette a kiállítást s mindannyiszor a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott róla. S méltán 1 Mert a kiállítás méltó a világ két legelőkelőbb nemzetéhez, nem is szólva arról, hogy a legnagyobb az eddig rendezett világkiállítások között. Reánk, magyarokra pedig külpnös érdekkel bir már csak azért is, mert az egész kiállítást magyar ember, dr. Királyfy Imre rendezte. A kiállításról még futó leirást is adni ilt lehetetlen volna, annyit mégis megjegyezhetek, hogy eltekintve a még meg nem nyitott néhány pavillontól, különösen szépek és érdekesek az angol gyarmatok első sorban Ausztrália és India pavil Ionja, a francia művészeti tárgyak Csakis kipróbált elsőrendű legjobb gyártmányú gyapjúszövetet árusít WEISZ GYULA-+—+• Szatmái, DeáIr-t.ér szám. Utolérhetetlen olcsó szabott árak. 1 Maradék vásár ! 11 minden pénteken mélyen leszállított árak mellett Legújabb eredetit párizsi e* angol női OOStitllIl ;: kelmék.:: MW
